Aki 2023 nyarán a Balatonra készül, jó lesz, ha mélyen a pénztárcájába nyúl. Búcsút inthetünk az ezer forint alatti lángosok időszakának, írta meg a G7 gazdasági portál.
Jellemzően még zárva vannak a balatoni büfék, azonban a Badacsony Bisztró 2 hete megnyitott, ezzel maga mögött hagyva a téli szünetet. Az ottani árak 25-45%-kal emelkedtek, és további drágulásra számítanak. “Ha tudok, megmaradok ezeknél az áraknál, de ez nem rajtam múlik” - mondta a bisztró tulajdonosa a G7-nek.
Jelenlegi (online is elérhető) étlapjuk alapján a következő árakkal találkozhatunk:
sima lángos: 950,-
sajtos: 1350,-
sajtos-tejfölös: 1550,-
A Badacsony Bisztró kifejezetten olcsónak számít a környéken, tavaly a sima lángost még 650 forintért lehetett vásárolni (46%-os drágulás), a sajtos tejfölös pedig 1250 forint volt (24%-os drágulás).
A további megkérdezett helyek még ugyan nem nyitottak ki, de az árak kapcsán ők sem tudtak biztatóbb hírekkel szolgálni. Egy balatonlellei és egy keszthelyi büfé tulajdonosai nagyjából a tavalyihoz hasonló 20-30%-os emelést tartanak reálisnak.
A kialakult körkép alapján általánosságban elmondható, hogy
900 forint alatt aligha lesz lángos, és a sajtos tejfölös ára akár a 2000 forintot is elérheti.
“A közeli nagykereskedőnél 30 százalékos áremelés volt tavalyhoz képest, az árakat muszáj lesz ahhoz igazítanunk” - nyilatkozta a lellei lángosos vezetője. Emellett a megnövekedett energiaárak, a munkaerő hiánya és a hatósági árak esetleges kivezetése is mind hatással van az árak konstans növekedésére. De hol lesz a vége?
Aki 2023 nyarán a Balatonra készül, jó lesz, ha mélyen a pénztárcájába nyúl. Búcsút inthetünk az ezer forint alatti lángosok időszakának, írta meg a G7 gazdasági portál.
Jellemzően még zárva vannak a balatoni büfék, azonban a Badacsony Bisztró 2 hete megnyitott, ezzel maga mögött hagyva a téli szünetet. Az ottani árak 25-45%-kal emelkedtek, és további drágulásra számítanak. “Ha tudok, megmaradok ezeknél az áraknál, de ez nem rajtam múlik” - mondta a bisztró tulajdonosa a G7-nek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Cápa a Balatonban? Egy méretes hal okozott pánikot Tihanynál, a „szörnyet” videóra is vették
Egy szakember elmondta, hogy milyen halat láthattak a magyar tengerben. Ez a halfajta nem először okozott riadalmat, és az is kiderült, miért láthatók a vízfelszínen.
Tihanynál ismét felbukkant a jól ismert balatoni „cápa”, de most sem egy tengeri ragadozóról van szó, hanem egy hatalmas busáról. A különös jelenetet július 8-án rögzítették videón, a felvételt a Pecaverzum osztotta meg.
A busa hátúszója messziről könnyen összetéveszthető egy cápáéval, különösen azok számára, akik láttak már cápás filmeket.
A mostani eset sokakat emlékeztethet a tavalyi esetre, amikor egy hasonló felvétel komoly riadalmat keltett. Akkor volt olyan is, aki a látottak miatt lemondta a balatoni nyaralását.
A balatoni „cápaészlelések” kapcsán Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója már tavaly is megnyugtatott mindenkit. Elmondta: „Annak a cápának nagyon nehéz dolga van, amelyik el akar jutni sósvízi élőhelyéről a Balatonra.” Hozzátette: „Nemcsak egy vállalhatatlanul hosszú utat kellene megtennie, de az édesvíz sem tenne túl jót az »egészségének«. Röviden: a cápa nem él meg az édesvízben, azaz teljesen kizárt, hogy a cápáknak bármelyik fajtája megjelenjen a Balatonban.”
