hirdetés
lake-vida-full.jpg

Zombiföld: mikrobák hihetetlen világa rejtőzködik több kilométerrel a Föld alatt

Bármilyen mélyre ásunk, rá kell jönnünk, hogy az élet mindig megtalálta a módját a fennmaradásra.
G. N. L. - szmo.hu
2019. május 24.


hirdetés

A New Scientist a Csendes-óceán déli részének üledéke alatt eltemetett, 2010-ben felfedezett mikroorganizmusok sorsa kapcsán Marvint, Douglas Adams Galaxis útikalauz stopposoknak című könyvének „paranoid androidját” idézte. "Az első tízmillió év volt a legrosszabb, majd még ennél is rosszabb a második tízmillió év. Egyáltalán nem élveztem a harmadikat sem. Utána hanyatlásnak indultam”. Az említett mikrobák már közel 100 millió éve ott senyvedtek – és még mindig élnek. Igaz, hogy anyagcseréjük a végsőkig lelassult, és megmaradt energiájuk éppen csak az életben maradáshoz elegendő. „Lélegeznek” – mondta az őket felfedező Steven D’Hondt, a Rhode Island-i egyetem kutatója.

Az ősi, „zombi-mikrobáknak” mélyen a Föld felszíne alatti jelenléte egyáltalán nem lepte meg a kutatókat. Bárhol fúrunk a bolygónkon, életet találunk. És nemcsak ilyen élőhalottakat. A föld alatti élet gazdag, dinamikus és nagyon különös. Igen fontos dolgokat adhat hozzá az életről alkotott felfogásunkhoz, nemcsak a Föld, hanem más bolygók esetében is.

Évszázadokon át senki sem hitte volna, hogy a Föld kérge nem élettelen kőréteg. Az első ennek ellenkezőjére való utalás 1926-ban érkezett, amikor geológusok vizet szivattyúztak ki olajkutakból közel 600 méteres mélységből, és abban úszó baktériumokat fedeztek fel. A nagy felfedezést azonban elvetették, közönséges szennyezésnek tekintették. A mélységi élettel szembeni megközelítés 1977-ben változott meg, amikor egy amerikai kutató tengeralattjáró fedélzetén dolgozó tudósok hidrotermikus hasadékokat fedeztek fel a Csendes-óceán talajában. Ezekben a „fekete kéményekben” hemzsegett a föld alól áramló vegyi energia által táplált élet.

E felfedezések nyomán Thomas Gold asztrofizikus 1992-ben megjelentette A mély, forró bioszféra (The deep, hot biosphere) című tanulmányát. Azzal érvelt, hogy az ilyen energiaforrásoknak nem a hasadékok a határai, és hogy a Föld felszín alatti rétege tele lehet mikrobákkal, amelyek a sziklák közötti pórusokban élnek.

Gold szerint e bioszféra mérete legalább akkora lehet, mint a felszíni élet, és „az ilyen organizmusok elterjedtek lehetnek naprendszerünk bolygótestjei között.”

Negyedszázaddal később Gold elmélete beigazolódott, legalábbis ami a Földet illeti. A szárazföldi és tengeri fúrások, a mélységi bányák, és az óceáni hasadékok tanulmányozása megerősítette a lenyűgöző méretű és sokféleségű mély bioszféra létezését.

„Egy egész élő birodalom létezik a lábunk alatt – mondja Robert Hazen, a washingtoni Carnegie tudományos intézet Deep Carbon obszervatóriumának igazgatója – egy hatalmas bioszféra, amely nemcsak azért láthatatlan, mert mikroszkopikus, hanem azért is, mert szó szerint sziklába ágyazott.”

Clara Magnabosco, a New York-i Flatiron intézet mélységi élet-kutatója nemrégiben több száz tanulmány adatait gyűjtötte össze, hogy megbecsülhesse a mély bioszféra méreteit.

Elképesztő eredményre jutott: mérete kétszer akkora, mint az összes óceáné együttvéve, mintegy 2 milliárd köbméter, és mintegy 1030 mikrobasejtet tartalmaz - a Föld teljes mikroba-életének 70%-át alkotja. A kutató felhívta a figyelmet arra, hogy még a több mint 4 km mélységű fúrásoknál sem találtak a tudósok egyetlen steril sziklát.

A mély bioszféra azonban továbbra is nagyrészt ismeretlen marad, mivel a szinte lehetetlen megközelítés miatt nagyon kevés mintát tudnak felszínre hozni belőle. Mindazonáltal a fúrás-technológia fejlődésével, és DNS-ekből való következtetések révén lassan mégis fény derülhet „a földalatti Galapagosra”.

A mélységi élet túlnyomó része egyszerű, egysejtű organizmusokból áll, főleg baktériumok és archeónok (ősbaktériumok), de akad néhány gomba is, amelyek a szikla pórusaiban vagy repedéseiben élnek. Előfordul néhány többsejtű állat is. Többségüket azonban még azonosítani kell. Annyit tudunk már, hogy ez a bioszféra az egész Földet behálózza a szárazföldek és az óceánok alatt egyaránt. Néhány méterrel a felszín alatt kezdődik és egyre lejjebb, lejjebb megy.

Magnabosco tanulmányában a legmélyebbről származó élő biológiai mintákat közel 5 km-ről hozták fel Kínában, illetve Svédországban. Mindenki egyetért abban, hogy valahol kell lennie egy végpontnak, de egyelőre senki sem tudja, hogy ez hol lehet. Karen Lloyd, a Tennessee Egyetem geomikrobiológusa szerint e korlátot jelentheti a magas hőmérséklet, vagy a nagy nyomás, amely alatt a molekulák szétesnek.

A hőség tűnik e téren a legfőbb korlátozó tényezőnek. A kontinentális kéreg minden újabb kilométerrel átlag 25 Celsius fokkal nő. Az óceáni kéregnél ugyanez a növekedés 15 Celsius fokos. Ez gyorsan túllépi a többsejtű organizmusok hőtűrésfokát, a mikrobákat azonban keményebb anyagból gyúrták. Vannak olyanok, amelyek a 100 fokot is kibírják, és ott, ahol a magas nyomás megakadályozza, hogy a víz felforrjon, még ennél is többet. A jelenlegi csúcstartó a Methanopyrus kandleri archeón, amely 110 fokon él a Kaliforniai-öböl hidrotermális hasadékaiban, és amelyet laboratóriumban 122 fokon tenyésztettek ki. Hazen feltételezi, hogy a földkéreg mélyén, rendkívüli nyomások alatt a mikroorganizmusok akár 150 Celsius fokot is képesek túlélni.

Ennek függvényében az élet elméleti határa 6 km körül lehet a szárazföld, és 10 km-nél az óceánok alatt. De még ez sem biztos, mert Magnabosco szerint vannak a földkéregnek olyan tömör, ősi részei, ahol a hőség csak 23 km-es mélységben éri el a 122 fokot. Odáig azonban még sosem fúrtak le.

A legmélyebb lyukat a Kola-félszigeten vájták a földkéregbe. A norvég határ közelében fekvő területen 1970-ben kezdték el a fúrást a szovjet tudósok, és 15 km mélyre akartak lehatolni. Közel 20 évig tartottak a munkálatok, de 12.262 méternél a vártnál magasabb hőmérséklet miatt kénytelenek voltak megállni.

A föld alatti életnek nem csupán a hőmérséklet és nagy nyomás jelent nagy kihívást, hanem az energia is. A felszíni élet két alapvető jellemzője, a fotoszintézis és a heterotrófia – a szerves anyagokkal való táplálkozás – a fényhez, illetve más szerves anyaghoz vagy oxigénhez kötődik. Mélyen a felszín alatt ezekhez ritkán jutnak hozzá. Ezért a mikroorganizmusoknak ki kell nyitniuk az anyagcsere-trükkök tárházát.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
sziami-ikerpar-mutet.jpg

A sziámi ikerpár eddig kritikus állapotú tagja kinyitotta a szemét

Rukaya sokáig volt altatásban a műtét után, nagyon megviselte a speciális vírusos láz. 19 nap elteltével lett jobban.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. augusztus 21.



A Dakkában szétválasztott bangladesi sziámi ikrek mindkét tagja stabil állapotban van - közölte a Cselekvés Alapítvány szerda este az MTI-vel.

Az augusztus elsején elkezdett maratoni, 33 órás végső szétválasztó műtét után 19 nappal

az eddig altatásban lévő Rukaya is önállóan kinyitotta a szemét.

Ikertestvérét, Rabeyát - aki két hete tért magához, és azóta egész mondatokban beszél és szájon át eszik - édesanyjuk már ölbe is veheti.

A speciális vírusos láz után - amelyen mindkét gyermek átesett, és Rukaya állapotát néhány nappal ezelőtt kritikussá tette - már mindkettejük állapota stabil.

Azt írták:

Rabeya és Rukaya állapotából előreláthatólag három-hat hét múlva lehet hosszú távú következtetéseket levonni.

A fejüknél összenőtt sziámi ikreket a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány magyar orvosai választották szét a bangladesi Dakkában.


KÖVESS MINKET:



hirdetés
amazonas-cimkep.png

Olyan brutálisan ég az Amazonas vidéke, hogy már az űrből is jól látszik

Rekordszámú erdőtűz sújtja a térséget. Instagramon terjed a #prayforamazonia hashtag, fotók és videók ezrei mutatják meg a szörnyű állapotokat.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. augusztus 21.



Korábban mi is megírtuk, hogy rekordszámú erdőtüzet észleltek az Amazonas vidékén. Csütörtök óta a műholdak 9507 új erőtüzet figyeltek meg Brazíliában, többségüket a világ legnagyobb esőerdőjének otthont adó területen.

Az idén észlelt 72 843 erdőtűz 83 százalékkal több, mint amennyit 2018 azonos időszakában jegyeztek fel, és a legmagasabb szám 2013 óta.

Roraima északi szövetségi államot sötét füst borítja. Az állam déli részén már szükségállapotot hirdettek, és fővárosában, Manausban környezetvédelmi riadókészültséget rendeltek el augusztus 9-én a tüzek miatt.

Az erdőtüzek nem ritkák a száraz időszakban, de a gazdák szándékosan is felgyújtanak erdőterületeket, hogy illegálisan irtsák a fát legelők létrehozása céljából.

Az erdőtüzek számának példátlan növekedését azóta észlelték, hogy januárban hivatalába lépett Jair Bolsonaro új köztársasági elnök, aki meghirdette az Amazonas vidékének mezőgazdasági és bányászati célú fejlesztését.

A most zajló extrém tűzről a NASA is készített felvételeket, igaz, még korábban: augusztus 11 és 13 között. Azóta sajnos nem lett kisebb a probléma.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló Facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
summer-2391348_1920.jpg

A szeptember is „nyári hónap” lesz? – Két hetet csúszik a kánikula, ez már biztos

'Augusztus 20. után vége a nyárnak' - él a köztudatban, azonban a klímaváltozás közbeszól.
Címkép: illusztráció (Pixabay) - szmo.hu
2019. augusztus 22.



Népi megfigyelés és természettudományos magyarázat is alátámasztotta azt az állítást, miszerint augusztus 20. után a nyár "lehúzza a rolót", érkezik a lehűlés és az esők, ezért a strandolós programok ideje leáldozott - esetleg majd a vénasszonyok nyarán reménykedhetünk egy kis klasszik jó időben.

Az elmúlt egy-két évtizedben azonban megváltozott ez a tendencia - a 24.hu Molnár László meteorológust, a Kiderül.hu munkatársát kérdezte a részletekről.

"Június 21., vagyis a nyári napforduló után az északi féltekén egyre csökken a napsugarak beesési szöge, így napról napra kevésbé képesek felmelegíteni a felszínt. Csakhogy addigra az óceánok és a szárazföldek hatalmas hőtöbbletet raktároztak már el, amit elkezdenek kisugározni:

Ez a kibocsátott hő jó két hónapig pótolja a gyengülő napsugárzást, sőt tovább növeli a hőmérsékletet, ennek köszönhetően tart a nyár augusztus végéig"

– magyarázta a szakértő.

És, hogy mi is a nyárzárónak vagy szezonzárónak is hívott időjárási jelenség oka?

Általában augusztus 20. környékén a kontinensek és a tengerek fajhője "elfogy", nem képes tovább kompenzálni, megkezdődik a lehűlés - ezt többnyire egy hidegfront tartósítja, ami a nyugat-keleti áramlással amúgy is 7-10 naponta érkezik térségünkbe: az augusztus végi markáns hidegfrontok után a rendszerben már nincs energia az újbóli jelentős felmelegedéshez.

Ugyanakkor a klímaváltozás folyamata nyomán a Föld évi átlaghőmérséklete már most egy Celsius-fokkal meghaladja az ipari forradalom előtti szintet, ami óriási változások melegágya.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
mar-a-megosztott-alberlet-is-draga.jpg

Elszaladtak a budapesti lakásárak, már a megosztott albérlet is drága

Van, ahol 65 ezer plusz rezsiért hirdetnek egy ágyat - és a lakásban 6 ágy található.
SzÉ, Fotó: Illusztráció/Pixabay - szmo.hu
2019. augusztus 22.



A budapesti albérletekről és az albérletárakról beszélgettünk egy társaságban amikor azt találtam mondani, hogy ha magasnak találják a fiatalok az önálló lakás árát, költözzenek be többen egy lakásba és akkor megoszlanak a költségek.

Csak hogy sok lakástulajdonos azt csinálja, hogy ha többen akarják kivenni a kecót, akkor fejenként kalkulál – mondta erre az egyik ismerősöm. Ha a lakásba, amit 150 ezerért hirdetett, nem 1-2, hanem 3 vagy 4 ember költözne, a lakbér már nem az eredeti összeg lesz, hanem annyival több, mint amennyivel többen költöznek be a lakásba, mondjuk 3 vagy 4 személy esetén az eredeti 50+rezsi helyett fejenként 75.000 plusz rezsi.

Ez az ismerősöm azt is mondta, hogy a gyakran a megosztott albérlet is annyival drágább, hogy már lassan jobban megéri egy embernek is egy lakást kivenni. Jellemzően kis garzont.

Ezt alátámasztotta egy másik ismerős, Zsolt esete is. Neki is azt tanácsolták, érdemes többen összefogni és nagyobb lakást keresni, mondván: „a is lakások és a garzonok lakások sokkal drágábbak egy főre vetítve, mint a nagyok”. Ő azonban több éves barátokkal való próbálkozás és albérletváltás után egy szobás kis garzont vett ki Újpesten, mert mint mondta, pont el tudott csípni egyet olcsón. Egyedül lakik benne, senkivel nem kell osztoznia semmin, senkihez nem kell alkalmazkodnia, és azt visz fel, akit akar.

Egy fiatal pár pedig arról számolt be, hogy már-már feladták, hogy számukra is megfizethető albérletet találjanak, amikor meg tudtak szerezni egy kis lakást. Ők is azt mondták, jobban jártak így, mintha betársulnak valahova, mert kettesben lehetnek és ketten ki tudják gazdálkodni a 90 ezer ezer plusz rezsit.

Extrém helyzetek is előfordulnak. Hajni és a barátnője egy idős asszonnyal állapodott meg abban, hogy szeptembertől beköltözhetnek ketten a hölgy nagyszobájába. Azért mentek – saját szavukkal - „öregnénis” albérletbe, mert úgy gondolták, így olcsóbban jönnek ki, mint egy önálló lakással. Úgy állapodtak meg a asszonnyal, hogy fejenként 55 ezer forintot fizetnek, de ebben benne van a rezsi is. Júliusban előre kifizették a szeptemberi díjat és a fejenként 2 havi kauciót.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x