Allergia vagy megfázás?

Szénanátha? Vagy mégsem? Az allergiás megbetegedésen szenvedők jól tudják, hogy a pollen típusától függetlenül az allergiás reakció lefolyása majdnem mindig ugyanolyan. Ők már nagyjából tudják mi a bevált módszer és mit kell tenniük a tünetek csökkentésére.

Mi az allergia?

A pollen egy immunológiai láncreakciót indít el a szervezetünkben. A szervezet természetes védekező rendszere működésbe lép, így tulajdonképpen az ártalmatlan virágport is veszélyes anyagként ismeri fel. Ez a hibás programozás nem marad következmények nélkül, mert a virágporral való következő találkozáskor a szervezet a pollent kórokozóként ismeri fel és harcol ellene.

Miközben az allergén az antitestekhez kötődik, bizonyos testi sejtek hisztamint szabadítanak fel. Ezek a hírvivő anyagok átjárhatóvá teszik az érfalakat a folyadékok, a fehérjék és egyes sejtek számára, ezzel duzzanatokat, kivörösödést, viszketést és tüsszögési rohamokat kiváltva. Emellett légszomj, gyomor-bélrendszeri panaszok, migrén, fáradtság, alvászavarok és depresszió is jelentkezhet.

De hogyan ismerhető fel a betegség, ha még nem vagyunk benne biztosak, hogy tényleg allergiásak vagyunk? És egyáltalán, szükséges-e az allergiát kezelni, muszáj rá valamiféle tablettát szedni? Mi történik, ha megpróbálod gyógyszerek nélkül átvészelni ezt az időszakot?

Az allergia diagnózisát allergológus szakorvos tudja a legpontosabban felállítani, de a háziorvosi rendelésen is sok kérdésre választ kaphatsz.

De amíg még csak gyanakszol, hogy a tüneteid alapján allergiád van, addig is létezik egy-két támpont, ami segíthet eligazodni.

Ha tavasszal az alsó és felső légutakban, a szemen és a bőrön tapasztalsz tüneteket, mindenképpen fordulj orvoshoz!

Tavasszal elindul a pollenszezon és ezzel a tünetei is előtörnek. Mivel ilyenkor kifejezetten magas a levegőben található allergének száma, különösen fontos, hogy az is felismerje az allergiás tüneteket, aki korábban nem szenvedett ettől a betegségtől, és tájékozódjon a megelőzés és kezelés módjairól is.

Bizonyára mindenki hallott arról, hogy az allergia a szervezet túlzott immunválasza egy olyan anyagra, amelyre az egészséges, nem allergiás ember teste lényegében nem is reagál. Allergia fennállása esetén a panaszok a környezetben található pollenek, poratkák, penészgomba, háziállatok szőrének (összefoglaló néven ún. allergének) hatására felerősödhetnek.

A kiváltó okok különbözőek, a tünetek viszont nagyon hasonlóak: tüsszögés, köhögés, orrfolyás, orrdugulás, szemviszketés, könnyezés, esetleg sípoló légzés, légszomj, zihálás, köhögés. Nem ritka a csalánkiütés, vagy az ekcéma megjelenése sem, gyakoriak az ételallergiák is.

Láthatjuk tehát, hogy a kellemetlen allergia tünetei leggyakrabban az alsó és felső légutakban, a szemen és a bőrön jelennek meg. Ha ezeken a felületeken tapasztalsz tüneteket tavasszal, fordulj mindenképpen háziorvosodhoz!

A szénanátha ellentétben azzal, ahogy sokan gondolják, nem ártalmatlan, hanem krónikus betegség, amit komolyan kell venni! A vírusok vagy baktériumok okozta egyszerű náthával ellentétben az allergiás nátha nem múlik el egyszerűen. Kezelés nélkül, elhúzódhat és idővel allergiás asztma lehet a szövődménye. A szénanátha és az asztma gyakran egy életen át megmaradnak, emiatt fontos a kezelése és felismerése.

1. „Az allergiát kinövi az ember”

Természetesen egyes esetekben igaz. Szabó Alexandra dietetikus példaként említi, hogy a kisgyermekkori tejfehérje-allergiát megfelelő diétával ‒ a tehéntej és a belőle készült tejtermékek étrendből történő kiiktatásával ‒ kinőheti valaki. Ám ez nem mindenkire és nem minden allergiára igaz. Ezért kell betartani az életmódbeli változtatásokat és követni a kezelőorvos utasításait.