Szerinte a cápaészlelések évről évre visszatérnek. A videón látható állat valószínűleg egy hibrid busa, amely akár 40-50 kilogrammosra is megnőhet, testhossza elérheti a másfél métert, életkora pedig megközelítheti a 30 évet.
A hibrid busát még a hatvanas években telepítették a Balatonba. A szakemberek szerint ezek a halak nem szaporodnak a tóban, ezért az állományuk fokozatosan csökken. A halgazdálkodásban arra számítanak, hogy az állatok természetes öregedéssel idővel eltűnnek a tóból.
Azt is elmondták, hogy ezek a nagytestű halak akkor úsznak fel a vízfelszínre, ha már nagyon öregek vagy egészségi problémájuk van. Ilyenkor emelkedik ki a hátúszójuk, ami távolról nézve megtévesztő lehet, de méretre jóval kisebb, mint egy valódi cápauszony.
A Balatonnál egyébként 2024-ben kevesebb busát és törpeharcsát fogtak ki, mint az előző évben.
Tihanynál ismét felbukkant a jól ismert balatoni „cápa”, de most sem egy tengeri ragadozóról van szó, hanem egy hatalmas busáról. A különös jelenetet július 8-án rögzítették videón, a felvételt a Pecaverzum osztotta meg.
A busa hátúszója messziről könnyen összetéveszthető egy cápáéval, különösen azok számára, akik láttak már cápás filmeket.
A mostani eset sokakat emlékeztethet a tavalyi esetre, amikor egy hasonló felvétel komoly riadalmat keltett. Akkor volt olyan is, aki a látottak miatt lemondta a balatoni nyaralását.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Komoly bajban a magyar tenger, ha nem vigyázunk rá, belátható időn belül nem lesz fürödhető a Balaton - figyelmezhetnek a szakemberek.
A Balaton kialakulása egészen a jégkorszak végéig vezethető vissza. Geológiai szempontból még fiatalnak számít, hiszen a tó 15–17 ezer éve jött létre a Dunántúlon a földkéreg mozgásai nyomán. Kezdetben több kisebb tó alkotta a vízrendszert, amelyek mintegy 5000 éve egyesültek. Azóta a vízszint természetes módon folyamatosan változott: volt, hogy akár 12 méterrel magasabb volt a mainál, máskor viszont szinte teljesen eltűnt a víz.
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói arra hívják fel a figyelmet, hogy
a természetes vízszint-ingadozás jótékony hatású, mert segíti a nádasok megújulását, elősegíti a hínár növekedését, és gátolja az algák elszaporodását. A mesterséges beavatkozások azonban veszélyt jelentenek.
Tóth Viktor, az intézet munkatársa szerint, ha a jelenlegi folyamatok nem változnak,
„a Balaton akár már 2035-re is fürdésre alkalmatlanná válhat, 2050-re pedig teljesen kiszáradhat”.
Az elmúlt évtizedekben a tó állapotát egyre inkább az emberi tevékenység befolyásolja. A túlzott vízszintszabályozás, a part menti beépítések, a nádasok eltűnése és a szennyezés mind veszélyeztetik a tó ökológiai egyensúlyát. Bár a stabil vízszint a turizmusnak kedvez, a szakértők szerint hosszú távon káros hatásai vannak a környezetre.
A klímaváltozás tovább nehezíti a helyzetet. Az egyre gyakoribb extrém időjárási jelenségek – hosszú aszályos időszakok és hirtelen lezúduló esőzések – közvetlenül hatnak a Balaton vízszintjére. A csapadék csökkenése és a hőmérséklet emelkedése súlyos gazdasági és ökológiai következményekkel járhat.
A problémák jelei már korábban is megmutatkoztak. 2019-ben nagy algavirágzást figyeltek meg a tóban, ami arra utalt, hogy a víz tápanyagokkal telítődik. Ez hosszú távon a vízminőség romlásához vezethet.
A szakértők szerint sürgősen át kell gondolni a vízgazdálkodás rendszerét. Ismét előtérbe került a vízpótlás kérdése is, például a Rábából történő utánpótlás, amely korábban már felmerült, és ma újra aktuális lehetőségként kerül szóba.
Komoly bajban a magyar tenger, ha nem vigyázunk rá, belátható időn belül nem lesz fürödhető a Balaton - figyelmezhetnek a szakemberek.
A Balaton kialakulása egészen a jégkorszak végéig vezethető vissza. Geológiai szempontból még fiatalnak számít, hiszen a tó 15–17 ezer éve jött létre a Dunántúlon a földkéreg mozgásai nyomán. Kezdetben több kisebb tó alkotta a vízrendszert, amelyek mintegy 5000 éve egyesültek. Azóta a vízszint természetes módon folyamatosan változott: volt, hogy akár 12 méterrel magasabb volt a mainál, máskor viszont szinte teljesen eltűnt a víz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Brutális drágulás a balatoni strandokon: van, ahol közel 50 százalékkal kerül többe a belépő
Idén is jelentősen drágult a balatoni strandolás. A legdrágább helyen 2600 forintot kérnek a felnőttjegyért, a gyerekeknél 1900 forint is lehet a belépő ára.
Jelentősen emelkedtek idén a balatoni strandbelépők árai, derül ki a balatontipp.hu összeállításából. A felnőttjegyek átlagosan 13, a gyermekjegyek pedig 16 százalékkal drágultak a tavalyi évhez képest.
A legdrágább felnőtt belépőt a csopaki strandon kell kifizetni: 2600 forintba kerül egy nap a vízparton.
Nem sokkal marad el ettől a siófoki Nagystrand és a balatonfüredi Esterházy strand 2500 forintos belépője, illetve az alsóörsi strand 2300 és a balatonalmádi strandok 2200 forintos ára. Jó hír viszont, hogy a legolcsóbb strandokon már 1000 forintért is csobbanhatunk: ilyen például Szepezden a Viriusi és a szepezdfürdői strand, a keszthelyi Helikon strand és a tihanyi Sajkodi strand.
A gyermekbelépők terén is Csopak vezet: 1900 forintba kerül a jegy. Füreden az Esterházy strandon 1600, Balatonalmádiban pedig 1500 forintot kérnek. A legolcsóbb lehetőséget Szigliget, a tihanyi Sajkodi strand és a balatonudvari strandok kínálják, 500 forintos jegyárral.
A legnagyobb áremelés Fonyódon történt: itt a felnőtt belépő ára 47 százalékkal nőtt, így most 1400 forint.
Balatonfűzfőn és Balatonszárszón 31 százalékkal emelték a díjakat, ezekben a városokban 1700 forintba kerül a strandbelépő. Vonyarcvashegyen 27 százalékos áremelés után 1900 forintot kell fizetni.
Nem emelték a felnőttek belépőjét több népszerű helyszínen, például Földváron (1750 Ft), a badacsonyi strandokon (1400 Ft), a keszthelyi Városi strandon (1700 Ft), a siófoki Nagystrandon (2500 Ft), a Sóstói strandon (1500 Ft) és a szigligeti strandon (1500 Ft).
A gyermekbelépők esetében is Fonyód áll az élen a drágulásban: 46 százalékos emeléssel most 700 forint a belépő. Szepezden is 700 forintra nőtt az ár, Vonyarcvashegyen pedig 1400, míg Révfülöpön 800 forint lett a gyermekjegy. Ugyanakkor több helyszínen nem emeltek az árakon: Földváron (900 Ft), Balatonedericsen (800 Ft), a siófoki Nagystrandon (1000 Ft) és Szigligeten (500 Ft). Balatonudvariban a gyermekjegy ára egy új kategóriának köszönhetően 500 forintra csökkent.
