hirdetés
orvos-kutato-gyogyszer-pixnio-1000x666.jpg

Hogy kerülhet egy gyógyszer több száz millióba? Van-e esély arra, hogy nálunk is fizesse ezeket az állam?

Zentének sikerült összegyűjteni a 700 milliót, de mi kellene ahhoz, hogy közpénzből is elérhetők legyenek a hasonló szerek a jövőben Magyarországon?
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 08.


hirdetés

Nem túlzás azt állítani, hogy az egész ország összefogott nemrég egy másfél éves kisfiúért, akinek nagy szüksége is volt a támogatásra. A kis Zente az SMA, vagyis a gerincvelői izomsorvadás legsúlyosabb fajtájával él, amely előbb fokozatosan leépíti az izmokat, végül pedig halálhoz is vezethet. Létezik viszont egy speciális gyógyszer, ami hatásosan kezeli a gerincvelői izomsorvadást, sőt akár teljesen tünetmentessé is teheti a beteget. Ez a Zolgensma, ami jelenleg a világ legdrágább készítménye, a maga 700 millió forintos árával. Bár szinte lehetetlennek tűnt, Zentének összegyűlt a szükséges pénz.

Csakhogy más gyerekek is szenvednek ugyanebben a betegségben. Nekik ki segít majd? És egyáltalán, hogyan kerülhet ilyen elképesztően sok pénzbe egy gyógyszer?

Dr. Kaló Zoltán, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemző Központjának oktatója azt mondja, a ritka betegségek egyetlen gyógyszerét "árva" gyógyszereknek nevezik, és magas árukat két fő indokkal szokták az ipari szereplők indokolni.

Egyrészt kiemelten magas a kutatás-fejlesztési költségük, másrészt a kevés beteg miatt nem hoznak akkora bevételt, mint a nagyobb mennyiségben fogyó gyógyszerek, vagyis alacsony a profitabilitásuk.

Azaz míg a kutatók, gyógyszerészek rengeteget dolgoznak a súlyos betegségeket kezelni, gyógyítani képes készítmények előállításán, és ez igencsak sok pénzt igényel, a kész gyógyszer nem olyan jövedelmező, mivel viszonylag kevés ember szorul rá.

hirdetés

Dr. Kaló Zoltán szerint viszont egyik tényező sem indokolja automatikusan a kiemelten magas árakat, mivel az úgynevezett közpolitikai ösztönzők, például a kutatási támogatások, a rövidített klinikai vizsgálati program, a gyorsított hatósági eljárás miatt valójában

az "árva" gyógyszerek kutatás-fejlesztési költsége csak 27%-a a hagyományos gyógyszerekének.

Sőt, a szakértő szerint ezek a gyógyszerek valójában jövedelmezőbbek lehetnek, mint a hagyományos társaik, az alacsonyabb fejlesztési költségek mellett nincs például szükség orvoslátogatók megfizetésére, akik az orvosokat beszélik rá, hogy használjanak egy-egy gyógyszert.

Dr. Kaló Zoltán úgy látja, a magas gyógyszerárak a jelenleg ismert tudományos módszertannal nem mindig támaszthatóak alá.

„A gyógyszergyártók a magas árazásnál kihasználják a közfinanszírozók jóindulatát, és azt, hogy a társadalmak pozitívan diszkriminálják a súlyos, ritka betegségben szenvedő embertársaikat”

– mondja a szakértő.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
koronavirus-magyar-orvosok-apolok-mti-balogh-zoltan.jpg

„Több beteg halt meg a kórházunkban a koronavírus miatti félelemtől, mint magától a vírustól”

Magyar orvosok és ápolók naplószerűen számoltak be arról, mit tapasztaltak munkájuk során a koronavírus-járvány idején. Megdöbbentő sorok a frontvonalban dolgozóktól.
Illusztráció: MTI/Balogh Zoltán - szmo.hu
2020. május 18.


hirdetés

A Válasz Online március végén orvosokat és nővéreket kért arra, vezessenek naplót a „frontvonalból”. Most pedig ezekből a naplóbejegyzésekből hoztak néhányat nyilvánosságra.

Volt, aki teljes nevével vállalta a leírtakat, de olyanok is, akik nem kaptak, vagy féltek engedélyt kérni, így csak névtelenül számoltak be a munkájukról.

Kullmann Tamás, a győri Petz Aladár Kórház sürgősségi ügyeletvezetője május 15-én írt bejegyzésében arról ír, hogy szerencsére már abban az intézményben is egyre kevesebb a koronavírusos beteg, viszont sok páciens nem is a fertőzés, hanem a vírus miatti félelem miatt halt meg ott.

"Egy szülő nő a vírustól való rettegés miatt későn indult a szülészetre, komplikáció támadt, elveszítette a magzatát.

Akiknek kilyukad a belük, máskor aznap kórházba jönnek a panaszaik miatt, de a vírustól tartva most tovább maradnak otthon, hátha a fájdalom elmúlik magától. Egy háromnapos kilyukadást már hiába műtünk meg, hiába küzdünk az életükért. Ma is elveszítettünk így egy beteget, és nem az elsőt. Miközben a vírusfertőzés szövődményében egyetlen ember hunyt el az intenzív osztályon.

hirdetés

Egyértelmű, hogy a járvány idején több beteg halt meg a kórházunkban a koronavírus miatti félelemtől, mint magától a vírustól!"

- írja az orvos.

A többi ápoló és orvos naplóbejegyzését a Válasz Online oldalán olvashatod el.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
airport-2094122_1920.jpg

„Iszonyúan lassú volt a karanténba iktatás” - ilyen most egy utazás repülővel

Egy Londonból Budapestre utazó magyar nő beszámolójából megtudhatjuk, hogy milyen változásokra kell számítania annak, aki mostanság repülővel utazik.
Fotó: Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2020. május 22.


hirdetés

Sokakat érdekel, hogy most a korlátozások enyhítése után, de a teljes szolgáltatás visszaállása előtt milyen lehet nemzetközi repülőjárattal közlekedni. Vajon mennyit változtak a szabályok és a szokások a reptereken és a gépeken?

Nothof-Bako Bernadett a napokban repült haza Londonból Budapestre a Wizz Air egyik járatával. Engedélyével az útról szóló beszámolóját változtatás nélkül közöljük.

„Tegnap jöttünk haza az esti Wizz Air-géppel Lutonból. Egy kis infó-update mindenkinek mivel sokszor látom kérdésként.

A reptéren az összes bolt be van zárva. A Boots üzlet elvileg nyitva tart, de valószínűleg 18:00-s zárással, mert amikor mi mentünk (19:30), már zárva volt. Kaját (csokit, csipszet) és vizet is csak automatából lehet venni. A repülőn is csak snackeket árulnak, meg levest. Erre készüljön mindenki!

A bankautomaták üresek (az összes), szóval aki pénzt szeretne felvenni, azt még az előtt tegye meg, hogy a reptérre érne. Amúgy a bőröndleadás és az ellenőrzések is zökkenőmentesen zajlottak. A repülőút kellemes volt. Nem voltak sokan.

hirdetés

Az arcmaszk használata kötelező végig az út során. Időben indultunk, és vagy 25 perccel hamarabb landoltunk.

Viszont amire mi fel voltunk ugyan készülve, mégis kikészítő volt, az az ellenőrzés és karanténba iktatás. 2 órát vártunk (mi voltunk az utolsók). Iszonyúan lassan haladt. Mérnek testhőt. Elkérnek személyit, lakcímkártyát, telefonszámot, e-mail-címet, és hogy hol szeretnéd letölteni a karantént. Adják a piros papírt és egy tájékoztatót. Akiknek mentessége volt, azokat külön sorba állították, és gyorsabban végeztek, illetve azokat is akik gyerekkel voltak, előreengedték (ami szerintem tök korrekt). Utána még egy gyors útlevélellenőrzés, és mehetsz a dolgodra.

Mi tegnap hajnal 4-re értünk haza, 9:30-kor már hívtak adategyeztetés miatt.

A hölgy nagyon kedves volt. Elkérte újra a személyiigazolvány-számot és az e-mail-címet (ide küldik majd a határozatot). Megkérdezte, hogy az appot szeretnénk használni (ami csak magyar telefonszámmal működik) vagy rendőr látogasson. Illetve érdeklődött, hogy van-e segítségünk, mert ha nincs, az önkormányzat tud biztosítani valakit, aki bevásárol. Ennyi. Remélem segít ez azoknak akik most készülnek haza! Minden jót és jó utat!”


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés

A budapestiek visszavették Budapestet a hétvégén

Olyan, mint egy fesztivál - mondta valaki a pesti alsó rakparton bringázók, sétálók, görkorizók, ücsörgők között. És tényleg.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. május 17.


hirdetés

Két hónap bezártság után a délutáni napsütésben a szabadban, a Duna-parton üldögélni igazán felszabadító élmény. De a járvány nélkül is nagyszerű felfedezni, hogy van egy ennyire gyönyörű Duna-partunk, és hozzá egy ilyen széles korzónk, ahol békésen megférnek egymással a bringázók, a görkorizók, a kutyájukat sétáltatók és az egymással játszó kisgyerekek.

A parlament lépcsőit napozásra használják, az egyik hajónál pedig még csapolt sört is kapni. Szigorúan elvitelre. Rengetegen vannak, mégsincs tömeg. Nincs feszültség, nincs ideggörcs, az emberek figyelnek egymásra, és valahogy mindenki sokkal szabadabbnak érzi magát, mint a rohanó hétköznapokban.

Ha bármi értelmet keresünk az elmúlt hónapok hétköznapokat felrúgó káoszában, akkor az talán annyi, hogy lett egy jó alkalmunk végiggondolni, hogyan is szeretnénk élni. Hogy újraértékelhetjük, mi fontos, és mi nem.

A járvány idején bevezetett intézkedésekből párat esetleg érdemes lenne valamilyen formában megtartani. Legyen szó akár a máskor forgalmas utakra felfestett bringasávokról, vagy az autók elől lezárt alsó rakpartról, vagy az otthonról is végezhető munkafolyamatok otthontartásáról, esetleg a digitális oktatás egy részéről.

De ezúttal már nem kényszerből, hanem azért, mert okosan végiggondolva ezek a dolgok segíthetnek abban, hogy több időnk maradjon egymásra, hogy egészségesebben éljünk, hogy kevésbé szennyezzük a városunkat és a bolygónkat. Hogy jobb minőségben folytassuk.

hirdetés

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
1-8.jpg

„Néha tableten kell hívnunk a családot, hogy elköszönhessenek a haldokló szerettüktől”

Megszólalt a New York-i magyar orvosnő, aki a halálzónában szolgált, és ugyanabban a városközponti kórházban dolgozik ma is.
Szajki-Vörös Adél, fotó: Köves Krisztián Károly, Northfoto / Xinhua News Agency / eyevine - szmo.hu
2020. május 17.


hirdetés

Köves Krisztián Károly New York-i vészhelyzeti beszámolóit és szubjektív írásait többször megosztottuk felesége, Linda tapasztalatairól, aki rezidensként dolgozik a város egyik kórházában. Krisztián rendszeresen ír a járványt a csúcspontján is összeszedetten kezelő, betegekkel elárasztott kórházról és az ottani állapotokról. Most sikerült szóra bírnunk az orvosnőt, aki elmesélte, milyen kihívásokkal kell szembenézniük jelenleg.

Jelenleg milyenek az állapotok a kórházban felszerelés tekintetében, illetve betegszámban?

Az elmúlt pár hétben már érezhető volt, hogy fokozatosan javul a helyzet, és bár lassan, de a betegforgalom kezd a “békeidőkhöz” hasonlítani. Már nem kizárólag COVID betegekkel van tele a kórház, hanem “visszatértek” más kórképek, mint a stroke, szívelégtelenség, stb... Néhány intenzív osztály, amit csak a COVID miatt nyitottunk ki, egyenlőre továbbra is nyitva van és működik, és elképzelhető, hogy ez így is marad már az év hátralevő részében, készen állva egy újabb “rohamra”. Szerencsére a felszerelések tekintetében is már sokkal jobb a helyzet. Mindemellett továbbra is takarékoskodnunk kell, mert nem tudni, még mennyi időre elegendő maszk maradt.

Van idő eligazításra/heti megbeszélésre, bármi ilyesmire, vagy csak bementek és - én így képzelem - harcoltok a "csatatéren"?

Napi szinten főleg e-mailen és egy közös WhatsApp csoporton keresztül tartjuk a kapcsolatot, ott tudunk kérdezni, informálódni, illetve problémákat felhozni és megbeszélni. Emellett hetente egyszer van egy online videó találkozó is a rezidensek és a vezetőség között, ahol fontosabb ügyeket beszélünk meg. Az a nagyon jó, hogy osztályon belül igyekeznek mindent teljesen transzparensen tartani.

hirdetés

Napi hány órát dolgozol és mennyit tudsz pihenni?

Átlagban heti kb. 70 órát dolgozunk, de ez a rezidensképzéssel jár, nem mondanám, hogy ez sokkal rosszabb lett a járvány alatti időszakban. A változás inkább az volt, hogy a beosztásunkba be van építve pár hét szabadon választható rotáció, amikor több szabadidőnk van és tudunk foglalkozni kutatással vagy más területekkel, ami érdekel - sajnos ezeket mind elveszítettük és helyette be lettünk osztva az intenzívre és más osztályokra. Ennek az eredménye a sokszor hetekig tartó megfeszített munka lett, egy lélegzetvételnyi idő nélkül. Így ez átlagosan olyan 12-14 órát jelent naponta, heti hat napban. Ehhez jár még összesen körülbelül másfél óra utazás naponta. A maradék a pihenő idő, de az ember ilyen időszakban nem mindig tud azonnal kikapcsolni, miután hazaért.

Hogy álltok a tesztekkel? Te/ti le tudtátok tesztelni magatokat?

A tesztelés most már szerencsére nem probléma. Az alap, hogy minden beteg le van tesztelve, aki kórházba kerül. Ez fontos abból a szempontból is, hogy elkülönítsük a fertőzött betegeket azoktól, akik elkaphatják. A kórházi dolgozókat is azonnal letesztelik, ha tünetet produkálnak. Emellett most már minden rezidens jelentkezhet antitest szűrésre, hogy kiderítsük, pontosan kik estek át a betegségen.

Fel voltál készülve arra lelkileg, amivel ebben a helyzetben találkoztál?

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!