hirdetés
30212411048_2a1d7200e2_b.jpg

Wired: Tévúton jár a világ legdrágább mesterséges intelligencia kutatása?

A lap szerint egyáltalán nem biztos, hogy a megerősítő mélytanulás hozza el a nagy áttörést, hiába költöttek rá eddig dollármilliárdokat a Google tulajdonosai.
G. N. L. - szmo.hu
2019. szeptember 08.


hirdetés

A DeepMind, amely ma a világ legnagyobb mesterséges intelligenciákat fejlesztő cége, a tavalyi évet 572 millió dolláros (172,5 milliárd forintos) veszteséggel zárta.

Az elmúlt három évben pedig a veszteség meghaladta az egymilliárd dollárt, ami azért már Google-léptékben is hatalmas összeg.

A DeepMind tulajdonosa ugyanis a Google anyavállalata, az Alphabet.

Ők eddig közel kétmilliárd dollárt fektetettek abba, hogy kereskedelmi forgalomba kerülhessen a DeepMind rendszere. Ehhez képest tavaly csak 125 millió dollár bevételük származott belőle, ráadásul ennek egy része is az Alphabeten belülről érkezett, ugyanis a mesterséges intelligenciát használták arra, hogy csökkentsék a Google-szerverek hűtésének áramköltségét.

A nem túl rózsás üzleti adatok kapcsán a Wired felteszi a kérdést, vajon a DeepMind tudományos értelemben jó úton halad-e? A szaklap szerint van ok a kételkedésre.

A DeepMind szinte mindent egy lapra tett fel, a megerősítő mélytanulásra.

Ez a technika kombinálja a mélytanulást, amelyet elsősorban a rendszerek felismerésére használnak, és a megerősítő tanulást, amely jutalomjelzésekre épül.

2013-ban hatalmas visszhangot keltett egy DeepMind tanulmány, ami bemutatta, miként lehetséges egy neurális hálózati rendszert úgy kiképezni, hogy bizonyos videójátékokat, például a Breakout-ot vagy a Space Invaders-t jobban játsszon, mint az ember. Erre a tanulmányra figyelhetett fel a Google is, amely 2014 januárjában megvásárolta a céget. A további fejlesztések vezettek a DeepMind Go- és Starcraft-győzelmeihez.

VIDEÓ: a DeepMind Strarcraft bemutatója

Mára azonban kiderült, a megerősítő mélytanulás csak jól körülhatárolt, kevés meglepetést tartogató környezetben megbízható

- állítja a Wired cikkének szerzője, Gary Marcus, aki Ernest Davissel közösen könyvet írt a témáról.

A baj szerinte az, hogy már apró változtatások is erősen ronthatják az eredményességet. A Go táblája és szabályai nem változtak 2000 éve, a Breakoutban viszont már a paddle néhány pixeles felnagyítása problémát okoz. Ugyanez a helyzet a Starcarfttal, ahol ahhoz, hogy át lehessen alakítani a figurákat, teljesen elölről kell kezdeni a rendszer betanítását. Márpedig a valóságban a körülmények és a szabályok gyorsan változhatnak.

Bizonyos értelemben a megerősítő mélytanulás egyfajta felturbózott memorizálás: ezek a rendszerek hihetetlen teljesítményre képesek, de csak halványan értik, hogy mit csinálnak.

- állítja Gary Marcus.

Ráadásul a betanításukhoz óriási mennyiségű adat kell, például több millió saját Go-játszma, sokkal több, mint amennyire egy embernek szüksége lenne ahhoz, hogy világklasszis legyen.

Egyelőre úgy tűnik, hiába fűztek nagy reményeket ahhoz is, hogy a megerősítő mély tanulást orvosi célokra használják.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
takahiro-taguchi-_SKIDRiIEtk-unsplash.jpg

Ez sokba fog kerülni: kötelező lesz az intelligens sebességszabályozó és az álmosságfigyelő az autókban

Az Európai Unióban az új modellekben már 2022 májusától be kell szerelni ezeket, 2024-től pedig az összes típusban kötelezőek lesznek.
Címlapkép: Unsplash - szmo.hu
2019. szeptember 20.



Az Európai Parlament idén áprilisban fogadta el az új rendelkezéseket.