2. „Felnőtt korban, ha eddig nem voltam, már úgysem leszek allergiás”

Tévhit. A pollenallergia, a rovarcsípésekkel kapcsolatos allergia, az étel-intolerancia vagy a táplálék-érzékenység kialakulhat felnőtt korban is.

3. „Gyógyszer, orrspray nélkül is elmúlik”

Sajnos ez nem így van, kezelés, illetve a tünetek enyhítése nélkül nem szűnnek meg az allergiás panaszok.

4. „Ez nem is igazi egészségügyi probléma, csak divat”

Gyakori tévhit, hogy az allergia nem betegség, csak valami enyhébb probléma. Valójában az allergia az immunrendszer kóros reakciója, amely az allergén anyagok hatására specifikusan jelentkezik, nem várt tünetegyüttest okozva.

Allergia számos formában jelentkezhet. Érzékenység kialakulhat pollenekkel, gombafélékkel, élelmiszerekkel, gyógyszerekkel, tartósítószerekkel vagy éppen a házipor-atka ürülékével szemben. A tünetek is sokfélék lehetnek a csalánkiütéstől az orrfolyáson át egészen a súlyos, életveszélyes reakciókig, mint amilyen a fulladással járó gégeödéma. Ezért az allergiásoknak különös figyelmet kell fordítaniuk az életmódjukra, a lehetséges kockázatokra és a megfelelő kezelési módokra is.

5. „Elég, ha egészségesen élünk, és akkor magától megszűnik”

Igaz, hogy sokat számít a tudatos, változatos táplálkozás, az allergénektől mentes étrend, az elegendő folyadékbevitel, a friss levegőn való rendszeres testmozgás, a normál testsúly megtartása és az, ha inkább természetes anyagokkal vesszük magunkat körül. De ez legfeljebb a tünetek enyhítésére elegendő és a már kialakult allergiát nem szünteti meg.

6. „Tengerpartra vagy jó messzire kell utaznom, és akkor ott biztosan nem leszek szénanáthás”

Bár a tengerpartokon, homokos, kavicsos területeken jóval alacsonyabb számban fordulnak elő pollenek, ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán nincsenek is. A fűfélék és a parlagfű pollenjei a világ számos táján megtalálhatók. Így nehezen lehet elkerülni a velük való érintkezést.

Egyúttal fontos megjegyezni, hogy a jól kiválasztott orrspray-k és allergiagyógyszerek viszont enyhítik a szenvedést és megszüntetik a kellemetlen tüneteket.

7. „Akkor már soha többé nem mehetek virágboltba?”

Gyakori tévhit, hogy ha valaki allergiás valamilyen pollenre, akkor a virágokra is az lesz. Szerencsére ez nincsen így.

8. „Ha nem érzem jól magam egy ételtől, akkor biztos allergiás vagyok rá”

Amikor felmerül az ételallergia gyanúja, először mindenképpen szakorvorvoshoz kell fordulni. Érdemes előtte feltenni és megválaszolni az alábbi kérdéseket:

-Étkezés után milyen gyorsan alakultak ki a tünetek?

-Minden esetben egy bizonyos étel elfogyasztását követően jelentkeztek?

-Körülbelül mekkora mennyiségű allergéngyanús étel elfogyasztása okozott panaszokat?

-Azoknak is okoztak panaszokat az ételek, akikkel együtt étkeztünk?

A kérdésekre adott válaszokat, megfigyeléseket érdemes rendszeresen feljegyezni. Az orvos számára ezek az adatok rengeteg hasznos információt tartalmaznak, hozzájárulnak a kivizsgálás irányának meghatározásához, és segítik a diagnózis felállítását.

"Alapvető jelentőségű információval szolgál az orvos számára a táplálkozási-tüneti napló, amely részletes adatokat tartalmaz a beteg által elfogyasztott ételekről, gyógyszerekről, étrendkiegészítőkről és arról, hogy az étkezést követően kialakult-e valamilyen reakció, ha igen, akkor milyen és milyen időn belül” - hívja fel a figyelmet Szabó Alexandra dietetikus. „A napló segítségével többek között a reakciók jellegének feltérképezése is lehetővé válik.”

