hirdetés

Fákból álló hatalmas fallal állítanák meg a sivatag terjeszkedését Afrikában

A Száhel-övezetben 8000 kilométer hosszan épülne meg a Nagy Zöld Fal.
Fotó: Great Green Wall - szmo.hu
2020. szeptember 20.


hirdetés

A klímaváltozás egyik legsúlyosabb következménye a hosszabban tartó aszály és egyre növekvő forróság okozta elsivatagosodás. Ez leginkább az afrikai Száhel-övezetben érhető tetten, amely vízszintes irányban húzódik végig a kontinensen, és amelyet északon a Szahara, délen pedig a szudáni szavanna határol. A marylandi egyetem közelmúltban közzétett tanulmánya szerint ebben a zónában a sivatag 1920 óta 10%-kal nőtt, ma már 8,6 millió km2-en terül el.

A Száhel-övezet már most kétségbeejtő helyzetét jól mutatja a Csád-tó állapota, amely hajdan Afrika negyedik legnagyobb tava volt. Az 1970-90-es évek alatt elveszítette területének 90%-át, és ezzel együtt élővilágát is.

Az éhínség, szegénység sújtotta lakosság így könnyedén került a dzsihádista Boko Haram fegyvereseinek befolyása alá. Kézzel fogható példa arra, hogy miként válik a környezeti válság társadalmi és humanitárius válsággá.

Ráadásul a Száhelben az átlaghőmérséklet sokkal gyorsabban emelkedik a globális átlagnál, miközben ma 228 milliós lakossága az előrejelzések szerint 2050-re megduplázódik.

Éppen ezért egyre sürgetőbbé válik a sivatag megállítását célzó, fákból álló fal, amelynek ötlete már az 1970-es években felmerült. Ebből lett az Afrikai Unióban a „Nagy Zöld Fal” terve, amelynek célja visszaadni a kontinens e hatalmas területének termékenységét.

hirdetés

A zöld fal 8000 km hosszú és 15 km-es széles lenne Szenegál és Dzsibuti között. A kezdeményezésben jelenleg 21 állam vesz részt, valamint számos nemzetközi szervezet, köztük az Európai Unió, a Világbank, a Fao, több kutató intézet és civil szervezet – írta a New Scientist

A Száhel-övezet 780 millió hektáron terül el, kétszer akkora, mint India. Ebből 166 millió hektárt, vagyis a terület 21%-át lehetne ismét élhetővé tenni a fák ültetésével. Erdők, mocsarak, megművelhető földek mellett emberi települések is létrejöhetnének. Mindez jelentősen hozzájárulna a Szahel-övezet élelmiszer-biztonságához és gazdasági jólétéhez.

Ehhez azonban a legfrissebb becslések szerint minden érintett országnak 40-130 millió dollárral kellene hozzájárulnia, ehhez pedig elengedhetetlen a nemzetközi pénzügyi segítség a különböző fejlesztési bankoktól a magánbefektetőkig.

„Szörnyű igazságtalanság, hogy a legnagyobb szenvedés a világ legszegényebb földműveseit sújtja. Nem követtek el semmit, hogy kiprovokálják a klímaváltozást, de, mivel életben maradásuk az esőtől függ, az első vonalban kerülnek szembe vele”

– olvasható a Bill & Melinda Gates Foundation jelentésében.

„Ezeknek a földműveseknek nincsenek meg az eszközeik arra, hogy alkalmazkodjanak a szárazsághoz és az áradásokhoz, vagy küzdjenek a járványok ellen, amelyek nyájaikat sújtják és az új élősködők ellen, amelyek felfalják a termésüket”.

Nem jutnak hozzá ellenálló magokhoz, hatékony trágyákhoz, de a hitelintézetek és a piac is zárva vannak előttük.

A rendkívüli szegénység következménye, hogy a Száhel-övezetben a legmagasabb a gyermekhaladóság az egész Földön.

Csádban egy nap alatt több gyermek hal meg, mint Finnországban egy év alatt.

A „Nagy Zöld Fal” a zászlóshajója az ENSZ tízéves programjának, amelynek célja a Föld ökorendszerének helyreállítása, a pusztulási folyamatok megfordítása, amely az utóbbi évtizedekben hirtelen felgyorsult a népességnövekedéssel, az iparosodással és természeti források féktelen fogyasztásával. A termőtalaj minőségének romlása legalább 3,2 milliárd embert sújt, az ökorendszereket ért kár évente eléri a globális GDP 10%-át. Mindezeket csak tovább súlyosbítja a klímaváltozás.

