hirdetés

BALATON

Kiderült, mi okozta két éve a kékalgák elszaporodását a Balatonban – idén egyelőre kiváló a vízminőség

2019-ben foszfor szabadult fel a tó alján lerakódott üledékből – mondja Somogyi Boglárka, az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet algológusa.

Link másolása

hirdetés

Sok tévhit kering a Balatonról, mint például, hogy a balatoni strandokon feltátalt sült hekk a tó vizében nőtt fel, holott a hekk egy tengeri ragadozóhal. Ilyen tévhit az is, hogy ha algát vélünk felfedezni édesvizeinkben, akkor azt gondoljuk, hogy az a rossz vízminőség jele, pedig algából is többféle van, és nem mind okoz vízminőség-problémát.

A vízi élet alapját az algák adják, nélkülözhetetlenek a vízi táplálékláncban. Az algákat ugyanis megeszik a kisrákok (zooplankton), a kisrákokat a kis halak, őket pedig a nagyobb halak. Gyakorlatilag minden, a tóban található élőlény alapvetően függ az algáktól is.

Nem mindegy azonban, hogy milyen alga szaporodik el egy tóban. Édesvizeinkben elsősorban a cianobaktériumokkal, más néven kékalgákkal lehet gond, amelyek méreganyagokat termelhetnek.

"Amikor nagymértékben elszaporodnak, akkor beszélhetünk vízminőség-problémáról, elsősorban azért, mert a kékalgáknak vannak olyan törzseik, amelyek valóban képesek toxinokat, méreganyagokat termelni. Ezek a méreganyagok mindenekelőtt a környező vízi világra veszélyesek, de problémákat okozhatnak, ha nagyobb mennyiségben bekerülnek az ivóvízbe, illetve egyes formáik akár fürdés során is, például bőrirritáció válthatnak ki." - magyarázza Somogyi Boglárka, az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet algológusa.

A Balaton vízminőségét havonta egyszer mérik a tó hossztengelye mentén, öt pontról véve mintát. Nyaranta, amikor a kékalgák jellemzően elszaporodhatnak a Batalonban is, még sűrűbben, kéthetente vesznek mintát. Emellett az alga-biomassza mennyiségét a tóban műholdfelvételek segítségével is nyomon követik.

Amikor jelentősebb vízminőség probléma volt legnagyobb tavunkban a 1980-as, 90-es években, akkor a kékalgák szaporodtak el nagy mennyiségben.

"Később, a 90-es évek közepétől nagymértékben csökkent a nyáron domináns kékalgák mennyisége a tóban, és valamikor a 2010-es évek elején fordulópontot figyeltünk meg, amikortól a kékalgák mellett a fecskemoszatok is vezető szerephez jutottak. Azóta év- és nyárfüggő, hogy e két csoport között melyik jut domináns szerephez, de nyaranta többnyire mindkét csoport jelen van."

hirdetés

Cianobaktériumok a Balaton planktonjában (fénymikroszkópos felvétel, 2019 nyár)

A legújabb eredmények alapján úgy tűnik, hogy az időjárás is nagy mértékben befolyásolhatja, hogy mikor van probléma a tó vízminőségével.

A 80-as, 90-es években az algásodás oka az volt, hogy a vízgyűjtő területről rengeteg foszfor érkezett a tóba. Ez az emberi tevékenység hatása volt, a foszfor ugyanis szennyvízből, mosószerekből, műtrágyából került a befolyókba.

"A foszfor-túlkínálat tette lehetővé a kékalgák nagymértékű elszaporodását, így az algásodás visszafordításához a foszforterhelés csökkentésére volt szükség. Ebben az időszakban szerencsére több ezzel kapcsolatos beruházás is megvalósult, például korszerűsítették a szennyvíztisztítást, és megépítették a szennyvíz-körcsatornát a tó körül. Ennek eredményeképpen lecsökkent a tó külső foszforterhelése, ami az algák biomasszájának csökkenését eredményezte, viszont ehhez körülbelül tíz év kellett." - mondja Somogyi Boglárka.