Különféle diagnosztikus teszteket is el kell végezni. Például bőrkarcolásos Prick tesztet, amely az élelmiszeren kívül pollenekre, háziporatkára és gombákra is alkalmazható.

Az epicután vagy patch teszt elsősorban a bőrrel érintkező anyagok által kiváltott bőrreakciók vizsgálatát segíti, úgy, hogy a hátra helyezik a vizsgálandó anyagokat és tapaszt tesznek rá.

„Az ételallergia diagnózisa egyértelműen nem állítható fel pozitív bőrteszt vagy vérvizsgálati eredmény alapján, ehhez táplálék provokáció eredménye is szükséges. Ez a vizsgálat szakemberek felügyelete mellett, kórházi körülmények között történik, ugyanis a tünetek teljes biztonsággal előre nem jósolhatóak meg.”

A csodaszép tavasz bizony az allergiás szezont is elhozza évről évre. Ha te is szoktál ilyenkor tüsszögni, ha érzékenyebb vagy viszket a szemed, és gyakran tapasztalsz megfázáshoz hasonló tüneteket, akkor ebben bizony te is érintett vagy.

Nem is gondolnád, mi mindentől alakulhat ki allergia! Ráadásul az ezzel foglalkozó szakemberek előrejelzése szerint a következő évtizedekben nemhogy nem csökken, de még emelkedni is fog az allergiától szenvedők száma. Ezért összegyűjtöttük számodra a leggyakoribb okokat és védekezési módokat.

1. Életmódbeli változások és túl sok vegyszer használata

Világszerte egyre többen költöznek nagyvárosokba. Ezzel önmagában nem lenne gond, ha közben nem szakadnánk el ennyire a természettől, és ha eleget kirándulnánk, gyakrabban lennénk vidéken. A nagyvárosi környezetben ugyanis a szervezetünk kevesebbszer találkozhat pollenekkel, állati szőrökkel, különféle növényekkel, gombaspórákkal stb. Így kevésbé lesz ellenálló ezekkel szemben.

A gyomirtókkal, permetezőszerekkel, műtrágyákkal kezelt zöldségfélék és gyümölcsök, illetve a többféle mesterséges adalékanyaggal, színezékekkel, térfogatnövelő szerekkel dúsított élelmiszerek fogyasztása is kedvez az allergia kialakulásának.

Sajnos a mosás és a takarítás során is túl sok vegyszert használunk, legtöbbször nem az organikus, adalékanyagoktól és illatszerektől mentes mosószereket választjuk. Pedig érdemes kipróbálni a mosódiót, a mosószódát, és amihez csak lehet, olyan régi, bevált, egyszerű tisztítószereket alkalmazni, mint a só, az ecet, a citromlé vagy a szódabikarbóna.

2. A dohányzás – különösen a dohányzó szülők a gyermekek mellett

Akár az anya (vagy kismama) gyújt rá, akár az apa az a kicsiknek egyáltalán nem tesz jót. Azokban a családokban, ahol mindkét szülő, vagy akár csak az egyikük dohányzik, nagyobb eséllyel lesznek allergiásak, asztmásak a gyermekek.

3. Állatok a csecsemő mellett

Ma már nem csak a hörcsögök, a madár, a kutyus vagy a cica népszerű, hanem például a süni, a vadászgörény, a csincsilla és nyuszi is. Csakhogy a háziállatok vizelete, ürüléke kórokozókat hordoz, a szőrük, a tolluk allergiás reakciókat válthat ki.

Az újszülötteknek pedig még nincsen immunrendszerük, csak később alakul ki. A kisbabák szervezete roppant érzékeny; ezért kell őket jobban óvni a melegtől, hidegtől, széltől, növényektől, állatoktól, füsttől, piszoktól és portól. Jobb, ha vártok a gyerkőcök 3-4 éves koráig a kis kedvencekkel, már csak azért is, mert akkor már a kicsik is érettebbek ahhoz, hogy megtanulják, hogyan kell bánni a háziállatokkal.

