Igazi kincsre bukkanhattok a József körúton
Az ember csak sétál a forgalmas József körúton Közben, ha figyelmes, igazi kincset találhat.
A 64. szám alatt álló eklektikus ház például nem csak gyönyörű lépcsőházat rejt, hanem egy 100 éves patikát is, ami a mai napig üzemel. Ebbe az épületbe nézhettek be most ti is.

A József körúti ház Pecz Samu tervei alapján készült 1889-1892 között, akárcsak a szomszédban álló 62-es számú épület. Pecz neve olyan impozáns középületekhez kapcsolódik, mint a Vámház körúti Vásárcsarnok és a Magyar Országos Levéltár. Önéletírásában azonban a József körúti házakról is megemlékezett az építész.
Érdekesség, hogy memoárjában maga Pecz sem emlékezett pontosan, az általa tervezett házak számozására.
Valójában tehát az alábbi szövegben a 62-es és a 64-es számú épületekről van szó:
„A központi vásárcsarnok befejezése elött egynéhány bérház épületet is terveztem és felépítettem; nevezetesen Budapesten a József köruton a Wirnhardt-féle két bérházat (66. és 68. sz.) az egyiket gót modorban faragott kő homlokzattal, a másikat florenci reneszánsz stilusban vakolt homlokzattal, továbbá Kolozsváron a Széky-féle házat gót stilusban szintén faragott kő homlokzattal. A központi vásárcsarnok befejezése után terveztem és építettem a Pecz Ármin-féle háromemeletes bérházat (Bp. VIII. Kálvária tér 8 sz.) a vásárcsarnokhoz hasonló kiképzéssel, egy kevés Zsolnay-féle majolikának a felhasználásával.”
A József körút 64 esetében az "eklektika" kissé kötöttebb változatát alkalmazták, vagyis egy épületen belül nem alkalmaztak különféle epítészeti stíluskorszakból származó, összeválogatott elemeket, hanem igyekeztek egy stílus hatása alatt tartani az épület elemeit. Így ez az épület neo-reneszánsznak tekinthető. Az építész által is említett "florenci" stilus jegyei leglátványosabban a homlokzaton köszönnek vissza. De a lépcsőházban is megfigyelhetjük a reneszánsz építészetből kölcsönzött boltíveket, stilizált oszlopok, és dór oszlopsorokat. Ugyanezeket az elemeket megtaláljuk az utcafront díszitésében is. A körfolyosókat lapos ívek tartják, amelyek meghatározzák az udvar belső összképét. A kellemes összképhez pedig nagyban hozzájárulnak az elegánsan körbefutó kovácsoltvas korlátok is. Figyelemreméltók továbbá a harmadik emeleti körfolyosó fölött körbefutó üvegtetőt tartó vas konzolok kovácsoltvas motívumai is.


A ház építése idején, valószínűleg gáz világítással volt felszerelve, a villany világításra a 20-as 30-as években tértek át. Az udvar két emelt virágágyás teszi még kellemesebbé. A bejárat felől nézve, a jobb oldali rész alatt található a Légó-pince rendszer. innen folyosó nyílik a gyógyszertárból megközelíthető pincerészhez is.
A szép, eklektikus bérház legszebb éke kétség kívül a gyógyszertár. Érdekesség, hogy a patikát egy ideig Örkény István apja, Örkény Hugó patikus is üzemeltette. Ebben az utcaszinten működő gyógyszertárban pedig a mai napig vásárolhatunk. Sőt ha szemfülesek vagyunk megnézhetjük a gyógyszerkészítés hagyományos eszközeit is:
Láthatunk mozsárt, kézi mérleget, sőt megcsodálhatjuk a patika 1975-ben védetté nyilvánított bútorzatát is.
Bár a ház helyén valószínűleg már korábban is működött patika, a bútorokon eredetileg nem ide készültek, hanem egy óbudai apotékába. Amikor az ottani épületet a Flórián építése miatt le kellett bontani, akkor döntöttek úgy, hogy a gyönyörű berendezési tárgyakat a pesti oldalra hozzák át. A bútoron olvasható feliratból a készítőkről, és a készítés évéről is kaphatunk információkat:
„Ezen állványt Zakár Antal asztalosmester, két legénye: Kádár János és Szokolay Andrással készíte, 1883ban Kisvárda/Szabolcs/ városából jöttek fel ezen munkát elvégezni, mely után Budapesten telepedtek meg. September 30dika 1883. Zboray Béla gyógyszerész mint készíttető”
















Forrás: Budapest100, Wikipédia, https://sites.google.com/site/jozsefkrthatvannegy, We Love Budapest









































