hirdetés
SZG_1729.jpg

X-Faktor, 3. élő show: Vanek Andor szuggesztív volt, mint egy hagymás rostélyos

Gáspár Laci színészi vénát villantott, megvan az év női hangja, és amúgy is bővelkedett meglepetésekben az adás.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2019. december 01.


hirdetés

A 3. élő show elején egymást érték a meglepetések.

Például Robbie Williams egy fotelben ülve köszöntötte az X-Faktor magyar énekeseit, és sok sikert kívánt nekik.

Rögtön jött a következő meglepetés. Megtudtuk, hogy kicsit megváltoztak a szabályok az eddigiekhez képest: Az énekesek két dallal léphetnek színpadra. Az első etapban nem jár szék, mind a 6 énekes a veszélyzónába kerül, és a végén egy valakitől búcsúzunk.

A második körnek tehát már csak 5-en vágnak neki, amikor is már van szék – összesen 2, és végül megint kiesik 1 versenyző.

hirdetés

A harmadik meglepetés: Jön a Jazz + Az. A műsorban később, de én ide teszem az elejére őket, hogy valami jóval induljon a cikk.

A negyedik: Gáspár Laci elfelejtett inget venni. De azt ígérte, ezzel az egyik mentoráltját segíti, és majd kiderül, miért, hogyan.

Puskás Peti Bagdy Enikőt leerikázta – akiről már ekkor ki lehetett jelenteni, hogy ő 2019 női hangja–, és Ramóna közölte Alexszel,

hogy olyan, mint egy vőfély.

Még el sem telt 10 perc, máris mennyi izgalom, és még hol volt a vége! Gáspár Laci egy nem túl igényes papírálarc segítségével átalakult „Laci Balboává”, így konferálta fel Zdroba Patrikot, aki egy újabb 80’-as évekbeli slágerrel, az Eye of the Tigerrel érkezett.

Az én elsőszámú kedvencem az idei műsorban Patrik, de bevallom, ezzel együtt kezdem kicsit kiszámíthatónak érezni. Tulajdonképpen borítékolni lehetett, hogy el fogunk jutni ehhez a dalhoz. Nagyon meglepne, ha előbb utóbb nem hallanánk tőle a Wonderful Life-ot és a She’s Like the Windet.

A mentorok is hasonló következtetésre jutottak. Bár mindenki dicsérte, de azért szóvá tették,

hogy most már talán kéne kicsit mást is mutatni.

Emellett rámutattak, bizony becsúsztak hamis hangok.

Vanek Andor következett, aki a kezdeti magabiztos szerepléséhez képest az utóbbi adásokban igencsak bukdácsolt. Alex úgy próbálta feloldani a görcsöt mentoráltjában, hogy teljesen rábízta a dalválasztást.

Ő Billie Elish-re voksolt. Jól tette. Bár nem volt tökéletes, Andor ismét önmagát adta, szuggesztív volt, mint egy hagymás rostélyos. (Higgyék el, ez tőlem nagy dicséret!)

Bogi állva tapsolt. Lacit a Szellemirtókra emlékeztette Andor szerkója, emellett kiemelte, hogy sokszor alulintonált volt. Kicsit unalmasnak találta. Peti is egyet értett azzal, hogy Andor most visszatalált a jó útra.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
janka5-1024x576-1000x563.jpg

Visszatérhet a képernyőre a Szomszédok, ám egy fontos szereplő biztosan kimarad

A szereplők és a stáb nagy része is szívesen visszatérne, egy színésznőt kivéve: Ábel Anita köszöni, de nem kér a Szomszédok felélesztéséből.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. december 13.


hirdetés

Az ikonikus magyar sorozatot Bujtás János tervezi folytatni, aki már harminc évvel ezelőtt is a stáb tagja volt: az idén júniusban elhunyt Kossuth-díjas tévérendező, Horváth Ádám mellett dolgozott a sorozaton technikai rendezőként.

Bujtás szerint a Szomszédokot azért érdemes folytatni, mivel

ez volt minden idők legnézettebb és legkelendőbb sorozata Magyarországon, biztosan lenne rá igény a nézők részéről, hiszen a sorozatba még így is bele lehet botlani naponta reklámok vagy viccek által

hirdetés

- nyilatkozta a rendező a Borsnak.

A Szomszédok iránti retrólázt jól mutatja az is, hogy hiába ért véget húsz éve a sorozat, továbbra is a köztudatban van, a magyar mémkultúra például előszeretettel húzza elő a szereplőket.

Bujtás ráadásul az eredeti szereplőkkel képzelné el a folytatást, és mindenki legnagyobb örömére a legtöbben benne is vannak. Pásztor Erzsi például szívesen visszatérne Janka néniként, de a lap által megkérdezett színészek szintén rábólintanának az édes nosztalgiára. Egyvalaki azonban biztosan nem kér a folytatásból:

Ábel Anita szerint a sorozat 1999-ben véglegesen befejeződött, számára legalábbis biztosan, így ő nem fog visszatérni Julcsiként.

"...én úgy gondolom, ez a sorozat 99-ben befejeződött. Számomra mindenképp, ez egy kerek történet volt, egy csoda akkor, hogy 13 évig az emberek életében voltunk, és valahol az emberek a mi életünkben! Boldog vagyok, hogy ilyen színész­óriásokat ismerhettem meg, és ha gyerekként akkor nem is tudtam igazán értékelni, most 44 évesen tudom, milyen ajándék volt ez a sorstól!

Sok sikert kívánok a folytatáshoz, ha valóban lesz, de ebből a társulatból én 1999-ben kiléptem!

Úgy érzem, a tisztesség úgy kívánja, hogy ezt leírjam! Örökké kellemes nosztalgiával fogok ezekre az időkre gondolni!" - idézi a Bors Ábel Anita Bujtás Jánosnak küldött üzenetét.


KÖVESS MINKET:





hirdetés
jumanmain.jpg

„Egy középszerű folytatás, ami elszórakoztat” – megnéztük a Jumanji – A következő szintet

Nem volt rossz nézni a filmet: nem volt se újító, se túl bátor, nem döntögetett tabukat, egyszerűen az, amit várni lehetett tőle: egy könnyed kis „újrázás” a megszokott csapattal, megfűszerezve egy kis csavarral.
B.M. képek: YouTube - szmo.hu
2019. december 11.


hirdetés

Jake Kasdan 2017-es nagy sikerű kalandfilmje után egyértelmű, hogy a Sony folytatásért kiált. Hatalmas siker volt

az előző Jumanji, még a Star Wars: Az utolsó Jedik mellett is képes volt talpon maradni,

ami sajnos azt jelentette, hogy a folytatás kérdése nem kreatív döntés volt, hanem anyagi szempontok hajtották az alkotókat.

hirdetés

Bátor döntés, hogy a Star Wars: Skywalker kora előtt egy héttel bemutatták a filmet, de a stúdió nagyon bízott a film készítőiben. Viszont a folytatás minőségileg nem hozza az első, amúgy sem magas színvonalát. Valljuk be,

Jumanji – Vár a dzsungel egy vállalható akció kalandfilm, szerethető karakterekkel és színészekkel,

de nem egy filmtörténeti atomvillanás. Nos a második rész, jó folytatáshoz híven, nagyobb és viccesebb próbál lenni, de csupán az első rész gyenge imitációja, megidézése egy ügyes csavarral.

Danny DeVito és Danny Glover üdítő színfoltjai az amúgy is impozáns castingnak. Zseniális volt látni a két nagy öreget, még úgy is, hogy sokat nem látjuk őket, hanem egy-egy „avatár” - színész játssza el őket, mint például az első részben a gyönyörű, ám kissé felszínes kamaszlányt, Bethanyt Jack Black játszotta el.

Itt Danny DeVitót, avagy egy jókedvű, bár kissé megtört nagypapát próbál játszani Dwayne Johnson, Danny Glovert pedig Kevin Hart.

Látszik a szereplőgárdán, hogy szerették forgatni a filmet,

The Rock egyes megmozdulásai, grimaszai tiszta DeVito, de a pálmát egyértelműen Kevin Hart viszi, a rettenetesen vicces Glover-imitációjával. A többi szereplő se rossz, de ezek ketten (négyen) kiemelkedően jók.

Ez sajnos nem mondható el a történetről. A filmben eljátsszák, hogy ez csak egy videojáték, ezért ilyen béna a történet, de a baj az, hogy ez egy film egy videojátékról, és nagy szerencsétlenségünkre a mozi története is olyan mély, mint egy átlagos számítógépes játéké. Eltűnik egy szereplő, a többiek visszamennek Jumanjiba, hogy megmentsék, innentől fogva pedig együtt próbálnak kiszabadulni – nem bonyolult.

hirdetés

Sajnos a számításba hiba kerül, mert egy új szintre kerülnek, nem a megszokott pályára, ami sokkal nehezebb,

illetve nem a megszokott csapatfelállás kerül be a kalandjátékba, hanem az előző rész nyomi főszereplőjének, Spencernek a nagypapája (Danny DeVito) és a régi barátja (Danny Glover), akivel éppen fasírtban vannak.

Ez a remek kis változás nagy mennyiségű „öreg” poénhoz vezet, de nem is baj, mert tulajdonképpen ettől szórakoztató a film, csak kissé butuska. Nem mérhetetlenül Transformers/Halálos iramban szintűen, de azért érezhetően. Alapból egy buta döntés az oka annak, hogy kezdődik minden elölről, és visszakerül mindenki a játékba, és tulajdonképpen teljesen felesleges is.

Egy átlagos telefonbeszélgetés megoldhatta volna a fő konfliktust.

A karakter jellemzők mindegyike vagy csak egy poén kedvéért létezik, vagy „überfontos” a végső megoldás szempontjából. A sztori klisés, de nem elviselhetetlenül zavaróan, inkább minden átlagos. Az egész film nem ad semmi pluszt az első részhez képest, sőt sok esetben alul is múlja.

Technikailag a film egy iparosmunka, a látvány elmegy, egy-egy effekt, számítógéppel készített jelenet kilóg, de ezeket ma már megszokhattuk egy blockbusternél. A rendezés nem rossz, inkább átlagos, Jake Kasdan nem kiemelkedő rendező, nincsen egy markáns kézjegye.

A fényképezésért ismét Pados Gyula felelt,

akit már Hollywoodban sorra látnak el munkával: ő volt a Vár a dzsungelnek is és Az Útvesztő folytatásoknak is az operatőre. Gratulálhatunk neki, jó munkát végzett, a film jól van fényképezve, bár egy-egy harcjelenetet nehezebb volt követni, de ez valószínűleg a sok trükk „elrejtése” és a 3D erőltetése miatt volt inkább, mint aző hibájából.

Nem vagyok biztos benne, hogy ennyi elég lesz az első Jumanji sikerének a megismétléséhez. A szokásos, nagyobb, szebb, még bonyolultabb folytatás törvény elérte a sokak által szeretett Jumanji – Vár a Dzsungelt is.

Egy középszerű folytatás, ami szórakoztat,

de nem nézném meg még egyszer. Az előző epizódot azért még egyszer-egyszer elővettük, de én úgy érzem, ezt maximum egyszer fogom még megnézni, az eredeti nyelv varázsa miatt. Van egy olyan érzésem, hogy sok poént nem sikerült jól fordítani a magyarító gárdának.

Nem fogok spoilerezni, de az alkotók és a stúdió azzal számol, hogy sikeres lesz a film, mivel a végén belengetnek egy lehetséges folytatást. Meglátjuk, sikerül-e megugrani azt a szintet.


KÖVESS MINKET:






hirdetés
fomo_interju_komroczkidia-37-of-37.jpg

FOMO: „A valóságot mutatja be és nem azt, hogy milyen lenne ez egy ideális világban”

László Pannával és Yorgos Goletsasszal, a FOMO – Megosztod, és uralkodsz című film főszereplőivel beszélgettünk.
Steszkó Zsanett írása, Fotók: Komróczki Diána - szmo.hu
2019. december 13.


hirdetés

A FOMO vagyis Fear Of Missing Out jelentése „a kimaradástól való félelem”, de a körülötte kialakított médiakampánynak és szájról szájra terjedésnek hála Hartung Attila elsőfilmes rendező ifjúsági filmje is eszünkbe juthat, ami egy középiskolás társaság mindennapjaiból ragad ki drámai és hétköznapi részleteket.

