hirdetés
SZG_7146.jpg

X-Faktor elődöntő: Aki Queent énekeltet a versenyzőjével, az mindenképp kitol vele

Alex X-Faktor történelmet írt, Gáspár Laci kicsit megvezetett. Jó énekléseket igen, nagy izgalmakat nem hozott az elődöntő.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2019. december 08.


hirdetés

Elérkezett az elődöntő, ahol már csak 4 versenyző léphetett színpadra. Vessenek a mókusok elé, de a műsor összes árnyoldala ellenére azt gondolom, az elődöntőbe jutott négy versenyző jogosan van itt, semmivel nem rosszabbak, mint a magyar könnyűzene nagyátlaga, sőt.

Van olyan versenyző, akinek előbb vásárolnám meg a CD-jét, mint bármelyik mentorét.

A magyar X-Faktor történetében először fordul elő, hogy a legjobb négyben ott van az egyik mentor összes versenyzője. Szóval ByeAlex azért mégis csak tud valamit, arról nem is beszélve, hogy jó eséllyel idén is az ő mentoráltja győz.

És szemmel láthatóan ő van leginkább zavarban, amiért az adás elején be kell táncolnia a stúdióba. Én is zavarban lennék, de szerencsére ez nem fenyeget.

Puskás Petitől megtudhattuk, hogy bár versenyzői rég kiestek, nem unatkozott, hiszen megjelent az új klipje.

hirdetés

Ruhájával pedig a környezetvédelem fontosságára próbálta felhívni a figyelmet. Mint elmondta, az öltözék egy vintage secondhand boltból származik – úgy látszik, ez a turkáló píszí neve –, sőt, a dzsekijére riszájkling emblémákat is applikáltak, hogy egyértelmű legyen az üzenet.

Ismét csavartak egyet a szabályokon. Ezen az estén minden versenyző két dallal lépett színpadra: egy sztárduettel és egy szóló produkcióval, méghozzá egymás után. A nézők a sztár duett kezdetétől a második produkció végéig szavazhattak. Ennek akkor lett volna jelentősége, ha a mentorok közül ketten leültetnék a delikvenst, ketten pedig nem. Ilyen helyzet azonban végül is nem adódott.

Ruszó Tibi lépett elsőként színpadra. Alex nem bízott semmit a véletlenre: miután Tibi a meghallgatáson Kökény Attila-dalt énekelt, és a mentorok meg is jegyezték, hogy szinte egy az egyben úgy énekel, mint az egykori Megasztáros,

nem hatott eget rengető meglepetésnek, hogy Attila lett Tibi duettpartnere.

Mindketten nagyszerű énekesek, még akkor is, ha Kökény Attila dalai nem feltétlenül tartoznak azok közé, amiket éjjel-nappal hallgatok. Ezzel együtt, valamiért furcsának éreztem az előadást, és Gáspár Laci meg is magyarázta, mi volt az: túl sokszor volt modulálás, ami kissé széttördelte a produkciót.

Tibi második köre hozta az adás legmulatságosabb WTF pillanatát. Kivételesen ide linkelem a bevezető videót is.

A 16 éves fiú kisfilmjében valóságos szerelmi dráma bontakozott ki előttünk. Állítólag egy rajongó lány kissé rámenősebben viselkedett, amitől Tibi barátnője megsértődött. Hogy pontosan mi történt, és arról honnan szerzett tudomást a rimaszombati élő lány, nem világos, mindenesetre a fiú közölte a kamerába, hogy neki fog énekelni, egy dallal hódítja vissza.

Ezután színpadra lépett, és elénekelte Váradi Renátó Van még másút című dalát.

Ne szépítsük, ez egy szakítós dal.

Ramóna is rögtön rákérdezett, hogy is van ez. Tibi azzal vágta ki magát, hogy a barátnőjének egy másik dalt énekelt, nyilván kamerán kívül, szóval a szappanopera rajongók kicsit át lettek verve. Tibi viszont négy igennel leülhetett.

