Boldog szülinapot Planetárium, kár, hogy nem ünnepelhetünk együtt!
Pont most lett negyvenéves a budapesti Planetárium. Milyen szép lett volna, ha nagy szabású, látványos programmal ünnepelhettük volna az évfordulót!
Csakhogy a Planetárium júniusban bezárt. És egyelőre nem tudni, mikor nyit ki újra.




Kevesen tudják, hogy már az 1920-as évek végén szerették volna, ha planetárium létesül Budapesten. A svábhegyi csillagvizsgáló vezetősége ugyanis 1929-ben járt a németországi Jenában, a Zeiss vállalat planetáriumában.
Az első vetítéseket 1924-ben a Zeiss gyár tetején tartották.
Egyébként a világ első planetáriumát is ott létesítették, miután a vállalat főmérnöke rájött arra, hogy az égitestek mozgását a bolygók képének kivetítésével is lehet szemléltetni, nem muszáj ehhez bonyolult mechanikus szerkezetekben gondolkodni.

Az első planetárium a Zeiss gyár tetején - Fotó: Carl Zeiss Archive
Tass Antal csillagász, a svábhegyi csillagvizsgáló igazgatója azonban hiába szerette volna, ha itthon is tartanak a jenaihoz hasonló vetítéseket, erre évtizedeket kellett várni.
A XVII-XVIII. században már tartottak a közönségnek bemutatókat az éjszakai égboltról.
Eleinte a csillagok elhelyezkedésének és méretének megfelelően vágtak lyukakat egy kupolába. Később lámpákkal demonstrálták a csillagok pozícióját, de a bolygók mozgását még nem tudták szemléltetni.
A Zeiss főmérnökének támadt az az ötlete, hogy fénysugarak segítségével vetítsék ki a kupolára az égitesteket.
Az első planetáriumban a vetítőhöz 31 részből álló félgömböt használtak. "A részek egy-egy átlyuggatott lemezt tartalmaztak. A csillagok pontszerű képét egy központi izzó - különböző átmérőjű lyukakon és optikákon áthaladó - fénye vetítette ki egy félgömb belső felületére."
Forrás: Természetvilága.hu
Az 1940-es években újra felmerült a planetárium létesítésének gondolata. Kulin György csillagász - aki több kisbolygót is felfedezett, és akinek a nevét a 3019 Kulin kisbolygó és a Whipple–Bernasconi–Kulin (1942a) üstökös viseli - elérte, hogy Magyarország a Zeiss gyártól megvásároljon egy UNIVERSAL- II típusú planetárium-műszert. A berendezésnek azonban a háború végén nyoma veszett.
Kulin György nem adta fel. Addig küzdött, amíg sikerült beszereztetnie egy modern, két csillaggömbös Zeiss-projektort. Már "csak" a megfelelő épület hiányzott a használatához. Több hely is szóba került, például a Margitsziget vagy Lágymányos, ám végül egyiket sem tartották megfelelőnek. Az is felmerült, hogy a Gellérthegy oldalában létesüljön a planetárium, erre azonban nem kaptak engedélyt.
1971-ben döntött arról Budapest, hogy a Népligetben épüljön fel a planetárium. Az alapkövet 1975-ben rakták le.
A TIT Budapesti Planetáriumot 1977. augusztus 17-én nyitották meg, a közönség pedig 1977. augusztus 20-án láthatta az első bemutatót.
Az épületet Tömöry Tamás és Lux László tervezte. A kupola átmérője 23 méter. A planetárium alapterülete 1000 négyzetméter.

A felépült planetárium a Népligetben. Fotó: Fortepan.hu
Na jó, de mire használható egy planetárium? Elsősorban a csillagászati műsorok miatt hasznos, amelyekből például megismerhetjük tágabb lakhelyünket, a Tejútrendszert. De ezekből megtudhatjuk azt is, mit látunk az égbolton az északi féltekén évszakonként, amelyek alapvető ismereteket adnak a világegyetemről, vagy amelyek a gyerekeknek mutatják be a bolygókat stb.
A TIT Planetáriumban a csillagászati műsorok mellett az 1980-as évektől lézerszínház is működött, népszerű előadók és zenekarok (pl. Depeche Mode, AC/DC) zenés műsoraival.
Mi a 2000-es évek elején jártunk egy nagyobb társasággal a Planetáriumban, amikor a műsor és a hang már kissé avíttnak tűnt, de azért még élvezhető volt és érdekes.
A 2010-es évekre azonban nyilvánvalóvá vált, hogy az épület és a vetítésre szolgáló berendezés is elavulttá vált. Hogyan alakulhatott ki ez a helyzet? Úgy, hogy a Planetárium ugyan felépült, ám a folyamatos fejlesztések, rendszeres átfogó felújítások elmaradtak, csakúgy, mint a korszerű nézőtér kialakítása. És ez - ugyan leegyszerűsítve és sarkítva - összefügg azzal is, hogy a Népliget évtizedek óta a főváros mostohagyermeke.
A technológia, pontosabban az egykor csúcsmodellnek számító Zeiss projektor ma már inkább muzeális értékkel bír, nem veszi fel a versenyt a külföldi berendezésekkel.
Az utóbbi években többször is aggasztó állapotba került a Planetárium. 2015. szeptember 4-én a Magyarország-Románia labdarúgó Európa-bajnoki selejtező mérkőzés után futballhuligánok randalíroztak a Népligetben. Több bejárati ajtót betörve felmásztak a Planetárium tetejére és párkányára. "Szétszedték az épület lépcsőit, majd annak köveit dobálták, a biztonsági berendezéseket szétverték, a kamerákat és az antennákat használhatatlanná tették" - írta akkor a közleményében az intézmény.
2016 augusztus 22-én pedig egy hatalmas esőzés miatt ázott be a Planetárium. Az épületet életveszélyessé nyilvánították, leállították a műsorokat. Csak októberben nyitottak ki újra, és akkor is csak úgy, hogy drasztikusan lecsökkentették a nézőtér méretét.
2017-ben pedig az a végtelenül szomorú hír jelent meg, hogy a Planetárium június 18-tól bizonytalan időre bezár. Lehet, hogy felújítják, de hogy mikor és mikorra, az teljesen bizonytalan.
A Planetárium többségi tulajdonosa nem tudta, és nem most tudja önerőből finanszírozni a szükséges felújításokat. Kár, hogy a 40 éves évfordulón zárva kell lennie...