hirdetés
orvos-kutato-gyogyszer-pixnio-1000x666.jpg

Hogy kerülhet egy gyógyszer több száz millióba? Van-e esély arra, hogy nálunk is fizesse ezeket az állam?

Zentének sikerült összegyűjteni a 700 milliót, de mi kellene ahhoz, hogy közpénzből is elérhetők legyenek a hasonló szerek a jövőben Magyarországon?
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 08.


hirdetés

Nem túlzás azt állítani, hogy az egész ország összefogott nemrég egy másfél éves kisfiúért, akinek nagy szüksége is volt a támogatásra. A kis Zente az SMA, vagyis a gerincvelői izomsorvadás legsúlyosabb fajtájával él, amely előbb fokozatosan leépíti az izmokat, végül pedig halálhoz is vezethet. Létezik viszont egy speciális gyógyszer, ami hatásosan kezeli a gerincvelői izomsorvadást, sőt akár teljesen tünetmentessé is teheti a beteget. Ez a Zolgensma, ami jelenleg a világ legdrágább készítménye, a maga 700 millió forintos árával. Bár szinte lehetetlennek tűnt, Zentének összegyűlt a szükséges pénz.

Csakhogy más gyerekek is szenvednek ugyanebben a betegségben. Nekik ki segít majd? És egyáltalán, hogyan kerülhet ilyen elképesztően sok pénzbe egy gyógyszer?

Dr. Kaló Zoltán, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemző Központjának oktatója azt mondja, a ritka betegségek egyetlen gyógyszerét "árva" gyógyszereknek nevezik, és magas árukat két fő indokkal szokták az ipari szereplők indokolni.

Egyrészt kiemelten magas a kutatás-fejlesztési költségük, másrészt a kevés beteg miatt nem hoznak akkora bevételt, mint a nagyobb mennyiségben fogyó gyógyszerek, vagyis alacsony a profitabilitásuk.

Azaz míg a kutatók, gyógyszerészek rengeteget dolgoznak a súlyos betegségeket kezelni, gyógyítani képes készítmények előállításán, és ez igencsak sok pénzt igényel, a kész gyógyszer nem olyan jövedelmező, mivel viszonylag kevés ember szorul rá.

hirdetés

Dr. Kaló Zoltán szerint viszont egyik tényező sem indokolja automatikusan a kiemelten magas árakat, mivel az úgynevezett közpolitikai ösztönzők, például a kutatási támogatások, a rövidített klinikai vizsgálati program, a gyorsított hatósági eljárás miatt valójában

az "árva" gyógyszerek kutatás-fejlesztési költsége csak 27%-a a hagyományos gyógyszerekének.

Sőt, a szakértő szerint ezek a gyógyszerek valójában jövedelmezőbbek lehetnek, mint a hagyományos társaik, az alacsonyabb fejlesztési költségek mellett nincs például szükség orvoslátogatók megfizetésére, akik az orvosokat beszélik rá, hogy használjanak egy-egy gyógyszert.

Dr. Kaló Zoltán úgy látja, a magas gyógyszerárak a jelenleg ismert tudományos módszertannal nem mindig támaszthatóak alá.

„A gyógyszergyártók a magas árazásnál kihasználják a közfinanszírozók jóindulatát, és azt, hogy a társadalmak pozitívan diszkriminálják a súlyos, ritka betegségben szenvedő embertársaikat”

– mondja a szakértő.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
budapest-turistak-pixabay.jpg

„Az öt szállodánkból négy zárva, az ötödikben egy darab vendég van”

Pont kezdett volna magához térni a turizmus, amikor a szeptemberi határzár újabb gyomrost vitt be neki. Az iparágban most senki nem mer előre tervezni, csak annyit látnak: nagyon nagy a baj.
Láng Dávid; illusztráció: Pixabay - szmo.hu
2020. szeptember 23.


hirdetés

A koronavírus a gazdaság összes területe közül a turizmust és a vendéglátást érintette leghátrányosabban. A nemzetközi utazások márciusban gyakorlatilag teljesen leálltak, és bár a nyár jelentett némi reménysugarat, a határok újbóli lezárása szeptember elején ismét szertefoszlatta a reményt, hogy egyhamar helyreállhat a korábbi forgalom.

A szakma képviselőit arról kérdeztük, mekkora leépítésre volt eddig szükség náluk, mivel telnek a napjaik most, és a kilátásaikat nézve tudnak-e bármiben bizakodni.

„Egyáltalán nincs perspektívánk a következő hónapokra”

„Március közepétől teljesen behúztuk a kéziféket, gyakorlatilag csak törlünk és lemondunk. Már áprilisban és májusban 98 százalékos visszaesés volt a tavalyi év hasonló időszakához képest. A július és az augusztus kicsivel jobb lett, de ez is maximum az előző évi számok ötödét tette ki. A szeptembert pedig még nem látjuk, de a határzár miatt valószínűleg ismét a nullához közelít majd” – mondja Farkas Miklós, a Lupus-Travel Utazási Iroda vezetője, akik elsősorban üzleti utaztatással, illetve a tengerentúlra és más, egzotikusabb helyszínekre egyénileg utazó turistákkal foglalkoztak.

A cég éves forgalma normális esetben 6-700 millió forint körül lenne, eddig öt alkalmazottal működtek, októbertől azonban legalább két, de lehet, hogy három embertől meg kell válniuk.

hirdetés

Járulékkedvezményt ugyan kaptak, de mivel a bevételeik gyakorlatilag nullára csökkentek, még a kedvezményes összeg is komoly kiadást jelentett számukra. Bár a tartalékaikból évekig tudnák akár teljes létszámmal is üzemeltetni az irodát, szerinte kérdés, hogy érdemleges munka és bevétel nélkül meddig érdemes.

„Egyáltalán nincs perspektívánk, márciusban még bíztunk benne, hogy 2-3 hónap alatt lecseng ez az egész, mint egy influenzajárvány. Amikor júniusban jött az újfajta bértámogatás, úgy voltunk vele, hogy akkor ezt még próbáljuk ki és nézzük meg, mi lesz újabb pár hónap múlva. Most viszont minden jel arra utal, hogy az ősz sem lesz jobb. A korlátozások biztosan nem fognak enyhülni” – magyarázza Farkas.

Mivel a bértámogatás a munkaerő fizetésének csak egy részét fedezte, a fennmaradó munkabért a nem létező bevételből fedezték. Így egy esetleges újabb 2-3 hónapos bértámogatás esetén erősen el kellene gondolkodniuk, van-e értelme élni vele.

„Egyszerűen nem látjuk, mi lesz az időpont, amikortól újra lehet utazni. 2021, 2022, vagy még később? Mindenki csak találgatni tud, senki nem bizakodó.”

Az iroda megmaradó munkatársai mostanában leginkább könyveléssel és adminisztrációval foglalkoznak. Az utasok által befizetett összegek nagy részét már visszaadták, de néhány repülőjegy függőben van még, főleg a légitársaságok csúszása miatt.

Gondolkodnak azon is, milyen irányba bővíthetnék profiljukat az idegenforgalmon túl, hiszen arra belátható időn belül aligha alapozhatnak.

Forrás: Pixabay

„Nem a cégeket kell megmenteni, hanem a dolgozókat”

„Március közepéig minden jól működött, úgy nézett ki, hogy az idei is csúcsév lesz a turizmusban, a szállodáknak és az utazási irodáknak egyaránt. Utána egyik pillanatról a másikra esett nullára a forgalom” – idézi fel Flesch Tamás, a Continental Group ügyvezetője és az MSZÉSZ (Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége) elnöke.

Ő is hozzáteszi, hogy a nyár ugyan jelentett némi gyógyírt, de összességében így is annyira mínuszban vannak, hogy még a költségeiket sem tudják kitermelni.

A szállodalánc több cég keretein belül összesen nagyjából 300 embernek adott munkát, ebből többszöri leépítés után jelenleg nagyjából 70-en maradtak, tehát négyből majdnem három alkalmazottól meg kellett válniuk.

Tartalékaik szerencsére még vannak, erre alapozva tudtak ennyi embert megtartani, hiszen jövő májusig nem számítanak a bevételek számottevő emelkedésére. Azelőtt szinte semmi esélyt nem látnak rá, hogy változzon a jelenlegi helyzet.

A járulékelengedés és a kurzarbeit program jelentett némi segítséget, az MSZÉSZ jelenleg ennek meghosszabbításáért lobbizik a kormányzatnál. Flesch szerint ez az egyetlen eszköz, ami segíthetne a maradék emberek megtartásában, hogy majd legyen kikkel újraindulni.

„Így is nagyon nehéz lesz, de legalább valamennyi embert jó lenne megtartani” – fogalmaz, hozzátéve: a turizmus 12-13 százalékkal járul hozzá a magyar GDP-hez, egy ilyen súlyú ágazatot kiemelten kellene kezelni.

Szerinte elsősorban nem is az a kérdés, hány szálloda megy tönkre a mostani válságban, hiszen üzemeltető biztosan akad majd másik. Sokkal inkább az, mi lesz a munkaerővel: ha a jó szakemberek tömegesen hagyják el a pályát, vagy távoznak külföldre kilátások híján, akkor hiába indul újra az iparág, nem lesz, aki dolgozzon benne. Ebbe, tehát a cégek helyett az emberek megmentésébe kellene minél több állami pénzt fektetni.

„Sok fiatal munkavállaló annyira megdöbbent attól, hogy ebben a szektorban megtörténhetett egy ekkora mértékű leállás, hogy egyszerűen nem szeretnék még egyszer kitenni magukat hasonlónak” – mondja a szakember.

Beszédes adat, hogy a Continental Group öt szállodájából jelenleg egy van nyitva, és ebben az egyben a cikk írásának pillanatában egyetlen vendég tartózkodott.

Flesch ennek ellenére bizakodó: arra számít, hogy jövő év második felében már egész jól működik majd a turizmus, még ha a 2019-es szintet nem is fogja elérni. Persze ennek alapfeltétele, hogy legyen vakcina, hiszen csak ez hozhatja vissza az utazni vágyók bizalmát.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
geszti-peter1.jpg

Geszti Péter: „Egyre több embernek gurul el a gyógyszere”

Az énekes a koronavírus-járvány kapcsán megfogalmazott gondolatait osztotta meg a követőivel.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. szeptember 30.


hirdetés

Geszti Péter hétfőn lecserélte a profilképét a hivatalos Facebook-oldalán: a fotó lényegében ugyanaz, mint az előző, csak most már nem SZFE (utalva a Színház- és Filmművészeti Egyetem körül kialakult helyzetre), hanem a "Maradj normális!" felirat olvasható a tenyerén.

Geszti Péter

Kedves Emberek! Többen kérdeztétek, hogy mit akart jelenteni a "Mara... dj normális!" felirat a tenyeremen? Tulajdonképpen csak ez jutott valahogy eszembe, amikor hétvégén belopakodott az ősz. Ami most magával hozza a koronavírus-járvány második hullámát is, és lehet, hogy hónapokig megint szobákba zárva éljük életünket. Szűkülő terek, szűkölő értelem.

Követői közül többen is érdeklődtek, hogy mit jelent pontosan ez a szöveg, ezért a dalszerző egy bejegyzésben hosszan írt aló, mi ihlette ezt.

A poszt szövegét változtatás nélkül közöljük:

hirdetés

"Kedves Emberek!

Többen kérdeztétek, hogy mit akart jelenteni a "Maradj normális!" felirat a tenyeremen? Tulajdonképpen csak ez jutott valahogy eszembe, amikor hétvégén belopakodott az ősz. Ami most magával hozza a koronavírus-járvány második hullámát is, és lehet, hogy hónapokig megint szobákba zárva éljük életünket.

Szűkülő terek, szűkölő értelem. Olvasom a híreket, látom ismerősök és ismeretlenek posztjait. Egyre több embernek gurul el a gyógyszere, ez mesekönyvet darál, az hazugságokkal hergeli az embereket, amaz összeesküvés elméletek mérgeit viszi be környezetébe. Van, aki a szeretteit veszíti el, van, aki az egészségét, van, aki a munkáját, van, aki a maradék eszét. Közben pedig rövidülnek a nappalok, nő a sötétség. Kint is, bent is. Elveszítjük egymást, elvesznek a fogalmak, jogos tehát, hogy megkérdezitek: egyáltalán mi a normális?

Hiszen annyiféle valóságot látunk vagy képzelünk magunk köré, annyira biztos lett a bizonytalanság. Az én normalitásom mostanában ebben áll: kaput becsukni, agyat kinyitni, nem gyűlölni, nem irigykedni, nem félni, figyelni, vigyázni magunkra és egymásra, maszkot húzni az arcra - de a szándékokra nem. Fizetni a független hírekért, és minden szemetet kidobni, szelektíven gyűjteni a hulladékot, nem megromlani, nem elbutulni, nem kiégni, nem beégni, nem leégni, hinni abban, amit tanultunk, amit képviselünk, amiben a szüleinktől példát vehetünk, amire meg merjük tanítani a gyerekeinket. Begyújtani a kandallóba, a kályhába, a kihűlő termekbe és kapcsolatokba, olvasni, beszélgetni, egymásba kapaszkodni, bedunsztolni mindent, ami jó bennünk.

Hosszú lesz az ősz, még hosszabb a tél. Pedig néha már így is olyan, mintha évek óta tartana a holtszezon. Mintha egy évtizede csak ide-oda császkálnánk egy elhagyatott tó partján, a lepattant, lezárt lángosozók és a kifakult, kinyírt nádas között. Mielőtt még hallanátok, hogy a sirályok sikítanak, mi meg kussolunk, befejezem. Nyugi. Lesz tavasz. Maradj normális! Kellesz még."

Security Check Required

null


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
koronavirus-maszk-pixabay.jpg

Ki számít „COVID-gyanúsnak”? Mit tehetsz, ha te az vagy? – háziorvos mondja el

Dr. Eörsi Dániel tisztázza, mi a különbség a COVID-eset, a valószínűsített COVID-eset és a COVID-gyanús között, és azt is leírja, mit kellene még tennie a kormánynak a járvány megfékezésének érdekében.
Illusztráció: coyot/Pixabay - szmo.hu
2020. szeptember 27.


hirdetés

Dr. Eörsi Dániel háziorvos tett közzé egy bejegyzést Facebook-oldalán arról, ki számít koronavírus-gyanús személynek, és ilyenkor mi a teendő. A hasznos információkat a szakember engedélyével, változtatás nélkül közöljük:

"COVID-gyanús vagyok? És ha igen, mi a teendő?

A járvány szempontjából négyféle ember van:

1 "COVID-beteg"

2 "valószínűsített COVID-eset"

hirdetés

3 "COVID-gyanús"

4 és a többiek.

"COVID-beteg" az, akinek pozitív a tesztje, függetlenül attól, hogy milyen tünete van, sőt, hogy van-e egyáltalán tünete.

Többségük otthon unatkozik, mások rosszabbul vannak, és van néhány tucat honfitársunk, akiért nagyon kell szorítani ma is. A lényeg az ő teljes elkülönítésük, a COVID-negatív családtagjaikkal sem érintkezhetnek legalább 10 napig, a részleteket mondja a járványügyi hatóság, meg a háziorvos.

A "valószínűsített COVID-eset" az, aki igazolt COVID-beteggel VÉDŐESZKÖZ NÉLKÜL érintkezett, tehát például a COVID-betegek közvelten hozzátartozói.

Őket hatósági karanténba helyezi a tisztiorvosi szolgálat elvileg, csak nem mindig van erre kapacitás, úgyhogy jó, ha önkéntesen megoldjuk a saját karanténunkat. (Ha nincs hatósági végzés, akkor nem jár táppénz sem, szóval egyéni és munkáltatói kreativitásra is szükség lehet.)

A lényeg most jön: hogy ki számít "COVID-gyanús"-nak. Először is,

mindenki, akinél hirtelen légúti tünet kezdődött. Légúti tünet háromféle van: láz, köhögés és nehézlégzés.

Nem légúti tünet a torokfájás, meg a többi se (feszül az arcüregem, folyik az orrom stb). COVID-gyanús továbbá, akinek elveszett a szaglása és/vagy az ízlelése, és az is, akit bármilyen okból a háziorvos/kezelőorvos annak gondol.

A COVID-gyanús emberek szintén elkülönítendőek, de az ő hozzátartozóik nem! Persze észszerű, hogy a hozzátartozók is nagyon vigyázzanak a társas érintkezéseik során, de őket nem kötelező kivenni a mindennapokból.

A COVID-gyanúsak esetében PCR teszt végezHETő. A feltételes mód annak szól, hogy aki tünetes (tehát beteg), az úgyis otthon lesz bezárva egy hétig, a tünetek elmúlta után három nappal (lásd később) úgyis mehet dolgára, tehát tkp mindegy, hogy van-e pozitív/negatív tesztje. Ezért tesztet igazából azoknál érdemes végezni, akik nem annyira betegek, csak éppen köhögnek egy kicsit például, ők ugyanis negativitás esetén jóval előbb szabadulnak. Ilyen esetben egyetlen teszt is elég lehet.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
fluor-tomi-1.jpg

„Legalább az a kibaszott meseország hadd legyen mindenkié!” – Fluor Tomi is megszólalt a ledarált mesekönyv ügyében

Szerinte nagyon szegényes a lelkivilága annak, aki csak a gyűlöletre tud építeni, és a szimbolikus „könyvégetés” nagyon rossz dolgok felé vihet.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. szeptember 28.


hirdetés

Mi is több cikkben beszámoltunk róla, hogy Dúró Dóra múlt héten ledarált egy gyűjteményes mesekönyvet, mert abban néhány mesében meleg illetve transznemű karakterek is szerepelnek. A hírre azóta reagált az egyik történet írója, Tompa Andrea is.

Most a 24.hu megkérdezte Fluor Tomit, aki ezt mondta:

"Dúró Dóra ledarált egy olyan könyvet, ami alapjaiban az elfogadásról szól, például arról, hogy ne csúfold a fogyatékkal élőt, ne legyél előítéletes a romákkal és legyen benned érzékenység az öregek felé. Szerinte ezek aberrált dolgok, és számára csak a tökéletes magyar ember tekinthető embernek. Az igazi kérdés az, hogy neki miért fáj ennyire az, ha valaki nem heteroszexuálisnak születik."

A homoszexualitás nem egy kór, ami fertőz és mindenkit elbuzít, aki egy pillanatra nem figyel oda, hanem egy dolog, amivel születik az ember és az égvilágon senkinek nem árt. Ellentétben azzal, ha valaki náci, azzal általában nem születünk, viszont elég sok embernek ártott már”.

hirdetés

A zenész a lapnak nyilatkozva hozzátette, szerinte elég gyenge jellemnek kell lenni ahhoz, hogy a gyűlöletből eszkábáljunk identitást, illetve hogy szegényesnek tartja azt, ha valaki csupán arra büszke, hogy egy adott földrajzi pontra születik, és közben mindent utál, ami nem olyan, mint ő.

„Az a szülő pedig, aki azt gondolja, hogy a gyereke egy mesekönyv vagy egy tévéműsor hatására változik meg, esélyesen nem teremtett meg egy stabil bázist számára.

Tele van az egész ország frusztrációval, gyűlölettel, egyre nagyobbak a szakadékok, legalább az a kibaszott meseország hadd legyen mindenkié, ha már úgyis pártok mondják meg, hogy ki a magyar meg ki nem. Most könyvet égetünk, jövő héten akasztani fogunk? Mi a terv?”

- tette fel a kérdést interjúja végén Fluor.

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!