Siófok: mutatunk pár szuper programot, ha elromlana az idő a nyáron

Innen csak pár lépésre van a Kálmán Imre Emlékház, itt született a világhírű operett szerző. Az épületről, a zeneszerző életéről és az emlékházról bővebben itt olvashatsz.

A Kálmán Imre sétányon tovább haladva érhetjük el a mintegy 3000 ásványt bemutató Ásványmúzeumot, amely Magyarország legnagyobb és legszebb magángyűjteménye.

Tovább sétálva eljuthatunk az 1970-ben épített Kálmán Imre Szabadtéri Színpadhoz, mely 2010-ben teljes felújításon esett át és ma már SzínPart néven várja a kultúra szerelmeseit. Innen továbbhaladva érhetjük el a Thanhoffer Villát, az épületet Dr. Thanhoffer Lajos orvosprofesszor építtette 1897-ben. Ez volt egy időben Horthy Miklós kormányzó főhadiszállása.

A Petőfi sétányon érhető el a kikötő, de út közben mindenképpen térjetek be a több mint 100 éves, 4,5 ha területű, koros fákkal teli Jókai parkba, Siófok egyik fő látványosságába. A családosok fogják nagyon kedvelni, mert modern játszóterével, hangulatos tavával, a kis sétányokkal, a japánkerttel remek hely a kikapcsolódáshoz. A helytörténészek szerint itt volt valaha a híres lóversenypálya. A parkban áll Krúdy szobra is, sok turista szívesen fotózkodik vele.

A vízpartot és a kikötőt borús időben is érdemes felkeresni, a hajók, a móló, a park és persze az elmaradhatatlan vadkacsák és hattyúk jó ideig lefoglalják a család tagjait. Itt található a Rózsa-kert is, és jó pár szobor, no meg egy Hello Siófok felirat is, ahol rengetegen szelfiznek, pózolnak.

A központba visszasétálva kívülről megcsodálhatjuk a 19. században épült Krúdy Villát, amely panzióként működött. Itt találkozott az író Várady-Rózsa Zsuzsával, későbbi feleségével.

A Jókai villát 1897-ben Braun Dávid építette, majd Dr. Fekete Vilmos temesvári ügyvéd vásárolta meg. Ma már szállodaként üzemel, de 1903-ban itt töltötte élete utolsó nyarát Jókai Mór.

A Fő térre visszatérve pedig körbesétálhatjuk a tér és a környező utcák szobrait is. Siófokon meglepően sok szobor, megemlékező tábla található, ezek felfedezése is jó program lehet akár az egész családnak. A parton áll például a tó első átúszójának, Szekrényessy Kálmánnak az emlékére emelt szobor, de itt látható Vilt Tibor – Balatoni sellő, Somogyi József – Halászok, Varga Tamás – Karinthy Frigyes szobrai is. A mólónál áll A béke jóságos angyala, amely Pjotr Tyimofejevics Sztronszkij orosz szobrászművész alkotása. 2012-ben a Finnugor Népek VI. Világtalálkozójának alkalmából avatták fel az aranyozott angyalt ábrázoló szobrot, amely kezében galambot tart. A Fő téren is több neves alkotás látható, de ezeket nem áruljuk el, legyen meglepetés.

A Balaton partján a fagyizók, lángosozók és a jó éttermek is csábítóak. Több helyen a gasztronómiai élmények mellett például kulturális programokat is szerveznek, koncertekkel, előadásokkal várják a látogatókat, vagy kivetítőkön közvetítenek sporteseményeket. Jó hír az ételallergiásoknak, hogy vannak már olyan helyek, ahol rájuk is gondolnak, ilyen például a BackStage kávézó és étterem, ahol a kávékat is lehet akár rizs vagy kókusztejjel kérni.

Aki pedig szívesen kimozdulna a városból, annak remek célpont a közeli Töreki Természetvédelmi terület, amely 1994 óta védett hely. A Cinege patak és a 10 tóból álló vízrendszer, a változatos vidék (mocsár, erdő, kaszáló), a tanösvény, a sokféle madár megfigyelése szórakozató programot nyújt hűvösebb időben is.

Siófok programjairól bővebben ITT

Siófok története

Siófok a Balaton-part egyik legnagyobb városa, és az ország tán legismertebb nyaralóhelye. A sokáig csak Fok néven jegyezett település 1790-ben kapta a Sió előnevet a Sió csatornának köszönhetően. A település folyamatos bővülése miatt a déli part 70 km-es szakaszából 17 km-t a város birtokol.

A Sió mint választóvonal szeli ketté a partot, egyik felén az Ezüstpart, másik felén pedig az Aranypart található. Ez utóbbi főleg a szórakozóhelyekről, a szállodasorokról és a strandról nevezetes.

A híres fürdőhely már a rómaiak idején is népszerű lakóterület volt. A feljegyzések szerint az első századokban még igen mocsaras terület volt, ezért Galerius császár elrendelte lecsapolását, és az erdők egy részének kiirtását.

Az 1055-ös tihanyi alapítólevében is szerepel a „Fuk” nevű hely, ahol a tóból eredő patakon gázló és híd is volt.

Később, 1528-ban már Fok néven írnak róla, a török időkben hadikikötő lett és még erődítményt is építettek a part közelében. 1688-ban szabadult fel a megszállás alól, és nem sokkal később már telepesek népesítették be.

1705-ben II. Rákóczi Ferenc fejedelem a mai címer alapjául szolgáló pecsétet adományozott Fok falunak. A 19. században indult fejlődésnek a hely, a Sión malmokat üzemeltettek, és a Balaton vízszintjének csökkenése után nagyobb terület vált szabaddá. Komoly előrelépés volt az 1846-ban elindult balatoni gőzhajózás, melynek egyik fontos eleme volt a Kisfaludy kerekesgőzős vízre bocsátása.

1861-től indult meg a vasúti közlekedés a parton, és 1864-ben elkészült a mólókkal védett hajókikötő is. Megnyílt az új Sió-zsilip, amivel a vízszintet tudták szabályozni.

1878-ban készült el a Magyar Tenger nevű díszes fürdőház, kabinokkal, társalgóval, kilátószobával.

A mai fürdőélet alapjait az 1885-ös percellázás indította el, ekkor már megnőtt a kereslet a hely és a fürdőzés iránt. Sokakat vonzott a táj, többek között művészeket is. A 20. század első éveiben indult el a szállodaépítkezés, közben a kulturális élet is egyre pezsgőbb, színesebb lett, még színháza is volt a településnek.

1900-ban alakult meg a halászati részvénytársaság, majd lóversenypálya épült, már akkor tartottak Balaton-átúszást, voltak teniszversenyek. Számos neves művész, színész megfordult itt, többek között Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula, ifj. Latabár Árpád, Kabos Gyula is.

A II. világháborúban súlyos károkat szenvedett Siófok, majd pedig a vállalati üdülők központja lett. A felszabadulás után pedig a vállalati üdülők központja lett, a tó környékét rendezték, sok üdülő épült, és egyre nagyobb tömegek fogadására lett alkalmas. A település 1968. december 31.-én kapta meg a városi rangot.

A régi képek forrása: Fortepan