hirdetés
30212411048_2a1d7200e2_b.jpg

Wired: Tévúton jár a világ legdrágább mesterséges intelligencia kutatása?

A lap szerint egyáltalán nem biztos, hogy a megerősítő mélytanulás hozza el a nagy áttörést, hiába költöttek rá eddig dollármilliárdokat a Google tulajdonosai.
G. N. L. - szmo.hu
2019. szeptember 08.


hirdetés

A DeepMind, amely ma a világ legnagyobb mesterséges intelligenciákat fejlesztő cége, a tavalyi évet 572 millió dolláros (172,5 milliárd forintos) veszteséggel zárta.

Az elmúlt három évben pedig a veszteség meghaladta az egymilliárd dollárt, ami azért már Google-léptékben is hatalmas összeg.

A DeepMind tulajdonosa ugyanis a Google anyavállalata, az Alphabet.

Ők eddig közel kétmilliárd dollárt fektetettek abba, hogy kereskedelmi forgalomba kerülhessen a DeepMind rendszere. Ehhez képest tavaly csak 125 millió dollár bevételük származott belőle, ráadásul ennek egy része is az Alphabeten belülről érkezett, ugyanis a mesterséges intelligenciát használták arra, hogy csökkentsék a Google-szerverek hűtésének áramköltségét.

A nem túl rózsás üzleti adatok kapcsán a Wired felteszi a kérdést, vajon a DeepMind tudományos értelemben jó úton halad-e? A szaklap szerint van ok a kételkedésre.

hirdetés

A DeepMind szinte mindent egy lapra tett fel, a megerősítő mélytanulásra.

Ez a technika kombinálja a mélytanulást, amelyet elsősorban a rendszerek felismerésére használnak, és a megerősítő tanulást, amely jutalomjelzésekre épül.

2013-ban hatalmas visszhangot keltett egy DeepMind tanulmány, ami bemutatta, miként lehetséges egy neurális hálózati rendszert úgy kiképezni, hogy bizonyos videójátékokat, például a Breakout-ot vagy a Space Invaders-t jobban játsszon, mint az ember. Erre a tanulmányra figyelhetett fel a Google is, amely 2014 januárjában megvásárolta a céget. A további fejlesztések vezettek a DeepMind Go- és Starcraft-győzelmeihez.

VIDEÓ: a DeepMind Strarcraft bemutatója

Mára azonban kiderült, a megerősítő mélytanulás csak jól körülhatárolt, kevés meglepetést tartogató környezetben megbízható

- állítja a Wired cikkének szerzője, Gary Marcus, aki Ernest Davissel közösen könyvet írt a témáról.

A baj szerinte az, hogy már apró változtatások is erősen ronthatják az eredményességet. A Go táblája és szabályai nem változtak 2000 éve, a Breakoutban viszont már a paddle néhány pixeles felnagyítása problémát okoz. Ugyanez a helyzet a Starcarfttal, ahol ahhoz, hogy át lehessen alakítani a figurákat, teljesen elölről kell kezdeni a rendszer betanítását. Márpedig a valóságban a körülmények és a szabályok gyorsan változhatnak.

Bizonyos értelemben a megerősítő mélytanulás egyfajta felturbózott memorizálás: ezek a rendszerek hihetetlen teljesítményre képesek, de csak halványan értik, hogy mit csinálnak.

- állítja Gary Marcus.

Ráadásul a betanításukhoz óriási mennyiségű adat kell, például több millió saját Go-játszma, sokkal több, mint amennyire egy embernek szüksége lenne ahhoz, hogy világklasszis legyen.

Egyelőre úgy tűnik, hiába fűztek nagy reményeket ahhoz is, hogy a megerősítő mély tanulást orvosi célokra használják.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
Adult_Caenorhabditis_elegans.jpg

Ötszörösére növelték egy féregfajta élettartamát – egy ember így akár 400 évig is élhetne

A kutatók remélik, hogy az eredmények segíthetik majd az emberi élet meghosszabbítására tett kísérleteket is.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 12.


hirdetés

Nemrégiben jelent meg a Cell Reports tudományos magazinban az a tanulmány, amelyben egy nemzetközi csapat által végzett kísérletben egy bizonyos talajféregfajta élettartamát a szokásos 3-4 hétről sikerült ennek ötszörösére növelni.

Ez komoly előrelépést jelenthet az ember öregedéssel kapcsolatban végzett kutatásokban is.

Az egész jelenség biológiai háttere a sejtek felépítésében keresendő. A sejteken belül lévő molekulák jelátviteli útvonalakat alkotnak a különböző sejtfunkciók elvégzéséhez. Amikor egy molekula jelet kap egy adott feladat végrehajtására – például a sejtosztódásra –, akkor továbbítja az információt a következő molekulának, amelyik továbbítja az azt követőnek, és így tovább.