Az üledékben felhalmozódott belső foszforkészlet ugyanis egy jó időre még elegendő foszforral látta el az algákat a vízben.

Később jelentősen javult a tó vízminősége és gyakorlatilag mindenkit meglepett, amikor 2019-ben elszaporodtak az algák a tó nyugati területein, a Keszthelyi- és a Szigligeti-medencében.

"Most már kijelenthetjük, hogy az algák elszaporodásához szükséges foszfortöbbletért nem okolhatjuk a külső terhelést, tehát más helyzettel nézünk szembe, mint az 1980-as években. A foszfor 2019 nyarán a tó üledékéből szabadulhatott fel. A kulcskérdés, hogy mi tette azt lehetővé, és úgy tűnik, hogy itt van fontos szerepe az időjárásnak."

A 2019-es évben nagyon meleg nyár volt. Szélcsendes időszakokban ki tudott alakulni egy erős hőmérsékleti rétegzettség, ami oda vezetett, hogy az üledékfelszín közelében elfogyott az oxigén, és az így létrejött anaerob körülmények között foszfor szabadulhatott fel az üledékből.

"A fizikai környezet szempontjából a 2019-es év egy anomália volt a Keszthelyi-medence történetében, magas vízhőmérséklettel, magas vízállással és rossz fényellátottsággal. A vízalatti fényviszonyok részletes vizsgálata azt mutatta, hogy 2019-ben az üledékfelszínen gyakorlatilag sötétség honolt, az ott lakó algák életterét megszűntetve. Algák hiányában az üledékfelszínen leállt az oxigéntermelés, és ennek, valamint egy erős hőmérsékleti rétegződésnek köszönhetően az üledék vizéből származó foszfor kijutott a vízoszlopba.”

A kékalgák jelentős része képes a légköri nitrogén megkötésére egy speciális sejtjük segítségével. Erre a többi alga nem képes. A nitrogénkötő kékalgák számára ezért elsősorban foszfor szükséges, hiszen nitrogént tudnak szerezni maguknak a levegőből. Így ha jelentős foszforterhelés ér egy tavat, akkor többnyire a kékalgák kezdenek gyors szaporodásba.

"A zöldalgák között nincsenek olyan fajok, amelyek képesek lennének méreganyagok, toxinok termelésére, tehát ha például zöldalgák szaporodnak el egy tóban, akkor fürdést tekintve igazából nem okoznak vízminőség-problémát."

A Balaton vízminősége jelenleg kiváló, de ez változhat még a nyáron.

A szakemberek a közeljövőben is folyamatosan nyomon követik majd, hogy hogyan alakul a tóban az algák tömege. Sőt, nemcsak a tó vizében, de az üledékfelszínen élő algák tömegét és elterjedését is monitorozzák majd. "Szeretnénk megtalálni azokat a helyeket, ahol vastagabb algagyep alakulhat ki az üledékfelszínen és tisztázni, hogy pontosan milyen körülmények vezetnek ehhez." - mondja Somogyi Boglárka.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
BALATON

26 balatoni településen is lesz tűzijáték augusztus 20-án, itt a lista

Többek között Siófokon, Fonyódon, Csopakon és Balatonfüreden is érdemes lesz felnézni az égre péntek este.
Fotó: Kohji Asakawa/Pixabay - szmo.hu
2021. augusztus 18.


Link másolása

hirdetés

Augusztus 20-án jó néhány éve hagyományosan már nemcsak Budapesten, hanem számos más nagyvárosban is tűzijátékkal ünnepli az államalapítást.

Idén Budapest minden eddiginél nagyobb ünnepséggel és tűzijátékkal készül, ugyanakkor Esztergom éppen kedden jelentette be, hogy ott idén is fényfestéssel ünneplik augusztus 20-át.

Bár a múlt évben a koronavírus-járvány miatt csak három balatoni településen lehetett tűzijátékban gyönyörködni,

idén már 26 helyről nézhetünk látványos égi showt - jellemzően rakétákkal, de lesz, ahol fény- vagy lézershow várja az üdülőket.

hirdetés

A Csodálatos Balaton összeszedte, melyik helyről hány órakor lehet megtekinteni a látványosságot:

  • Alsóörs: augusztus 20., 22 óra
  • Badacsony: augusztus 19., 22 óra
  • Balatonakarattya: augusztus 21., 21. óra
  • Balatonalmádi: augusztus 20., 21.15 óra (fényjáték)
  • Balatonberény: augusztus 20., 21.30 óra
  • Balatonboglár: augusztus 21., 22.00 óra
  • Balatonföldvár: augusztus 20., 21.00 óra
  • Balatonfüred: augusztus 20., 22.00 óra
  • Balatonfűzfő: augusztus 20., 22.00 óra (vízjáték és lángshow)
  • Balatonkenese: augusztus 20., 20 óra óra (lézer show)
  • Balatonlelle: augusztus 20., 21.00 óra
  • Balatonszárszó: augusztus 20., 21.15 óra
  • Balatonszemes: augusztus 20., 22.30 óra (vízi-tűzijáték show)
  • Balatonszepezd: augusztus 19., 21.30 óra
  • Balatonvilágos: augusztus 20., 22.00 óra
  • Fonyód: augusztus 20., 22.00 óra
  • Csopak: augusztus 20., 21.30 óra
  • Keszthely: augusztus 20., 21.00 óra
  • Révfülöp: augusztus 20., 21.00 óra
  • Siófok: augusztus 20., 21.00 óra
  • Szigliget: augusztus 20., 21.00 óra
  • Tapolca: augusztus 20., 21.30 óra
  • Tihany: augusztus 20., 21.00 óra
  • Zalakaros: augusztus 20., 22.30 óra
  • Zamárdi: augusztus 20., 21.00 óra
  • Zánka: augusztus 20., 21.30 óra.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
BALATON

Mintha egy trópusi tengerpart lenne, olyan Balatonberény a narancsos naplementében

A magyar tenger partját elvarázsolta a természet: tán az afrikai homok a levegőben, vagy az augusztusi napkorong őszre készülő színei festették ilyen meséssé az estét.
Fotók: Harmath Bea - szmo.hu
2021. augusztus 14.


Link másolása

hirdetés

Ezek a képek nem egy egzotikus tengerparton készültek, hanem a Balaton partján, egy nyári estén. A naplemente fényei egészen varázslatos színpompába festették a magyar tengert. Mint egy bronz víz, melyet tűznyalábok vesznek körbe. Pedig lehet, hogy csak az idáig "elutazott" afrikai homok az oka ennek a páratlan látványnak.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
BALATON

A Balaton legrejtélyesebb helye Zamárdiban

Átrepült a tavon, Jézus lábnyomát őrzi vagy egyszerűen fehér lovakat áldoztak rajta? Mi az igazság a Szamárkő kapcsán?
Forrás: Tó-retró blog - szmo.hu
2021. augusztus 06.


Link másolása

hirdetés
A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

Kevés olyan látványosság van a Balaton környékén, melyhez annyi szóbeszéd vagy legenda fűződik, mint a Zamárdiban található Szamárkőhöz. Ráadásul azt se felejtsük el, hogy ezt az óriási követ, mely a vasútállomástól 8-10 percnyi sétára fekszik, csak 1943-ban „fedezte fel” egy amatőr régész. Margittay Rikárd cikke nyomán az addig szinte ismeretlen kő egycsapásra a figyelem középpontjába került.

Az említett cikk amellett, hogy magyarázattal próbált szolgálni a kő használatára és a rajta található különös jelekre, sorra vette az akkor fellelhető – és meglepő módon máig fennmaradt – mítoszokat is.