A felnőtt belépők középára idén 1800 forint, a gyermekjegyeké pedig 1200 forint.
A vizsgált 47 strandból 15 tartozik a középáras vagy annál drágább kategóriába, a többi olcsóbb ennél. Gyermekjegyeknél 13 strand kéri a középárat vagy annál magasabb összeget.
A strandok pénztárait több helyen már május végén megnyitották, de a legtöbb településen csak június elejétől vagy közepétől kell belépődíjat fizetni. A balatontipp.hu frissítette az idei szezonra a fizetős strandok listáját és aktuális árait.
Jelentősen emelkedtek idén a balatoni strandbelépők árai, derül ki a balatontipp.hu összeállításából. A felnőttjegyek átlagosan 13, a gyermekjegyek pedig 16 százalékkal drágultak a tavalyi évhez képest.
A legdrágább felnőtt belépőt a csopaki strandon kell kifizetni: 2600 forintba kerül egy nap a vízparton.
Nem sokkal marad el ettől a siófoki Nagystrand és a balatonfüredi Esterházy strand 2500 forintos belépője, illetve az alsóörsi strand 2300 és a balatonalmádi strandok 2200 forintos ára. Jó hír viszont, hogy a legolcsóbb strandokon már 1000 forintért is csobbanhatunk: ilyen például Szepezden a Viriusi és a szepezdfürdői strand, a keszthelyi Helikon strand és a tihanyi Sajkodi strand.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Csökken a Balaton vízszintje: most 20 centiméterrel alacsonyabb, mint tavaly
A déli parton több helyen hosszú sétát kell tenni, mire úszásra alkalmas mélységbe érünk. Forró napokon a vízszint akár naponta egy centit is csökkenhet.
A Balaton átlagos vízszintje jelenleg 81 centiméter, ami a megszokottnál jóval alacsonyabb, írja az Időkép. Az Országos Vízügyi Igazgatóság mérései szerint az elmúlt két hétben 5 centiméterrel csökkent a magyar tenger vízszintje.
Tavaly ilyenkor 20 centiméterrel magasabb volt, és már csak kevéssel marad el a 2022-es, rendkívül aszályos év 78 centiméteres értékétől.
A déli part több pontján most olyan sekély a víz, hogy hosszabb sétára van szükség ahhoz, hogy úszni lehessen. Forró nyári napokon, amikor erős a párolgás és a szél is fúj, a vízszint akár naponta egy centiméterrel is csökkenhet. Szélcsendes időben viszont vékony párapaplan képződik a tó felett, ami mérsékli a párolgást, így az elmúlt napokban stagnált a vízszint.
A vízügyi szakemberek a Siófoki zsilip segítségével igyekeznek 110 centiméter körüli szinten tartani a Balaton vízállását, azonban jelenleg ettől jelentős eltérés tapasztalható.
A Balaton átlagos vízszintje jelenleg 81 centiméter, ami a megszokottnál jóval alacsonyabb, írja az Időkép. Az Országos Vízügyi Igazgatóság mérései szerint az elmúlt két hétben 5 centiméterrel csökkent a magyar tenger vízszintje.
Tavaly ilyenkor 20 centiméterrel magasabb volt, és már csak kevéssel marad el a 2022-es, rendkívül aszályos év 78 centiméteres értékétől.
A déli part több pontján most olyan sekély a víz, hogy hosszabb sétára van szükség ahhoz, hogy úszni lehessen. Forró nyári napokon, amikor erős a párolgás és a szél is fúj, a vízszint akár naponta egy centiméterrel is csökkenhet. Szélcsendes időben viszont vékony párapaplan képződik a tó felett, ami mérsékli a párolgást, így az elmúlt napokban stagnált a vízszint.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
