hirdetés
hirdetés
hirdetés
 
 
hirdetés
00146-him_4306-edit
Zsidai Roy a Várról: vagány pékséget a sok gagyi szuvenír helyett
Zsidai Roy 13 étterméből 7 a Budai Várban van, ahol ő is lakik, és amiről évek óta komoly viták zajlanak, mit is kellene kezdeni vele. Neki is megvan a véleménye, erről beszélgettünk.
Berei Dániel - szmo.hu
2016. december 12.


hirdetés

Zsidai Roy 13 étterméből 7 a Budai Várban van, ahol ő is lakik, és amiről évek óta komoly viták zajlanak, mit is kellene kezdeni vele.

- A Jamie’s Italian a 7. étterem, amit a Várban nyitottál meg. Miért olyan fontos neked a Budai Vár?

Nézd, én 6 éves korom óta ott élek, némi megszakítással. Amikor a szüleim az egykori pékség-zöldségüzletet kinézték, ahol később nyílt a család első étterme, a Pierrot, én már ott sürögtem körülöttük. Ott építkeztünk, ott nyitottunk üzletet, ott bandáztam a gyerekekkel. Mondhatni, van gyerekkori emocionális kötődésem a Várhoz. 


- Mint lakos és mint étterem-tulajdonos is látod a Várnegyedet. Szerinted milyen funkciókat kell(ene) betölteni ennek a területnek? 


Ez a világ egyik legjobb és legszebb helye. Közben az a szint, ahová az elmúlt évtizedek során lebutult a Vár - ami egyébként teljes összhangban van a turizmusunk és a gasztrokultúránk korábbi lesüllyedésével -, teljesen érthetetlen. Ha egy külföldi, városi polgár eljön hozzánk, akkor neki az a furcsa, hogy a Vár miért egy benyugtatózott, mesterséges kómában tartott terület a város közepén, miközben fantasztikus lehetőségek rejtőznek benne. Egy ilyen típusú óvárosnak külföldön egész más funkciója van. 

Röviden: meg kellene találni a valódi funkciókat. Okosan, intelligensen végiggondolva azt, hogy miként válhat a vár egy 21. századi, minőségi, fantasztikus hellyé, mert ez nem csak a turizmust, hanem egyben a lakókat is szolgálná. 


- Nem minden helyi rajong azért, hogy a Vár turizmusa fejlődni kezdett. Te hogy kezeled, ha az éttermeid miatt panaszkodnak? 


- Mint egy étterem feletti lakos, azt hiszem, hogy nincs a “bort iszom és vizet prédikálok” helyzet. Az egyik legpörgősebb éttermünk felett lakunk, ott a hálószobánk és a gyerekeink szobája is. Nem a negyediken, közvetlenül az étterem felett. Így aztán tudom, hogy milyen hangterheléssel jár egy étterem és annak terasza, és erre azt mondom, hogy ez abszolút velejárója a városi létnek. 

A Vár jelenlegi lakosságának összetételére nagy hatással volt az, hogy a kommunizmusban mesterségesen nyúltak bele, sok várit kitelepítettek és gyakran olyanok kaptak itt lakást, akikről az elvtársak úgy gondolták, érdemes rá, például munkásőrök.

zsidai-zoltan-roy-hivatalos-portre

Eközben a Várnak van egy organikus, polgári lakossága, ami egy fantasztikus közösség, ők nagy egyetértésben, nyugat-európai polgári értékrenddel élnek. Mivel a gyerekeim oda járnak iskolába, óvodába, rajtuk keresztül a lakosság nagy részét személyesen ismerjük, tehát első kézből beszélhetek ezekről az emberekről. Ők nagyon élvezik, hogy sok előremutató fejlődésen ment keresztül a Vár, a sörkerttől az olasz éttermen át, egészen elegáns étteremig. Sokan közülük inkább azt nem értik, hogy-hogy ennyire féllábú ez a fejlődés. Miért csak a gasztronómia fejlődik? Hol van a vagány pékség? Van végre szuper kézműves fagyizó és design bolt, miért nincs mégtöbb? Miért nincs BP-Shop, WAMP-os kézműves termékek boltja, miért sok a gagyi szuvenír? 