Az első ilyen szóbeszéd,

hogy a kő – és rajta keresztül a település – onnan kapta a nevét, hogy a tihanyi apátság itt legeltette a szamarait a 1700-1800-as években. Ezt a legendát azonban már az 1960-as években megcáfolták a levéltárakban talált bizonyítékok segítségével. A történet ugyanis két helyen is sántított. Egyrészt az említett dátumoknál jóval korábban, az 1571—72. évi török kincstári adó-lajstromban Szamárkő néven említik a területet, (amiből később a Zamárdi nevet is eredeztetik) másrészt az apátság a környéket akkoriban zsellérlegelőnek adta. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy az apátság állatai ezek után itt biztosan nem legelhettek többé, hiszen a terület a zselléreké lett.

A következő érdekes mítosz

a Szamárkő kapcsán, hogy a sziklát a tihanyi tűzhányó kitörése repítette át a Balaton felett, majd itt csapódott a földbe. Ezt – és néhány későbbi elméletet – táplálja a tény, hogy a szikla jól látható a tihanyi félszigetről, lévén a Kőhegynek az arra eső oldalán található. A cáfolat ezesetben a geológusoktól érkezett, akik rámutattak, hogy az említett tűzhányó egy ún. iszapvulkán volt, ami ritkán lövell magából köveket, ekkorát pedig biztosan nem. Ráadásul a Szamárkő anyaga nem vulkanikus bazalt vagy turfa, hanem üledékes kőzet, melyben az őskori pannontengeri csigák lenyomata is felismerhető.

Fennmaradt – Margittay elképzelésén kívül – még egy legenda,

melynek vizsgálatára nem nyílt lehetőség, ez pedig Jézus lábnyomának története. A kövön a mai napig fellehető két bemélyedés, mely Margittay idejében még sokkal jobban emlékeztettek egy ember- és egy ló vagy szamár nyomára. A szóbeszéd azt tartja, hogy Jézus megjelent itt, a Balaton mellett és a kőre lépve, neki és jószágának nyoma is fennmaradt az örökkévalóságnak (persze nehéz lenne megindokolni, hogy miként maradt fenn kétezer évig a nyom, ha nyolcvan év alatt szinte felismerhetetlenné kopott, ám a hit nem tudományos fejtegetés kérdése). A legendára itt talán a római Quo Vadis kő adhat magyarázatot. A Santa Maria in Palmis-templomban található (másolat) állítólag szintén Jézus és szamara nyomát őrzi.

hirdetés
De nézzük meg, hogy mit állított saját elmélete alapján Margittay Rikárd az amatőr, de igen dús fantáziájú régész.

Az ő idejében még sokkal jobban látható volt a kövön egy igen szabályos köralakú, mesterséges lyuk. A férfi úgy gondolta, hogy ez a kivájás igen árulkodó. Kutatásai alapján a pogánykori áldozó oltároknak jellegzetes ismertetőjele – ezen a „tűzgödrön” kívül, hogy - fekvésük keleti irányú, és hátul félkör­szerű magaslat van, ahonnan a nép a szertartást nézte. A környéket tekintve további elvárás a közeli pogánykori telep, az erdő (Szent liget), mely a követ körülvette és a szomszédos bővizű forrás, melyek itt egytől egyig rendelkezésre álltak. Ráadásul Margittay szerint a név is árulkodó!

Az ország térképét vizsgálva több hasonló nevű követ is találunk, mint Disznókő, Lókő, Ebkő. Ezeknek többsége – a férfi szerint – szintén állatok, pl. fehér lovak áldozására szolgáló oltár volt.

Pogány áldozati szertartás egy ókori domborművön

Nevüket végül az egyháztól kapták, mely az ilyen visszataszító vagy éppen nevetséges állatokkal kívánták elijeszteni az embereket a bálványimádattól. Bár 1963 körül átvizsgálták a kő környékét, ám egy emberi temetőn kívül semmit sem találtak. Sajnos úgy tűnik, hogy ez a mítosz is csupán mendemonda marad, bizonyíték hiányában. De akkor mi is lehet a Szamárkő titka?