Noha a „bezzeg az én időmben” életérzés valószínűleg pontosan úgy öröklődik generációról generációra, mint a vintage pulcsik vagy a kapuzárási pánik, de az efféle alkotások hidat képezhetnek az emberek között.

hirdetés

Egyrészt korlenyomatok, másrészt segítenek abban, hogy a korosztályok jobban megértsék vagy meghallják egymást és magukat.

Az érintett nemzedéken belül pedig megajándékozzák a nézőt a „nem vagyok egyedül a problémáimmal” érzésével.

A filmről: Ha nem vagy online, nem is létezel? A gimnazista Gergőt és barátait, azaz a Falka tagjait három dolog motiválja: a szex, a buli és hogy az ezekről készült videókat minél többen megnézzék a netes csatornájukon. A challenge-videóik idővel egyre durvábbá válnak, amikor pedig egy házibuliban Lilla a fiúbanda prédájává válik, egyetlen éjszaka alatt a feje tetejére áll a budapesti fiatalok biztosnak tűnő világa.

A két főszereplő mesélt nekünk: a 20 éves László Panna, László Zsolt színész lánya, aki jelenleg a Corvinus Egyetem tanulója és az újságírás felé is kacsintgat. November végén Arany Medál-díjat nyert az év legígéretesebb fiatal tehetségeként. Illetve a 23 éves Yorgos Goletsas, aki a FOMO kedvéért kóstolt bele a színészkedésbe és a Deep Glaze zenekar frontembere.

Szóba került, hogy milyen érzés az érettségi bankett utáni reggeltől forgatni az ember első nagyjátékfilmjét, és hogy milyen atyai pofont kapni Stohl Andrástól, de az is, hogy Will Smith tudtán kívül hogyan hiúsított meg kis híján egy kulcsfontosságú jelenetet.

- Mit tapasztaltatok a FOMO mozikba kerülése óta? Mennyire változtak meg a dolgok?

Panna: Yorgosznak van egy jó sztorija!

Yorgos: A legtöbb embernek, akivel találkoztunk, tetszett, és nagyon jó és intelligens visszajelzéseket kaptunk. De volt olyan is, aki próbált kicsit gonoszan „támadni” miatta, például bulikban, ami annyira nem kellemes.

- Ez olyan, mint amikor azt hiszik egy szereplőre, hogy ugyanaz, mint a sorozatban...

Y: Igen, mondjuk az egyikük tudott különbséget tenni a karakter és közöttem, de azért rossz viccből odaszúrta, hogy „csak engem ne erőszakolj meg” és, hogy utána „ne videózzam le” – ez egy srác volt egyébként. A másik meg inkább arról szólt, hogy én miért vállaltam el ezt a szerepet, mert ha harminc évesen visszanézem, akkor majd szörnyülködni fogok. De szerintem ezekbe nem kell feltétlenül belemenni, főleg ilyen időpontokban – tehát hajnali órákban és bulikban. Teljesen értelmetlen.

- Gondolom, Panna, te mást tapasztaltál, nyilván amiatt is, mert teljesen más a karaktered. Téged meg akarnak menteni.

P: Igen, én nagyon sok szeretetet kapok. Sokan írtak Facebookon és Instagramon is, hogy látták és mennyire köszönik és mennyire szerették. Az utcán is odajöttek már többször, nagyon fura még ez az egész. Többen anélkül is gratuláltak, hogy látták volna – csak az előzetesből vagy egy kritikából indultak ki. De egy ilyen helyzetben nem is nagyon tudnának mást mondani. Ez egy patthelyzet. Nem jönnének úgy oda, hogy „jézusom, miért csináltad ezt?”. Azt hittem, hogy apukám ezt fogja mondani, de aztán nem így történt, szerencsére.

- És apukád mit mondott? Ő mégiscsak szakmabeli.

P: Apukám nem mondott semmit. Ő megölelt, és egy igen emocionális pillanatunk volt akkor. Igazán apukaként viselkedett és nem színészként.

- Mindkettőtök szülei látták?

Y: Nekem az egész család, négyszer mentem el megnézni.

P: Én is sokszor mentem, még a nagymamámmal is. Vele igazi moziban, igazi közönséggel láttuk és a végén nagyon elkezdtem zokogni. Mert akkor jöttem rá, hogy ez már „igazi”. Már nem csak a haverok ülnek itt és a szakmabeliek, hanem tényleg nézők nézik. Sírtam, a nagymamám is sírt, és büszke volt rám.

