Ódon villák Balatonszemesen
A memóriánk furcsán szelektál. Minimum négyszer nyaraltam Balatonszemesen, igaz, hogy kb. 25 évvel ezelőtt. Érdekes, hogy mire emlékszik az ember ennyi év távlatából, a gyógyszertári üdülő, ahol családi heteket töltöttünk, valamiért kevesebb nyomot hagyott, mint az egykori expressz tábor, amit a sátor és rossz idő ellenére is, még utána is, amikor elkezdődött az iskola ősszel, hónapokig visszasírtam. A Bagolyvár utca neve azonban mélyen belül mégis rögzült, mert jóleső déjà vu érzés töltötte el szívem, amikor ráismertem az egykori üdülő utcájára, a kis híd mögött, a gesztenyefákkal.
Abban bíztam, hogy a családtagjaim felidéznek egy-két akkori emléket, akár a faluval kapcsolatban, de nem: a testvérem emlékei leragadtak a lengőtekénél, meg a toronyszobánál, ahol egyszer laktunk, édesanyám pedig így huszonöt év után színt vallva, kijelentette, hogy ő nem is szeretett itt lenni (régi volt az épület és dohos), így többet tőle sem tudtam meg.
Persze dereng valami a török Bolondvárról, majd az ennek a helyén épült tizenkilencedik századi tornyos-várárkos Bagolyvárról, amiről az utca a nevét kapta, de mára annyira hibátlanul és megközelíthetetlenül felújították, hogy semmi romantikust nem találtam benne. Az utca viszont tele van szebbnél szebb villákkal, a nagy része akár száz éves vagy még több is lehet, a feljegyzések szerint a terület urai, a Hunyady grófék, felparcellázták a tóparti részt, és 1880-ban már megépültek errefelé az első nyaralók.
Egyvalamire azonban tisztán emlékszem: régen is imádtam olvasni a többnyire becézett női neveket a házak homlokzatán, és erre a Balatonnál jobb terep nincs. Elképzelni, hogy vajon milyen volt Ilus, Durcy, vagy Éva, akikről egy-egy ház a nevét kapta, és hogy milyen egyéni történetek húzódnak meg a feliratok mögött.
Manapság rövidebbek a kapcsolatok, kevesebben pingálják a házra a szeretett társ nevét, talán ezért is tetszik ez a leplezetlen vallomás. Bőrünkön viselni valaki nevét bátor dolog és talán kissé divatjamúlt is, de egy villát dedikálni a kedvesnek, az igazán romantikus és lovagias gesztus. És mennyivel tartósabb is.
Ha tetszettek az ódon villák, nyomj egy lájkot!
Fotó: Nagy Gergely / Időkép
Fotó: Nagy Gergely / Időkép
Fotó: Nagy Gergely / Időkép