4. A háziporatkák túlburjánzása

Te is szoktál tüsszögni takarítás közben? Az orrod és a szemed is viszket közben? Valószínűleg allergiás vagy a háziporatka ürülékére. Mi mindenen telepszik meg ez a hívatlan élőlény? A bútorhuzatokon, ágyneműkön, díszpárnákon, tapétákon, szőnyegeken, plüssállatokon, függönyökön és más lakástextileken. Ezért hetente többször takarítsunk, enyhén nedves ruhával töröljünk port, porszívózás után mossunk fel. A plüssöket és a díszpárnák borítását is érdemes időnként mosógépbe tenni.

Viszont ügyelj arra, hogy ne legyen a környezeted túlságosan steril, és a gyermekeidé sem, mivel az is kedvez az allergia kialakulásának. Egy kis egészséges piszok és a játék kint a porban, a fűben, a homokozóban elengedhetetlen.

5. Dohos, nedves, penészes falak

A vizes falú épületek, penészgombák, a vizes falakban lakó élősködők számos egészségügyi problémát okoznak, elsősorban gyermekeknél. De a felnőttek szervezetét is nagyon megterheli. Megfelelő vízszigetelési technológiákkal, jó nyílászárókkal és rendszerese szellőztetéssel ez a kellemetlen, allergiát okozó probléma megszüntethető.

6. Klímaváltozás

Ennek köszönhetően kitolódhat a virágzás, és az egyes allergén pollenek hosszabb ideig, néhány hét helyett hónapokig keserítik az életünket. Védekezni nehéz, de nem lehetetlen. Az orrspray használata mellett jó, ha pollenszűrős porszívóval takarítunk, ha gyakran tisztíttatjuk a klímát a kocsiban és otthon, ha hetente többször mosunk hajat, és ha a pollenszezonban inkább éjszaka és hajnalban takarítunk.

7. Örökletes tényezők

Ha mindkét szülő allergiás, a gyerekek nagy valószínűséggel öröklik az allergiára való hajlamot.

8. A parlagfű terjedése

Itt, Európában nem vagyunk hozzászokva a jelenlétéhez, csak a 19. században került ide Amerikából. Ezért okoz annyi embernél allergiás tüneteket.

A parlagfű általában utak mentén, elhanyagolt területeken és mezőkön, városokban pedig foghíjtelkeken, gondozatlan ipari parkok területén nő. Ha elég meleg az idő, már júliusban virágzik, és kedvező feltételek mellett októberig szórja a pollent. Még virágzás előtt tövestől, gyökerestől el kell távolítani, és el kell égetni, mert ha csak ledobjuk a talajra, képes újra gyökeret ereszteni.

9. Az anyatejjel táplálás hiánya

Az anyatej annyi vitamint és nyomelemet tartalmaz, amely a csecsemő szervezetének napi szükségletét fedezi. Erősíti a lassan kialakuló immunrendszert. A legfontosabb, hogy a tej megindulásakor az első napokban megjelenő előtejet, a kolosztrumot megkapja az újszülött, mivel ebben olyan koncentráltan vannak jelen a nyomelemek, vitaminok, hasznos fehérjék, hogy a védőnők szerint felér a hatása a védőoltáséval. Ha csak tápszert kap egy csecsemő, akkor nagyobb az esély arra, hogy később allergiás legyen.

10. A nem megfelelő hozzátáplálás csecsemőkorban

Az első néhány hónapokban az a jó, ha csak anyatejet kap a baba. Ezután kezdődik a hozzátáplálás szilárdabb ételekkel, persze csak fokozatosan. Ha túl hamar, négy hónapos kora előtt akarjuk hozzászoktatni a felnőttekéhez hasonló táplálékhoz, az allergiás betegségek kialakulását kockáztatjuk.

Ezért a hozzátáplálásnál a védőnői és gyermekorvosi ajánlásoknak megfelelően az első évben ki kell hagyni a tehéntejet, a tojást, az olajos magvakat, a halat és a tengeri állatokat, a mogyoró- és dióféléket, illetve az epret és a szóját, mivel ezek gyakori allergének. A felsorolt élelmiszereket tartalmazó ételeket is ki kell hagyni a kicsiknek szánt menüből.

A bevezetés is legyen fokozatos: minden egyes élelmiszert egyesével, először apránként, pici adagokban használjunk a babétel elkészítéséhez. Ha egy ételt már megszokott, és nem lett tőle allergiás reakciója, akkor jöhet a következő.

Reméljük, hasznosak voltak számodra ezek az információk!

A tavasz beköszöntével virágba borulnak a fák, a bokrok, és a levegőben megjelennek a sokak által rettegett virágporok, a pollenek, melyek még ősszel is sok szenvedést képesek okozni az allergiásoknak.

Az első erősen allergizáló növények, az éger és a mogyoró virágzása után a sor a korán virágzó fákkal folytatódik. Ez után az egyik legnehezebb időszak következik, amikor a fákéval párhuzamosan megjelennek a fűpollenek is. Ez általában májusra esik, de ha enyhe és viszonylag száraz az időjárás, korábban is bekövetkezhet. A másik csúcsidőszak a július vége, augusztus, szeptember eleje, amikor a parlagfű és a feketeüröm egymás mellett virágoznak.

A Sanofi Aventis Zrt. és a Szeretlek Magyarország közös felmérésében arra voltunk kíváncsiak többek közt, hogy milyen jellegű allergiával találkoztatok már, illetve közületek hányan szenvednek miatta. A Facebook oldalainkon közzétett nem reprezentatív kérdőívünket több mint 1500-an töltöttétek ki, amit ezúton is nagyon köszönünk. Bár az eredmény nem reprezentatív, sok érdekesség kiderült belőle.

Pollenallergia a leggyakoribb, de nagyon sokan szenvednek más allergiatípusoktól

Sokan hajlamosak csak a pollenallergiára gondolni az allergia szó hallatán, de tudni kell, hogy a nem szezonális allergiában szenvedők nagy része egyáltalán nem könnyebbülhet meg télen sem: 8-900 ezer beteg allergiája nem évszakhoz kötött, elég csak a poratka, és állatszőr okozta allergiára gondolnunk. Ez a válaszokból is látszik, ugyanis a pollenallergia (55%) mellett, a házi por (37%) , az állatszőr (23%), az ételallergia (21%), a rovarcsípés (13%) és a gyógyszerallergia (17%) is sok kellemetlenséget okoz nektek a mindennapokban.

A válaszadók több mint fele, azaz 81%-a szenved valamilyen allergiától. Sokatoknak már gyerekkorától kezdve (29%) bosszúságot okoz az allergia. A válaszadók 36%-ának már több éve fennáll, míg 16%-otoknak csak nemrég jelentkeztek a tünetek.

Arra a kérdésünkre, hogy "Te magad vagy a környezetedben élők közül allergiás-e valaki?", több válasz is megjelölhető volt. Meglepő, hogy a válaszadók 97%-ának van az ismerősi körében allergiás vagy éppen ő maga az.

A legtöbb allergiás embert, nem zavarják a tünetek, már megtanultak együtt élni vele (47%), azonban 20%-ukat nagyon zavarják a mindennapokban. A kérdéseinkre adott válaszaitok alapján látszik, hogy bár megtanultatok együtt élni vele, azért a normál napi életritmusban (30%) okoz némi bosszúságot nektek. Nem csak nappal, éjszaka is (17%) gyötörnek benneteket a tünetek és sokatokat a munkahelyen/iskolában, sportban és nyaraláskor is zavar.

A felmérést kitöltők közül 27%-otok használ vény nélkül kapható gyógyszert és 22%-otok vényköteles készítményt. A többiek sóinhalálást, homeopátiás szereket, immunterápiát vagy nem használ semmilyen terméket. A felmérésünkből az is kiderült, hogy évente akár 10.000 Ft felett (17%) is költötök allergiátok kezelésére, 15%-otok 5.000-10.000 Ft között, 29%-otok 1.000-5.000 Ft közötti kiadásokat számolt.

Ha van bármilyen furcsa tünetetek, ami allergiára utal, mindenképpen forduljatok orvoshoz!

Az allergiás reakciót kiváltó allergén kimutatása a Prick-teszt segítségével történik. Az alkar hajlító oldalára cseppentett allergénoldat alatt a bőrt egy tűvel felemelik és picit megszúrják. A bejutott allergén hisztaminfelszabadulást okoz, ami bőrpírt és duzzanatot eredményez. Az eredmény 15-20 percen belül leolvasható. A kezeletlen allergia rosszabbodhat is, ezért fordulj mielőbb mindenképpen orvoshoz.