- A filmmel párhuzamosan életre hívtak egy kampányt is. Amikor mentek beszélgetésekre, mit tapasztaltok a fiatalabb generáció tagjain? Például, amikor egy gimis osztályhoz látogattok?

Y: Számomra meglepő, hogy tőlem nehezebben kérdeznek. Nem tudom, hogy a szerep miatt-e, de azt vettem észre, hogy kicsit óvatosabbak.

P: Távolságtartóbbak. Attila (Hartung Attila, a rendező) is mondta, hogy kb. fél óra kellett ahhoz, hogy feloldódjanak az emberek, és rájöjjenek arra, hogy te igazából nem olyan vagy, mint a filmben. Tőlem bekérdezték, hogy „milyen volt az erőszak-jelenet?”.

Y: Én Attilával és az operatőrrel, Kristóffal mentem el egy osztályhoz. Szóval inkább technikai téren születtek kérdések a filmmel kapcsolatban.

- Lehet, az is benne van, hogy a fiatal lányok talán kicsit jobban félnek megkérdezni egy idősebb fiút akármiről, mint mondjuk egy lányt, akivel azonosulnak.

P: Persze, viszont közönségtalálkozókon is voltunk, és azokon pedig nagyon jól kérdeztek, mindenhol. Én személy szerint nagyon féltem attól, hogy a végén nem fog senki aktivizálódni, de például a legelső találkozón, ami Győrben történt, meg sem várták, hogy vége legyen az egész beszélgetésnek, hanem már közben kérdeztek és baromi jó volt.

Egy másik alkalommal pedig volt néhány nő, akik annyit mondtak a mikrofonba, hogy köszönik az egész élményt. Ez nagyon sokat jelentett.

Y: Általában egy idő után beindul. Egyre többen jelentkeznek, kérdeznek és igazából egy beszélgetés lesz, nem egy kérdezz-felelek. Ez szerintem nagyon jó, mert ez is valahol a lényege.

- Akkor működik a kampány, ezek szerint.

P: Igen, és a sajtóosztályunk szerintem nagyon profi volt abban, hogy minden csatornán támadott. Kikerülhetetlen volt az egész. Facebookon, YouTube-on, Instagramon, mindenhol. Youtubereket vontunk bele a projektbe, hogy a fiatalabbakhoz is eljusson az üzenet. Facebookon inkább a komolyabb tartalmakat tették ki a sajtósok. Van a fearofmissingout.hu, ahol oktatási segédanyagokat, pszichológiai cikkeket lehet találni a témában, Instagramon pedig pörögnek a werk fotók. Tehát tudták, hogy melyik korosztálynak mit kell látnia és mivel vonzzák be őket legjobban a moziba.

- És mennyi ideig tartott a forgatás?

P: Körülbelül másfél év volt a casting, azt követte egy féléves próbafolyamat, és utána 25 nap volt nagyjából maga a forgatás. 2018 februárjában készült egy próbakisfilm és júniusban kezdtünk el forgatni. Nekem ez az érettségi évem volt. Szóval közben leérettségiztem és jelentkeztem a Színműre, ilyenek.

- Hogyan tudtad mindezt összemenedzselni?

P: Azért ment nagyjából. Mondjuk nagyon vicces volt, hogy a bankettem másnapján kezdtünk el forgatni. Ültem, és tudtam, hogy reggel négykor jön majd értem a transzportbusz, aztán kezdődik a „buli”.

Tehát igazából fel sem tudtam fogni, hogy leérettségiztem, hogy vége a giminek, hanem elmentem forgatni és utána ott álltam augusztusban, hogy „úristen, mennyi minden történt velem, és most elkezdek valami teljesen mást”. Nagyon fura volt az egész.

- Azt olvastam, hogy téged hamar megtaláltak és utána keresték még a fiúkat.

P: Igen, én jelentkeztem castingra, Yorgoszt pedig ajánlották a végén. Szóval nekem tényleg egy másfél éves casting folyamat előzte meg az egészet. Ötször hívtak vissza, de elvileg már a második castingon tudták, hogy én leszek a főszereplő, csak a srác szereplő még nem volt biztos mellettem. Aztán jött Yorgos, és utána már biztos lett minden.

- És ti ismertétek egymást előtte?

P: Hát, én ismertem őt.

Y: Igen, de én ezt nem tudtam. Kiderült, hogy egy gimibe jártunk, de én addigra eljöttem bőven a suliból, mire Panna végzett.

P: Én akkor voltam kilencedikes, amikor a Yorgos tizenkettedikes. És azért ez a két évfolyam nem túl gyakran találkozik egymással.

- Gondolom, utána össze „kellett” először haverkodnotok, hogy kialakuljon ez az intim közeg.

Y: Persze. Amikor először találkozott mindenki, nemcsak a falka, hanem a csajok is, ez a nagyobb kör, ami a filmben van, akkor dráma órákon játszottunk. Volt rendesen összeszoktató, aztán próba, és azalatt mi persze elkezdtünk beszélgetni, találkozni. Gyorsan kialakult egy jó atmoszféra, egy baráti társaság.

P: Tehát ez a féléves próbafolyamat nemcsak abból állt, hogy lepróbáltuk a jeleneteket, hanem Attila tényleg azt szerette volna, hogy összehaverkodjunk. És elég jól lettek összeválogatva az emberek. Semmi presszúrát nem éreztünk azzal kapcsolatban, hogy jóban kell lennünk.

- Panna, azt tudom, hogy te azért előtte is jártál színészkurzusokra, de Yorgos, te előtte színészkedtél?

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






hirdetés
negyvenketto-foto_bende_csaba.jpg

Egy gitárkábel köti össze a szerelmeseket a Negyvenkettő új klipjében

A frontember talál egy gitárt, majd elkezdi követni a belőle kilógó kábelt. A nyomozás az egész városon végigvezet.
Fotó: Bende Csaba - szmo.hu
2019. december 12.


hirdetés

Nagy Balázs Krisztián Negyvenkettő nevű zenekarával már többféle felállásban koncertezett pályafutása során, viszont első lemezüket csak 2018 őszén jelentették meg. A Járat a Holdra című EP és a lemezbemutató beharangozójaként az album négy száma közül akkor a Tovább tart című dalhoz készítettek egy humoros-ironikus klipet. Ezt követi most a korábban a Petőfi Rádióban debütált Semmi videója.

A klip főszerepét nem egy személy, hanem minden koncert egy fontos és elmaradhatatlan kelléke, egy gitárkábel játssza, ami az „összekötő kapocs” a szerelmesek között.

„Egyszerűbb volt egy kábelt szerződtetni, mivel nem kért gázsit, nem kellett neki mobil öltözőt bérelni, könnyű volt instruálni és jól feküdt neki ez a szerep. Profin hozta, amit elvártunk tőle, és nem fognak fölszólalni a kábelvédő szervezetek sem, amiért a végén megkínoztuk és megöltük…” – mondta Balázs a szereplőválogatásról.

hirdetés

A többi karaktert a zenekar tagjai játsszák (György Andi és ő maga), valamint még két barátjukat kérték föl, akik szintén kitűnően személyesítették meg a rájuk osztott szerepeket.

A történet elég egyszerű: Balázs véletlenül talál egy gitárt az utcán, elkezd rajta játszani, majd kíváncsi lesz, hová vezet az abba bedugott kábel. Ezt végigköveti a városon, és a végén megleli, hogy hol a vége.

„Én is örökké benned vagyok” – érted... A technikai kivitelezéshez újfent Bende Csabát, alias Zenefestőt kérték föl, aki főleg koncertek fotózásával foglalkozik, de már több zenekar klipjeinél (hiperkarma, BittnerSweet) is közreműködött.

Szereplők:

Nagy Balázs Krisztián: a gitáros, aki talál egy gitárt

Mátyus Miklós: a barista

Hugyi Tibor: a melós

György Andi: a megtalált énekes-gitáros lány

A „stáb”:

Bende Csaba: kamera

Nagy Balázs Krisztián: rendezés, vágás

Kapcsolat:

Facebook: https://www.facebook.com/negyven2

YouTube csatorna: https://www.youtube.com/channel/UC_-4fnOwUO2qaGPVZd64ozQ

Spotify: https://open.spotify.com/artist/4aSJt50CC8wfEuyufde3FS

Dalok.hu: https://www.dalok.hu/negyvenketto


KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!