Manuel Kállay-Saunders Andrással közös dalt írt és énekelt. Itt is volt egy kis zavar a narratívában, Alex úgy konferálta fel, hogy ő kérte meg „egy haverját”, legyen a srác duett partnere, a kisfilm ugyanezt úgy állította be, hogy Manuel ötlete volt, és ő hívta fel Andrást.

Kállay-Saunders azon előadók egyike, akit annak ellenére nagyon csípek, hogy a műfaj, amiben mozog, meglehetősen távol áll tőlem.

A közös daluk – aminek a szövegébe azért Alex is besegített – az est egyik legizgalmasabb produkciója volt.

Manuel szóló produkcióként a Look Back At It című számot adta elő, ami Alex szerint nagy sláger. Engem eddig elkerült, pedig a műfaján belül tényleg nem rossz, még akkor sem, ha a refrén erősen Michael Jackson Remember the Time-ját idézi, Manuel előadásában még inkább, mint az eredetiben.

Manuel is széket érdemelt, bár Gáspár Laci hosszasan dilemmázott, mielőtt igent mondott volna.

Vanek Andorhoz a korábbi mentor, Keresztes Ildikó érkezett. A Csönd éve volt című Balázs Fecó dal az adás egyik legszebb pillanata volt.

Ez az adás a vicces bevezető videókról szólt. Lehet, hogy túlságosan kritikus vagyok, de azért azon nem tudtam nem felröhögni, amikor Andor benyit az anyukájához, aki egy meglepett „Helló, hát te?” kérdéssel fogadja. Vanek anyuka nyilván semmit sem sejtett a fia érkezéséről,

még akkor sem, amikor az operatőr elhelyezkedett az előszobájában, hogy megörökítse a belépés pillanatát.

Lewis Capaldi dalát viszont jól énekelte, 4 igent kapott, a nézők pedig Tibit szerették jobban, Manuelnek kellett felállnia.

A végére maradt kedvencem, Zdroba Patrik. Gáspár Laci nem kisebb nevet kért fel mentoráltja mellé partnernek, mint Miklósa Erikát. De azért hiba lenne azt gondolni, hogy biztosra ment: egy ilyen kvalitású énekes mellett nagyon könnyű elvérezni, ha nem nő fel mellé a versenyző, azonnal kibuknak a hiányosságok.

Privát véleményem az, hogy Patrik tökéletesen megállta a helyét Erika partnereként, nem szeppent meg. Annak külön örültem, hogy nem a Time to Say Goodbye-t énekelték.

A második kör elejére Gáspár Laci ismét beöltözött a konferáláshoz, mégpedig „Duncan McLacinak” (én kérek elnézést). Érthető módon ez után azt vártam, hogy a Hegylakó valamelyik betétdala következik, és drukkoltam, legyen annyi vagányság bennük, hogy nem a Who Wants to Live For Ever lesz az, hanem mondjuk a Princes of the Universe. Ehhez képest Patrik a Show Must Go Ont énekelte, ami a felvezetés után kicsit csalódásként ért, bár azt a dalt is nagyon szeretem.

Amúgy bevallom, szerintem az a mentor, aki Freddie Mercury által énekelt dalt ad a versenyzőjének, az mindenképp kitol vele.

Freddie akkora egyéniség volt, hogy az egész világon van talán tíz ember, aki úgy tudja elénekelni a dalait, hogy ne maradjon hiányérzet.

Bocsánat, kilenc, hiszen George Michael már halott.

Patrik persze azért így is nagyot énekelt, széket kapott és – megérdemelten – továbbjutott, az egyetlen apró meglepetést csak az okozta, hogy Alex nemmel szavazott, bevallottan azért, hogy védje a saját versenyzőit. Hogy ez mennyire korrekt vagy nem korrekt, azt ki-ki döntse el.

