BALATON
A Rovatból

Így nyaltunk a Balatonon a 80-as években

A tervgazdaság majdnem kivégezte a fagyisokat, de érkezett az új megváltó, a jégkrém. Helló Leo!
Forrás: Tó-retró blog, Címkép: Fortepan/Umann Kornél - szmo.hu
2018. június 18.



A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

A fagylalt mindig is kiemelt volt a teljes átkos rendszerben, így 1949-től hatóságilag szabályozott áron lehetett csak árusítani. Ami áldásnak tűnt a hűsölni vágyó rétegek számára, ám a rendelkezés könnyedén szemet hunyt az olyan jelentéktelen dolgok felett, mint a piaci folyamatok. A fagyi ára több, mint 30 éven keresztül változatlan maradt, nem úgy az előállításához szükséges alapanyagok és a munkaerő ára, így különböző trükkök váltak szükségessé ahhoz, hogy egy darabig még fagyinak tűnő kásákat lehessen a tölcsérbe tölteni (már ha volt tölcsér, mert bizony volt olyan balatoni fagyizó, mely egy éven keresztül nem jutott hozzá 1978-ban).

Két út állt a vendéglátóipari vállalatok előtt, a minőség lerontása és a kínálat szűkítése. Előbbi eleinte a tej elhagyásában öltött testet, majd később már olyan szintű vizezés zajlott, hogy a végeredmény inkább emlékeztett jégkására, semmint fagylaltra. A kínálat szűkítése azért minősült spórolásnak, mert akkorra elterjedté váltak a fagylaltporok, melyeket olcsón be lehetett szerezni, így a főzött változatok lassan kikoptak a fagyilapokról. A maszek fagyizók helyzete valamelyest könnyeb volt akkoriban, mert kevesebb szabálynak kellett megfelelniük, és így például használhattak tojáshabot is. Ez – az állami cégeknél tiltott – összetevő két ok miatt is áldásosnak bizonyult. Egyrészt finomabbá tette a végeredményt, másrészt könnyebbé vált tőle a massza, így a kanálba ugyanakkora térfogatú, de jóval könnyebb gombócok kerültek. Nem csoda, hogy a magánzóknak jól is ment az üzlet és a cukrászdai 1300 Ft helyett, akár 6000-et tudtak fizetni az alkalmazottjaiknak.

Fagylaltpult, 1983. Forrás: Fortepan/Jankó Attila)

Az állam nem nézhette tétlenül a szocializmus építésében megfáradt emberek nélkülözését, így először külföldről importáltak jégkrémeket, majd szorgalmazni kezdték az itthoni gyártást is. Az ismeretlen technológia meghonosítása azonban olyan rizikósnak tűnt, hogy eleinte a termelőszövetkezetek nem is nagyon kapkodtak az ötlet után. Végül két vállat kötélnek állt, és 1974-ben megindult a pálcikás jégrémek hazai gyártása. Az első fecske a körmendi „Lacta” Tápszergyár volt, ahol óránként 10 ezer pálcikás teljesítményű, holland gépsorral kezdték ontani a ROLL jégkrémeket. Az EGIS gyógyszergyár elődje az EGYT (Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár) leányaként üzemelő körmendi üzemben a tápszergyártásnál visszamaradt tejszármazékokból gyártották a finomságot.

Egy évvel később a Sasad Mgtsz. keretein belül működő Budatej is belépett a piacra, amikor elkészült új, törökbálinti tejüzemük. Ők sokáig a tejfeldolgozásban jeleskedtek, ám Magyarországon már akkor is igen alacsony volt az egy főre jutó vajfogyasztás, ráadásul ezt exportálni is igen körülményes. Ekkor született az ötlet, hogy erőiket a jégkrémgyártásra összpontosítsák, mi pedig hamarosan megismertük a szlogent: Helló Leo!

