A zajos Fő utca mellett bújik meg Buda egyik legkülönlegesebb tere
A budai oldalon, a Vízivárosban számtalan izgalmas helyet találni. Közülük az egyik legromantikusabb hely, a környéken élők egyik kedvence a Corvin tér.
Egyrészt talán azért, mert a keleti oldalán futó Fő utca zajos forgalmának ellenére a tér mégis nyugalmat áraszt. Másrészt azért, mert építészeti szempontból meglehetősen változatos. És persze gyakran találni szabad padot a téren, ahol órákig lehet üldögélni, olvasgatni, csendesen szemlélődni.
Sokan nem tudják, milyen izgalmas a tér története, és mennyi látnivaló akad itt. Most körbejárjuk, úgy, mintha a Batthyány tér felől sétálnánk ide.
A Corvin tér 1941-ben
Harminc-negyvenezer éve a Fő utca és környéke dunai sziget volt, a mai Iskola utca például a folyó egyik ága volt.
A római korban a városrészen át vezetett a Dunával párhuzamos, észak–déli közlekedési útvonal Aquincum felé, s a mai Batthyány tér területén ágazott el nyugat felé a hadiút. A rómaiak itteni települését a szarmaták pusztították el a III. században. Az ókorban a rómaiaknak volt itt temetője, ezt a Budai Vigadó építésekor tárták fel.
A tatárjárás után alapított Buda város lakóházai álltak itt a mai Fő utca mentén, a pincéi ma is ott húzódnak a tér alatt. A középkortól kezdve a Vízivárosban kikötő működött, a környéken élénk kereskedelem folyt, a mai Corvin tér keleti oldalán látható házsor valószínűleg kereskedelmi épület lehetetett.
A török hódoltság alatt a tér egyik oldalán dzsámi állt. A hódoltság után követően a dzsámit a jezsuiták kapták meg, majd a kapucinusok ők építettek templomot a dzsámi helyén.
A templomuktól délre és északra fekvő területen a 18. száuzadban kertet hoztak létre, ám a kertet később II. József elvette, hogy ott tereket alakítsanak ki. Az északi téren tett koronázási esküt 1792-ben II. József.
A kapucinusok temploma
A kapucinusok temploma 1967-ben
Mi minden látható a téren? A keleti oldalon néhány középkori alapokra épült barokk ház. A 3. számú épület falán Nepomuki Szent János szobra áll.
A tér déli oldalán Budai Vigadót láthatjátok, amelynek a helyén a 17. században még a törökök által épített raktár állt. Évszázadokig raktárként működött az épület, végül a város tulajdona lett, és budaiak elhatározták, hogy a helyén vigadót építtetnek.
A Budai Vigadót, a Corvin tér egyik ékességét az 1890-es években kezdték el építeni, eklektikus stílusban, Árkay Aladár és Kallina Mór tervei alapján. 1900-ban nyílt meg a közönség számára.
A Vigadó 1917-ben
A Vigadó a felújítási munkák előtt
A nyugati oldalon látható egy csodaszép, rokokó lakóház.
Az északi oldalt pedig a kapucinusok templomának fala zárja le. Ugyancsak az északi oldalon látható az 1904-ben állított Lajos-kút. Millacher Lajos szikvízgyáros ugyanis végrendeletében erre a célra hagyott egy összeget. A szökőkút Holló Barnabás tervei alapján készült.