A nézők szavazatai alapján Andornak kellett átadni a helyét, és Manuel az, akinek itt és most véget ért a verseny. Jövő héten döntő, aztán egy évig nyugi lesz.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
haromezer_enekles.jpeg

„Mi köszönjük, átvettük a díjat, ők pedig éhen halnak”

A Háromezer számozott darab című film öt nehéz sorsú fiatal kiemelkedésének szürreálisba átcsapó története, akik életük sztorijával egészen Németországig jutnak. A főszereplőkkel beszélgettünk.
Fotók: Sivák Zsófia - szmo.hu
2020. szeptember 18.


hirdetés

Gőzerővel folyik a Háromezer számozott darab című magyar mozifilm forgatása. A produkció rendezője Császi Ádám, producere Bodzsár István. A történet szerint egy színházi rendező öt nehéz sorsú fiatal roma életéről készít előadást, amit meghív egy neves német színházi fesztivál.

A film a társulat szürreális utazásának története, amelyben lassan elmosódik a határ fikció, abszurd és szociografikus valóság között. A főbb szerepekben Farkas Franciska, Pápai Rómeó és Wieland Speck mellett Gerner Csaba, Oláh Edmond, Varga Norbert, Pászik Cristopher és Horváth Kristóf látható.

A Szeretlek Magyarország a forgatás helyszínén járt, ahol beszélgettünk a produkció nemzetközi szereplőjével, Wieland Speck rendezővel, aki a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Panoráma szekciójának alapítója és koordinátora. Rajta kívül mesélt még a produkcióról a két magyar főszereplő, Farkas Franciska és Pápai Rómeó. De természetesen szóba került a való élettel való párhuzam és más érdekesség is.

Wieland Speck:

– Hogy találta meg önt a produkció? Vagy hogyan találtak egymásra?

hirdetés

– Amikor a készítők írtak erről a nyugati, menedzser-kurátor típusú szereplőről, Ádám a Berlin Filmfesztiválon úgy látta, hogy én ilyesmi karakter vagyok. Nem teljesen olyat, mint a filmben, de a való életben is hasonló pozíciót töltöttem be. Ezt a két dolgot kapcsolta össze a fejében, majd megkérdezett, és én rögtön igent mondtam, mert láttam az első filmjét Berlinben, és nagyon tetszett. Sok filmes alkotóval találkozom a munkám során, de amikor Ádámmal hozott össze a sors, volt bennem egy gondolat, hogy a legközelebbi filmjében nagyon szívesen segítenék neki, ha tehetném. Úgyhogy tulajdonképpen teljesen természetesen jött a dolog, hogy elvállalom a szerepet.

– Milyen típusú karakter az öné a filmben. Ha jól tudom, egy fesztiváligazgatót alakít, ami nincs nagyon távol a való életbéli karakterétől sem...

– Igen, egy színházi fesztivál szervezője vagyok a produkcióban. Hogy ki vagyok pontosan, mi a szerepem a filmen belül, azt nehéz pontosan megmondani, hiszen sok minden múlik azon, hogy a rendező mit gondol a karakteremről. Sokszor változik is egy film során, amennyiben változik a környezet. Néha kicsit viccesebb vagyok, néha kissé gonoszabb – nem tudhatom, végül pontosan mit hoz ki belőlem - illetve a szerepemből - a film végére. Eredendően egy bűnös figurát alakítok, de ki tudja, hogy egy kelet-európai művész, mint Ádám, végül mit lát bele ebbe a nyugati karakterbe. Szóval egyelőre én is kíváncsian várom, hogy milyen tónust kap a kész produkcióban az igazgató figurája.

– Mennyire ismeri az atmoszférát, amiben a történet játszódik, és mennyire a „magyar valóságot”, ami szintén elengedhetetlen a film megértéshez?

– Természetesen most már többet ismerek az itteni életből és a filmbeli fiatalok helyzetéből, mint korábban, hiszen a film miatt jöttem Magyarországra, és már itt vagyok néhány hete. Eddig annyit tudtam, amit a média hazámban bemutat az országukról, politikáról, társadalmi helyzetről. De nyilván ezek nem mondanak el túl sokat egy nemzet pontos helyzetéről, és az itteni való életről.

Egy jól működő, de kicsit homogén országot látok, ahol megvan egy bizonyos fokú harmónia és elégedettség az itt élőkben a működéssel kapcsolatban, amit már-már szokatlannak mondanék nyugati emberként.

A mi hazánkban például mi sok mindenben azt érezzük, hogy valami megvolt 30-40-50 éve, és elvesztettük azt. Míg Magyarországon - elsősorban persze Budapesten, hisz azt láttam jobban - jellemző, hogy az emberek némileg elégedettebbek azzal, amijük van.

Wieland Speck

- Mennyire ismeri azt a környezetet, amiből a filmben szereplő karakterek érkeztek?

– Ha a romák helyzetéről beszélünk, az természetesen más, mint a többségi társadalomé, amibe volt szerencsém kissé belelátni. Azért némi háttértudással érkeztem, mert Németországban is él cigány kisebbség, akik jelentősen integrálódtak a társadalomba. A német társadalomnak rengeteg mindennel szembe kellett néznie a múltjából: a több millió megölt zsidó árnyékában néha kevésbé látszik a számos más áldozat. Berlin közepén van egy Holokauszt-emlékmű, amin nem szerepelnek azok az egyéb csoportok, akiket a nácik megkínoztak és megöltek, és ezért minden kisebbség saját emlékművet akart magának. Ezért először rettentő dühös voltam, mert úgy gondoltam, egy nagy közös emlékhely kéne az áldozatoknak – homoszexuálisként én is magamnak éreztem az ügyet.

Sok minden mutatja meg nekünk, hogy a múlt sosem múlik el teljesen, egy kis darabja mindig velünk marad. Innen nézve tehát azonnal megtetszett a film megközelítése, ahogy a roma témát láthatóvá teszi.

Mert a változtatás lehetőségének első lépése, hogy láthatóvá teszed a problémát. Ugyanis, ha nem vagy eléggé látható, a többségi társadalom hajlamos nem tudomást venni rólad.

– A film sok kérdése túlmutat a magyar romák helyzetén, de összességében az egész magyar valóságon is. Ön szerint lehet ez a film sikeres a nemzetközi porondon is?

– A film egész biztosan reflektál olyan dolgokra, amik például Németországban is jelen vannak, de ugyanígy elmondható, hogy hasonlóan rezonál akár spanyol vagy francia problémákra, hiszen kisebbségek, akár roma, zsidó vagy meleg kisebbségek mindenhol élnek. Szerintem nincs olyan európai ország, ahol a filmnek ne lenne érvényes mondanivalója. Hisz a film a marginalizációról szól, és arról, hogy ez mit tud tenni egy társadalommal.

– Hogy érzi magát Budapesten, mennyit sikerült eddig látni a városból?

– Három hete vagyok itt, és mivel csak nyolc fogatási napom van, elég sok a szabadidőm. Főleg múzeumokat látogatok, kétszer voltam például a Szépművészeti Múzeumban. Rengeteg érdekes és értékes dolgot láttam, a telefonom fotómemóriája tulajdonképpen meg is telt. A színészet ilyen szempontból egy magányos munka, mert még a közvetlen munkatársaimmal, a produkcióban részt vevő színészekkel is csak keveset találkozom.

A film egyik berlini jelenetének díszlete

A cikk lapozás után folytatódik.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
KAP-RETUS-MER_2840-1-scaled.jpg

„Nekünk szerencsére a közönség a felettesünk” - Kovács András Péterrel Életed értelme című estje kapcsán beszélgettünk

KAP szerint nincs félnivalójuk a politikától. A tavaszi karantén viszont a Dumaszínházat is veszélybe sodorta. Ezen kívül beszéltünk a Comedy Centralon látható estjéről.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2020. szeptember 17.


hirdetés

– A legtöbb művész vagy híresség, ha közéleti kérdésekről kérdezzük, azzal vágja ki magát, hogy ő nem politizál. Ehhez képest kimondottan üdítő volt látni a tavaszi karantén időszak egyik „slágerét”, a Karantényeket, mely a korábbi propaganda híradó paródiák folytatása. Hogy érzed, tényleg bátorság kell ahhoz ma Magyarországon, hogy valaki politizáljon?

– Akinek ezen a téren van vesztenivalója, annak igen. Ha valaki közigazgatásban, államigazgatásban dolgozik, vagy az államtól függenek a fellépései, akkor vigyáznia kell.

Nekünk szerencsére a közönség a felettesünk. Inkább az teszi nagyon nehézzé a közéleti humort, hogy mi azt hisszük, egy focimeccsen ülünk a lelátón. A valóság viszont az, hogy még a stadionba sem engednek be, a szabályokat pedig még ők maguk sem értik, akik a pályán szaladgálnak.

Nagyon nehéz úgy viccelni, hogy az ember az igazságot lássa, és ne csak sárdobálás legyen.

– Én azt tapasztalom, a közéleti humorral kapcsolatban nagy nehézség, hogy a közönség is politikai táborokra oszlik. Te nem tapasztalod, hogy van, amin csak a közönség egyik fele nevet, vagy egyes nézők akár meg is sértődnek?

hirdetés

– Dehogynem. Egyre jobban érezhető. Van nekünk egy Duma Aktuál nevű műsorunk a Dumaszínházban, amről felvételt készítünk. Fura mód a közönség nagy része azért jön, hogy jól megkapja tőlünk a kormány,

de amikor az ellenzéki malőröket kezdjük boncolgatni akkor érezhetően lefagynak.

Pedig az is a műsor része.

– Téged, titeket mennyire tépázott meg a tavaszi leállás?

– Nagyon. Egyéni szinten, ha a fellépőket nézem, volt, akinek adott esetben használt, mert tudtunk töltekezni, pihenni. Viszont szervezeti szinten már-már a Dumaszínház léte került veszélybe.

– Sokan megosztották és olvasták a posztodat, ahol arról írtál, hogy azt hitted, koronavírusos vagy, és ez elgondolkoztatott a felelősségről. Azóta sikerült változtatnod?

– Igen, létrehoztam magam és az egész család számára egy protokollt, amit gondolkodás nélkül követünk, ha bármi tünet van, mert nem hiányzik az a fajta utólagos önmarcangolás, ami akkoriban zajlott, augusztusban.

A protokoll abból áll, hogy igyekszem kéthetente tesztelni. Ha pedig gyanús tüneteket észlelek magamon, akkor lemondom a fellépéseket és értesítem a Dumaszínházat, de hála Istennek erre eddig nem került sor.

Ahogy a politikusok maszkviselése serkentőbb lehet, mint bármilyen rendelkezés, nekünk, fellépőknek is nagyon nagy a felelősségünk, mert az emberekre jobban hat, amit látnak, mint amit hallanak.

– Láttam, hogy máris feldolgoztad a vírussal kapcsolatos eseményeket a színpadon. Mennyire nehéz megtalálni azt a határt, hogy mennyire lehet ezzel poénkodni? Hiszen azért ennek a történteknek van tragikus oldala is.

– A közönség nagyon jó lakmuszpapír. Azonnal tudják és jelzik, hol a jó ízlés határa. De azt remélem, a saját szenzoraim is vannak most már annyira finomak, hogy magamtól is érzem. Ha pedig mégis túllépem ezeket a határokat, annak oka van. Véletlenül én már nem csúszok bele semmibe.

– Pénteken mutatja be a Comedy Central „Életed filmje” című estedet.

– A címéhez mérten az est vállalásai is meglehetősen nagy. Kétszer 50 percben az emberi élet egészéről beszélek a születéstől a halálig, és az egyes életszakaszok kínjairól és nyűgjeiről. 42 évesen ezeket részben átéltem, részben idősebb barátaimon látom, mi vár rám. Ez a legjobb időszak talán, a negyvenes évek, hogy az ember megpróbálja egyben látni az egészet, és megkeresni az értelmét.

Ez az első olyan estem, de talán azt is meg lehet kockáztatni, hogy egész Magyarországon az első olyan est, ahol nem minden felhőtlen kacagás és nem mindig fergeteges slussz poén a vége, hanem vannak torokszorító pillanatok is. Sőt, volt olyan néző, aki katarzis élményről számolt be.

– Még arról beszélj kicsit, hogy ha nem lesz újabb karantén, mikre készülsz a közeljövőben akár előadóként, akár íróként.

– Nem tudom, el lehet-e árulni, de talán igen: a Magyar Állami Operaház felkérésre Donizetti Az ezred lánya című operájának librettóját dolgozom át kicsit modernebb, kicsit poéndúsabb szövegre. Ezen kívül tervezem a YouTube csatornám újraindítását ismert színészek bevonásával, de ez tényleg még csak terv.

– A Karantényeknek terveztek folytatást?

– Egyelőre nem, de szilveszterkor biztos lesz szokás szerint valamilyen humoros híradó különkiadás. Persze, ha közben történik valami, netán ismét összeáll az operatív törzs, mint az LGT, egy búcsúkoncert erejéig, akkor lehet, hogy megemlékezünk róla.

A Dumaszínház estjei a Comedy Centralon

Kovács András Péter "Életed filmje" című estjével indulnak a Dumaszínház estjei a Comedy Centralon.

További műsorok:

• 09. 18.: Kovács András Péter: Életed filmje 1-2. rész (egyben leadják)

• 09. 25.: Kőhalmi Zoltán: Pályatévesztési tanácsadó 1. rész

• 10. 02.: Kőhalmi Zoltán: Pályatévesztési tanácsadó 2. rész

• 10. 09.: Hadházi László: Megyünk a levesbe 1. rész

• 10. 16.: Hadházi László: Megyünk a levesbe 2. rész

• 10. 23.: Dombóvári István: Szóra sem érdemes!

fotó: Georgij Merjas

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
hendrix.jpg

50 éve halt meg Jimi Hendrix: Nem játszott a Marson, de lehozta a Földre az égitesteket

A 20. századi könnyűzene utánozhatatlan újítója volt. Idézzük fel az életét!
Göbölyös N. László; címkép: Steve Banks/Wikipédia - szmo.hu
2020. szeptember 18.


hirdetés

Alig egy évvel Brian Jones, a Rolling Stones, és mindössze két héttel Alan Wilson, a Canned Heat együttes alapítója tagjának halála után újabb hihetetlen gyászhír rázta meg a rockzene világát: Londonban meghalt az amerikai csodagitáros, Jimi Hendrix. Ekkor kezdett el terjedni az a sötét legenda a „27-es klubjáról”, hiszen mindhárman éppen csak megérték ezt a kort, és ekkor döbbentek rá a rajongók, akik még a woodstock-i „béke, zene, szeretet” álmában éltek, hogy a fantasztikus élmények, a testet, lelket, agyat megindító zenék mögött egy kegyetlen életmód, az emberi önkizsákmányolásának végletes módja lapul.

Vagy valami más, gyanús történet. Furcsa módon mindhárom, személyiségében is különleges figura halála körül volt valami, ami nem stimmelt.

Máig tartják magukat azok a feltételezések, hogy Brian Jonest a saját testőre ölte meg, sokan nem hiszik, hogy a „Vak Bagolynak” nevezett amerikai blues-mester Alan Wilson depressziós rohamában öngyilkos lett, és Jimi Hendrix hirtelen távozása körül sem tiszta minden.

A hivatalos verzió szerint az álmatlanságban szenvedő gitáros-énekes-zeneszerző nagy mennyiségű altatót nem kevés vörös borral öblített le, álmában rosszul lett és megfulladt. De ma sincs válasz arra, hogy akkori élettársa, Monika Dannemann festőnő, amikor látta, hogy baj van, miért nem először a mentőket hívta, hanem barátnőjét. Zavar van a halál beállta körüli időpont körül is: egyesek szerint már halott volt, amikor a mentők kiérkeztek Notting Hill-i otthonukba, más források szerint a kórházban halt meg.

Felmerült az öngyilkosság gondolata is, erre utal, hogy Jimi utolsó éjszakáján megírta a Story of Life című hosszú versét, amely egyfajta szellemi végrendeletnek tekinthető. Ennek azonban ellentmond, hogy a zenész pályafutása új szakaszának kezdetén állt és tele volt tervekkel, félig kész, vagy éppen kiadásra váró felvételekkel,.

hirdetés

Végleg szakítani akart a „színpad vadembere” imázzsal, az elmélyültebb zene, a jazz izgatta. Köztudott, hogy az éppen a jazz és a rock fúzióját elindító Miles Davis akarta őt új zenekarába, de csak néhány próbáig jutottak. (Azok a darabok, amelyeket „közös munkájukat” akarják eladni a YouTube-on, természetesen hamisítványok, stúdiótrükkök) Az sem az öngyilkosság szándékára utal, hogy alig néhány hónapja indította be New York-ban saját, Electric Lady nevű stúdióját.

Így került a gyanúsítottak körébe Hendrix producere, Michael Jeffery, aki állítólag szorult anyagi helyzetében a maffiától kapott egy jelentős kölcsönt, de miután a zenész a saját útját akarta járni, és Jeffery nem engedhette meg magának az ezzel járó nagy anyagi veszteséget, az alvilággal tetette el láb alól.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
comedy.jpg

KAP, Hadházy, Kőhalmi és Dombi – újra pályán a nagydumás nevettetők

Comedy Club új évad szeptember 18-tól, Kovács András Péter nyitja, Dombi zárja.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. szeptember 15.


hirdetés

„Első a club!” – hirdeti a Comedy Club új évadának promóvideója, mely egy humorra éhezett drukkercsapat szereplőit szólaltatja meg. Az új, hatodik évadban válogatott sztárgárda ölti magára a Comedy Club mezét: szeptember 18-tól péntek esténként visszatérnek a nagypályás nevettetők a Comedy Centralra.

Kovács András Péter, Hadházi László és Kőhalmi Zoltán két részben vetített önálló estjén passzolgatják egymásnak a humorlabdákat, ezt követően, október 23-án Dombóvári István egy lefordulós testcsellel tör kíméletlenül kapura, azaz zárja a standupos műsorfolyam hatodik évadát.

Security Check Required

null

Kovács András Péter a Comedy Club szeptember 18-i évadnyitója kapcsán nem kevesebbet ígér, minthogy ez lesz Életed filmje! A humorista visszatérő játékos a Comedy Club válogatottjában, ezúttal kétszer egy órában, hamisítatlan szélsőként, megállíthatatlanul száguld majd végig a pályán, edzésben tartva nemcsak magát, hanem a nézők rekeszizmait is.

hirdetés

Kőhalmi Zoltán igazi spílerként cselezi ki a tévé előtt unalomba süppedt átlagpolgár lelassult agytekervényeit, és mindazt, amit eddig a karrierünkről és a leendő hivatásunkról tudni véltünk. Új önálló estje, a Pályatévesztési tanácsadó első része szeptember 25-én debütál, a második epizódot október 2-án tekinthetik meg a Comedy Central nézői.

A sztárgárdában nem más, mint maga Tévélaci, azaz Hadházi László is mezt húz a Comedy Club színeiben, így október 9-én és október 16-án – két részben – közösen Megyünk a levesbe.

Bár október 23-án végleg a hálóba kerül a labda, és búcsúzik a Comedy Club hatodik évada, ám Dombóvári István szerint ez Szóra sem érdemes!

„Többek közt egy Dizájn Center is várható az előadásom során, amelyben a párkapcsolatok szétbomlásának egyik legfontosabb okát tárom fel. Ezekhez pedig begyűjtöttem eszközöket, amikkel meg lehet gátolni ezt a problémát” – árulta el Dombi a humorbajnokság idei szezonjának fináléjával kapcsolatban.

A Comedy Club adások sorrendje:

szeptember 18., 21:00 és 22:00 – Kovács András Péter: Életed filmje 1. és 2. rész

szeptember 25. 21:00 – Kőhalmi Zoltán: Pályatévesztési tanácsadó 1. rész

október 2. 21:00 – Kőhalmi Zoltán: Pályatévesztési tanácsadó 2. rész

október 9. 21:00 – Hadházi László: Megyünk a levesbe 1. rész

október 16. 21:00 – Hadházi László: Megyünk a levesbe 2. rész

október 23. 21:00 – Dombóvári István: Szóra sem érdemes!

Amikor a rajongás és az imádat odáig fajul, hogy már nemcsak úgy érzel, hanem úgy is nézel (ki), mint az ideálod!!!!

Security Check Required

null


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!