hirdetés

Zöld Valentin-nap: ajándékötletek a plüssökön és bonbonokon túlról

6 környezetbarát ajándéktipp, amivel meglepheted a párod február 14-én.
Képek: Pixabay, Pexels - szmo.hu
2020. február 14.


hirdetés

Karácsonykor már-már menetrendszerűen árasztják el az olvasókat a magazinok azzal, hogyan lehet még zöldebb az ünnep azzal, hogy cserepes karácsonyfát veszünk, vagy nem tekerjük az ajándékokat annyi csomagolópapírba, amennyivel egy kisebb családi házat ki lehet tapétázni. De mi a helyzet a Valentin-nappal?

Február 14-e előtt ugyanúgy megrohanja az üzleteket a rózsaszín köd, ahol minden arra biztat, hogy pénzt költve kerüljünk bele egy újabb ajándékspirálba.

Ha már arra adjuk a fejünket, hogy mindenképpen ajándékozni szeretnénk ezen a napon, azt is lehet okosan és környezettudatosan, íme néhány tipp.

1. Ne vágottat, cserepeset!

Az egyik legalapvetőbb ajándék, a virágcsokor nehezen kihagyható a Valentin-napi ajándékrepertoárból, ilyenkor a város minden sarkán a föld alól is virágárusok bújnak elő. Amellett, hogy általában az óceánon túlról szállítják ezeket a növényeket, egy héten belül a kukában végzik – bár legalább igaz, hogy elbomlanak, a csomagolásuk és a csokorba gyömöszölt plüssakármi nem.

hirdetés

A földlabdás vagy cserepes karácsonyfához hasonlóan itt is lehet tartós megoldást választani, mégpedig egy egész egyszerű módon: vegyünk cserepes virágot.

Persze, gondozni kell, de hát van ennél jobb szimbóluma egy kapcsolatnak?

2. Étterem helyett legyél te a séf!

Az éttermek február 14-én általában dugig vannak párokkal, akik a neves napon szívesen kitörnének a sarki giroszos-sajtos tészta tengelyről, és gasztronómiai oldalról közelítik meg a szerelem ünnepét.

Pedig mi is lehetne kapcsolatcsiszolóbb és romantikusabb egy közös főzésnél, ahol ráadásul abból a szempontból biztosan környezettudatosabb módon készülhet az étel, hogy pontosan tudni lehet, mi kerül a tányérra?

A közeli termelői piacról vagy a környezettudatos étkezést preferáló boltok polcairól azonnal beszerezhetőek a hozzávalók, a közös munka pedig sokkal nagyobb élmény, mint inteni a pincérnek.

Még akkor is, ha a közös munka a konyhai katasztrófa elhárításában is merül ki.

3. Készíts sajátot!

Időt és kreativitást igényel, de gyerekkorunk óta tudjuk, hogy nincs meghatóbb a saját tulajdon kezünkkel készített ajándéknál. Az interneten kismillió ötlet van, hogyan fogjunk neki, és sokszor Picassonak sem kell lenni ahhoz, hogy pofás végeredmény kerekedjen ki az alkotói folyamatból. A környezettudatosság szempontjából az élmezőnybe tartoznak azok az ajándékok, amelyek újrahasznosítással készülnek: használd fel az otthon heverő dolgokat, és dolgoztasd meg a kreativitásod!

A fotós dolgokkal biztosan sosem lehet mellélőni, a befőttesüvegbe helyezett képektől kezdve a saját írással és festéssel feldobott bögréken át a sajátkezüleg készített ékszerekig gyakorlatilag bármit meg lehet valósítani egy kis kreativitással.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
betegseg.jpg

Koronavírus: hogyan kezeljük magunkat, ha nincsenek súlyos tüneteink?

Néhány apróságtól eltekintve ugyanazt kell csinálni, mintha influenzásak lennénk.
képünk illusztráció, fotó: Pexels - szmo.hu
2020. április 03.


hirdetés

A fertőzöttek túlnyomó része tünetmentes, vagy enyhe tünetekkel vészeli át a koronavírus-fertőzést. Ők jellemzően otthon gyógyulnak, nem szorulnak kórházi ellátásra. A Business Insider nekik gyűjtötte össze a Harvardi Orvosi Iskola munkatársának segítségével, hogy az házi karantén alatt mivel kezeljék magukat a minél gyorsabb gyógyulás érdekében.