- Mi hiányzik még, amivel a helyiek jól járnának? 


Üzletek. Sok olyan szolgáltatás van, amiért le kell menni a Várból. Kellene egy jó zöldséges, egy delikát üzlet, egy valódi, jó hentes, egy pékség, egy cipész, egy borszaküzlet, kézműves üzletek, magyar ruhatervezők üzletei. Hol van legalább hétvégente termelői piac? Nincs bolhapiac, nincsenek galériák, amiből a valódi művészek megélnének. 


- A kultúra nem hiányzik?


Szerintem a Mátyás templom nagyon jól teljesít, az Evangélikus templomban nagyon jó koncertek vannak, de persze van egy csomó tér, ahol még lehetne fejlődni. Ehhez viszont előbb a fent említett infrastruktúrán kellene fejleszteni. 


- L. Simon László államtitkár szerint 3,2 millió turista érkezett a Várba 2014-ben. Kell még ennél több turista vagy más irányt kellene venni? 


- Sok nagy szám legenda. Emiatt és a Várban zajló infrastrukturális építkezések miatt (például a mélygarázsra vagy a Miniszterelnökség Palotájára gondolok), az MTÜ Zrt. (Magyar Turisztikai Ügynökség) kidolgozott egy rendszert a buszok regisztrált be- és kiléptetésére. Ez egyébként egy tök jó rendszer, minden korábbi káosz megszűnt, pedig volt bőven. De ez a rendszer megmutatta azt is, hogy maximum 200-250 busz ment fel naponta, általában inkább 100 körül. Ha 150-el számolunk átlagban, kijön, hogy legfeljebb 6-700 ezer turistát visznek fel busszal évente. 

De ennél sem kell több látogatót buszoztatni.

Inkább mást kell promotálni, mást kell támogatni, előtérbe helyezni és ezzel más típusú embereket kell idehozni. Ha például nem csak fapados járatokkal lehetne Budapestre jönni, akkor becsatlakoznánk az olyan népszerű üzleti útvonalakba, amik idehoznának egy egészen más réteget. Akik nem üvöltve hánynának a romkocsmák mellett, hanem tehetősebbek, ezért koncertre, vacsorázni, bárba, hotelbe, múzeumba járnának. Drágább, minőségibb időt töltenek itt, több pénzt itthagyva. Így kevesebb ember több pénzt hagyna itt, miközben kevésbé zavarja a lakosságot, kevésbé terheli a környezetet.


00029-him_3107-edit

Zsidai Roy és Gennaro Contardo, Jamie Oliver mentora

- Milyen típusú programokra lenne szükség a Várban? A gasztro-fesztiválok kellenek?


- Szerintem az a nagy szám Budapestben, hogy már most egy kész termék. Bír annyi földrajzi- és épített szépséggel, gasztro- és szállásinfrastruktúrával, művészeti kínálattal, ami ugyan már most zseniális, de nem tudjuk eladni. Azaz, ha nem csinálunk mást, mint jó programokkal idehozunk embereket és megtöltjük a szállásainkat, már előrébb vagyunk. De erre van még hová fejlődni: több minőségi program kell. 


- De milyen a minőségi program?


Magyarország az őrületspirálok országa. Ha valaki csinál valami jópofát, akkor rögtön hárman lemásolják és a nyakára ülnek, ezzel kiszúrva mindenkivel. Ilyenek a fesztiválok is, minden bokorban van már egy. Értelmetlen, gagyi, buta fesztiválokra nincs szükség. Van viszont egy csomó jó, minőségi programunk: a Sziget mellett például a fantasztikus tavaszi és őszi fesztivál. Működik? Költsünk rá még! Legyen még jobb, és ne még több. 

A Várban pedig legyenek tematikus fesztiválok, amik rétegeket szólítanak meg, de azokat minőségibb módon. Nem kellenek gigafesztiválok 30-40 ezer emberrel, 1-2 ezer emberrel is lehet valami működőképes. Legyen karácsonyi vásár, de a minőségi fajtából. Nagyon izzadságszagú programok oda nem valók. 


- Rendben, hogy a külföldieknek a Vár egy kötelező kör. De mivel lehetne bevonzani a magyarokat, budapestieket is? 


Minőségi tartalommal, amit mi is csinálunk 34 éve. Ez látszik a Jamie-n is: a minőségi éttermekkel, amik a vendégek világszínvonalú élményekkel gazdagítják, sikert lehet elérni. Itt a vendégek 70-80%-a magyar. A polgári szórakozásra vágyóknak lehet a törzshelye a Budai Vár: családoknak, baráti társaságoknak, üzletembereknek, akik élvezik a vár épített szépségeit és értékelik az ehhez illő minőségi kínálatot. Egy normális polgári országban kötelező helye van egy ilyen negyednek. 


- A kormány három minisztériumot is a Várba költöztet a jövőben. Szerinted megfér az említett funkciók mellett az államigazgatás, vagy semmi keresnivalójuk a Várnegyedben?


- Ha engem megkérdeztek volna, hogy milyen funkciókat szánok azoknak az épületeknek, ahová a minisztériumok költöznek, akkor más funkciót mondtam volna. Hiszen én a gazdaság irányából jövök, nem az államigazgatás jár a fejemben. Őszintén nem tudom, hogy mit hoz majd ez. 

Ha abból indulok ki, hogy mi van Bécs belvárosában, tök érthető a dolog. A bécsi első kerületben, ahol az igazi, minőségi turizmus van, tehát nem a mainstream helyeken, sok államigazgatási szerv székhelyét is megtaláljuk. Nyilván több életet hozna a Várba, ha nem délután 4-kor kiürülő irodák költöznének be, ugyanakkor napközben akár nagyobb is lehet a pezsgés a minisztériumok miatt. 


- Nyitnál nekik kifőzdét a munkanapokra? 


- Régóta izgat, hogy lehet üzemeltetni egy kiemelkedő színvonalú, klasszikus, népi ételekre épülő, de nagy volumenű éttermet. Olyat, amiből a háború előtt a belvárosban volt több is. Olyat, amiben nem lisztes főzelékeket főzünk, amiből kispóroljuk a zöldséget, és mellé nem szójából készült műfasírtot adunk. Nem vagyok biztos benne, hogy mi alkalmasak vagyunk erre, de “szakmailag csiklandoz” az ötlet. 


27129091545_c58793ee85_o

- A Karmelita kolostorba költöző Miniszterelnökség oldalában is lesz egy új, modern irodaház. Sok olyan véleményt is olvasni, hogy egyre több a csúnya, modern épület a Várnegyedben. Mi erről a véleményed? 


- A minőségi modern építkezést pártolom, támogatom. Ha 2016-ban építünk egy új épületet, az legyen 21. századi épület. A svájciak csinálják azt zseniálisan, hogy megragadnak egy totálisan tradicionális, bizonyos környékre jellemző építészeti stílust, és abban a stílusban építkeznek, de modern módon. Ámulok csak rajtuk.

Az más kérdés, hogy nagyon sok mai (60-70-80-as években épült) épület esetében ez nem sikerült a Várban. Ebből nem az a tanulság, hogy ne építsünk több modern épületet, hanem hogy mindezt átgondolt módon kellene csinálni. 


- Mi a következő projekt a Zsidai Groupnál? 