Ha minden a tervek szerint megy, a „Nagy Zöld Fal” 2030-ra már képes lesz lekötni 350 millió tonna szén-dioxidot az atmoszférából, és 10 millió munkahelyet teremt. Csakhogy ettől még fényévekre vagyunk.

Az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete támogatásával az elmúlt öt évben 50 ezer hektárnyi terméketlen területet sikerült  visszahódítani, javítva ezzel több mint 400 falu egymillió lakosának életminőségét. E kísérlet során mintegy százféle őshonos fajtát telepítettek, mindenekelőtt gumifát, sivatagi datolyát, kesudiót és más olajos magvakat, amelyek a leghátrányosabb helyzetű falvaknak bevételi forrást is jelentenek.

Burkina Faso, Mali és Niger között eddig 2500 km-es zöld folyosót hoztak létre. A következő tíz évben azonban nagyon fel kell gyorsítani a munkálatokat: évente 3,6 milliárd dolláros befektetésre lenne szükség.

Közben már az is felmerült, hogy a „Nagy Zöld Fal” koncepciójával nagyvárosokat is megmenthetnének.

Qu Dongyu, a FAO főigazgatója a tavaly szeptemberi New York-i klímacsúcson figyelmeztetett arra, hogy ha a városok továbbra is az erdők és a zöld területek kárára terjeszkednek, akkor egyre sebezhetőbbek lesznek a szárazsággal, a homok- és porviharokkal, a hőhullámokkal, áradásokkal és pusztító erejű szelekkel szemben.

Stefano Boeri olasz építész egy olyan városi erdőhálózatot képzelt el 2030-ra, amely összekötné a Száhel-övezet, illetve Közép-Ázsia városait, összesen mintegy 500 ezer hektárnyi területen.

Boeri szerint az emberiség történetének új szakaszába lépünk, amelyben az erdők és a városok új szövetséget kötnek. „A fák és a bokrok már nem csupán dekorációk vagy védett területek, hanem városlakó milliók életének részei lesznek” – mondta az olasz mérnök.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés

Hiába szépek a szökőkútszerű karsztforrások, ezek az erdőpusztulás jelei

A bükki Vörös-kő alatti időszakos karsztforrás mostani látványos „kitörése” valójában annak a jele, hogy komoly betegségben szenved itt a táj – figyelmeztet a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakembere.
Haiman Éva, fotók: Baráz Csaba/lithosphera.hu - szmo.hu
2020. október 26.


hirdetés

Sok kiránduló, túrázó osztotta meg a közelmúltban a fotókkal illusztrált hírt: működik a Vöröskői karsztforrás a Bükkben. A csapadékos időjárásának köszönhetően szökőkútszerűen tör föl az időszakos karsztforrásból a víz. A jelenség tényleg nagyon szép, főleg a laikusok számára, Baráz Csaba, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság referense azonban egy bejegyzésében lehűtötte a kedélyeket, mondván:

ez az őszi természeti csoda, földrajzi jelenség tulajdonképpen az erdő pusztulásának a jele, egy betegség tünete.

Közvetve a bükk hegységi erdőtakaró „szétfoszlásának”, a még erdőnek nevezhető fás növénytársulások leromlott állapotának, a vízmegtartó-képességük hiányának, közvetlenül a bükki karszt-hidrodinamika „megzavarodásának” a jele. Mint a szakember fogalmaz: nem írható csupán a múltban is előforduló időjárási szélsőségek, valamint az éghajlatváltozás, azaz a földi légkör dinamikus egyensúlyának rovására. Ennek a földrajzi jelenségnek a Bükk hegységben (a Bükk-fennsíkon és környezetében, azaz a karsztforrás vízgyűjtő területén) az is oka, hogy hosszú évtizedek óta az erdőgazdálkodás gyakorlatilag faanyagtermesztést jelent.

Régen, vagyis az organikusabb erdőművelés korszakában, amikor megfelelő volt az erdőborítás – azaz nem csupán erdőterületről, hanem ökológiai értelemben vett erdőről beszélhettünk –, nem fordult elő olyan, hogy egy néhány napos intenzív esőzés hatására működésbe lépjenek a Déli-Bükk időszakos karsztforrásai.