Abraar Karan egyik legfontosabb tanácsa, hogy a pozitív teszt után haladéktalanul értesítsünk mindenkit, akivel a tünetek jelentkezése előtti két hétben kapcsolatba kerültünk. Ezzel akár további fertőzéseket is megelőzhetünk.

Ha már jelentkeztek a betegnél a tünetek, akkor a koronavírus kezelése szinte teljesen megegyezik a hagyományos influenzáéval.

Az egészségügyi szakember szerint fontos a megfelelő hidratálás, vagyis a folyamatos és állandó folyadékpótlás. A fertőzöttek minél jobban izolálják magukat a velük egy háztartásban élőktől, ha lehet, használjanak külön mosdót és aludjanak egyedül. A koronavírusos betegek semmilyen körülmények között ne hagyják el a lakóteret.

A tünetek enyhítésére fájdalomcsillapítót és lázcsillapítót javasol Abraar Karan, aki hozzáteszi, hogy a szimptómák súlyosbodása esetén azonnal fel kell hívni a kijelölt szakembert.

hirdetés


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
orvosi-maszk-pixabay.jpg

Miért hiszi azt bárki, hogy ő aztán nem kaphatja el a koronavírust?

Egy konkrét példa mutatja meg, miből alakul ki a sértetlenség érzése.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2020. április 05.


hirdetés

Egy egészségügyi tanácsadás csak abban az esetben hatásos -, legyen szó a jelenlegi járványról vagy egy átlagos megbetegedésről -, ha az emberek képesek magukat veszélyeztetettnek tekinteni. Ha ez nem valósul meg, akkor olyan döntéseket hoznak az érintettek, amivel nemcsak magukat veszélyeztetik, hanem mindenkit, akivel kapcsolatba kerülnek.

Az a gondolat, hogy a „vírus engem nem ér utol”, leginkább a fiatal felnőttek körében gyakori, és ez annak köszönhető, hogy a csapból is az folyik, leginkább az idősekre veszélyes a COVID-19. Ennek köszönhetően sok fiatal még most is eljár bulizni – főleg Amerika szerte.

Nem csak a fiatalokat érinti a sérthetetlenség érzése, bár David Elkind pszichológus szerint ez is egy szakasza a „serdülőkori egocentrizmusnak”, amit kinő egy idő után az ember. Ennek jó példája Psychology Today szerint, hogy a 15-24 éves korosztály körében gyakori az ittasvezetés és az abból származó balesetek száma.

A személyes történetekből arra lehet következtetni, hogy a fiatalok a saját világukban hősökként/hősnőkként látják magukat, így őket nem érhetik olyan hétköznapi veszélyek, mint az egyszerű halandókat. Ezért mernek például beülni ittasan a kormány mögé.

Egy francia tanulmányban 368 francia sofőrt (71% nő) kérdeztek meg, akiknek az átlagéletkoruk 23 év volt, hogy fogyasztottak-e alkoholt az elmúlt évben vezetést megelőzően. Csaknem egyharmada a megkérdezetteknek válaszolt igennel a kérdésre.

hirdetés

A sértetlenség mérésére a kutatócsoport kidolgozott egy három részre osztott skálát, ami a „sértetlenség három arca” nevet kapta:

- Veszélytelen sértetlenség: Nem valószínű, hogy egy balesetben megsebesülök.

- Interperszonális sértetlenség: Mások véleményére nem adok.

- Pszichológiai sértetlenség: Az érzéseim nem sérülhetnek.

Ez az elméleti modell, és a vizsgálatban résztvevők előtörténetének ismerete lehetővé tette a kutatók számára, hogy nagy százalékban jól megjósolják, ki fog ittasan vezetni.

A sérthetetlenség gondolatával együtt élők egy egocentrikus dimenzióban élnek. Életkortól függetlenül az ilyen emberek túl egészségesnek tartják magukat ahhoz, hogy ők is elkaphassák a vírust a jelenlegi helyzetben.

Ezeknek az embereknek külső segítségre van szükségük, akik kidurrantják a lufit, amit maguk köré fújtak. Tehát, ha van olyan ismerősöd, aki nem tarja be az egészségügyi előírásokat, akár fiatal akár nem, próbáld felvilágosítani, hogy a vírus nem kivételez. Erre jó módszer lehet konkrét példákkal való illusztrálás, amiből akad szép számmal a világsajtóban.

