hirdetés
vitezy-david.jpg

Vitézy Dávid nem pályázott a BKK vezetői posztjára, mert szerinte a vezetőváltás már nem elég

Struktúraváltásra van szükség, és a tömegközelekedést regionális alapon kéne kezelni - véli a volt vezér.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 14.


hirdetés

Nem pályázott a Budapesti Közlekedési Központ vezetésére a korábbi vezető, Vitézy Dávid. Az okokról a Facebook-oldalán írt hosszabban. Véleménye szerint ma már nem elegendő egy vezetőváltás a BKK élén ahhoz, hogy az elmúlt években teljesen meggyengült cég súlyos problémái megoldódjanak.

"Struktúraváltásra van szükség, 2020-ban nem elégedhetünk meg a 2010-es BKK-koncepció újramelegítésével: azóta 200 ezerrel van több autó Budapest és az agglomeráció útjain, a HÉV-ek és az összes elővárosi busz átkerült a BKK hatásköréből az államéba. Nem lehet leporolni a tíz évvel ezelőtti válaszokat"

- írta, hozzátéve, hogy a fővárosi közlekedési gondok már az elővárosokban kezdődnek. A megoldás a tömegközlekedés lehetne, de amíg a Budapesten belül utazók 60 százaléka használja, addig, az ingázóknak csak a 34 százaléka veszi igénybe a tömegközlekedést. A helyzet pedig egyre romlik, az autók száma emelkedik, tíz év alatt plusz 200 ezerrel nőtt, így már 1,2 millió autóval kell számolni. A Pest megyei járműállomány egy év alatt 5 százalékkal nőtt.

Ezért javasolja a volt BKK vezér, hogy a megoldást a tömegközlekedésben kéne keresni:

"Változtatni csak akkor lehet, ha a tömegközlekedést az elővárosokból ingázók számára a budapestivel egységes egészként kezeljük és így tesszük versenyképessé. Ma minél távolabb megyünk a városmagtól, annál versenyképtelenebb a tömegközlekedés és annál többen ülnek autóba".

hirdetés

Nálunk is regionális alapon kéne kezelni a tömegközlekedést, ahogy azt tették már Európa számos országában. Ehhez négy érvet is felsorol:

"1. Legalább harminc éve halogatjuk a közös, zónás, MÁV-ra, HÉV-re, Volánbuszra, budapesti tömegközlekedésre egyaránt érvényes bérleteket, valamint a regionálisan összehangolt menetrendeket, egységes utastájékoztatást, régiós buszhálózatot.

2. A hév- és vasútvonalakra az agglomerációs településeken ma szinte sehol sem működik megfelelő ráhordás. Még ahol van is versenyképes vasúti közlekedés, nehéz megközelíteni az állomásokat. Hiányoznak a csatlakozó buszjáratok, a P+R parkolók, a biztonságos kerékpártárolók, az oda vezető kerékpárutak.

3. Nem halasztható tovább, hogy a vasútfejlesztés fókusza Budapestre kerüljön és ezáltal a MÁV az elmúlt 100 év tétlenségét, pontosabban a vasútfejlesztés Budapestre való érzéketlenségét meghaladja. A vasútnak a budapesti tömegközlekedés szerves részévé kell válnia.

4. A mai hév-vonalak a jövő budapesti metróvonalai – ma már azonban nem tartoznak egy intézményrendszerbe a budapesti tömegközlekedéssel, nem is a BKK rendeli meg ezeket a szolgáltatásokat. A hévek fejlesztésre szorulnak, 40-50 éves vonatok járnak, a hév-vonalakat pedig egyre inkább metrószerű üzemre kell átépíteni, hogy a föld alatt elérjék a belvárost" - írta Vitézy.

Fotó: illusztráció


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
metro.jpg

Népszava: egy véletlen elszólásban ismerték el a BKV-nál, hogy a felújított orosz metrók többsége valójában új

Vágó István, a BKV Vasúti Járműjavító Kft. felügyelőbizottságának egyik újonnan megválasztott DK-s tagja szerint szerint súlyos bűncselekmények gyanúját vetheti fel, ha bebizonyosodik, hogy a kocsik újak.
Címkép: MTI/Balogh Zoltán - szmo.hu
2020. január 21.


hirdetés

A BKV menedzsmentje gyakorlatilag beismerte az igazgatótanács rendkívüli ülésén, hogy az oroszoktól vett szerelvények többsége valójában új – írja a Népszava. A lap úgy tudja, hogy a beismerés tulajdonképpen egy véletlen elszólásként hangzott el az Igazgató Tanács rendkívüli ülésén, amelyet metrókocsik extrém rozsdásodása a Demokratikus Koalíció két delegáltjának kezdeményezésére hívták össze.