A Bükk-fennsíkon, 440-500 m tengerszint feletti magasságban négy karsztforrás van, amelyek működése időszakos, és aktivitásuk hosszát, számát a karsztba szivárgó csapadék mennyisége határozza meg: az Imó-kői-, a Vöröskői-felső-, a Vöröskői-alsó- és a Fekete-leni-forrás. Normális esetben a bükki időszakos karsztforrások hóolvadás után, tavasszal lépnek működésbe. Akkor, amikor a Magas-Bükk, Bükk-fennsík belsejében a nagy kiterjedésű, összefüggő karsztvízfelület jelentősen megemelkedik, és az időszakos karsztforrások vonalában eléri a mészkő és a vízzáró kőzetek határán kialakult úgynevezett karszterózió bázist.

hirdetés

Az elmúlt években ez a működési hektikus lett: néha évek telnek el anélkül, hogy ezek a források vizet szolgáltatnának, másszor pedig évente többször, ősszel is, télen is működésbe lépnek

– hívja fel a figyelmet a szakember.

Baráz Csaba rámutat: napjainkban gyakorlatilag megszűnt az erdőtakaró a Bükkben (mindenütt kicsiny hazánkban), ezzel együtt a szépen kifejlett lombkoronák is eltűntek, ahogyan az aljnövényzet, a talaj vízmegtartó képessége is elillant. A csapadékvíz azonnal a karsztba jut (márpedig a Bükk-fennsík és a Központi-Bükk nagy része jól karsztosodó mészkőből áll), a mészkő barlangjaiban, rés-üregeiben, repedéshálózatában gyorsan végigáramlik és a kilépőpontokon, a karsztforrásokban intenzíven a felszínre tör. Aztán amilyen gyorsan következik be a forrás vízhozam-növekedése, olyan gyorsan apad le, szűnik meg a vízszolgáltatása.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
repuloauto-1000x519.png

Három perc alatt alakul repülővé a szlovák csodaautó

2021-ben már el is kezdik árulni a repülő autót.
Fotó: klein-vision.com. - szmo.hu
2020. október 29.


hirdetés

Akció közben mutatta be a KleinVision nevű cég saját fejlesztésű járművét, az AirCart, amelyet három perc alatt képes autóból repülőgéppé alakulni - írja a Ladbible.

A szlovák cég repülő autójának ez az ötödik prototípusa, több változatban tervezik piacra dobni már a 2021-es év folyamán.

Két- és négyszemélyes, valamint különböző motorméretű változatokat fognak majd belőle árulni személyes és kereskedelmi célra egyaránt - nem titkolt céljuk, hogy akár légitaxi is lehet majd a járművükből.

Ahogy a videón is jól látszik, az autó összecsukható szárnyakkal rendelkezik, amelyek gombnyomásra nyílnak.

Amikor a levegő helyett az utakat választja az autó vezetője, a repüléshez szükséges szárnyakat és farokrésznél található szárnyfelületeket teljesen össze tudja úgy csukni a jármű, hogy nem akadályoz másokat az utakon.

hirdetés

Az autóhoz ejtőernyő is jár.

Anton Zajac, a KleinVision egyik alapítója és tesztpilótája elmondta: az AirCar egyik nagy előnye az lesz, hogy meg lehet spórolni vele a reptereken a becsekkolással és biztonsági átvilágítással eltöltött időt. A cég szorosan együttműködik az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséggel, hogy a jármű minden szempontból megfeleljen az európai normáknak.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés

Nagyon gyorsan átkerülhetünk a jegesből a forróba, ami tömeges kihaláshoz vezethet

A Másfélfok cikkéből kiderül, szélsőségesen gyorsan változik a klíma, amiért egyértelműen az üvegházhatású gázkibocsátás a felelős.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. október 29.


hirdetés

A 66 millió évvel ezelőtt bekövetkezett kréta-tercier tömeges kihalási eseményt szinte mindenki ismeri, ugyanis ezzel ért véget a dinoszauruszok uralma a Földön. A Science-ben megjelent friss kutatás az azóta eltelt időszak éghajlatváltozását és egyensúlyi klímaállapotait, más szóval éghajlati rezsimeit vizsgálta. Jelenleg az elmúlt 66 millió év leghidegebb klímaállapotában vagyunk, eljegesedési időszakban – tehát igazából nem is akkora probléma korunk éghajlatváltozása?

A kutatók szerint, ha ilyen ütemben változtatjuk bolygónk éghajlatát, akkor földtörténeti léptékben mérve drámaian rövid idő, csupán pár évszázad alatt átbillenthetjük az éghajlatot a jegesből a forróba.

Az ilyen típusú, szélsőségesen gyors változáshoz pedig kérdés, hogy mennyire képes alkalmazkodni a földi élővilág, előrevetítve ezzel egy újabb tömeges kihalási eseményt.

66 millió évvel ezelőtt hatalmas mennyiségű por és gázok kerültek a légkörbe, melynek hatására olyan gyorsan és nagymértékben megváltozott az éghajlat, hogy az élőlények több mint háromnegyede, beleértve a dinoszauruszokat, eltűntek a Föld színéről. Az, hogy ennek egy hegyméretű aszteroida becsapódása, vagy egy nagyon intenzív vulkáni tevékenység, esetleg ezek együttese volt az oka, a kutatók még vitatják. Az viszont tény, hogy az akkori tömeges kihalási hullámhoz olyan geológiai értelemben extrém ütemű éghajlatváltozás vezetett, mint ami napjainkban is játszódik.

Az egyik legfrissebb, a Science tudományos folyóiratban összegzett kutatás során a tudósok több ezer foraminifera (tengerfenéken élő egysejtű amőba) minta kémiai összetételét vizsgálták és elkészítették a valaha volt legrészletesebb éghajlati adatsort az „emlősök korára”, az úgynevezett Kainozoikum időszakra, vagyis az elmúlt 66 millió évre.

hirdetés

Az egysejtű amőbák a 66 millió éve bekövetkezett kihalási eseményről, a „dinoszauruszok korának” végéről és az azóta történt földtörténeti folyamatokról zártak magukba értékes információkat. Az üledékben található amőbák vázának vizsgálatával, a szén és oxigén izotópjainak elemzése alapján következtetni lehet a régmúlt tengervíz hőmérsékletére és a légköri üvegházgáz koncentrációra is.

Az említett tanulmányban Westerhold és munkatársai 21 neves nemzetközi kutatóintézet átfogó kutatásán alapuló tanulmányban bemutatták, hogyan változott a földi éghajlat a Föld pályaelem változásai, az üvegházhatású gázok koncentrációváltozása és a sarki jégtömeg mennyiségének alakulása hatására.

Az egyensúlyi klímaállapot – más szóval éghajlati rezsim – az éghajlati rendszer egy tartós állapotát jelenti. Az egyes rezsimek között geológiai értelemben hirtelen, azaz néhány millió év alatt bekövetkező váltások jellemzőek.

A legújabb eredmények alapján négy klímaállapot különíthető el: meleg, forró, hűvös és jeges.

A vizsgált időszak egy kihalási hullámmal kezdődött. Utána körülbelül 10 millió évvel a meleg klímaállapotból a forróba „ugrott” a földi éghajlat. A kutatók úgy gondolják, ezt az ugrást nagymennyiségű vulkanizmushoz köthető üvegházhatású gáz felszabadulása okozta.

A következő 20 millió év során az üvegházhatású gázok koncentrációja lecsökkent és kialakult a sarki jégsapka az Antarktiszon és Földünk belépett a hűvös klímaállapotba. A meleg időszak során a hőmérséklet globálisan 5 °C-kal, míg a forró időszak során 10 °C-kal volt magasabb, mint napjainkban.

A kutatás megerősítette azt a tényt, hogy az emberi eredetű globális felmelegedés üteme messze túlmutat a természetes változékonyságon.

Jelenleg az elmúlt 66 millió év leghidegebb klímaállapotában vagyunk, jeges időszakban. A modellek előrejelzése alapján azonban, ha ilyen ütemben változtatjuk meg a Föld klímáját,

2300-ra már a forró éghajlati állapotra jellemző hőmérsékleti értékek lesznek jelen, ami nem fordult elő a bolygón az elmúlt 50 millió évben.

Földünk éghajlata az évmilliárdok során mindig változott, amit számos természetes tényező befolyásolt. Az elmúlt 66 millió év éghajlati rezsimeit vizsgáló kutatás is megmutatta, hogy akár egy rezsimen belül is előfordulhatnak jelentős fluktuációk, amik azonban a trendeken nem változtatnak. Ezek a változások több százezer, vagy több millió év alatt játszódtak le, és így is sokszor drámai hatással voltak a földi élővilágra.

Beavatkozásunk az éghajlati rendszerbe soha nem látott mértékben rövidítette le ezeket a hosszú folyamatokat, így a felé haladunk, hogy bolygónk aktuálisan egyensúlyi állapotban lévő éghajlatát felfoghatatlanul gyors rezsimváltásra kényszerítjük. A paleoklimatológia és más föld- és környezettudományi kutatások tanulsága szerint az ökoszisztémák még az ennél lassabb változásokra is többször tömeges kihalási eseménnyel reagáltak.

Amennyiben a mostani trendeket folytatva módosítjuk a Föld éghajlatát, úgy a szélsőségesen gyors tempó miatt kérdéses, hogy ehhez mennyire lesz képes alkalmazkodni az élővilág, köztük mi, emberek is.

A mostani rezsimváltásért az emberi eredetű üvegházhatású gázkibocsátás lesz a felelős, ami egyben kijelöli a beavatkozási pontokat, ha nem akarunk olyan forró éghajlati állapotot előidézni csupán pár száz éven belül, mint amit 50 millió éve nem látott a Föld, mi pedig sohasem.

Ha kíváncsiak vagytok arra, hogyan alakítja például a vulkáni tevékenység, az El Niño vagy a napfoltciklusok az éghajlat véletlenszerű és periodikus természetes változékonyságát, kattintsatok a Másféfok teljes cikkére, IDE.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
google-959059_1920.jpg

Bajban van a Google, az amerikai kormány pert indított ellenük az antitröszt szabályok megsértése miatt

Az eljárás akár a techóriás feldarabolásához is vezethet. A vizsgálat középpontjában az Apple-lel kötött megállapodásuk áll.
Címlapkép: Pixabay - szmo.hu
2020. október 27.


hirdetés

Pert indított az amerikai igazságügyi minisztérium a Google ellen. Azzal vádolják az techóriást, hogy törvénytelen módon igyekszik megőrizni egyeduralmát az internetes keresésben és az ehhez kötődő reklámpiacon.

A fő vádpont, hogy olyan szerződéseket kötöttek az Apple-lel és más mobileszközök gyártóival, amelyek révén a Google keresőprogramja elsőszámú opció maradt a felhasználók 80%-a számára.

Az egy éven át tartó nyomozás során a szövetségi ügyészek meghallgatták a Google riválisait, továbbá megvizsgálták a Google szerepét a digitális reklámpiacon.

A kereset szerint a Google üzletpolitikája árt a fogyasztóknak, elnyomja az innovációt, csökkenti a választási lehetőségeket, és rontja a keresési szolgáltatások minőségét.

Ez az amerikai kormány eddigi legerőteljesebb lépése a Google monopólium-törekvéseivel szemben. A per várhatóan évekig elhúzódik, és keresetek lavináját indíthatja majd el. Már eddig is több tucat állam, köztük New York és Texas igazságügyi hatóságai indítottak párhuzamos nyomozásokat a Google online hirdetéseket korlátozó technológiája miatt, és 11 republikánus vezetésű állam főügyésze biztosította támogatásáról a szövetségi pert – írja a New York Times.

hirdetés

Az igazságügyi minisztérium lépése jól tükrözi az egyre erősebb ellenérzéseket a digitális óriáscégek – főleg a Google, az Amazon, az Apple és a Facebook – iránt. Politikai oldaltól függetlenül egyre többen bírálják szinte korlátlanná vált hatalmukat a kereskedelem, a média és a reklámipar terén.

Az Alphabetnek, a Google anyacégének értékét 1,06 trillió dollárra becsülik, készpénz-készletét pedig 120 milliárd dollárra. A Google az e-Marketer pénzügyi kutató adatai szerint tavaly 34,2 milliárd dollár bevételre tett szert a keresésekből. Ez az összeg az idén várhatóan eléri a 42,5 milliárdot.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!