"VIT 1978", Forrás: Fortepan/Urbán Tamás

A két konkurens közül végül a Leo lett a sikeresebb, ami elsősorban az üzleti modelljüknek volt köszönhető. A Budatejnél csúcsra járatták a szintén Hollandiából vásárolt gépeket, és 1980-ra már évi 60 millió pálcás termelést bonyolítottak, ami a poharas jégkrémekkel együtt évi 1800 tonna Leot jelentett. Persze mindez semmit sem ért volna, ha nem szervezik meg alaposan az értékesítési láncot is. Az új üzem megnyitásakor a Budatej mindössze 5 hűtőkamionnal rendelkezett és ezt a számot tornázták fel 1980-ra 32 darabra. Emellett 14 millió forintos költséggel vásároltak 700 hűtőpultot, amit ingyen a boltok rendelkezésére bocsátottak (ez ma is bevett szokás a jégkrémmárkák esetében). Ráadásul a Budatej a termékfejlesztésre is nagyobb hangsúlyt fektetett, és a kezdeti két ízhez (vanília, csokoládé) csakhamar olyan újdonságok csatlakoztak, mint a narancsos, diós, banános és rumos Leo.

Az állami propaganda pedig mindent elkövetett, hogy az emberekkel megismertesse a jégkrémek előnyeit. A fagyival ellentétben ezek a termékek fagyasztás mellett hónapokig fogyaszthatóak maradtak, rendelkeztek a tej minden áldásos élettani hatásával és mivel nem vizezték őket, így jégkristályok sem alakultak ki bennük. A Leo több hónap fagyasztás után is jégkrémre emlékeztetett és nem jégkására, ráadásul – az akkori vélekedés szerint –nem is fájdult meg tőle a gyermekek torka. A dolgozó emberek pedig jól fogadták az új csodát, és az sem tántorította el őket a vásárlástól, hogy egy pálcikás jégkrém akár három gombóc fagyi árába is belekerült. Ha éppen lehetett kapni őket a boltban, akkor bizony telerakták fele a hűtőszekrény fagyasztóját.

Ha a múlt században imádtál a Balatonnál nyaralni, neked írták a Tó-retró blogot. Ha pedig szeretnéd megtudni, hogy nyaraltak a szüleid, akkor is.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


BALATON
A Rovatból
Cápa a Balatonban? Egy méretes hal okozott pánikot Tihanynál, a „szörnyet” videóra is vették
Egy szakember elmondta, hogy milyen halat láthattak a magyar tengerben. Ez a halfajta nem először okozott riadalmat, és az is kiderült, miért láthatók a vízfelszínen.


Tihanynál ismét felbukkant a jól ismert balatoni „cápa”, de most sem egy tengeri ragadozóról van szó, hanem egy hatalmas busáról. A különös jelenetet július 8-án rögzítették videón, a felvételt a Pecaverzum osztotta meg.

A busa hátúszója messziről könnyen összetéveszthető egy cápáéval, különösen azok számára, akik láttak már cápás filmeket.

A mostani eset sokakat emlékeztethet a tavalyi esetre, amikor egy hasonló felvétel komoly riadalmat keltett. Akkor volt olyan is, aki a látottak miatt lemondta a balatoni nyaralását.

A balatoni „cápaészlelések” kapcsán Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója már tavaly is megnyugtatott mindenkit. Elmondta: „Annak a cápának nagyon nehéz dolga van, amelyik el akar jutni sósvízi élőhelyéről a Balatonra.” Hozzátette: „Nemcsak egy vállalhatatlanul hosszú utat kellene megtennie, de az édesvíz sem tenne túl jót az »egészségének«. Röviden: a cápa nem él meg az édesvízben, azaz teljesen kizárt, hogy a cápáknak bármelyik fajtája megjelenjen a Balatonban.”

Szerinte a cápaészlelések évről évre visszatérnek. A videón látható állat valószínűleg egy hibrid busa, amely akár 40-50 kilogrammosra is megnőhet, testhossza elérheti a másfél métert, életkora pedig megközelítheti a 30 évet.

A hibrid busát még a hatvanas években telepítették a Balatonba. A szakemberek szerint ezek a halak nem szaporodnak a tóban, ezért az állományuk fokozatosan csökken. A halgazdálkodásban arra számítanak, hogy az állatok természetes öregedéssel idővel eltűnnek a tóból.

