Bejártuk az új Millenáris Parkot: szuper ötleteket és pazarló értelmetlenségeket találtunk
Nagyon vártuk már, hogy megnyíljon a Millenáris Park új része, amit ebből az alkalomból át is kereszteltek Millenáris Széllkapu (igen, így, két l-lel) Parkká. Bár abban egész biztosak vagyunk, hogy a többség számára ugyanúgy marad Millenáris, mint ahogy a Széll Kálmán tér Moszkva.
De aligha a név a lényeg, sokkal inkább az, mi várja az odalátogatókat Budapest legújabb parkjában.
Kezdjük azzal, ami tetszett. És ez a lista nem is rövid. Már maga az ötlet is piros pontot érdemel, hogy ebből a részből nem lett Mammut 3, vagy ahhoz tartozó emeletes garázs, esetleg új luxuslakópark, hanem az volt a cél, hogy a régi parkot bővítsék, és egyfajta szélcsatornaként működjön (innen a trükkös név), megnyitva a légáramlás útját a szennyezett Margit körút felé.
Hogy szélcsatornának mennyire jó az új park, azt nem tudjuk, de optikailag mindenképpen kinyitotta a teret.
Bent állva szépen ellátni egészen a Rózsadombon álló villákig.
Került az új részre egy viszonylag nagy tó is, pótolva a másikat, amiből füves grund lett az eredeti parkban. A tó területe a hivatalos adatok szerint 700 négyzetméter, és vízinövények vannak benne. Halakat viszont egyelőre nem láttunk.
A tó köré rengeteg szuper padot állítottak. Padokból és más ülőfelületekből feljebb is bőven van.
Ezeken nagyon kényelmesen ejtőzhetnek azok, akiknek nincs kedvük a fűbe ülni vagy feküdni. Akik viszont mégis a pázsitot választanák, azokat enyhén lejtős dombocskák garmadája várja. Valószínűleg ez az egyik legjobb dolog, amit itt csinálni lehet, ledőlni a fűre, bámészkodni, olvasgatni, beszélgetni.
Nagyon tetszettek nekünk a játszóterek is. A gyereknek az új Millenáris igazi kalandpark, rengeteg különböző mászókával, bújócskára vagy épp ugrálásra alkalmas térrel.
A növényekre sem lehet panasz. Nagyon sokféle virágot és fát ültettek,
például egy egész cseresznyefa-ligetet, máris izgatottan várjuk a virágzást.
Bekerült egy szökőkút is, ami a gyerekek másik kedvenc pontja. A nyári napsütésben le-fel rohangásztak a felcsapó vízsugarak között. És ha már szökőkút, a bejárathoz egy vízesést építettek, amiben különböző szövegek és képek tűnnek fel, pontosabban rajzolódnak ki a lehulló vízsugárban, ami nagyon látványos és ötletes.
És mi az, ami nem tetszett?
A park legdrágább és legfeleslegesebbnek tűnő elemei. Először is a "panorámaliftekkel felszerelt függőkert." Ez az egész park legszembetűnőbb része, egy óriási acélváz, amit futónövényekkel terítettek be. Annyi előnye kétségtelenül van, hogy eltakarja a Mammut nem éppen dekoratív oldalát, de ezt pár év múlva valószínűleg azok a fák is megteszik, amiket a parkon kívül, közvetlenül az épület mellett ültettek el.
Ezen túl viszont nehéz rájönni, mi értelme van az acélmonstrumnak, aminek a tetejére sok-sok fordulónyi lépcső visz fel.
Persze mint mindenki, mi is rögtön nekivágtunk a lépcsőzésnek, azt várva, hogy majd odafent látványos dolgok várnak. De a folyosón körbe csak a futónövények zöld leveleit láttuk, meg az acélkerítést ott, ahol még nem nőtte be a zöld. Odafent pedig egy Margit körútra néző kilátópontot találtunk.
Apró szépséghiba, hogy a szomszédos Mammut tetején lévő romkocsmából ezerszer jobb a kilátás, mert az eleve magasabban van. Érthetetlen, hogy ha már ez volt a koncepció, miért nem húztak rá még néhány emeletet, és építettek egy igazi kilátót, ami méltó párja lehetett volna a Postapalotában nemsokára látogathatóvá váló toronynak.
Ehelyett azok, akik felmennek, már fordulhatnak is vissza. Esetleg dönthetnek úgy, hogy a minden bizonnyal szintén nem olcsó liftek valamelyikét használják a lejutáshoz.
A másik érthetetlen dolog az aluljáró, ahol az autók járnak a két parkrész közt, a Fény utcában. Ez lehetetlenné teszi, hogy dombmászás vagy állványmászás nélkül átjussunk a park új részéből a régibe.
Ahol ugyanis átjuthatnánk, ott még nem kezdődik el. A felette átnyúló "függőkertről" lenézve pedig igazán kiábrándító képet nyújtanak a pöfékelő kocsik a park közepén.
Nem tudni, hogy akkor, amikor Budapesten is végre kezd terjedni a forgalomcsillapítás ötlete, miért gondolták valakik, hogy jó ötlet a megújuló park közepén otthagyni egy utat. Pontosabban ott is hagyni, meg nem is, mert a dombok alá viszont beásták, amitől egyszerre lett pazarlóan drága és felesleges.
Amikről nem ejtettünk szót: az épületek és napelemmel felszerelt betonfák. Mindkettő ízlés kérdése. Nem biztos, hogy egy parkban kell ennyi épület, ugyanakkor meg lehet találni az ideillő funkciókat. A táncszínház, vagy a MÁV Szimfónikusok "piknikkoncertje" például szerintünk határozottan illik ide.
A szingapúri szuperfákat idéző magyar betonfák pedig biztosan megosztják majd a közvéleményt.
Korántsem olyan látványosak (vagy zöldek), mint Szingapúrban, viszont valószínűleg emlékezetesek maradnak azoknak, akik eljönnek ide.