- Jövőre jó lenne egy kicsit befelé fordulni és a belső folyamatokat megerősíteni. Egy elég intenzív növekedésen vagyunk túl és bár azt mondtam, hogy az idei év pihisebb lesz, hát nem sikerült (a Zsidai Group idén nyitotta meg a Várban az év egyik legnagyobb gasztrodurranását, Jamie Oliver olasz éttermét - a szerk). Ez pedig nagyon kellene, hogy egy nyugodtabb, fenntartható ritmusra tudjunk beállni.

Ha tetszett az interjú, oszd meg ismerőseiddel!


KÖVESS MINKET:




1,8 millió forintos rekordbüntetést fizetett ki a BKK-nak egy bliccelő
205 jegyellenőr és 58 HÉV-jegyellenőr kéri a jegyeket és bérleteket.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. február 19.


hirdetés

Többeknek nagyon mélyen a zsebükbe kellett nyúlniuk tavaly a lógások miatt tudta meg a 24.hu a Budapesti Közlekedési Központtól. Az öt legnagyobb egyösszegű befizetés így alakult:

• 1 848 648 Ft

• 1 792 069 Ft

• 1 745 977 Ft

• 1 462 081 Ft

• 1 332 905 Ft

Mellettük több százan fizettek be a BKK-nak több mint 100 ezer forintot. A közlekedési vállalat tájékoztatása szerint tavaly mintegy 220 ezer esetben büntettek meg – hivatalosan: pótdíjaztak – utasokat. 2017-ben a megbüntetett utasok száma még 250 ezer volt. A BKK szerint az utasok többsége ugyan csak egy-egy alkalommal mulasztja el a jegy- vagy bérletvásárlást, de vannak olyanok is, akik havonta 10-20 pótdíjat begyűjtenek, és ezzel több százezer vagy akár több millió forintos tartozást halmoznak fel.

A 24.hu információi szerint 2018 év végére 205 jegyellenőr és 58 HÉV-jegyellenőr kérte a jegyeket és bérleteket.


KÖVESS MINKET:



Felújítják a 4-es és a 6-os villamos két szakaszát idén nyáron
Leállhat a közlekedés a körúti villamosvonal másik végén is, erről jelenleg is zajlik a közbeszerzési eljárás.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. február 18.


hirdetés

A 4-es és a 6-os villamos vonalának két végén is felújítás lesz idén nyáron – írja az Infostart.

A portál információi szerint a nyári szünetben a Széll Kálmán tér és a Mechwart liget, illetve a Margit utca között felújítják a 4-es és a 6-os villamos pályáját. Leállhat a közlekedés a körúti villamosvonal másik végén is: az Üllői út és a dél-budai végállomások közötti szakasz vágányfelújításáról jelenleg is zajlik a közbeszerzési eljárás.

Az M3-as metróvonal északi szakaszának korszerűsítése hamarosan befejeződik, ezt követően kezdődik a rekonstrukció a déli szakaszon, a Kőbánya-Kispest és a Nagyvárad tér között folytatódik. Az 1-es villamos meghosszabbítása Kelenföld vasútállomásig várhatóan 2019 nyarán fejeződik be.


KÖVESS MINKET:





Minden eddiginél nagyobb sportcsarnok épülne Budapesten
Itt rendeznék a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokságot.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. február 21.


hirdetés

Húszezer férőhelyesnél is nagyobb sportcsarnok építéséről döntött a kormány.

A hírt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be a február 21-én rendezett kormányinfón.

Az építkezés pontos helyét Gulyás Gergely nem mondta meg, az államnak még meg kell vásárolnia a területet. a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokságra, aminek Magyarország Szlovákiával közösen lesz a házigazdája. A döntő itt lenne a budapesti sportcsarnokban.

Ahhoz, hogy megépülhessen, legkésőbb ősszel dönteni kell a kivitelezőről, és legkésőbb 2020 januárjában meg kell történnie az első kapavágásnak - mondta egy kérdésre válaszolva Gulyás Gergely. Arról is beszélt, hogy a kézilabda bajnokságnak több helyszíne lesz Szegeden és Veszprémben is lesznek emiatt sportfejlesztések.