Eszerint 2022-től minden új autóba be kell majd szerelni az intelligens sebességszabályzó rendszert, az indításgátló alkoholszonda előkészítését, a sofőr fáradékonyságát és figyelmetlenségét érzékelő figyelmeztető rendszereket, a fejlett vészfékezési rendszert, a vészhelyzetben működésbe lépő sávtartó rendszert, a tolatóradart, és az esemény-adatrögzítőt (azaz a fekete dobozt).

2024-től borsos kiadásokra készülhetnek a használautó-tulajdonosok is, akkortól ugyanis minden autóba be kell szerelni ezeket a rendszereket.

A javaslatot előkészítő EU-bizottság 2018 áprilisában közzétett jelentése szerint ezek az újítások 2030-ig akár 7000 ember életét is megmenthetik, és közel 40 ezerrel csökkenhet az autóbalesetekből származó súlyos sérülések száma.

Elżbieta Bieńkowska EU-biztos szerint az új intézkedések hatását csak a biztonsági öv bevezetéséhez lehet mérni. Ugyanígy vélekedik Oliver Carsten, a leeds-i egyetem közlekedésbiztonsági szakértője is, aki szerint az új technológiáknak köszönhetően fele annyian halhatnak meg az utakon.

Minden bizonnyal szükség van rájuk, hiszen a közelmúlt baleseti statisztikái meglehetősen riasztóak:

2017-ben 25.300 ember vesztette életét közúti balesetekben az Európai Unióban, a súlyos sebesültek száma pedig elérte a 135 ezret.

De vajon mi fel vagyunk-e készülve arra, hogy vezetésünk minden mozzanatát figyelje az autónk, és próbáljon nekünk segíteni?

A technológia a balesetek fő okából indul ki: a vezetők - akár szándékosan, akár figyelmetlenségből – nem tartják be a szabályokat.

Az intelligens sebességszabályzó önmagában becslések szerint 20 százalékkal csökkentheti a közúti balesetből származó halálesetek számát. A rendszer térkép és közlekedési táblák alapján figyelmezteti majd a sofőrt, ha túllépi a sebességkorlátot, de nem korlátozza a sebességet, vagyis bármikor kikapcsolhatjuk.

A sávtartó rendszer kamerával követi az útburkolati jeleket, és ki tudja igazítani a kormányzást.

Az indításgátló alkoholszonda a vezető leheletét méri, és megakadályozza gépkocsi elindítását, ha véralkoholszintje túl magas. Európában a közúti halálesetek egynegyedét az alkohol okozza, és egy ilyen eszköz akár 95%-kal hatékonyabb lehet a rendszeres ittas vezetés megelőzésében, mint a különböző büntetések. Igaz, egyelőre csak az indításgátló alkoholszonda előkészítését teszik kötelezővé, vagyis nem magának a szondának a használatát.

Az álmosság- és figyelemmérő rendszer szemkövető technológiát alkalmaz majd, és ha a sofőr túl gyakran hunyja le a szemét, figyelmezteti, hogy álljon meg és pihenjen. Az elmúlt két évben minden ötödik európai vezetővel előfordult, hogy elaludt a volánnál, és ez az esetek 7%-ában szerencsétlenséghez vezetett.

Ugyanakkor a sebességszabályozóhoz hasonlóan egyik rendszernek sem célja, hogy teljes egészében ellenőrzésük alá vonják a járművet. A vezetők ki is kapcsolhatják, vagy adott esetben felülbírálhatják őket

– írja a New Scientist

Vezetőt segítő rendszerek bizonyos kocsikban már most is működnek. Például sok autóban használnak automata fékezőrendszert, amely lassít, ha az autó túl közel megy valamihez. Jessica Cicchino, az IIHS amerikai közlekedés-biztonsági kutatóintézet munkatársa a rendőri jelentéseket vizsgálva összehasonlította az ilyen eszközökkel ellátott kocsik baleseti rátáját azokéval, amelyekben nincsenek.

Megállapította, hogy az automata fékezőrendszerrel felszerelt autósok közül fele annyian rohannak bele az előttük álló vagy haladó autóba. Az útburkolati jelzőkre figyelmeztető rendszerrel felszerelt kocsiknál pedig 86%-kal csökkent a halálos balesetek száma.