Korábbi kutatások már felfedezték az összefüggést a C. elegans elnevezésű talajféregben található két – az inzulinért és a rapamycin célpontjáért felelős – jelátviteli útvonal, és az öregedés között.

A kutatás szerint az előbbi útvonal módosítása megduplázta, míg az utóbbié 30%-kal növelte meg a féreg élettartamát.

hirdetés

Ez logikusan azt jelentené, hogy a két útvonal együttes módosítása 130%-os élettartam-növekedéssel járna, de ehelyett a tudósok 500%-os növekedést tapasztaltak.

Ez emberi években számolva azt jelentené, mintha a kísérlettel elérnék, hogy egy ember megérje a 400. születésnapját.

Természetesen a C. elegans talajféreg felépítése igen messze áll az emberétől, de ezzel együtt több olyan génnel is rendelkezik, ami az emberi szervezetben is megtalálható. A kutatók remélik, hogy a eredmények segíthetik majd az emberi élet meghosszabbítására tett kísérleteket is.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
pestist-okozo-mikroba.jpg

Magyar kutatók fedezték fel, hogyan blokkolják az immunrendszerünket a támadó mikrobák

Az ELTE TTK Biokémiai Tanszékén több évtizedes rejtélyt fejtettek meg.
Fotó: Wikipédia - szmo.hu
2020. január 14.


hirdetés

Több évtizedes rejtélyt sikerült megoldani Dr. Pál Gábor, az ELTE TTK Biokémiai Tanszékének docense vezetésével.

Magyar kutatók felfedezték, hogy a számos, súlyos betegséget okozó mikroba által termelt ekotin nevű fehérje az immunrendszer védekező mechanizmusait kijátszva képessé teszi a kórokozót arra, hogy életben maradjon a vérben.

Kimutatták, hogy az ekotin egymagában megbénítja szervezetünk legalább három mikrobaölő rendszerét. A támadó mikrobák fegyverének beazonosításával és az ekotin semlegesítésével azonban felülkerekedhetünk a kórokozókon - írja az ELTE TTK a közleményében.

Az eredményeket a rangos PloS Pathogens lapban közölték.

Az ekotint 1983-ban írták le kólibaktériumban a Harvard Egyetemen, és azóta kiderült, hogy a pestisjárványokat okozó Yersinia pestis baktérium és számos más betegség kórokozója is termeli ezt az anyagot.

hirdetés

Pál Gábor, az ELTE TTK Biokémiai Tanszékének docense, a kutatás vezetője azt mondta: "Eddig is tudtuk, hogy ez a fehérje valahogy elősegíti a kórokozók megtelepedését, túlélését majd elszaporodását a szervezetben, de ennek mechanizmusa rejtély volt. A kísérletes munka dandárját doktorandusz hallgatóim egyike, Nagy Zoltán Attila végezte".

Azt is kifejtette, hogy korunkban az orvoslás egyik legnagyobb kihívása az antibiotikumokkal szemben ellenálló, életveszélyes fertőzéseket okozó mikrobák világméretű előretörése. Ezért ennyire fontos felfedezés, hogy a legelterjedtebb antibiotikum-rezisztens kórokozók zömében kimutatható az ekotin.

Pál Gábor kutatócsoportja Gál Péter Természettudományi Központban és Józsi Mihály ELTE Immunológiai Tanszékén működő csoportjával együttműködésben kimutatta, hogy az ekotin gátolja a szervezetünkben a komplementrendszer lektin- és alternatív útját. Ráadásul sikerült felfedezniük a szervezetünkben egy eddig ismeretlen baktériumölő mechanizmust is, amelyet az ekotin szintén blokkol.

Elméleti jelentőségük mellett az eredmények gyakorlati szempontból is fontosak, hiszen az ekotin gátlását követően a veleszületett immunrendszerünk mechanizmusai újra képessé válhatnak a támadó kórokozó elpusztítására. A felfedezés tehát új antimikrobiális terápiákhoz is elvezethet - írja a közlemény.


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
TeamTimeCar.com-BTTF_DeLorean_Time_Machine-OtoGodfrey.com-JMortonPhoto.com-07.jpg

Időgépet építene egy amerikai asztrofizikus

Elméletileg lehetségesnek tűnik, hogy visszamenjünk az időben, legalábbis ezt állítja egy asztrofizikus.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 09.


hirdetés

Ron Mallett asztrofizikus, a connecticuti egyetem professzora a a CNN-nek fejtette ki elméletét, mely szerint elutazni a múltba annyi, mintha egy idegen országot látogatnánk meg. Elmondta, hogy felállított egy tudományos egyenletet, amely az időgép alapjául szolgálhat. Egy elméletét szerinte igazoló szerkezetet is épített, bár úgy tűnik, kollégáit ezzel sem győzte meg az időgép megvalósíthatóságáról.

Albert Einstein speciális relativitás-elmélete szerint az idő gyorsul vagy lassul attól függően, hogy egy tárgy milyen gyorsan mozog. Eszerint ha valaki egy űrhajóban a fénysebesség körüli gyorsasággal utazik, az idő lassabban telik számára, mint annak, aki a Földön maradt. Ezt azt jelentené, hogy ha egy űrhajós kevesebb mint egy hétig keringene így a kozmoszban, és aztán visszatérne a Földre, közben a hátrahagyottak életéből 10 év telne el, és ez az asztronauta számára olyan lenne, mint egy ugrás a jövőbe.

Bár a fizikusok többsége elfogadja azt a nézetet, hogy előreugrani az időben lehetséges, a múltba való utazást már kevésbé tartják valószínűnek. Mallett viszont Einstein általános relativitás-elméletéből indul ki, amely szerint a nagytömegű tárgyak meggörbítik a téridőt – ezt érzékeljük gravitációként – és minél erősebb a gravitáció, annál lassabban telik az idő.

„Ha meg lehet görbíteni a teret, ki is lehet azt fordítani. Einstein elméletében az, amit térnek nevezünk, magába foglalja az időt is, ezért hívják téridőnek. Márpedig amit a térrel csinálunk, az történik az idővel is” – fejtegette Mallett.

hirdetés

Meggyőződése, hogy bele lehet forgatni az időt egy hurokba, amelyen keresztül lehetővé válhat az utazás a múltba. Prototípusával azt igyekezett bemutatni, hogy egy lézergyűrű által létrehozott gravitációs mező miként segítene egy olyan időgépet, amely egy keringő fénynyalábon alapul.

Pályatársai egyelőre nem lelkesednek az ötletért. A szintén a CNN-nek nyilatkozó Paul Sutter asztrofizikus szerint Mallett számításaiban és elméletében nagy lyukak vannak, ezért a gyakorlati megvalósítás jelenleg kivihetetlennek látszik.

Mallett elismeri, hogy terve még csak elméleti síkon mozog, de ő optimista.

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
modernhouse1.jpg

Hurrikán, földrengés és radioaktív sugárzás esetén is védelmet nyújt a szuperbiztonságos orosz bunker

Az orosz cég CyberHouse névre keresztelt építménye állítólag egy zombitámadást is simán túlélne.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 14.


hirdetés

Amikor Elon Musk tavaly év végén bemutatta a Tesla új, Cybertruck névre keresztelt autóját, az internet közössége azonnal egy apokaliptikus sci-fi film díszletéhez hasonlította a szokatlan külsejű járművet.

De most az orosz Modern House építész cég megalkotta a kocsihoz illő atombunkert, amit stillszerűen CyberHouse-nak kereszteltek el, és tervezői szerint mindenféle természeti csapásnak ellenállna – írja a CNN.

Azt állítják, az épület hurrikán- és földrengésbiztos, illetve radioaktív szennyezettséggel szemben is védelmet biztosít. A szentpétervári székhelyű cég szerint a bunker egy zombitámadást is simán túlélne, hiszen az élőhalottak nem tudnának felmászni a meredek falakon, vagy áttörni a légzsilipes bejárati ajtókat.

A 90 négyzetméter alapterületű épületben a sajtóközlemény szerint 7 ember bújhat meg kényelmesen egy természeti katasztrófa ideje alatt. A tervezéskor egyébként a Tesla járművén kívül a modern atom-tengeralattjárók felépítését vették figyelembe.

hirdetés

A túlélést különféle víz- és levegőtisztító berendezések segítenék, amennyiben ezek utánpótlására nem lenne lehetőség. Az áramellátást napelemek, illetve szélerőművek biztosítanák, így akár egy évet is el lehetne tölteni anélkül, hogy elhagynánk a házat.

Bár egyelőre még nem tervezik ténylegesen megépíteni a CyberHouse-t, a tervezőiroda szerint nem kell sokáig várni, hogy eljussanak a projekt megvalósításáig.

A bunker iránt már most nagy a kereslet: több potenciális ügyfél is felkereste a céget Oroszországból, Spanyolországból és az Egyesült Államokból.

A bunker első látványtervein egyébként egy Tesla Cybertruck látható, amint az épület középső garázs részében parkol, a fennmaradó helyeket pedig teljesen egészében a lakóterület foglalja el.

hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!