5 elhagyott budapesti épület, amit lehetne mire használni
Elhagyott épületek csúfítják Budapest látképét - pedig mindegyikkel lehetne mit kezdeni. Ti mire használnátok ezeket az építményeket?
1. A SZOT-üdülő a Rózsadombon
Hosszú ideje áll üresen az egykori SZOT Gyógyüdülő "csontváza". Fekvésének köszönhetően a város számos pontjáról, de elsősorban a pesti oldal Duna-partjáról kiválóan látható.
1971-ben épült, a rendszerváltás után eredeti rendeltetésére már nem használták. Felújítása és átépítése miatt visszabontották a szerkezetéig, aztán így maradt. Az évtizedek során többször gazdát cserélt és többféle terv is született az épület hasznosítására (például szálloda vagy apartmanház), ám egyik terv sem valósult meg.
Nagy kár érte, nem csak azért, mert így nem lehet hasznosítani az épületet, látványa viszont torzítja a városképet, hanem azért is, mert innen csodálatos kilátás nyílik Budapestre.
2. A soha be nem fejezett Magyar Szentföld templom
A Hűvösvölgy érdekessége lehetne a szintén torzóban maradt építmény. A hazai bauhaus egyik csodálatos példája lehetne. Egy ferences szerzetes 1932-es zarándoklata után támadt a templom felépítésének gondolata. 1938-ban készültek el az első tervek, majd miután a tervezőt, Molnár Farkast a Szentföldre küldték, hogy zarándoktemplomokat tanulmányozzon, 1939 nyarán elkészültek az újabb tervek.
A Magyar Szentföld-templom alapkövét 1940. augusztus 4-én tették le, és elkezdődött az építkezés, ezt azonban félbeszakította Budapest ostroma. A bombázások alatt meghalt Molnár Farkas, az építkezés lassan haladt, és 1949-ben a kommunista hatalomátvételt követően le is állították, sőt, még azt is visszabontatták, ami a tetőszerkezetből addigra elkészült. (Rákosi Mátyás nem kifejezetten rajongott a templomokért, ő bontatta le a Regnum Marianum templomot is a Felvonulási tér kialakításához és neki "köszönhető" az is, hogy a Várban az ostrom után nem építették újjá a szép, gótikus Mária Magdolna templomot, s csak a tornyát hagyták meg.)
Az elhagyott épületből elvittek mindent, ami mozdítható, így mára csak a váza maradt. 2006 óta áll műemléki védelem alatt. Kérdés, hogy akár a jelenlegi tulajdonos (a kerületi önkormányzat), akár egy leendő új tulajdonos tud-e bármit is kezdeni az épülettel? Valamint az is, hogy mire lehetne használni? Volna-e értelme újraépíteni az eredeti tervek alapján? Nagy Marianna izgalmas terveket készített diplomamunkájában az épület hasznosítására, a képeket erre a linkre kattintva láthatjátok.
3. A volt MÚOSZ-székház az Andrássy úton
Az egykori Schanzer-villa is Budapest jobb sorsra érdemes épületei közé tartozik, de ma csak a városképet rontja azzal, hogy üresen áll, az állaga pedig folyamatosan romlik.
A Bajza utca és az Andrássy út sarkán álló házat a tulajdonos, Schanzer Ignác a magyarországi szecessziós építészet egyik nagyjával, Spiegel Frigyessel terveztette, a belső tereket is vele alakíttatta ki. A villa 1908-ra készül el. Mintha átok sújtotta volna a házat: korábban itt Feszl Frigyes egyik épülete állt, de azt az építkezés után úgy bontották le 1906-ban, hogy egy árva kép sem maradt róla. Nos, Schanzer Ignácnak nem sok öröme telt a villában, mivel csődbe ment, és be sem költözött. Az 1940-es évekig nem akadt gazdája az épületnek, majd az Országos Magyar Sajtókamarának adták. Az ostrom alatt Vorosilov marsall költözött a házba, majd 1947-ben kapta meg a Magyar Újságírók Országos Szövetsége.
A MÚOSZ székháza egy 1949-es képen - Forrás: Fortepan
Tíz éve határozta el a MÚOSZ, hogy eladja az épületet, 2008-ban ki is költöztek (Most a Vörösmarty utcában találjátok a székházat), ám az épület újra eladó, és az eddig eltelt évek alatt semmi említésre méltó nem történt vele. Nagyon szép épület, kár, hogy jelenleg csak fájó sebhely a világörökségi helyszínen árválkodó villa.
4. Korvin Ottó Kórház a Városligeti fasoron
A Bajza utcához kötődik egy másik elhagyott építmény is: a Városligeti fasorral közös sarkán áll az egykori Korvin Ottó Kórház. 1887-ben Quittner Zsigmond tervei alapján emelték, szanatórium működött benne. (Quittner nevéhez olyan munkák köthetők, mint az OMSZ jelenlegi székháza, a Gresham-palota, vagy a Centrál Kávéháznak otthont adó épület.)
A Fasor Szanatóriumot az államosítás után alakították kórházzá, 1951-re már 200 ágyas intézmény volt. 1969-től a Belügyminisztérium rendelője és kórháza volt, 1968-ban és 1981-ben is új épülettel bővítették. Az 1990-es években többször is csökkentették a kórházi ágyak számát, de csak 2007-ben szüntették be az épületben a gyógyító tevékenységet, amikor összevonták a MÁV Kórházat, a Honvéd Kórházat, a Szabolcs utcai intézményt és a Korvin Ottó Kórházat. Az egészségügyi dolgozók tiltakozása ellenére a Városligeti fasori épületet bezárták.
Ugyan egy kormányrendelettel megkapta az Országos Bírósági Hivatal, és a tervek szerint idén már működő törvényszéknek kellene itt lennie, valójában semmi nem történt az épülettel az utóbbi években. Jelenleg sajnos leginkább az urbexesek számára érdekes helyszín, csak ők látogatják (nyilván illegálisan) a volt kórházat, hogy fotókat és videókat készítsenek a "szellemházakban".
5. A zugligeti úti egykori villamos-végállomás
Valamikor itt volt az 58-as villamos végállomása, a mára egyre pusztuló, műemléki védettségű épületben.
Az 1880-as években épített fa-tégla vegyes szerkezetű indóház még így, romosan is gyönyörű. Az 1920-as években alakították át: a faoszlopos peront beépítették. 1977-ben került a kerületi tanácshoz, majd a rendszerváltás után az önkormányzathoz. Többféle terv született a kecses épület hasznosítására, az étterem az egyik legrokonszenvesebb ötlet. Ám ez a ház is csak üresen áll, és csendben málladozik.
Ti melyik budapesti épületet tennétek a listára?