Persze mint minden új technológia esetében, ezúttal is akadnak bőven aggodalmak is.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
telenoros-cimkep.jpg

Új tulajdonosa lesz a Telenornak, a neve is megváltozhat

Beszállhat az állam. Változhat a cég arculata, márkaneve is.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. szeptember 20.



A HWSW értesülései szerint tulajdonosváltás lesz a Telenornál, és napokon belül be is jelenthetik. A portál szerint ez névváltással is jár majd.

A Telenor Magyarország jelenlegi kizárólagos tulaja a cseh PPF befektetői csoport.

Most a magyar állam 25 százalékos tulajdonrészt szerezhet a cégnél.

A cég tavaly júliusban került a Telenor norvég anyacégétől jelenlegi tulajdonosához.

A cseh PPF befektetői csoport az egynegyed tulajdonrészt nem közvetlenül az államnak, hanem az állami kézben lévő Antenna Hungáriának adná, illetve adta el

- írják a cikkben. Azt is hozzáteszik, hogy a tulajdonszerzés még az idei utolsó negyedévben megtörténhet.

Az új tulajdonos beszállását követően változhat a Telenor arculata, márkaneve is, erről azonban még nincsenek információk.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
terrapin-411853_1280.jpg

Állatkínzás Balin: embertelen körülmények között tartják a teknősöket és kígyókat

A turisták kedvenc teknősei koszos és sekély medencében nyomorognak, a kígyó száját ragtapasszal tekerik körbe. Sokkoló fotók készültek az állatok körülményeiről.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2019. szeptember 20.



Valójában nyomorúságos körülmények között tengetik az életüket azok a kígyók és teknősbékák, amik napközben vidáman fotózkodnak Balin a turistákkal. Pedig a szervezet feladata az lenne, hogy óvja a természetet, és megfelelően gondoskodjon az állatokról. Ehhez képest megdöbbentő videót és fotókat publikált a Daily Mail a szomorú valóságról.

A felvételek még júniusban készültek két indonéz telepen, amiknek alapvetően a környezet, és azon belül is az állatok megóvása lenne a feladata. A képeken jól látszik, hogy a teknősöket egy szűk, sekély és elképesztően mocskos medencében zsúfolták össze, miközben ezek az állatok gyakran több ezer mérföldet vándorolnak és magányosan élnek.

Az egyik látogató beszámolója szerint a teknősbékákat folyamatosan kiveszik a vízből, hogy fotózkodjanak velük, majd miután végeztek, gyakran előfordul, hogy egyszerűen ledobják őket a földre. A szemtanú szerint gyomorforgató, ami ezeken a helyeken zajlik állatvédelem és a természet megóvása címszó alatt.

Ha lehet, akkor a videón szereplő kígyóval még jobban elbántak gazdái: a száját egyszerűen körbetekerték egy ragasztószalaggal.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
imelda.jpg

Trópusi vihar tombol Houstonban: több mint ezer embert evakuáltak vagy mentettek ki

A tagállam 13 megyéjét katasztrófa sújtotta területnek nyilvánították az Imelda nevezetű vihar pusztítása nyomán.
MTI - szmo.hu
2019. szeptember 20.



Több mint ezer embert evakuáltak vagy mentettek ki csütörtökön az Egyesült Államokban a texasi Houston városából, amelyet az Imelda nevű trópusi vihar sújt.

Greg Abbott texasi kormányzó a déli tagállam 13 megyéjét katasztrófa sújtotta területnek nyilvánította és ezeken a helyeken kötelező kiürítést rendelt el csütörtökön, miután a trópusi vihar szerda óta az állam déli részein tombol.

A vihar erős széllökésekkel, heves esőzésekkel és áradásokkal érkezett Texas déli partvidékéhez.

Több országutat le kellett zárni, sok vidéken az emelkedő áradat miatt a háztetőkre menekültek az emberek, ott várva a segítséget. Egyes településeken térdig-csípőig érő áradat hömpölyög.

Több mint 70 ezer lakás maradt áramszolgáltatás nélkül Houston környékén. Texas legnagyobb és az Egyesült Államok negyedik legnagyobb városában leállt a közösségi közlekedés is, egyetlen busz sem jár.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x