Az ülésen azt próbálták bizonygatni a BKV vezetésének képviselői a testület tagjainak, hogy nincs ok az aggodalomra, csupán a prototípusként leszállított első három szerelvény rozsdásodik. A cikk szerint az is elhangzott a ülésen, hogy "a BKV metrókocsi felújítási tenderét 2015-ben megnyerő orosz Metrowagonmash az első három kiszállított szerelvény szétszedése után arra jutott: azok annyira szétrohadtak, hogy nem érdemes a javítással bíbelődni és inkább új kocsiszekrényeket gyártanak". Majd azt is hozzátették, hogy azok nem fognak rozsdásodni.

Az IT-tagok ezután rákérdeztek, hogy ha mindent újra cseréltek, akkor mégis mi az a szerelvényeken, amely felújított és nem új. A BKV menedzsmentje először azt mondta, hogy a járműveken található AVR vontirányítási rendszer a régi, majd másodszor a kocsik közötti átjárók ajtaját említették régi elemként. Erre az egyik IT-tag megjegyezte, hogy az új ajtók távirányítással nyílnak, a régiek pedig kulccsal.

A Népszava szerint a felmerült kérdés jelentősége "jogi, pénzügyi és talán büntetőügyi szempontból is nagy: ha a tendert új szerelvényekre írták volna ki, nem pedig felújításra, akkor a Metrowagonmash európai piacon korszerűtlennek számító járművei labdába sem rúghattak volna".

A lap megkereste a BKV-t is azzal a kérdéssel, hogy a visszahozott szerelvényeknek pontosan hány százalékát tették ki az újonnan beépített, illetve kicserélt alkatrészek."A pontos adatokat a felújítást végző vállalkozó ismeri, az ő hatásköre volt az, hogy mely elemeket cseréli ki újra, ez akár metrókocsinként is eltérő lehet." - válaszolta a főváros közlekedési cége.

hirdetés

Vágó István, a BKV Vasúti Járműjavító Kft. felügyelőbizottságának egyik újonnan megválasztott DK-s tagja a rozsdás metrókocsiknál tett látogatása után a Facebookon azt vette fel, hogy ha bebizonyosodik, hogy új kocsikról van szó, akkor az súlyos bűncselekmények gyanúját vetheti fel.

A Népszava kereste Tarlós Istvánt, Budapest előző főpolgármesterét is, aki hivatalosan semmit nem kívánt mondani az ügyről, mivel véleménye szerint ez a BKV és a hatóságok feladata volt. Az utóbbi ugyan végezett folyamatos gyártásközi ellenőrzést, de nem azt figyelték, hogy a kocsik régiek vagy újak.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
borton.jpg

Mégis kifizeti az állam a megítélt börtönkártérítéseket a kormányhatározat szerint

Eszerint mégsem mondja fel a börtönkártérítések kifizetését a kormány, csak kitolják azt a határidő végéig. Eddig is ez volt a gyakorlat, tehát nem változott semmi.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 21.


hirdetés

Azonnali hatállyal felfüggeszti a kormány a börtönkártérítések kifizetését, az Igazságügyi Minisztérium pedig felülvizsgálja a szabályozást - közölte a hivatalos kormányhatározat megjelenése után a Kormányzati Tájékoztatási Központ kedden az MTI-vel.

A közlemény szerint

a kormány célja az, hogy megállítsa a "börtönbizniszt", amely mára többmilliárdos pénzügyi iparággá vált.

A börtönben ülő bűnözők, ügyvédjeik segítségével már tizenkétezer pert indítottak a magyar állam ellen, és tízmilliárd forintot pereltek ki a rossz börtönkörülményekre hivatkozva. A kormány álláspontja szerint ez visszaélés az európai uniós és a magyar jogszabályokkal.

Hangsúlyozták, hogy a "börtönbiznisz" károsítja az államot és az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat, valamint sérti az emberek igazságérzetét. A társadalom nem azért küldi a bűnözőket a börtönbe, hogy ott meggazdagodjanak és milliomosokká váljanak - tették hozzá.

hirdetés

A közleményben kitértek arra is, hogy Magyarországon 2010 óta folyamatosan nő a börtönférőhelyek száma, új börtönök épültek és börtönfejlesztések vannak folyamatban.

"Csakhogy a megjelent jogszabályban szó sincs arról, hogy a kormány nem fizetné ki azokat a jogerős kártérítési igényeket, amelyeket egyébként az általa beterjesztett és a parlament által elfogadott törvény tesz lehetővé" - szúrta ki a 444.hu.

"Az egyes ügyekben a jogszabályok által biztosított legvégső időpontig a börtönzsúfoltság miatti kártalanítások kifizetését haladéktalanul függessze fel"

- olvasható a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat.

Karsai Dániel alkotmányjogi, emberi jogi ügyekkel foglalkozó ügyvéd az Index kérdésére azt mondta, a fent idézett mondat azt jelenti, hogy a minisztérium a határidő végén fog fizetni, ami eddig is a gyakorlat volt.

"A megjelent kormányhatározat alapján a leghatározottabban azt mondhatjuk, hogy nem függesztették fel a kifizetéseket"

- fogalmazott Karsai Dániel.

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
felveteli-nehez-iskolaba.jpg

Csökkennek a felvételi ponthatárok

Ennek a jogászok örülhetnek a legjobban.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 21.


hirdetés

Nem minden állami ösztöndíjas képzés esetében lesz maximum 400 pont a bekerülési ponthatár – értesült a Világgazdaság.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium döntése alapján a nem a ponthatárrendszerben történt változás, hanem Palkovics László szakminiszter 41 szak esetében meghatározta, hogy az állami ösztöndíjas képzéseknél a bekerülési ponthatár nem lehet magasabb 400 pontnál.

A szaktárca azt is elárulta a lapnak, hogy a változtatás a hallgatók érdekében történt, így azoknak is van esélyük bekerülni az egyetemekre, akik kitűnően zárták a középiskolát, ám többletpontokkal nem rendelkeznek. Az alacsonyabban maximált ponthatár elsősorban a vidéki egyetemek szakjaira jelentkezők számára lesz nagy segítség.

A laphoz eljuttatott adatok szerint a nemzetközi gazdálkodás szakon a 2019. évi 420-ról 2020-ban 400-ra, a nemzetközi tanulmányok szakon a korábbi 455-ről 400-ra, a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés osztatlan képzésben 420-ról szintén 400 pontra csökken a ponthatár.

A legjobban a jogászok járnak, az osztatlan mesterképzés szakon ugyanis a 2019-es 440-es határhoz képest 350 pontra csökkent a magyar állammi ösztöndíjas képzés bekerülési ponthatára.

hirdetés

Azt azonban kiemelték, hogy a végleges ponthatárok a jelentkezők számától és a nyitott helyektől függően bizonyos intézmények esetében 400 pont fölött lehetnek.

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
P1010391.jpg

Csótányokat és egereket is talált egy budapesti pizzasütödében a Nébih, azonnal bezáratták

Emellett az épületben több élelmiszerhigiéniai hiányosság is volt, ezekről a Nébih videót is készített.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 21.


hirdetés

Több súlyos higiéniai hiányosságot is feltártak egy fővárosi, pizzakészítést és házhozszállítást végző egység ellenőrzése során a Nébih szakemberei.

Az ellenőrök az üzlet egész területén, így a konyhában, a szárazáruraktárban, a szociális részben (öltöző, iroda), a közlekedőkben, a dagasztó, expediáló helyiségekben is csótányokat találtak. A rovarok jól láthatóak voltak a falakon, a padozaton, a hűtőben, a fali polcokon, a készételes edényeken és a kiszállításhoz használt dobozokon is. A padozaton csótánytetemek is voltak. A konyhai hűtő mögött élő egeret találtak a Nébih ellenőrei.

A helyszíni vizsgálat során egyéb élelmiszerhigiéniai hiányosságok is napvilágra kerültek. Az oldalfalakon sérült, töredezett csempeburkolat, a konyhában nagy felületen leváló mennyezeti festés fogadta a hatóság szakembereit. A hulladéktárolóból nyíló szárazáruraktár, a nyitott, takarítatlan hulladékgyűjtő edények, a poros, pókhálós falazat egyaránt veszélyeztetették az ott tárolt élelmiszer-alapanyagok tisztaságát. A szociális részben nem volt kézmosó, a konyhai kézmosónál kézfertőtlenítőszer.

Az élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő hiányosságok miatt a Nébih azonnali hatállyal bezáratta a helyet. Ezen túlmenően a hatóság 12 tétel jelöletlen, nem nyomonkövethető és 1 tétel lejárt minőségmegőrzési idejű élelmiszert azonnali hatállyal kivont a forgalomból, és újbóli forgalomba hozatalát megtiltotta, valamint elrendelte az állati eredetű élelmiszerek megsemmisítését.

Az egység az élelmiszerbiztonsági hiányosságok kijavítása után, a hatóság kedvező eredményű helyszíni szemléjét követően január 20-tól folytathatta a tevékenységét.

hirdetés

Az eljárás és a bírság megállapítása folyamatban van. Az érintett vállalkozás adatai megtalálhatóak a jogsértés listán.

hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!