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
jeromeadams.png

Az amerikai tisztifőorvos bemutatja: arcmaszk 45 másodperc alatt

Amerikában a maszk viselésére bízatatnak mindenkit, illetve arra, hogy saját kezűleg készítsék el, ne vásárolják fel a készletet az egészségügyi dolgozók elől.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. április 05.


hirdetés

Az Egyesült Államokban nem a maradj otthon az egyetlen tanács, amelyet sujkolnak az állampolgárok fejébe, hanem az is, hogy hordjanak arcmaszkot. Dr. Jerome Adams, amerikai tisztifőorvos egy rövid oktatóvideóban mutatja be, hogyan lehet mindössze 45 másodperc alatt varrás nélkül elkészíteni a maszkot.

Ehhez mindössze egy nagyobb anyagdarab kell, amely lehet kendő, sál vagy bármilyen anyagból kivágott darab. Ezt néhányszor be kell hajtogatni, majd két gumit tenni a sarkára, és kész is a maszk.

Amerikában egyébként azért is próbálnak mindenkit saját maszkgyártásra bíztatni, mivel az N-95-ös, szűrővel ellátott maszkokból óriási a hiány, és még az egészségügyi dolgozóknak sem jut, nekik viszont tényleg létszükséglet a munkájukhoz.

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés

Figyeljünk egymásra, mert a koronavírus miatti magány az egészségünknek is árthat

Amikor egyik pillanatról a másikra eltiltanak bennünket attól, hogy fizikai kapcsolatba lépjünk szeretteinkkel, barátainkkal, munkatársainkkal, akkor érezzük igazán, hogy mit is jelent az a szó: együttlét. Nem is beszélve ennek az érzésnek a gyógyító hatásáról.
Fotó: https://Flickr - szmo.hu
2020. április 04.


hirdetés

Emberek milliói tanulták meg az elmúlt hetekben, hónapokban, hogy mennyire kegyetlen dolog a „közösségi távolságtartás”, amely már egy jóízű ölelést is kizár azokkal, akikkel nem egy fedél alatt élünk, hogy mennyire tud hiányozni egy nagyszülő, egy unoka, hogy ugyanúgy nem mehetünk el együtt sörözni, mint ahogy egy istentiszteletre sem, de kockázatossá váltak az apás szülések is, megfosztva ezzel anyát, apát és a gyermeket egy megismételhetetlen közös élménytől.

A magány, az elszigeteltség hosszú távú hatásait évek óta elemzik orvosok és pszichológusok egyaránt. Ma már tudjuk, hogy az egyedüllét okozója lehet a magas vérnyomásnak, a krónikus gyulladásoknak, az immunrendszer gyengülésének és más betegségeknek is. A magányos ember gyakran feleslegesnek érzi magát, ezért nem is vigyáz magára, mondván, úgysem fog hiányozni senkinek.

Ugyanakkor a  tudomány már arra is rájött, hogy az emberi kapcsolatok – és ez lehet annyi, hogy segítünk egy idegennek, vagy ránézünk egy szeretett fényképére, enyhítheti a fájdalmat és csökkentheti a stressz fizikai tüneteit. Azok, akik úgy érzik, hogy kapcsolataik támogatják őket, hosszabb életre számíthatnak. Egy kísérlet még azt is kimutatta, hogy egy ember, akinek sok társasági kapcsolata van, kevésbé hajlamos a megfázásra – írja a Washington Post

És ez érvényes a magányosan megélt karanténra is. Egy biztató telefonhívás, egy szeretetnyilvánítás, egy megértő meghallgatás molekuláris szinten serkentheti az immunrendszert. Akár adjuk, akár kapjuk a kedvességet, mindenképpen jót tesz az egészségünknek. Julianna Holt-Lunstad, az amerikai Brigham Young egyetem pszichológia és neurobiológia professzora külön felhívja a figyelmet arra, hogy aki befogadja a másoktól jövő együttérzést, egyben jóérzést kelt abban is, aki ad, és ez a kölcsönhatás mindenkin segít.