Azt is elmondták, hogy ezek a nagytestű halak akkor úsznak fel a vízfelszínre, ha már nagyon öregek vagy egészségi problémájuk van. Ilyenkor emelkedik ki a hátúszójuk, ami távolról nézve megtévesztő lehet, de méretre jóval kisebb, mint egy valódi cápauszony.

A Balatonnál egyébként 2024-ben kevesebb busát és törpeharcsát fogtak ki, mint az előző évben.

VIDEÓ: A Balatonban úszó "cápáról"

Forrás: Pecaverzum


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
BALATON
A Rovatból
Szakértők: akár éveken belül fürdésre alkalmatlan lesz, kiszáradhat a Balaton az emberi beavatkozások miatt
A túlzott vízszintszabályozás, a part menti beépítések, a nádasok eltűnése és a szennyezés mind veszélyeztetik a tó ökológiai egyensúlyát.


Komoly bajban a magyar tenger, ha nem vigyázunk rá, belátható időn belül nem lesz fürödhető a Balaton - figyelmezhetnek a szakemberek.

A Balaton kialakulása egészen a jégkorszak végéig vezethető vissza. Geológiai szempontból még fiatalnak számít, hiszen a tó 15–17 ezer éve jött létre a Dunántúlon a földkéreg mozgásai nyomán. Kezdetben több kisebb tó alkotta a vízrendszert, amelyek mintegy 5000 éve egyesültek. Azóta a vízszint természetes módon folyamatosan változott: volt, hogy akár 12 méterrel magasabb volt a mainál, máskor viszont szinte teljesen eltűnt a víz.

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói arra hívják fel a figyelmet, hogy

a természetes vízszint-ingadozás jótékony hatású, mert segíti a nádasok megújulását, elősegíti a hínár növekedését, és gátolja az algák elszaporodását. A mesterséges beavatkozások azonban veszélyt jelentenek.

Tóth Viktor, az intézet munkatársa szerint, ha a jelenlegi folyamatok nem változnak,

„a Balaton akár már 2035-re is fürdésre alkalmatlanná válhat, 2050-re pedig teljesen kiszáradhat”.

Az elmúlt évtizedekben a tó állapotát egyre inkább az emberi tevékenység befolyásolja. A túlzott vízszintszabályozás, a part menti beépítések, a nádasok eltűnése és a szennyezés mind veszélyeztetik a tó ökológiai egyensúlyát. Bár a stabil vízszint a turizmusnak kedvez, a szakértők szerint hosszú távon káros hatásai vannak a környezetre.

A klímaváltozás tovább nehezíti a helyzetet. Az egyre gyakoribb extrém időjárási jelenségek – hosszú aszályos időszakok és hirtelen lezúduló esőzések – közvetlenül hatnak a Balaton vízszintjére. A csapadék csökkenése és a hőmérséklet emelkedése súlyos gazdasági és ökológiai következményekkel járhat.

A problémák jelei már korábban is megmutatkoztak. 2019-ben nagy algavirágzást figyeltek meg a tóban, ami arra utalt, hogy a víz tápanyagokkal telítődik. Ez hosszú távon a vízminőség romlásához vezethet.

A szakértők szerint sürgősen át kell gondolni a vízgazdálkodás rendszerét. Ismét előtérbe került a vízpótlás kérdése is, például a Rábából történő utánpótlás, amely korábban már felmerült, és ma újra aktuális lehetőségként kerül szóba.

Forrás: ATV


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BALATON
Brutális drágulás a balatoni strandokon: van, ahol közel 50 százalékkal kerül többe a belépő
Idén is jelentősen drágult a balatoni strandolás. A legdrágább helyen 2600 forintot kérnek a felnőttjegyért, a gyerekeknél 1900 forint is lehet a belépő ára.


Jelentősen emelkedtek idén a balatoni strandbelépők árai, derül ki a balatontipp.hu összeállításából. A felnőttjegyek átlagosan 13, a gyermekjegyek pedig 16 százalékkal drágultak a tavalyi évhez képest.

A legdrágább felnőtt belépőt a csopaki strandon kell kifizetni: 2600 forintba kerül egy nap a vízparton.

