A Belváros legrégebbi zöld szigete: a romantikus Károlyi-kert
Ezernyi emlék fűz a Károlyi-kerthez. Randi, baráti beszélgetés, olvasás az egyik eldugott padon. Terhesfotózás. Csendes szemlélődés. Pihenés a fák alatt a környék felfedezése közben. Jó, hogy bármikor beugorhatok, ha a Múzeum-körút környékén akad dolgom.
Évszázadok óta megvan Budapest egyik legrégebbi parkja és évszázadok óta szinte változatlan a területe.
A Károlyi-kert sokszor gazdát cserélt, a XX. században majdnem el is tűnt, és többször is átalakult, de még mindig az egyik legnépszerűbb hely a Belvárosban.

Az, hogy évszázadok óta létezik, nem túlzás: már akkor is megvolt a terület, amikor a XV. században az akkori Pestet (a mai Belváros egy részét) fallal vették körül. A terület a Hatvani-kapu és a Kecskeméti kapu (vagyis a mai Astoria és Kálvin tér) között feküdt.
A legenda szerint itt volt Mátyás király egyik kertje. Sokan Antonio Bonfini történetíró leírása alapján feltételezik, hogy a pesti mezőn", a mai Magyar utca környékén volt a kert, amely „szépségében vetekedhet a budai királyi palota kertjével”. Az a későbbi pesti térképeken is látszik egyébként, hogy a park területe sokáig beépítetlen volt.
A törökök kiűzése után Werlein István János kamarai inspektornak, a bécsi udvar küldöttének tulajdona lett. (Ő szervezte meg az oszmán hódítás után az budai kamarai adminisztrációt.) Ezután Wilfersheim Miklós élelmezési biztosé lett a telek, aki 1696-ban barokk palotát építtetett rá.
A palotát 1744-ben Patachich Gábor kalocsai érsek vette meg a palotát, a melynek telekrajza ekkor „a kerttel együtt a korábbi szabályos négyszöggel szemben szabálytalan alakúvá vált”. Később gróf Barkóczy Ferenc egri püspök tulajdonába került az épület, és ő 1759-1768 között átépítette Mayerhoffer Andrással és fiaival. Egy érdekesség: ha megnézitek az 1758-as Pest térképet, akkor még Wilfersheim telke néven láthatjátok a területet.