Holt-Lunstad egy globális, több mint egymillió embert érintő felmérés adataiból kiindulva állapította meg, hogy a magányosság 26, a társadalmi elszigeteltség 29%-kal növeli a korai halál kockázatát, míg az egyedül élőknél ez az arány 32% is lehet. Ez a trend akkor sem változott, amikor a kutatók elemzésüket kiegészítették a felmértek korával, általános egészségi állapotával, nemzetiségével, nemével, és különválasztották a dohányosokat a nemdohányzóktól.

hirdetés

Már a járvány kitörése után készült az a tajvani felmérés, amelynek résztvevői közül azok, akik azt vallották, hogy jóban vannak a szomszédaikkal és részesei egy kiterjedt közösségnek, nagyobb hajlandóságot mutattak például a szokásosnál gyakoribb kézmosásra. Ezzel szemben egy német kutatásból, amit 60 év felettiek körében végeztek, az derült ki, hogy minél inkább egyedül érezték magukat, annál kevésbé voltak hajlandóak óvintézkedéseket tenni.

A magány egészségkárosító hatását vizsgálta az amerikai egészségügyi minisztérium egyik ügynöksége, a Health Resources and Services Administration is. Szerintük a tartós egyedüllét napi 15 cigaretta elszívásával egyenértékű. Ugyancsak ronthat a bezárt emberek fizikai állapotán, ha kényszerűségből lemondanak a testedzésről. A legtöbb országban bevezetett korlátozások ugyan kifejezetten ajánlják a szabad levegőn végzett mozgást, még ha egymástól legalább 2 méter távolságból is, de a legérintettebb körzetben, például Lombardiában ez is tilos.

Az ember társas lény – emlékeztet Naomi Eisenberger, a UCLA egyetem neurológusa. Agyunk és testünk az evolúció során arra rendezkedett be, hogy számíthatunk mások közelségére egészen az ősközösségtől, amikor a család megvédte az embert a ragadozóktól, és tudta, hogy ha megsebesül, gondját viselik.

A magánytól az emberek tartós egészségtelen állapotba kerülnek, és ha ez az állapot túlságosan sokáig fennmarad, olyan krónikus betegségek alakulhatnak ki, mint a cukorbaj, az érelmeszesedés vagy a szívproblémák.

Ugyancsak érdekes kísérletet végeztek a utahi egyetem egyik laboratóriumában, ahol több tucat hallgatót vittek be egy üres terembe, leültették őket, és közölték velük, hogy bolti lopással vádolják őket. Három percük volt a válaszadásra. Szívük hevesebben kezdett verni, felment a vérnyomásuk, stresszhormonok árasztották el a szervezetüket. A kísérlet vezetője azonban időnként közölte velük, hogyha segítségre van szükségük, vagy fel akarnak tenni valami kérdést, szívesen a rendelkezésükre áll. Ilyenkor a diákok szíve nem vert olyan sebesen, és stressz-válaszaik is enyhültek. Ez a kísérlet is bizonyította, hogy már a segítség lehetősége is elegendő a feszültség enyhítésére.

Tehát a biztonságérzet lehetővé teszi számunkra, hogy fiziológiai szempontból is nyugodtabban nézzünk szembe stresszes helyzetekkel. Ez pedig végsősoron az immunrendszerünk erősödéséhez vezet, mivel számos, a stresszel összefüggő hormon, mint kortizol, az epinefrin vagy a norepinefrin, mind akadályozzák az immunsejtek működését.

A jelenlegi világjárvány kapcsán újabb kérdések merülnek fel a kutatókban a hosszú távú elszigeteltséggel kapcsolatban. Hogyan hat a kevés kapcsolattal rendelkező emberek mentális egészségére? Hogyan bírják ki a kényszerű otthonlétet azok, akik boldogtalan vagy bántalmazó kapcsolatban élnek? (A karantént bevezető országokból egyre több hír érkezik olyan gyilkosságokról, amelyeknek oka az volt, hogy az összezárt pár nem bírta már egymást elviselni). Nem vezet-e oda, hogy az emberkerülés, az idegenek iránti bizalmatlanság olyan szokássá válik, amelyet a pandémia után sem tudunk levetkőzni?

Holt-Lunstad szerint mindennél fontosabb, hogy valamilyen módon tartsuk fenn egymással kapcsolatainkat. Ez lehet csetelés, videó-beszélgetés, integetés a szomszédoknak, vagy akár egy kis éneklés az erkélyen, ahogyan ezt az olaszok elkezdték, és már világszerte terjed. És tegyünk valami jót másokkal, ha van rá lehetőségünk.

Elvégre a koronavírus-karantén egy közös önzetlenségi aktus, mert áldozatot hozunk szeretteink, de idegenek egészsége érdekében is.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!