Nem sokkal marad el ettől a siófoki Nagystrand és a balatonfüredi Esterházy strand 2500 forintos belépője, illetve az alsóörsi strand 2300 és a balatonalmádi strandok 2200 forintos ára. Jó hír viszont, hogy a legolcsóbb strandokon már 1000 forintért is csobbanhatunk: ilyen például Szepezden a Viriusi és a szepezdfürdői strand, a keszthelyi Helikon strand és a tihanyi Sajkodi strand.

A gyermekbelépők terén is Csopak vezet: 1900 forintba kerül a jegy. Füreden az Esterházy strandon 1600, Balatonalmádiban pedig 1500 forintot kérnek. A legolcsóbb lehetőséget Szigliget, a tihanyi Sajkodi strand és a balatonudvari strandok kínálják, 500 forintos jegyárral.

A legnagyobb áremelés Fonyódon történt: itt a felnőtt belépő ára 47 százalékkal nőtt, így most 1400 forint.

Balatonfűzfőn és Balatonszárszón 31 százalékkal emelték a díjakat, ezekben a városokban 1700 forintba kerül a strandbelépő. Vonyarcvashegyen 27 százalékos áremelés után 1900 forintot kell fizetni.

Nem emelték a felnőttek belépőjét több népszerű helyszínen, például Földváron (1750 Ft), a badacsonyi strandokon (1400 Ft), a keszthelyi Városi strandon (1700 Ft), a siófoki Nagystrandon (2500 Ft), a Sóstói strandon (1500 Ft) és a szigligeti strandon (1500 Ft).

A gyermekbelépők esetében is Fonyód áll az élen a drágulásban: 46 százalékos emeléssel most 700 forint a belépő. Szepezden is 700 forintra nőtt az ár, Vonyarcvashegyen pedig 1400, míg Révfülöpön 800 forint lett a gyermekjegy. Ugyanakkor több helyszínen nem emeltek az árakon: Földváron (900 Ft), Balatonedericsen (800 Ft), a siófoki Nagystrandon (1000 Ft) és Szigligeten (500 Ft). Balatonudvariban a gyermekjegy ára egy új kategóriának köszönhetően 500 forintra csökkent.

A felnőtt belépők középára idén 1800 forint, a gyermekjegyeké pedig 1200 forint.

A vizsgált 47 strandból 15 tartozik a középáras vagy annál drágább kategóriába, a többi olcsóbb ennél. Gyermekjegyeknél 13 strand kéri a középárat vagy annál magasabb összeget.

A strandok pénztárait több helyen már május végén megnyitották, de a legtöbb településen csak június elejétől vagy közepétől kell belépődíjat fizetni. A balatontipp.hu frissítette az idei szezonra a fizetős strandok listáját és aktuális árait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BALATON
Csökken a Balaton vízszintje: most 20 centiméterrel alacsonyabb, mint tavaly
A déli parton több helyen hosszú sétát kell tenni, mire úszásra alkalmas mélységbe érünk. Forró napokon a vízszint akár naponta egy centit is csökkenhet.


A Balaton átlagos vízszintje jelenleg 81 centiméter, ami a megszokottnál jóval alacsonyabb, írja az Időkép. Az Országos Vízügyi Igazgatóság mérései szerint az elmúlt két hétben 5 centiméterrel csökkent a magyar tenger vízszintje.

Tavaly ilyenkor 20 centiméterrel magasabb volt, és már csak kevéssel marad el a 2022-es, rendkívül aszályos év 78 centiméteres értékétől.

A déli part több pontján most olyan sekély a víz, hogy hosszabb sétára van szükség ahhoz, hogy úszni lehessen. Forró nyári napokon, amikor erős a párolgás és a szél is fúj, a vízszint akár naponta egy centiméterrel is csökkenhet. Szélcsendes időben viszont vékony párapaplan képződik a tó felett, ami mérsékli a párolgást, így az elmúlt napokban stagnált a vízszint.

A vízügyi szakemberek a Siófoki zsilip segítségével igyekeznek 110 centiméter körüli szinten tartani a Balaton vízállását, azonban jelenleg ettől jelentős eltérés tapasztalható.


Link másolása
KÖVESS MINKET: