BALATON
A Rovatból

Emberre is veszélyes aligátorteknőst fogtak be a Balatonnál

A Magyarországon legálisan kizárólag állatkertben tartható, mintegy 70 centis testhosszal rendelkező hüllő természetvédelmi őr segítségével került biztos helyre.


Egy aligátorteknős befogásához kérték a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatának segítségét a balatonlellei rendőrök pénteken reggel. Az akár emberre is veszélyt jelentő hüllő már biztos helyen van, később állatkertbe vagy teknősparkba kerülhet.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNPI) tájékoztatása szerint pénteken reggel különleges bejelentés érkezett a balatonlellei rendőrőrsre: a 7-es főút mentén, egy műanyag rekesz mellett aligátorteknőst találtak. Az állatot vélhetően ebben a ládában dobták ki, azonban könnyedén szétrágta azt és kiszabadult.

A rendőrök a BfNPI természetvédelmi őrszolgálatának segítségét kérték a hüllő befogásához. Az állat méretéből adódóan már ez sem volt egyszerű, ugyanis egy ekkora példánynak jelentős harapása lehet.

Az aligátorteknős vagy harapós teknős (Chelydra serpentina) nevét is onnan kapta, hogy késéles, csőrszerű állkapoccsal rendelkezik, amellyel erőfeszítés nélkül képes felaprítani zsákmányát. Emellett a fajt könnyen felismerhető a farkukon megjelenő szarukúpokról, illetve a fiatal felnőtt egyedek esetében kisebb tüskék láthatók a gerinc és a bordapajzsok mentén. A lábán lévő erős karmok szintén a zsákmány felaprításában játszanak szerepet.

Az aligátorteknős különösen veszélyes állatfajnak minősül, Magyarországon legálisan kizárólag állatkertben tartható.

Az aligátorteknősök azonban nem csupán az emberre veszélyesek. Miután Magyarországon nincs természetes ellenségük, a természetbe kerülő egyedek komoly károkat tudnak okozni a természetes élővilágában. Emellett az ékszerteknősökhöz (Trachemys scripta) hasonlóan fenyegetést jelentenek a Magyarországon őshonos mocsári teknősökre (Emys orbicularis) is, amelyeket idővel teljesen kiszoríthatnak a természetes élőhelyükről. Ezek a nagyobb testméretet elérő, agresszívabb viselkedésű fajok jelentős táplálékkonkurenciát jelentenek a mocsári teknősnek, továbbá a napozó- és tojásrakó helyeikről is kiszoríthatják őket.

A Magyarországon a természetben megtalálható aligátorteknősök mindegyikére igaz, hogy eredetileg a lakosok által illegálisan, kedvtelésből tartott egyedek kerülnek ki a természetbe.

A kezdetben terráriumban tartható teknős jelentős méretűre növekedhet (a most megtalált példány testhossza is eléri a 70 centit), és egyre nagyobb fenyegetést jelent a gazdáira nézve. Ekkor döntenek úgy a felelőtlen gazdák, hogy a természetben engedik szabadon egykori kedvencüket.

Aki szabadon engedett aligátorteknőst talál, mindenképpen értesítse a területileg illetékes nemzeti parkot, amelynek természetvédelmi őre szakszerűen befogja az egyedet.

Amíg ez megtörténik, nem érdemes megfelelő eszközök nélkül kísérletezni a befogással, mert meglepő hajlékonyságának köszönhetően az állat könnyen sérülést okozhat a harapásával.

A befogott teknősök chipet kapnak, majd a hivatalos engedélyeztetés után állatkertben, teknősparkban helyezik el őket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


BALATON
A Rovatból
„Visszaadjuk a Balatont az embereknek” – Kerítésbontással ünnepelnek, ingyenes lett az egyik népszerű keszthelyi strand
Dr. Tóth Gergely, Keszthely polgármestere szerint a tó megóvásának egyik kulcsa, hogy az emberek magukénak érezzék a természeti kincset.


„Visszaadjuk a Balatont az embereknek” – ingyenessé tette május 1-jétől a keszthelyi Helikon Strandot a városvezetés. A döntés értelmében a strandot nemcsak a helyiek, hanem minden látogató díjmentesen használhatja. A nyitónapon piknikkel és a strand kerítésének jelképes lebontásával várták az érdeklődőket - közölte Dr. Tóth Gergely a közösségi oldalán.

Keszthely polgármestere szerint a lépéssel egy korábbi ígéretüket váltják valóra.

„Visszaadjuk a Balatont az embereknek”

– írta a polgármester.

Azt is hangsúlyozta, hogy a Balaton mindenkié, és a tó megóvásának egyik kulcsa, ha az emberek magukénak érzik azt.

„Senki sem sajátíthatja ki hazánk természeti kincseit”

– tette hozzá.

A közel 20 ezer négyzetméteres Helikon Strand gondozott zöldfelülettel, árnyas fákkal és tágas napozórészekkel várja a pihenni vágyókat. A fürdőzők rendelkezésére állnak sportpályák, pingpongasztalok, játszótér, beltéri és kültéri zuhanyzók, valamint baba-mama szoba és gyermekmosdó is. A területen több büfé is üzemel.

A városvezető május 1-jén egy videót is megosztott a kerítésbontásról. Az eseményhez azt írta: „Nem a teljes kerítést bontottuk el, csak azt a szakaszát, amellyel nem veszélyeztetjük a fürdőzők, az itt pihenő családok biztonságát. A strandra mostantól szabad a bejárás, kérem, mindenki vigyázzon a terület biztonságára és épségére".

Korábban Keszthelyen csak fizetős önkormányzati strandokon lehetett legálisan fürdeni. A Helikon Strandot 2019-ben már ingyenessé tették, de akkor még csak a helyi lakosok számára, akik lakcímkártyával igazolhatták jogosultságukat. A teljes szabadstranddá alakítást akkor jogi és pályázati okok nem tették lehetővé.

A mostani, mindenkire kiterjedő ingyenességről idén januárban a képviselő-testület támogatta az előkészítést, és felkérte a VÜZ Kft.-t a szabadstranddá alakítás feltételeinek vizsgálatára. A szükséges rendeletmódosítást márciusban fogadták el.

A városvezetés abban bízik, hogy a Helikon Strand ingyenessé tétele más balatoni települések számára is követendő példát mutathat.

A döntés a szezon elején különösen figyelemre méltó, mivel a legtöbb strand csak május második felében vagy júniusban nyitja meg kapuit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
BALATON
A Rovatból
Aggasztó jel a Balatonnál: a szárazság miatt egy egész sziget emelkedett ki
A Balatonfenyvesnél felbukkant homokpad a tó alacsony vízállásának következménye. Szakértők szerint a térségből akár 100-150 milliméter csapadék is hiányozhat, ami a vízutánpótlást akadályozza.


Drónfelvételen rajzolódott ki a balatonfenyvesi „Majomsziget” – a Balaton átlagvízszintje június elejére mindössze 83 centiméterre csökkent, ami látványos homokzátonyokkal üzeni: tartós a vízhiány, a nyár pedig még csak most kezdődik.

A tartós csapadékhiány miatt Balatonfenyves közelében ismét felszínre került egy különleges homokpad, amelyet a helyiek régóta Majomszigetként emlegetnek – írta a Sokszínű Vidék. A jelenségről csütörtökön drónfelvétel is készült.

A Balaton vízszintje jóval elmarad az ilyenkor megszokott értékektől. Ennek következtében a déli part sekélyebb szakaszán ismét kirajzolódott az a homokos terület, amely korábbi aszályos időszakokban már többször feltűnt.

A szakemberek szerint a probléma hátterében elsősorban a csapadékhiány áll. Bár az elmúlt napokban több helyen érkezett eső, a kiszáradt talaj a lehulló vizet szinte azonnal magába szívja. Emiatt a kisebb vízfolyások sem tudják megfelelően táplálni a Balatont, hiszen sok esetben a víz már azelőtt elszivárog a földben, hogy elérné a tó vízgyűjtő rendszerét.

A szakértői becslések szerint akár 100-150 milliméter csapadék is hiányozhat a térségből, ami különösen a Balaton déli vízgyűjtő területén okoz gondot.

A jelenlegi helyzet sokakat emlékeztet a 2011-es rendkívül alacsony vízállású időszakra. Akkor a déli part egyes szakaszain annyira visszahúzódott a víz, hogy helyenként több tíz métert kellett gyalogolni a sekély mederben ahhoz, hogy a fürdőzők elérjék a mélyebb vizet.

A klímaváltozás okozta aszály mellett az emberi beavatkozások – mint a part menti beépítések és a nádasok pusztulása – tovább rontják a tó ökológiai állapotát, veszélyeztetve annak hosszú távú jövőjét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BALATON
Kiderültek a balatoni bérek: a szakácsok akár nettó 900 ezer forintot is hazavihetnek
A szezonális munkaerőpiac felpörgött a Balatonnál és a Velencei-tónál, a bérek pedig jelentősen emelkedtek a tavalyi évhez képest. Míg a csúcskeresők a szakácsok, a konyhai kisegítők is hazavihetnek havi nettó 400-500 ezer forintot.


A nyári szezon a munkaerőpiacon is elkezdődött a Balatonnál és a Velencei-tónál: a szakácsok közel egymilliós fizetést vihetnek haza, miközben sok helyen szállás is jár – de a vendéglátósok szerint csak az kaszál, aki bírja a 10–12 órás műszakokat és a hektikus forgalmat.

A bérek érezhetően emelkedtek a tavalyihoz képest – írta a Blikk.

A szezonális foglalkoztatási piramis tetején a szakácsok, illetve séfek állnak átlagosan nettó 750–900 ezer forintos keresettel, akiket a pultosok és felszolgálók (500–750 ezer), majd a strandbüfések (420–500 ezer), a konyhai kisegítők (400–500 ezer) és végül a recepciósok, illetve animátorok követnek nettó 380–450 ezer forintos havi fizetéssel.

A komolyabb pozíciókban a fix bér mellé borravaló és forgalmi százalék is jár, bár heti vagy szezonvégi bónuszt a legtöbb helyen az egyszerűbb beosztásokban dolgozók is kapnak.

A munkavállalási feltételek régiónként eltérnek: a Balatonnál a fizetések általában magasabbak, és sok helyen a szállás is az ajánlat része, míg a Velencei-tónál a vendéglátósok inkább a Budapestről ingázó diákokra és a környéken lakókra építenek.

A magas keresetért azonban keményen meg kell dolgozni.

A körülmények sem mindig ideálisak.

"A meleg kegyetlen volt, főleg kánikulában. Akik sütöttek, 50-60 fokban dolgoztak váltásban. Minden nap nyitva voltunk reggel 9-től este 9-ig, de ha sok volt vendég, akkor tovább is.” - mesélte a lapnak egy dolgozó.

A munkavállalóknak érdemes résen lenniük, mert a magas fizetés mellett rejtett buktatók is lehetnek. Sok strandbüfé például időjárásfüggő órabért alkalmaz, ami azt jelenti, hogy nem fizetnek, ha rossz az idő és nincs vendég. Ezért fontos előre tisztázni, van-e garantált minimum óraszám vagy alapbér. Ugyanilyen lényeges a borravaló-politika megismerése, a szállás és étkezés pontos feltételeinek rögzítése, valamint annak ellenőrzése, hogy a hirdetésekben szereplő, sokszor bruttó összegek mit jelentenek a gyakorlatban.

A diákok továbbra is kulcsszereplői a piacnak, számukra az iskolaszövetkezeteken keresztüli elhelyezkedés a legegyszerűbb. A 25 év alattiak szja-mentessége miatt adót sem kell fizetniük, ami a hirdetésekben szereplő 2000–3400 forintos órabéreket még vonzóbbá teszi.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BALATON
A Rovatból
Megállt a halpusztulás Tihanyban, de a partot továbbra is kerülni kell
Bár a tihanyi Belső-tónál véget ért a tömeges halpusztulás, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park továbbra is óvatosságra inti a látogatókat. A szakértők szerint a jelenség főként az invazív ezüstkárászt tizedelte meg.


Megállt a tömeges halpusztulás a tihanyi Belső-tóban, miután a múlt hétvégén riasztó képet mutatott az ikonikus krátertó. A szakértői vizsgálatok szerint a jelenség hátterében hirtelen fellépő oxigénhiány állt. A bomló haltetemektől az Időkép szerint szerdán megtisztították a területet.

Bár a közvetlen környezeti veszély elhárult, a tó környékére készülő kirándulóknak és kutyasétáltatóknak továbbra is óvatosnak kell lenniük.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatósága továbbra is azt kéri a látogatóktól, hogy „a tószegélyt ne közelítsék meg”.

A figyelmeztetés egyik oka, hogy a visszahúzódott víz által hátrahagyott, magas agyagtartalmú iszapréteg balesetveszélyes és ragadós.

Emellett a háborítatlan részeken ritka parti madarak táplálkoznak és költenek, amelyek nyugalmát óvni kell.

A pusztulás szerencsére nem a teljes ökoszisztémát tarolta le.

A halpusztulás szinte kizárólag a tóban túlszaporodott, invazív ezüstkárász állományát érintette.

Az elmúlt időszakban a tó vízszintje látványosan lecsökkent, korábban víz borította mederrészek kerültek a felszínre, hatalmas, fehéres-szürkés iszapmezőket hagyva maguk után.

A szakemberek folyamatosan figyelik a víz állapotát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk