hirdetés
abcug-alternativ-iskola.jpg

Zavaros tervet eszelt ki a kormány az alternatív iskolák ellen

Előírnák, hogy csak meghatározott mértékben térhetnek el a központilag előírt tantárgyi struktúrától, és az általuk követett tananyagot is féléves bontásban kellene közzétenniük.
Szurovecz Illés írása az Abcúgon - szmo.hu
2019. július 03.


hirdetés

Alaposan kiszúrna az alternatív iskolákkal a kormány törvénymódosító javaslata. Előírnák, hogy csak meghatározott mértékben térhetnek el a központilag előírt tantárgyi struktúrától, és az általuk követett tananyagot is féléves bontásban kellene közzétenniük. Mindez elsőre apróságnak is tűnhet, de valójában akár ki is húzhatja a talajt az alapítványi és magániskolák egy része alól. Ami a legnagyobb baj, hogy senki sem tudja, valójában mire kell számítani, és mik a kormány a szándékai.

Iskolai szünet ide vagy oda, hetek óta egymást érik a kormány oktatással kapcsolatos ötletei. Először kiderült, hogy átalakítanák a magántanulóságot, és belenyúlnának a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek tanításába, a csütörtökön benyújtott összegző javaslat pedig az utolsó pillanatban az alternatív iskolákat is megpiszkálná. A Bajkai István fideszes parlamenti képviselő által jegyzett módosítás szerint csak akkor hagyhatnák jóvá az alternatív iskolák kerettantervét, ha:

• “az alternatív kerettanterv tantárgyi struktúrája legfeljebb harminc százalékban” tér el a központi kerettanterv tantárgyi struktúrájától,

• a Nemzeti Alaptantervben (NAT) “meghatározott tananyag tartalmakat tanévenként két félévre bontva” jelenítik meg a kerettantervben, “összhangban a tanulók félévenkénti értékelésével”,

Ha ezt elsőre bonyolultnak találja, nincs egyedül. Az érintett iskolák körében is sokféle értelmezés kering onnantól, hogy ez minimum kiszúrás velük szemben, egészen odáig, hogy bizonyos intézmények akár veszélybe is kerülhetnek. De miről van szó pontosan?

Teljesen mások, mint az állami iskolák

Az állami iskolák működésének egyik alapja a helyi pedagógiai program, benne a helyi tantervvel. Ezeket az iskolák maguk készítik el, de csak tíz százalékban térhetnek el a központi kerettantervtől, ami a NAT-on alapul. Ezt a tíz százalékot használhatják például felzárkóztatásra, szakkörre vagy más, speciális tanórákra.

A nem állami fenntartású, alternatív iskolák ennél szabadabban működnek, nem hagyományos módszerekkel dolgoznak, és nem köti őket a NAT sem. Megtehetik, hogy tantárgyak helyett projektalapon oktatnak, vagy hogy nem tartanak 45 perces órákat. Ők a saját, alternatív kerettantervüket használják, amit a minisztériumnak kell engedélyeznie.

A kimeneti követelmények persze rájuk is vonatkoznak, ugyanúgy fel kell készíteniük a gyerekeket a középiskolára és az érettségire, mint bármelyik állami intézménynek.

Az alternatív iskolák az utóbbi években egyre népszerűbbé váltak, sok szülő számára ezek jelentik a menkülőutat a központosított, merev állami oktatásból. Mivel ezek magánfenntartásúak, általában a tehetősebbek számára nyitottak, de vannak olyanok is, ahová direkt nehéz helyzetben levő, problémásnak tartott gyerekeket vesznek fel.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
csok-cimkep.jpg

Fel akartuk venni a CSOK-ot, jól megszívtuk

Az ügyintézés időrabló, eredménytelen és egyáltalán nem családbarát.
OE, címkép: illusztráció - szmo.hu
2019. június 23.



Gondolom, nem mi vagyunk az egyetlen család, aki megpróbált rárepülni a kormány nagy kampánnyal beharangozott új hétpontos családtámogatási csomagjára. Pont lakásvásárlás előtt állunk, így a CSOK igénylése is aktuálissá vált. Próbáltuk kideríteni, mégis mire számíthatunk, jár-e nekünk egyáltalán a támogatás, és ha igen, milyen feltételekkel, de zsákutcába kerültünk. Széttárt karokkal, vállvonogatással és körbemutogatással nézünk szembe. Nem kapunk válaszokat, és emiatt jól megszívtuk a lakásvásárlást.

Előre is leszögezném, hogy a helyzetünk speciális. Kezdem inkább az elején. A férjemmel kb. öt éve folyamatosan (és egyre kétségbeesettebben) szkenneljük a lakáspiacot. Az égbeszökő ingatlanárak és a keserves kínálat mellett eddig csak halogattuk a költözést. Most viszont, hogy a második gyereket tervezzük, már tényleg nagyon aktuális egy tágasabb otthon.

Pár hónapja végre találtunk is egy olyan lakást, ami ár-érték arányban optimális volt nekünk. Eladtuk a saját lakásunkat, oda leraktuk a foglalót, a szerződéskötés dátuma azonban dilemmát okozott. A jelenleg hatályos feltételek mellett ugyanis nekünk nem jár a CSOK ingyenpénz, július 1-től azonban elvileg mi is jogosultak lennénk a két gyerek után járó másfél millió forintra.

Arról azonban senki nem tudott felvilágosítást adni, hogy gond lehet-e abból, ha július 1. előtt írjuk a szerződést, habár július 1. után történik a birtokbavétel.

Megpróbáltunk utánajárni, hogy ilyen speciális esetben, a július 1-i dátumot körülugrálva végül is számolhatunk-e majd a CSOK összegével.

Először természetesen a bankomnál próbálkoztam. A válasz tömör volt: nem tudnak semmit, amíg a jogszabály nem jön ki. Amíg nincs rendelkezés a miénkhez hasonló szituról, addig nem tudnak ebben állást foglalni. Mindenesetre az OTP-s hitelügyintéző készséggel megadta elérhetőségeit, és biztatott, hívjam nyugodtan június közepén, hogy időpontot tudjon adni július első napjaira.

Aztán kijött a hír, hogy - bár a módosítás július 1-jén lép életbe - a legtöbb bankban nem lesz elérhető ez a támogatás azonnal. Az OTP-ben sem. Sebaj, a férjem olyan banknál vezet számlát, ahol elérhető lesz. Ám hiába ment be, az ő bankja sem tudott állást foglalni. Az ügyintéző azt javasolta, kérjünk állásfoglalást a Magyar Államkincstártól.

A Magyar Államkincstár oldala azonban a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz irányított át.

Lapozz a folytatásért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
zokni-betet-zsepigomboc-tampon-raszorulo-nok.jpg

A zokni a betét, a zsepigombóc meg a tampon a rászoruló nőknek

Magyarországon a nők harminc százalékát érintheti a menstruációs szegénység, és egyáltalán nem csak szegény falvakban fordul elő. Az Abcúg arról kérdezte a érintetteket, hogyan vészelik át a havi vérzést.
Zsilák Szilvia írása az Abcúgon - szmo.hu
2019. július 02.



Van, aki vattát használ, de olyan is, aki erősebb napokon nem tud bemenni az egyetemi óráira, emellett folyamatosan retteg, hogy átázik és ezzel kikerül valamelyik közösségi oldalra. Egy hajléktalan nő bevásárlóközpontokból szerez WC papírt erre a célra. Számos fedél nélküli nő pedig a zsepigombócok és zoknik miatt kerül sürgősségire, olyan dolgok maradnak a hüvelyükben, akár hónapokig, amik miatt meddővé válnak. Egy budapesti tanárnő pedig arról beszélt, hogy náluk a hátrányos helyzetű diákok negyven százaléka az iskolán keresztül jut betéthez. Igaz, egyre több az adomány, azonban a menstruációs szegénység egy olyan probléma, ami továbbra is komplex megoldásra vár.

A menstruációs szegénység egyre inkább megkerülhetetlen téma, olyan nőkkel beszélgettünk, akiket az életük folyamán már érintett a probléma. Az egyik szegény családban élő nőnek egyetemistaként okozott gondot összespórolni a betétre valót, ezért vattával próbálkozott, erősebb napokon viszont kénytelen volt otthon maradni. Egy hajléktalan nő az utcán töltött menstruációs napjairól mesélt. Egy budapesti tanár pedig betétet vesz a hátrányos helyzetű diákjainak, miközben az osztályteremben lévő szag ellen is felveszi a harcot, és arról győzködi a szülőket, hogy nem fog belehalni a gyerek, ha ilyenkor is tisztálkodik.

Kovács-Pálffy Annával a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Rimaszombati úti krízisszállóján találkozunk Budapesten. A szociális munkás a civil díjas #nemluxustáska kampány egyik szervezőjeként, az adományok gyűjtéséért és szétosztásáért felelt. A kampány célja mindennapi higiéniás termékek gyűjtése volt rászoruló személyek számára, köztük hajléktalanná vált nőknek, bántalmazott, vagy gyermeküket egyedül nevelő anyáknak, így az egészségügyi szárnyas betét a hat létfontosságú termék között szerepelt. A szervezők kezdetben mindössze száz csomag beérkezésével számoltak, végül viszont országszerte tízezer rászoruló nőnek sikerült szétosztani az adományokat. Magyarországon a menstruációs szegénységről nincsenek kutatások, ez egy nehezen mérhető jelenség, ráadásul egy tabutéma, így sokan titkolják, hogy rászorulnak.

A nők előbb fognak sorba állni ruháért vagy ételért a családjuknak, mintsem, hogy a saját higiéniai igényeikre költsenek. Angliában a Plan International felmérése szerint a lányok tíz százaléka nem engedheti meg magának, hogy intimhigiéniás terméket vásároljon. “A kollégáimmal mi úgy gondoljuk, hogy ez a szám Magyarországon a harminc százalékot is eléri” – mondja Kovács-Pálffy Anna. Meglepte, hogy rengeteg fiatal lányt is érint a szegénység ezen formája, Ózdon tömötten érkeztek a távolsági buszok a kiosztás helyszínére. “Az elsődleges cél az volt, hogy adományokkal segítsünk, de közben egy másik fontos dolgot is elértünk. A menstruációs szegénység a közbeszéd témájává vált, elkezdtek beszélni róla az emberek. Ez a probléma még a szociálisan érzékeny embereknek sem jut igazán eszébe, pedig továbbra is komplex megoldásra vár.”

Készítettek egy költségvetést, amiből kiderült, hogy körülbelül félmillió forintot költ el a legalapvetőbb menstruációs termékekre egy nő az élete során, vannak kisebb falvak az országban, ahol a havi jövedelemből, 40-50 ezer forintból nem tudnak havonta 2-3 ezer forintot erre költeni.

A kampány lezárulta után is napi szinten fordulnak hozzá segítségért rászoruló nők, akik közül nem mindenki hajléktalan. Gyakran felkeresik nagycsaládosok és beteg gyermekeket ápoló édesanyák is, akik nem tudnak a gyermek gondozása mellett más munkát vállalni. A kampányon kívül is többmilliós kamion szállítmányokat sikerült szerezni a különböző cégektől, az egyik munkatársa meg is jegyezte, hogy ő lett a “betétbárónő”.

A beszélgetés közben is felbukkan egy negyven év körüli nő, aki többek között betétért jött. Judit, aki a párjával kézen fogva érkezik, elmeséli, hogy a férfival közösen laknak egy albérletben, jelenleg segélyből élnek, mindketten munkát keresnek. A pénzük viszont csak az albérletre és a csekkekre elég, ételt már nem tudnak venni, ezért ételosztásra járnak. “Gondolhatod, ha az ebédért sorba kell állnom, miből futna betétre, ezt nem tudom magamnak megadni, fontosabb, hogy legyen fedél a fejünk fölött, szóval ez nagyon nagy segítség, az ételosztáson mondták, hogy ide lehet jönni”– jegyzi meg Judit.

Kovács-Pálffy Anna odaadja nekik a táskát, fűz hozzá néhány kedves szót, majd elmesél nekünk egy történetet a közelmúltból. Szörnyű állapotban talált rá nemrég egy hajléktalanként élő nőre, teljesen át volt ázva. Miután lefürdött, leült vele beszélgetni, hogy hogyan oldja meg ezeket a nehéz napokat. “Elmesélte, hogy törölközőt szokott használni a vér felfogására. Hihetetlenül megnyugodott, amikor elmondtam neki, hogy a legtöbb nappali melegedőben tudnak ilyen intimhigiéniás termékeket biztosítani. Korábban fel sem merült benne, hogy esetleg kérhet.” Még egy nagyon tartósan utcai életmódot folytató nőt is visszatartott a női büszkesége attól, hogy segítséghez forduljon a menstruációja miatt.

“Nagyon sokan szoktak zoknit használni betét helyett, de van, hogy tamponként is használják. Tamponként még a zsepigombócok is funkcionálnak, de ennek rengeteg egészségügyi kockázata van.” A témáról már több nőgyógyásszal beszélgetett, a baleseti ügyeletekre rengeteg olyan hajléktalan nő érkezik, akik azért lesznek rosszul, mert nincs pénzük betétre. Így olyan dolgok maradnak bent a hüvelyükben, akár hónapokig, amik később fertőzéseket, elhalásokat, és végső soron meddőséget is okozhatnak. Utcán élő hajléktalan nőknek nem ajánlatos tampont használni, mert nagyon könnyen elkaphatnak valamilyen fertőzést. A falvakban is a betétre van nagyobb szükség. A fiatal lányok helyzete a szegregált falvakban elég sajátságos, egy lány, ha az első aktus előtt tampont használ, azt a szüzesség elvesztéséhez kötik, és szégyennek számít. Az első aktus megtörténte után is idegenkednek a tampontól. És pont az ezekben a falvakban élők jutnak hozzá legdrágábban a betéthez, jellemzően egyetlen kisbolt van, ahol meg tudják vásárolni a túlárazott terméket.

Lapozz a folytatásért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
1-2.jpg

Ilyen volt a világ, amikor még nem volt hulladék – interjú egy vidéki nagymamával, aki ma is alig termel szemetet

A vidéken élő, egészen idős generáció tagjai már több, mint fél évszázada tudják, amit mi csak most kezdünk tanulni.
Szajki-Vörös Adél, fotók: Kovács Jocó, Pexels - szmo.hu
2019. július 02.



Gyermekkoromban nagyon sok nyarat töltöttem ebben a kisalföldi faluban, amiről csak nagyon nehezen tudnék nem túl érzelgősen beszélni.

Ezért gyorsan a tárgyra, azaz a hulladék-témára térek: szerintem szinte soha nem láttam elszórt szemetet a jókora fákkal árnyékolt utcákon, gyerekkoromban otthon fejt tejet és üvegben tárolt házi málnaszörpöt ittam, eperfáról szedtem a gyümölcsöt, a tyúkok máig kapirgálnak az udvarban, a szüleim pedig a mai napig a kertben termelt zöldségeket használják fel az év nagy részében.

Nagymamám, Kovács Józsefné Ida néni 91 esztendős, és világéletében a 800 fő körüli népességszámú, Marcal folyó mentén épült faluban élt. Elmesélte, mennyi szemetet (nem) termeltek régen az emberek. Van mit tanulni tőlük.

Hogy bírod a meleget?

Meleg van. De biztos, hogy kibírhatóbb, mint a városi lakásokban.

Milyen emléked van róla, mikor jelent meg a műanyag a ti életetekben először, itt falun?

Jóval a második világháború után, már nem emlékszem pontosan, mikor. A hatvanas években már sok műanyag eszköz megjelent. A hatvanas években még üvegben volt a tej a tejboltban, egy évtizeddel később már zacskóban.

Fiatalasszony korodban tehát még nem termeltetek műanyag szemetet a háztartásban, csak szerves hulladékot. Hová kerültek a zöldség-gyümölcshéjak, magok, tojáshéj?

Az állatoknak adtuk őket. A tojáshéjat összetörtük, kiszárítottuk és megették a tyúkok. Az egyik falubeli fiú például csontgyenge volt, és az orvos azt javasolta az édesanyjának, hogy a tojáshéjat szárítsa meg, törje össze és adja neki, a kalcium miatt. A tojáshéj tehát nem is került a szemétbe. Lovaink, teheneink, disznóink voltak, ők is sok zöld takarmánnyal kevert zöldhulladékot elfogyasztottak.

A konyhai hulladék - zöldségfélék például - ment a disznóknak vagy a tyúkoknak.

Az állati ürülék, úgy emlékszem, a trágyadombra került.

Igen. És azzal trágyáztuk a földet. Ősszel a száraz levelet is felhasználtuk, a szarvasmarhák alá került. Azóta sok minden megváltozott...

A vizet kútból húztátok fel, ugye?

Igen. Egy kilenc-tíz méteres kút van az udvarunkban ma is.

A sajtot, a túrót és a tejfölt is ti készítettétek magatoknak?

Igen, a túrót és a tejfölt. Az író is fel lett használva, olyannyira, hogy gyulladásos ízületeket lehetett vele gyógyítani, beborogatni vele a fájó kezet-lábat.

És nem ilyen tejföl volt ám, amilyen most van - hanem sokkal finomabb, krémesebb.

A túró is sokkal finomabb volt. Nem hőkezeltük túl, mint manapság, a túróban még volt egy kis tejföl is.

A tejet nem forraltátok fel?

De nem ám.

És nem volt fertőzésveszély?

Nem. Jó alaposan megmostuk a tehén tőgyét, tiszta kézzel belefejtük a tejet egy tiszta edénybe, majd még szűrőn és textilen is átszűrtük.

És mivel fertőtlenítettetek, ha csecsemő volt a háznál?

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
ivm-izland.png

„Az volt a legnehezebb, amikor álltam a reptéren, ők meg a kapu túloldalán” – két magyar házaspár, akik nem féltek belevágni az ismeretlenbe

Az Isten veled Magyarországban újabb két család sorsát ismerhetjük meg, akik tudták, milyen nehéz út vár rájuk, mégis nekivágtak.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. július 02.



Az Isten veled Magyarországban két család elmeséli, hogyan és miért döntöttek öt évvel ezelőtt úgy, hogy Izlandon illetve felső Ausztriában teremtenek új otthont maguknak. Tudták, hogy lesznek nehézségeik, és nem csak a nyelvtudás hiányára gondoltak.

Rita és Gábor Pécelről a devizahitel elől menekült Reykjavíkba 3 gyermekükkel együtt – a pedagógusházaspár szakmájában helyezkedett el 3 éve. Rita ma testnevelő tanárként dolgozik, Gábor pedig egy ideig masszőrködött, de amikor megtanulta a nyelvet, már oktatóként helyezkedett el, most úszást tanít egy iskolában. A gyerekek már tökéletesen beilleszkedtek, az egyikük oklevelet is kapott a jó nyelvtanulásért.

Lapozz Bernadett és Balázs történetéért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x