Nos, a mai állás szerint

a tűzgödör vagy tűzlyuk elméletét és a kő helyének fontosságát egyáltalán nem lehet elvetni. Az, hogy a Szamárkő egy, a tó több részéről is jól látható helyen van, valószínűsíti, hogy a rómaiak vagy a tihanyi apátság, (esetleg a kelták) jelzésekre használták (a rómaiak jelzőrendszeréről a „Balaton Nazca-vonalai”-ról itt írtunk korábban). Szintén nem elképzelhetetlen, hogy ugyanezen népek valamilyen határjelzőként használták a követ, hiszen erre utaló feljegyzések is találhatóak a levéltárakban, bár a kő pontos azonosítása nem könnyű ma már.

Persze az sincsen kizárva, hogy a szikla neve egyszerűen arra utal, hogy ez az a kő, melyről a legtöbb szamárságot hordták össze az évtizedek alatt...

Ha a múlt században imádtál a Balatonnál nyaralni vagy szeretnéd tudni, hogyan nyaraltak a szüleid, neked írták a Tó-retró blogot. Ha pedig szeretnél visszaemlékezni a 70-es és 80-as évekre és vannak fotóid, amiket szívesen megosztanál, csatlakozz a Retró Insta csoporthoz!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
BALATON
A Rovatból
hirdetés

Több WC kéne a Balaton mellé, mert a sok vizelettől már romlik a víz minősége

Balatonfenyves polgármestere a több ingyenes mellékhelyiségért kampányol, mert a fürdőzők kisdolgával évi kb. 1,2 tonna foszfor kerül a tóba.

Link másolása

hirdetés

Állami támogatást kér a Balatoni Szövetség elnöke a tóparti nyilvános illemhelyek ingyenessé tételéhez.

Lombár Gábor, aki Balatonfenyves független polgármestere az MTI-nek csütörtökön azt mondta, hogy újra ingyenessé kell tenni a WC-ket a tó vízminőségének védelmében.

Közölte: kezdeményezi a Magyar Turisztikai Ügynökségnél és a balatoni miniszteri biztosnál, hogy a strandfejlesztő program folytatására szánt keret felhasználásában kapjon prioritást a tó körüli mosdóhelyek ingyenessé tétele.

Ahhoz, hogy a Balaton még sokáig vonzó turisztikai célpont maradjon, és értelme legyen az eddigi strandfejlesztéseknek, legfontosabb a víz minőségének védelme

- fogalmazott a szövetség elnöke.

Lombár Gábor emlékeztetett arra, volt már, amikor ingyenessé tették a tóparti illemhelyeket, de az önkormányzatok kénytelenek voltak nehéz anyagi helyzetük miatt változtatni ezen. Saját települését példaként felhozva elmondta, hogy az öt balatonfenyvesi szabadstrandon az önkormányzat nem tudja ingyenesen működtetni a WC-ket.

hirdetés
Az ingyenes toaletthasználat hiánya miatt a strandolók vizeletének nagyobb hányada kerül a tóba, növelve a víz foszforterhelését, ami az algásodás kiváltó oka

- tette hozzá.

Istvánovics Vera tudományos tanácsadó, a MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagja az MTI-nek azt mondta, hogy egy átlagos felnőtt napi másfél liter vizeletet és ezzel egy gramm foszfort ürít.

Az üdülőrégió vendégéjszakáinak számából kiindulva úgy becsülik, évente 1,2 tonna foszfor kerül a Balatonba emberi vizelettel.

Ez a tó teljes terheléséhez képest nem olyan borzasztóan sok, hiszen csak a Zalából körülbelül 25 tonna érkezik évente a tóba, de ahhoz képest sok, hogy nagyon drága beavatkozások árán sem sikerült 8-10 tonnára csökkenteni a kívülről érkező foszfor mennyiségét - közölte.

A Balatonnál már azzal hozzájárulhat bárki a természet védelméhez, ha mindig a mosdót használja - mondta Istvánovics Vera.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: