hirdetés
00146-HIM_4306-Edit.jpg

Zsidai Roy a Várról: vagány pékséget a sok gagyi szuvenír helyett

Zsidai Roy 13 étterméből 7 a Budai Várban van, ahol ő is lakik, és amiről évek óta komoly viták zajlanak, mit is kellene kezdeni vele. Neki is megvan a véleménye, erről beszélgettünk.
Berei Dániel - szmo.hu
2016. december 12.


hirdetés

Zsidai Roy 13 étterméből 7 a Budai Várban van, ahol ő is lakik, és amiről évek óta komoly viták zajlanak, mit is kellene kezdeni vele.

- A Jamie’s Italian a 7. étterem, amit a Várban nyitottál meg. Miért olyan fontos neked a Budai Vár?

Nézd, én 6 éves korom óta ott élek, némi megszakítással. Amikor a szüleim az egykori pékség-zöldségüzletet kinézték, ahol később nyílt a család első étterme, a Pierrot, én már ott sürögtem körülöttük. Ott építkeztünk, ott nyitottunk üzletet, ott bandáztam a gyerekekkel. Mondhatni, van gyerekkori emocionális kötődésem a Várhoz. 


- Mint lakos és mint étterem-tulajdonos is látod a Várnegyedet. Szerinted milyen funkciókat kell(ene) betölteni ennek a területnek? 


Ez a világ egyik legjobb és legszebb helye. Közben az a szint, ahová az elmúlt évtizedek során lebutult a Vár - ami egyébként teljes összhangban van a turizmusunk és a gasztrokultúránk korábbi lesüllyedésével -, teljesen érthetetlen. Ha egy külföldi, városi polgár eljön hozzánk, akkor neki az a furcsa, hogy a Vár miért egy benyugtatózott, mesterséges kómában tartott terület a város közepén, miközben fantasztikus lehetőségek rejtőznek benne. Egy ilyen típusú óvárosnak külföldön egész más funkciója van. 

Röviden: meg kellene találni a valódi funkciókat. Okosan, intelligensen végiggondolva azt, hogy miként válhat a vár egy 21. századi, minőségi, fantasztikus hellyé, mert ez nem csak a turizmust, hanem egyben a lakókat is szolgálná. 


- Nem minden helyi rajong azért, hogy a Vár turizmusa fejlődni kezdett. Te hogy kezeled, ha az éttermeid miatt panaszkodnak? 


- Mint egy étterem feletti lakos, azt hiszem, hogy nincs a “bort iszom és vizet prédikálok” helyzet. Az egyik legpörgősebb éttermünk felett lakunk, ott a hálószobánk és a gyerekeink szobája is. Nem a negyediken, közvetlenül az étterem felett. Így aztán tudom, hogy milyen hangterheléssel jár egy étterem és annak terasza, és erre azt mondom, hogy ez abszolút velejárója a városi létnek. 

A Vár jelenlegi lakosságának összetételére nagy hatással volt az, hogy a kommunizmusban mesterségesen nyúltak bele, sok várit kitelepítettek és gyakran olyanok kaptak itt lakást, akikről az elvtársak úgy gondolták, érdemes rá, például munkásőrök.

zsidai-zoltan-roy-hivatalos-portre

Eközben a Várnak van egy organikus, polgári lakossága, ami egy fantasztikus közösség, ők nagy egyetértésben, nyugat-európai polgári értékrenddel élnek. Mivel a gyerekeim oda járnak iskolába, óvodába, rajtuk keresztül a lakosság nagy részét személyesen ismerjük, tehát első kézből beszélhetek ezekről az emberekről. Ők nagyon élvezik, hogy sok előremutató fejlődésen ment keresztül a Vár, a sörkerttől az olasz éttermen át, egészen elegáns étteremig. Sokan közülük inkább azt nem értik, hogy-hogy ennyire féllábú ez a fejlődés. Miért csak a gasztronómia fejlődik? Hol van a vagány pékség? Van végre szuper kézműves fagyizó és design bolt, miért nincs mégtöbb? Miért nincs BP-Shop, WAMP-os kézműves termékek boltja, miért sok a gagyi szuvenír? 


- Mi hiányzik még, amivel a helyiek jól járnának? 


Üzletek. Sok olyan szolgáltatás van, amiért le kell menni a Várból. Kellene egy jó zöldséges, egy delikát üzlet, egy valódi, jó hentes, egy pékség, egy cipész, egy borszaküzlet, kézműves üzletek, magyar ruhatervezők üzletei. Hol van legalább hétvégente termelői piac? Nincs bolhapiac, nincsenek galériák, amiből a valódi művészek megélnének. 


- A kultúra nem hiányzik?


Szerintem a Mátyás templom nagyon jól teljesít, az Evangélikus templomban nagyon jó koncertek vannak, de persze van egy csomó tér, ahol még lehetne fejlődni. Ehhez viszont előbb a fent említett infrastruktúrán kellene fejleszteni. 


- L. Simon László államtitkár szerint 3,2 millió turista érkezett a Várba 2014-ben. Kell még ennél több turista vagy más irányt kellene venni? 


- Sok nagy szám legenda. Emiatt és a Várban zajló infrastrukturális építkezések miatt (például a mélygarázsra vagy a Miniszterelnökség Palotájára gondolok), az MTÜ Zrt. (Magyar Turisztikai Ügynökség) kidolgozott egy rendszert a buszok regisztrált be- és kiléptetésére. Ez egyébként egy tök jó rendszer, minden korábbi káosz megszűnt, pedig volt bőven. De ez a rendszer megmutatta azt is, hogy maximum 200-250 busz ment fel naponta, általában inkább 100 körül. Ha 150-el számolunk átlagban, kijön, hogy legfeljebb 6-700 ezer turistát visznek fel busszal évente. 

De ennél sem kell több látogatót buszoztatni.

Inkább mást kell promotálni, mást kell támogatni, előtérbe helyezni és ezzel más típusú embereket kell idehozni. Ha például nem csak fapados járatokkal lehetne Budapestre jönni, akkor becsatlakoznánk az olyan népszerű üzleti útvonalakba, amik idehoznának egy egészen más réteget. Akik nem üvöltve hánynának a romkocsmák mellett, hanem tehetősebbek, ezért koncertre, vacsorázni, bárba, hotelbe, múzeumba járnának. Drágább, minőségibb időt töltenek itt, több pénzt itthagyva. Így kevesebb ember több pénzt hagyna itt, miközben kevésbé zavarja a lakosságot, kevésbé terheli a környezetet.


00029-him_3107-edit

Zsidai Roy és Gennaro Contardo, Jamie Oliver mentora

- Milyen típusú programokra lenne szükség a Várban? A gasztro-fesztiválok kellenek?


- Szerintem az a nagy szám Budapestben, hogy már most egy kész termék. Bír annyi földrajzi- és épített szépséggel, gasztro- és szállásinfrastruktúrával, művészeti kínálattal, ami ugyan már most zseniális, de nem tudjuk eladni. Azaz, ha nem csinálunk mást, mint jó programokkal idehozunk embereket és megtöltjük a szállásainkat, már előrébb vagyunk. De erre van még hová fejlődni: több minőségi program kell. 


- De milyen a minőségi program?


Magyarország az őrületspirálok országa. Ha valaki csinál valami jópofát, akkor rögtön hárman lemásolják és a nyakára ülnek, ezzel kiszúrva mindenkivel. Ilyenek a fesztiválok is, minden bokorban van már egy. Értelmetlen, gagyi, buta fesztiválokra nincs szükség. Van viszont egy csomó jó, minőségi programunk: a Sziget mellett például a fantasztikus tavaszi és őszi fesztivál. Működik? Költsünk rá még! Legyen még jobb, és ne még több. 

A Várban pedig legyenek tematikus fesztiválok, amik rétegeket szólítanak meg, de azokat minőségibb módon. Nem kellenek gigafesztiválok 30-40 ezer emberrel, 1-2 ezer emberrel is lehet valami működőképes. Legyen karácsonyi vásár, de a minőségi fajtából. Nagyon izzadságszagú programok oda nem valók. 


- Rendben, hogy a külföldieknek a Vár egy kötelező kör. De mivel lehetne bevonzani a magyarokat, budapestieket is? 


Minőségi tartalommal, amit mi is csinálunk 34 éve. Ez látszik a Jamie-n is: a minőségi éttermekkel, amik a vendégek világszínvonalú élményekkel gazdagítják, sikert lehet elérni. Itt a vendégek 70-80%-a magyar. A polgári szórakozásra vágyóknak lehet a törzshelye a Budai Vár: családoknak, baráti társaságoknak, üzletembereknek, akik élvezik a vár épített szépségeit és értékelik az ehhez illő minőségi kínálatot. Egy normális polgári országban kötelező helye van egy ilyen negyednek. 


- A kormány három minisztériumot is a Várba költöztet a jövőben. Szerinted megfér az említett funkciók mellett az államigazgatás, vagy semmi keresnivalójuk a Várnegyedben?


- Ha engem megkérdeztek volna, hogy milyen funkciókat szánok azoknak az épületeknek, ahová a minisztériumok költöznek, akkor más funkciót mondtam volna. Hiszen én a gazdaság irányából jövök, nem az államigazgatás jár a fejemben. Őszintén nem tudom, hogy mit hoz majd ez. 

Ha abból indulok ki, hogy mi van Bécs belvárosában, tök érthető a dolog. A bécsi első kerületben, ahol az igazi, minőségi turizmus van, tehát nem a mainstream helyeken, sok államigazgatási szerv székhelyét is megtaláljuk. Nyilván több életet hozna a Várba, ha nem délután 4-kor kiürülő irodák költöznének be, ugyanakkor napközben akár nagyobb is lehet a pezsgés a minisztériumok miatt. 


- Nyitnál nekik kifőzdét a munkanapokra? 


- Régóta izgat, hogy lehet üzemeltetni egy kiemelkedő színvonalú, klasszikus, népi ételekre épülő, de nagy volumenű éttermet. Olyat, amiből a háború előtt a belvárosban volt több is. Olyat, amiben nem lisztes főzelékeket főzünk, amiből kispóroljuk a zöldséget, és mellé nem szójából készült műfasírtot adunk. Nem vagyok biztos benne, hogy mi alkalmasak vagyunk erre, de “szakmailag csiklandoz” az ötlet. 


27129091545_c58793ee85_o

- A Karmelita kolostorba költöző Miniszterelnökség oldalában is lesz egy új, modern irodaház. Sok olyan véleményt is olvasni, hogy egyre több a csúnya, modern épület a Várnegyedben. Mi erről a véleményed? 


- A minőségi modern építkezést pártolom, támogatom. Ha 2016-ban építünk egy új épületet, az legyen 21. századi épület. A svájciak csinálják azt zseniálisan, hogy megragadnak egy totálisan tradicionális, bizonyos környékre jellemző építészeti stílust, és abban a stílusban építkeznek, de modern módon. Ámulok csak rajtuk.

Az más kérdés, hogy nagyon sok mai (60-70-80-as években épült) épület esetében ez nem sikerült a Várban. Ebből nem az a tanulság, hogy ne építsünk több modern épületet, hanem hogy mindezt átgondolt módon kellene csinálni. 


- Mi a következő projekt a Zsidai Groupnál? 


- Jövőre jó lenne egy kicsit befelé fordulni és a belső folyamatokat megerősíteni. Egy elég intenzív növekedésen vagyunk túl és bár azt mondtam, hogy az idei év pihisebb lesz, hát nem sikerült (a Zsidai Group idén nyitotta meg a Várban az év egyik legnagyobb gasztrodurranását, Jamie Oliver olasz éttermét - a szerk). Ez pedig nagyon kellene, hogy egy nyugodtabb, fenntartható ritmusra tudjunk beállni.

Ha tetszett az interjú, oszd meg ismerőseiddel!


KÖVESS MINKET:





hirdetés
esernyos-ember-sziget-fesztival-umbrella-man.jpg

Így jutott fel a titokzatos Esernyős Ember a Sziget óriáskerekére

Elképesztő magasságokban egyensúlyoz lélegzetelállító magabiztossággal. Mutatjuk a videót.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. augusztus 11.



Évek óta csodáljuk az Esernyős Embert.

Lélegzetelállító magasságokban sétál magabiztosan.

Korábban például a Duna közepén, illetve a Megyeri híd tetején is észrevehették az arra járó szemfülesek.

Sőt, egy amerikai színészt is felülmúlt.

De a debreceni óriáskeréken is feltűnt már.

Képek a korábbi mutatványokból:

Lapozz a friss videóért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
lupa-sziget-luppa-budakalasz-budapest-mysecretbudapest-20.jpg

Tündéri, rejtélyes kis sziget bújik meg Budapest közelében: a Lupa

Nyugodt oázis azoknak, akik szeretnének pár órára kiszakadni a taposómalomból.
My Secret Budapest - szmo.hu
2019. augusztus 17.



Csak 80-90 éve létezik ebben a formájában az egyik legérdekesebb és legszebb üdülőhely Budapest környékén, a Lupa-sziget.

A Duna szentendrei ágának déli csücskénél, a budakalászi parttal szemben található. Mindössze 800 méter hosszú, egy óra alatt be lehet járni.

Varázsát szépsége, a sok házikó, a folyó közelsége adja, és persze az, hogy nem egyszerű megközelíteni, és csupán egy néhány személyes komppal lehet átjutni, és csak az esti órákig. Az itt élők pedig saját csónakjaikkal járnak.

Amikor végigsétáltam rajta, az volt az érzésem, hogy talán nem is Ada Kalehről mintázta Jókai Mór Az arany ember kicsiny, titkos dunai szigetét, hanem a Lupáról.

Az asszociációim nem is voltak olyan rosszak: a regény első, 1918-as filmváltozatát itt forgatta Korda György. A másik film, amelyhez több jelenetet is itt vettek fel, az 1962-es „Nyáron egyszerű”.

A sziget a gazdag, pomázi szerb Luppa családról kapta nevét.

A család legismertebb tagja Luppa Péter (1838-1904)mérnök, országgyűlési képviselő volt. 1857-ben diáktársaival csónakkal leevezett a Dunán a Fekete-tengerig, és Úti Kalandok címmel adta ki az erről szóló beszámolót.

A szigetre gyümölcsfákat ültetett, és állítólag vadászni járt ide.

A Luppa elnevezés lassan átalakult az egyszerűbb Lupává, és most már ez a sziget nevének elterjedtebb változata.

Tersánszky Józsi Jenő még elhagyott, buján zöldellő helynek írja le a szigetet., ahol csak 1-2 pásztorkunyhó düledezett. Az 1930-as évek elején azonban terv született a felparcellázására és fürdőtelep kialakítására. Aki itt megvett egy nyeles telket, az arra is kötelezte magát, hogy tartja magát a Lupa Bizottság által meghatározott alapszabályokhoz az egész telep nyugalma érdekében.

A partvonalat megerősítették, a szigetet csatornázták, bevezették a villanyt építettek egy víztornyot is. Ekkor telepítették a sziget hosszában végighúzódó szép platánsort is. A Helvetia társaság nem csak meghirdette a telkeket, hanem minta nyaralót is építtettek. 160 telket parcelláztak fel, és 1941-ig 33 ház épült fel az immár Lupára keresztelt szigeten.

Mivel a szigetet pár évente elönti a víz az áradások idején, a nyaralóházakat lábakra építették, vagy az alsó szinteken könnyen kiüríthető tárolóhelyiségeket hoztak létre.

Több villát is Kozma Lajos tervezett, a kor egyik sztárépítésze, a Napraforgó utcai bauhaus -telep egyik alkotója.

Stílusát többen is követték, így vált a Lupa-sziget a két világháború között egységes arculatú, modernista üdülőhellyé. Ma pedig a sziget építészi szabályzata határozza meg, hogy csak lapostetős, lábakon álló házak épülhetnek a szigeten.

A sziget híres lakói, itt nyaraló hírességei vagy mára ismertté vált látogatói között volt Páger Antal (számára Kozma Lajos tervezett házat), Walter Rózsi, Molnár C. Pál (aki szívesen festett aktot a Lupán), báró Hatvany Lajos felesége, Litván György, Soros Tivadar (Soros György apja), Révai Béla nyomdatulajdonos. És Vitéz Miklós, a Meseautó írója, aki az egyik művét állítása szerint csak azért tudta gyorsan megírni, mert az árvíz két hétre elzárta a külvilágtól, ő pedig modern kori Robinsonként tengődött a szigeten.

Egyedülálló és igen vegyes közösség alakult ki a Lupán, és ma is pontosan ilyen egyedi maradt. Néhányan nem csak a nyarakat töltik kint, hanem ideköltöztek, és állandó lakóként a szigetről járnak bevásárolni, dolgozni, ügyeiket intézni.

A sziget közepén található Sanyi bácsi büféje, egy kedves, retro hangulatú hely – az egyetlen egyébként, ahol ehetsz-ihatsz, ha ide kirándulsz.

A Lupa nevezetességei közé tartozik még a Bauhaus vagy modernista épületeken kívül a platánsor, a sziget északi csücskénél található kis Mária-kegyhely és a közelében 2005-ben elültetett tölgy – erre kis tábla is emlékeztet.

De a legjobb a Duna partja, a víz a zátonyokkal, a sok fa, a csend és a nyugalom.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
budapest-varosnezo-turistabusz-mti-roka-laszlo-1000x591.jpg

Turistabuszok árasztják el Budapestet: van, ahol már életveszélyes emiatt a közlekedés

A helyzet évről évre súlyosabb a külföldi látogatók számának növekedésével, de továbbra sincs megoldás a káoszra.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. augusztus 17.



Rengeteg a turistabusz Budapesten, amelyek gyakran dugókat, fennakadásokat okoznak a fővárosi közlekedésben - számol be róla a 24.hu.

A portál szerint a probléma nem új, mostanra azonban káoszhelyzet alakult ki, mivel már évek óta nem szabályozták kellő mértékben ezt a területet.

A külföldi látogatókat fuvarozó buszok ugyanis gyakran a szűk buszsávokban vagy a bicikliutakon parkolnak, elfoglalják a BKV megállóit, vagy éppen zöldövezetben várakoznak órákat folyamatosan járó motorral, de az is előfordult már, hogy a rakparton keresztbe állva korlátozták az utat a többi autós, motoros elől.

A Citadella és a Jászai Mari téri kikötőnél lévő parkoló már egyenesen életveszélyes a helyzet - mondta György Anita, a Magyar Beutaztatók Szövetségének közlekedési munkacsoportját vezetője.

Szerinte csak idő kérdése, hogy mikor fognak ott elütni valakit.

Ez azon az I. kerületben rendezett kerekasztal beszélgetésen hangzott el, amit a héten a kerület ellenzéki polgármesterjelöltje, V. Naszályi Márta hívott össze.

Egy évtizede a Levegő Munkacsoport már összefoglalta, mi a probléma a turistabuszok helyzetével a fővárosban:

• nincs vagy kevés a le- és felszálló helyek száma a célpontok környékén,

• a városban nincsenek hosszabb tartózkodást lehetővé tévő terminálok,

• a szállodák nagy része nem rendelkezik buszok számára kialakított parkolóhellyel,

• az útvonalak nagy részén folyamatosak a fennakadások, a buszok a torlódásban vesztegelnek,

• az átláthatatlan szabályrendszer gyakran okoz fennakadásokat,

• a rendőri együttműködés abszolút hiánya,

• a kialakított parkolóhelyek űrszelvénye gyakran nem megfelelő,

• a magassági korlátozások jelentős része indokolatlan

2019-ben ezek a gondok még mindig fennállnak, csak az változott, hogy sokkal több turistákat fuvarozó busz közlekedik már Budapesten.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
szecesszio-haz-budapest-honved-utca-mysecretbudapest-30.jpg

Minden a szecesszióról szól Budapest egyik legszebb kávéházában

Egyedülálló hely: lakóépület és szecessziós központ egyszerre. A Bedő családnak épített ház káprázatos remekmű kívül és belül.
My Secret Budapest - szmo.hu
2019. augusztus 17.



Budapesten hozzászokhattunk már, hogy Budapest belső kerületeiben minden utcában valami csodára bukkanunk. És ehhez az is elég, ha felnézünk a homlokzatokra vagy belesünk a kapualjakba.

Aki gyakran jár Lipótvárosban, az már kiszúrhatta

a növényi motívumokkal ékített almazöld épületet, a Bedő-házat.

Önmagában az épület külseje és története is érdekes, csakhogy még másról is ismerik: ez a Magyar Szecesszió Háza, egy kivételes budapesti komplexum, ahol a szecessziós iparművészet számtalan darabját csodálhatod meg. A földszinten találod a Szecesszió Kávéházat, amelyben szecessziós múzeum működik.

A szecesszió annak idején, a XIX. század végén a díszítő-és iparművészet területéről indult, onnan terjedt tovább a képzőművészetbe és építészetbe. Emiatt mindig erős maradt a kapocs e területek között, és ennek köszönhető hogy teljes enteriőröket rendezhetünk be szecessziós bútorokkal és használati tárgyakkal. Nálunk először az 1890-es években jelentek meg a szecessziós motívumok az épületeken, és a századfordulóra bontakozott ki a magyar szecessziós építészet olyan alkotókkal, mint Lechner Ödön, Magyar Ede, Vidor Emil, Spiegel Frigyes, Raichle J. Ferenc, Lajta Béla, és az 1900-as évek első évtizedében érte el virágzását a Löffler-testvérekkel, a Kármán-Ullmann tervezőpárossal vagy éppen Vágó József munkáival.

Az V. kerületi Honvéd utca 3. számú ház telke 1898-ig Budapest tulajdonában volt, 1901-ben Bedő Béla és felesége vette meg. A ház tervezésére 1903-ban Vidor Emilt kérte fel, akinek lehetősége volt külföldön megismerni a német, francia és belga kortárs építészettel és szecesszióval. Ybl Miklós mellett dolgozott a Szent István-bazilika építkezésén, majd a 1894-től pedig a millenniumi kiállításra épülő Ősbudavár tervezőirodáját vezette, és 1896-ban nyitott saját irodáját nevéhez fűződik a Pozsonyi út elején álló Palatinus-házak és Polgári Serfőző Rt. több épültének tervezése.

A Bedő családnak épített ház káprázatos remekmű kívül és belül.

Vidor Emil nem csak az izgalmas, aszimmetrikus homlokzatot alakította ki értő módon, hanem gondosan megtervezte a falfestményeket, az ólombetétes színes üvegablakokat és csiszolt üvegeket is. A homlokzat kerámiavirágait a pécsi Zsolnay gyár készítette, a kőfaragványok Müller Rezső munkái, az asztalosmunkákat Malomsoky Józsefnek, a lakatosmunkákat Hochmann Lajosnak, a színes ablakokat Herzl L. Márknak, a bádogosmunkákat pedig Fuchs Mihálynak köszönhetjük.

Nem csak a Bedő-család lakott itt, hanem Vámos Fülöp szénnagykereskedő, aki a lakásában működtette 1910-től 1912-ig a „Magyar Szénújság” szerkesztőségét és Petanovits József, a Divatcsarnok éttermének tulajdonosa is.

A Bedő-ház túlélte Budapest ostromát és később az 1956-os forradalom eseményeit is. A hatvanas években üzemi étkezde működött az épületben, illetve a rendszerváltásig a Szövetkezetek Országos Szövetsége.

Már az 1990-es évekre kopott, leharcolt állapotba került, elveszítette régi fényét – ez az akkoriban készült fényképekről is kiderül.

A 2000-es években történt hatalmas fordulat a ház életében. A tetőteret megvásárolta Vad Tivadar építési vállalkozó, 2003-ban vállalkozott arra, hogy az épületet teljes körűen rekonstruálja. 2003-ban az önkormányzat pályázatán elnyerte 600 négyzetméteres földszinti tér hasznosítási jogát. Itt alakította ki a szecessziós kiállítást és a kávéházat. A kiállítás 2007-ben nyílt.

Ha erre jársz, ülj be egy kávéra a szecessziós bútorok közé, békebeli hangulatba, és miközben pihensz, szemlélődj, csodáld meg a itt látható számtalan tárgyat míves részleteikkel együtt.


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x