hirdetés

Szemetes, lepusztult foghíjtelket varázsoltak át zöld oázissá Pécs belvárosában

Hajba Gergő és lelkes önkéntesekből álló csapata mert nagyot álmodni: létrehozták a város első közösségi kertjét, amivel alig egy év után már díjat is nyertek.
Láng Dávid; képek forrása: Zöld Folt Közösségi Kert Facebook - szmo.hu
2019. október 28.


hirdetés

A közösségi kertek a XXI. századi városi életforma talán legjobb lehetőségét nyújtják arra, hogy az emberek kiszakadjanak a betonrengetegből, és zöld környezetben lazíthassanak, miközben saját kezűleg ültetett haszonnövényeiket gondozzák.

A mozgalom szerencsére néhány éve elkezdett országossá válni, a legtöbb kert azonban még mindig Budapesten található.

A Zöld Folt Közösségi Kert koordinátora, Hajba Gergő szerint Pécsnek is jó ideje vágya volt egy ehhez hasonló hely, csak a megfelelő ember hiányzott, aki kezébe veszi a megvalósítást.

hirdetés

A terv már korábban megszületett a fejében, de a konkrét lépések megtételéhez az kellett, hogy három éve megismerkedjen a szociológia tanszékre járó Fatér Mátéval, akinek szintén szívügye a város zöldítése.

„Összeraktuk a tudásunkat, az elhivatottságunkat, és a szabadidőnkben rendszeresen összeültünk ötletelni” – meséli.

A legfontosabb megválaszolandó kérdés maga a helyszín volt: ezen rengeteget gondolkodtak, végül egy Facebookra kiírt posztnak köszönhetően megtudták, hogy a Király utcában – tehát gyakorlatilag a belváros közepén – több telek is kihasználatlanul áll.

Elmentek terepszemlét tartani, melynek során kiderült, hogy ezek között van egy olyan placc is, amit gyakorlatilag az ő tervükre találtak ki.

Egy osztatlan közös tulajdonú ingatlan 400 négyzetméteres telkéről volt szó, ami nagyjából 30-40 éve heverhetett parlagon, ennek megfelelő állapotban: tele volt szeméttel, nyesedékkel, építési törmelékkel. Az adottságai azonban így is tökéletesek voltak.

Így kezdődött

A felső teraszos rész a valamikori Sóház vagy Sóhivatal kertje volt, amikor még a vele szemben lévő Janus Pannonius Gimnázium nem működött – meséli Gergő –, jelenleg pedig az önkormányzat, az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda, valamint a Pécsi Vagyonhasznosító Zrt. hármasa birtokolja.

Mivel nemigen volt még precedens hasonlóra a városban, erősen győzködniük kellett a döntéshozókat, hogy belássák, tényleg van értelme támogatniuk az ötletet.

Az adminisztratív elintéznivalók is rendesen megizzasztották őket, de végül minden akadály elhárult.

hirdetés

Óriási lelkesedéssel láttak munkához, hiszen tennivaló volt bőven: a majdani kert még sokkal inkább hulladéklerakóra emlékeztetett.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés

Szemetes, lepusztult foghíjtelket varázsoltak át zöld oázissá Pécs belvárosában

Hajba Gergő és lelkes önkéntesekből álló csapata mert nagyot álmodni: létrehozták a város első közösségi kertjét, amivel alig egy év után már díjat is nyertek.
Láng Dávid; képek forrása: Zöld Folt Közösségi Kert Facebook - szmo.hu
2019. október 28.


hirdetés

A közösségi kertek a XXI. századi városi életforma talán legjobb lehetőségét nyújtják arra, hogy az emberek kiszakadjanak a betonrengetegből, és zöld környezetben lazíthassanak, miközben saját kezűleg ültetett haszonnövényeiket gondozzák.

A mozgalom szerencsére néhány éve elkezdett országossá válni, a legtöbb kert azonban még mindig Budapesten található.

A Zöld Folt Közösségi Kert koordinátora, Hajba Gergő szerint Pécsnek is jó ideje vágya volt egy ehhez hasonló hely, csak a megfelelő ember hiányzott, aki kezébe veszi a megvalósítást.

hirdetés

A terv már korábban megszületett a fejében, de a konkrét lépések megtételéhez az kellett, hogy három éve megismerkedjen a szociológia tanszékre járó Fatér Mátéval, akinek szintén szívügye a város zöldítése.

„Összeraktuk a tudásunkat, az elhivatottságunkat, és a szabadidőnkben rendszeresen összeültünk ötletelni” – meséli.

A legfontosabb megválaszolandó kérdés maga a helyszín volt: ezen rengeteget gondolkodtak, végül egy Facebookra kiírt posztnak köszönhetően megtudták, hogy a Király utcában – tehát gyakorlatilag a belváros közepén – több telek is kihasználatlanul áll.

Elmentek terepszemlét tartani, melynek során kiderült, hogy ezek között van egy olyan placc is, amit gyakorlatilag az ő tervükre találtak ki.

Egy osztatlan közös tulajdonú ingatlan 400 négyzetméteres telkéről volt szó, ami nagyjából 30-40 éve heverhetett parlagon, ennek megfelelő állapotban: tele volt szeméttel, nyesedékkel, építési törmelékkel. Az adottságai azonban így is tökéletesek voltak.

Így kezdődött

A felső teraszos rész a valamikori Sóház vagy Sóhivatal kertje volt, amikor még a vele szemben lévő Janus Pannonius Gimnázium nem működött – meséli Gergő –, jelenleg pedig az önkormányzat, az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda, valamint a Pécsi Vagyonhasznosító Zrt. hármasa birtokolja.

Mivel nemigen volt még precedens hasonlóra a városban, erősen győzködniük kellett a döntéshozókat, hogy belássák, tényleg van értelme támogatniuk az ötletet.

Az adminisztratív elintéznivalók is rendesen megizzasztották őket, de végül minden akadály elhárult.

hirdetés

Óriási lelkesedéssel láttak munkához, hiszen tennivaló volt bőven: a majdani kert még sokkal inkább hulladéklerakóra emlékeztetett.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
pecs_kiefer-13-1.jpg

Még egy kicsit élvezhetjük az ősz romantikus arcát – csodás képek a Mecsekből

Pár napig még ilyen gyönyörű színeket, fényeket, látványokat csíphetünk el, ha a városi nyüzsgés helyett a csendes erdőt, vagy tópartot választjuk.
Fotók: Kiefer Béla - szmo.hu
2019. november 09.


hirdetés

Az ősz még nem ért véget, tartogat még biztos kirándulásra alkalmas időt. Érdemes kihasználni, kirándulni, túrázni, hiszen ezernyi csoda vár az erdőkben, tisztásokon, vízpartokon. Most egy kis kedvcsinálót hoztunk nektek Pécs környékéről.

hirdetés

KÖVESS MINKET:







hirdetés
nyito-6.jpg

Mintha egy festő készítette volna a pécsi fotókat - őszi színekben a város

A különleges napfelkelték, naplementék egészen mesés világgá varázsolják a várost.
Fotók: Kiefer Béla - szmo.hu
2019. október 15.


hirdetés

Párák, narancsos alkonyok, vöröses hajnalok - ilyen az ősz Pécsen.

hirdetés

Lapozz a többi fotóért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






hirdetés
nyito-2.jpg

A 4. század különös világa bukkant elő Pécsen - A Cella Septichora a világörökségi listára is felkerült

Ilyen nagyszámú és változatos arculatú ókeresztény emlék az európai provinciákban máshol nem került elő: egyedülálló nyolcszögű sírkamra, gyönyörű freskók és sok tárgyi emlék is.
Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2019. szeptember 10.


hirdetés

Pécs számos érdekes látnivalóval kényezteti látogatóit, ám a belváros közelében, a székesegyház mellett egy igazi világszenzáció is megbújik. A bejárata nem is sejteti, micsoda kincseket rejtett évszázadokon át a föld.

Pécs egyik különlegessége a város római kori elődje, Sopianae késő római ókeresztény 4. századi sírépítményei. A leletek megmutatják, hogy milyen volt a Római Birodalom korakeresztény temetkezési építészete és művészete.

hirdetés

A műemlékegyüttes kiemelkedő jelentőségét az adja, hogy megidézik az első évezred elejének keresztény halotti kultuszát, és a hozzá kapcsolódó, akkoriban kialakuló új vallás hiedelemvilágát és ábrázolásformáját.

Ilyen nagyszámú és változatos arculatú ókeresztény emlék az európai provinciákban máshol nem került elő.

A bibliai és más vallási tárgyú jelenetekkel, ókeresztény szimbólumokkal készült falfestményeket a késő római ókeresztény művészet kiemelkedő alkotásaiként említik.

A magyarországi világörökségi helyszínek közül a pécsi ókeresztény temető az egyetlen, amely kultúrtörténeti kategóriában nyert felvételt az UNESCO világörökségi listájára 2000-ben.

Fontosságát mutatja az is, hogy 2004-ben a Magyar Nemzeti Bank emlékpénzérmét bocsátott ki Pécsi ókeresztény sírkamrák körirattal.

A pécsi székesegyház mellett található temetkezési hely első sírkamráját a 18. század elején találták meg

a mai Nagy Lajos Gimnázium udvarán, de erről csak feljegyzések tanúskodnak. Az első ma is látható lelet, a Péter-Pál sírkamra 1782-ben bukkant elő, majd 2000-ben kezdődött meg az – alaprajza miatt – egyedülálló nyolcszögű sírkamra feltárása. A több mint kétszáz év alatt 16 sírkamrát, több száz sírt és több ezer római tárgyat találtak a régészek. A falfestés is nagy érték, hiszen

a falakon látható figurális és ornamentális falfestés a római katakombák festészetéhez hasonlóak.

A római kori település, Sopianae története a 2. századig nyúlik vissza. A hely már akkor igen kedvező volt a letelepedéshez, mind fekvése, mind éghajlata miatt. Az első település még kicsi volt, ez fejlődött tovább várossá a 3. században. A városban lakók a 4. században már sok sírépítményt - kápolnát, sírkamrát, épített sírokat – emeltek, jellemzően a településen kívül, de azokhoz közel.

hirdetés

Sopianae a 4. században élte virágkorát,

miután Valeria tartomány polgári közigazgatási központja lett.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!