KÖVESS MINKET:





Mit keres az amerikai a Szabadság-szobor a New York-palota tetején?
És miért szúrtuk ki ilyen nehezen? Mutatjuk, és közben elmeséljük a történetét!
Szöveg és fotó: My Secret Budapest - szmo.hu
2019. február 18.


hirdetés

Ti is jártatok már úgy, hogy láttatok valamit, kiszúrtatok egy részletet valahol, olvastatok egy cikket, megnéztetek egy fotót, és csak évekkel később esett le a tantusz, hogy mit is láttatok valójában? Mert én nemrég így jártam a New York-palota egyik ikonikus szobrával. Láttam, gyönyörködtem az egyik róla készült fotóban, amit Bódis Krisztián készített a Szeretlek Magyarországnak. Megcsodáltam a New York-palotát kívül és belül a megnyitása után, majd a róla készült képeket.

És csak akkor jöttem rá, mit láttam, amikor Instagramon megláttam Vincze Miklós posztját.

A New York-palota homlokzatát ugyanis a New York-i Szabadság-szobor egyik változata díszíti: a nőalak jobbjában ott a magasba emelt fáklya, a fején pedig a hétágú korona.

És még valami.

A Szabadság-szobor nem csak az épület homlokzatát díszíti: a kávéház egyik freskóján is látható a New York-i Szabadság-szobor,

ráadásul erről az a legenda terjedt el, hogy előbb került a falfestményre, minthogy az amerikai szobrot felállították volna.

Menjünk végig sorra, és mire a végére jutunk, nem csak az derül ki, mit keres a Szabadság-szobor a Nagykörúton, hanem az is, miért nem szúrhatta ki senki a homlokzaton már évtizedekkel ezelőtt.

Bódis Krisztián 2012-es fotója, amit a New York-palota tetején készített

És így néz ki most, 2019-ben a "Szabadság-szobor" a New York-palotán

Hogyan kezdődött a New York-palota története? Arányi Miksa az 1870-es években Párizsba utazott, és ott ismerkedett meg a New York biztosítótársaság igazgatójával, aki egy magyarországi hálózat kiépítésével bízta meg.

A kor ünnepelt építészét, Hauszmann Alajost kérték fel, hogy tervezzen számukra egy reprezentatív székházat Budapesten. Az olasz reneszánszból kiinduló, ám összességében eklektikus stílusú épületet 1894-ban adták át, kávéháza is ekkor nyitott ki.

A New York Kávéház a XX. századra lett az irodalmi, kulturális és társasági élet egyik központja, amikor a Harsányi-fivérek odavonzották az írókat, 1908-tól pedig itt működött a Nyugat szerkesztősége. A kávéházban alapították meg az impresszionista festők is a csoportjukat, Szinyei-Merse Pál vezetésével.

A New York Kávéház, mint arról Saly Noémi beszélt nekünk korábban egy interjúban, a háború után is kivételes hely volt: „majdnem az összes újság szerkesztőségét és rengeteg kiadót beraktak az épület felső szintjeire. Sajtópalotának is hívták. A teljes interjút erre a linkre kattintva olvashatjátok el.

Sokan a Szabadság-szobor hasonmásának nevezik a New York-palota díszét, ám valójában nem egy az egyben másolja. A neve pedig: a Szabadság géniusza. „Az épület leghangsúlyosabb eleme a körúti főhomlokzat. A bejáratok tengelyében kiemelt, erőteljes kiugrású rizalitok vertikálisan tagolják a főhomlokzatot, minden részletük hangsúlyos, díszítésük gazdagon megformált.

A középtengelyeket díszítő allegorikus szobrok a New York Biztosítótársaságra utalnak

(az emberi élet teljességét szimbolizáló négy különböző életkorú atlant, a gazdagság és takarékosság, Amerika és Magyarország szimbolikus figurái, a sarokrizalit csúcsán a szabadság géniusza, a tornyok csúcsán a kiterjesztett szárnyú szimbolikus sas). A köztes visszahúzott felületek nyugodt hátteret adnak, bár a díszítés innen sem hiányzik. Az épületszobrok Senyei Károly, az ornamensek Köllő Miklós és Szabó Antal munkái” - írják az épület helyreállításáról szóló dokumentumban.

Senyei Károly 1854-ben született Budapesten, és tanulmányai után gyakorlatilag "teleszobrozta" a várost. Az ő munkái voltak a budavári királyi palota főhomlokzati timpanonjának a szobrai - ezek sajnos az ostrom alatt megsemmisültek. Ő készítette többek közt az Oroszlános udvarban, a Történeti Múzeum bejáratánál látható Béke és Háború szobrokat, a halászó gyerekek kútját a Nemzeti Galéria épületénél, a Vigadó előtt látható szökőkút szobrait az ürgét öntő srácokkal, és Szent István szobrát a Hősök terén álló emlékműhöz. De az ő munkája a Kossuth téren álló volt Kúria, illetve volt Néprajzi Múzeum oromzatán is a triga, a háromlovas diadalszekér a géniusz figurájával.

Engem egyébként a trigán álló géniuszra és a Budai Vigadó oromzatán látható nőalakra emlékeztet a „Szabadság szobor budapesti mása”.

Nézzétek csak meg az alábbi képeket: ez a géniusz is (szintén Senyei alkotása, 1896, az 1990-es években Madarassy István szobrászművész állította helyre) fáklyát emel a magasba, a Budai Vigadó dísze pedig (eredetileg Árkay Aladár alkotása) bár a bal kezében tartja a fáklyát, hasonló pózban ül a sason, mint a New York palota géniusza.

Olyanok, mintha a New York-palota szobrának a testvérei lennének. Mint ahogyan a Rezső téri katolikus templom is az esztergomi bazilika kistestvérének tűnik.

A Szabadság géniuszának a sorsa egyébként viszontagságos volt. A BudapestCity.org hívta fel rá a figyelmet, hogy 1903. február 4-én tűz ütött ki a padlástérben, és megsemmisítette a tetőzetet. A sors fintora, hogy pont egy biztosítótársaság épületében… Mire a tűzőrök megérkeztek, a tető lángokban állt, és a palota párkányzatának részei, a vasrácsos erkélyek darabjai és a homlokzat díszítőelemei egymás után estek le. A Szabadság géniuszának a sasmadara is megsérült, és egyik szárnya a járdára zuhant.

Budapest ostroma és az 1956-os utcai harcok alatt is súlyos károkat szenvedett el az épület. Az 56-os események után készült fotókon még látszik a szobor a homlokzaton,

de később lekerült róla, a Fortepanon találtam is ezt igazoló fotókat. Azért nem szúrhatták ki a járókelők a szobrot hosszú, hosszú évekig, mert már nem volt palota oromzatán.

A palota a rendszerváltás után üresen állt, és akkor esett át teljes körű felújításon, amikor a 2000-es évek elején megvásárolta a Boscolo-csoport, hogy szállodává alakítsa át. Mint azt a Köztérképen Dénes Ildikó írja,

a New York Palota homlokzatán Senyei Károly szobrainak rekonstrukciós pótlását Szűcs László Szűcs László kőszobrász, restaurátor végezte el.

A New York-palota 1956-ban - A "Szabadság-szobor" még a helyén

A New York-palota 1957-ben- a szobor még mindig az épületen

A New York-palota a Dohány utca felől, 1960-ban - a Szabadság géniusza már nem látható a homlokzaton. Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11

Na, és mi a helyzet a freskón látható Szabadság-szoborral és a legendával? A Szabadság-szobor kicsinyített modellje 1870-ben készült, a szobrot Amerikában 1886-ban állították fel, míg a New York Café csak 1894-ben nyitott, tehát nem a szobor felállítását megelőzve készült a freskó.


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x