hirdetés

Világvárosokban repesztenek az elektromos csúcsautók – hamarosan indul a Formula E hatodik szezonja

Az elektromos autózás csúcsa, az elektromos Forma-1-nek vagy Zöld Forma-1-nek is nevezett Formula E egyre népszerűbb. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a sorozatról.
Malinovszki András - szmo.hu
2019. november 03.


hirdetés

Mint arról nemrégiben beszámoltunk, Extreme E néven elektromos hajtású tereprali versenysorozat indul 2021-ben, meglehetősen patinás mezőnnyel. A "zöld Dakar-rali" azonban nem az első csúcstechnikájú autóverseny lesz, ami környezetkímélőbb technológiával próbálja meg magához vonzani a sebesség szerelmeseit:

a Formula E 2014 óta jelenti az villanyautózás csúcsát

világvárosokban kialakított pályákkal, klasszis versenyzőkkel és igen komoly háttértámogatással. A november 22-i versennyel immáron hatodik szezonját kezdi meg a mezőny.

A 2014 ősze óta zajló Formula E nem különbözik alapvetően a Formula-1-től, vagy más hasonló, együléses versenysorozattól. 11 csapat 22 pilótája versenyez úgy nevezett "e-prix"-ken (a szokásos Grand Prix elnevezésre utalva)

1,9 és 3,4 km közötti hosszúságú városi pályákon, amelyeket többnyire nagy világvárosok központjában, egyszerű közútból alakítanak ki.

hirdetés

A hasonlóság és a nemzetközi automobil-szövetség szerinti szabályzat miatt olykor szokták "elektromos Forma-1-nek" vagy "zöld Forma-1-nek" nevezni. Kétségtelen, hogy a kasztni felépítése hasonló, és megtalálható a F1-ben már szabványosított fejvédő, az ún. HALO (magyar fordításban gyakran: glória) is, de a 2018 óta használt második generációs autók sok műszaki és aerodinamikai megoldásban eltérőek.

Úgynevezett Gen 2-es típusú Formula E autó. Forrás: Formula E

A technikai adatok igen sokatmondóak: az autósportban jól csengő McLaren cég által gyártott akkumulátorok a Dallara-kasztnis autókat 250 kW-os teljesítménnyel

2,8 másodperc alatt képesek 0-ról 100 km/órára gyorsítani, a végsebesség pedig eléri a 280 km/órát is

- ami városi pályákon nem jelentősen kevesebb, mint akár a Forma 1-es autóké. További érdekesség az úgynevezett fanboost-mód: a nézőknek a futam kezdete előtt (az új szezonban nem sokkal a rajt után is)

lehetőségük van a számukra szimpatikus pilótát extra kilowattokkal segíteni.

Különböző közösségimédia-felületeken szavazhatnak arról, ki legyen az az 5 pilóta, aki a verseny tetszőlegesen választott 5 másodpercében plusz energiával szállhat szembe riválisával. Ezen kívül a versenyirányítás minden pályán kijelöl egy olyan zónát, amit a versenyzők érinthetnek - letérve az ideális ívről -, ezzel nyerve újabb 25 kW plusz energiát. (Ezeket a zónákat csak nem sokkal a versenyhétvége előtt közlik a csapatokkal és a versenyzőkkel.)

Ha valaki csak a benzingőz és a hangosan bőgő motorok miatt szereti a technikai sportokat, annak a Formula E minden bizonnyal nem a legjobb választás. Az autóversenyeket kísérő efféle kötelező elemeken kívül azonban minden megvan az elektromos versenyzésben is: bátor, kockázatvállaló pilóták, csúcstechnológiájú autók, taktikai és kerék kerék elleni küzdelmek.

Az alábbi videó megmutatja, milyen autókkal fognak küzdeni a Formula E versenyzői a 2019/2020-as, őszi-tavaszi lebonyolítású szezonban. A bemutató annyiban csalóka, hogy a járművek külön-külön indítva természetesen még csendesebbnek hatnak, mint a versenyhétvégéken.

Az előremutató zöld technológia miatt nem csoda, hogy olyan emberek is elkötelezettek a versenysorozat iránt, mint a környezetvédelmi aktivitásáról híres Leonardo DiCaprio. A színész a Formula E "alapító atyái" közé tartozik, a sorozat kezdete óta résztulajdonosa a Venturi csapatnak, amely a korai évek nehézségei után 2019 tavaszán már futamgyőzelmet is tudott szerezni. Csapatának tagja a volt F1-es Ferrari-pilóta, Felipe Massa is. Rajta kívül egyébként számos ex-Forma-1-es pilóta volt vagy jelenleg is tagja a mezőnynek: pl. a több mint 250 F1-es rajttal büszkélkedő Jarno Trulli (ő saját csapatot is tulajdonolt), 1997 Forma-1-es világbajnoka, Jacques Villeneuve, vagy épp a tavalyi FE-bajnok, Jean-Éric Vergne. Autógyártók közül megtaláljuk a sorozatban az Audit, a BMW-t, a Jaguart vagy a Nissant is.

DiCaprio egyébként producere egy idén tavasszal elkészült dokumentumfilmnek is, amely a versenysorozat kulisszái mögé enged betekintést.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés

Rózsaszín lett a jég az Alpokban, vészjósló dologra világít rá

Ráadásul még az sem teljesen világos, hogyan került oda az elváltozást okozó alga.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. július 06.


hirdetés

Érdekes jelenségre figyeltek fel az olasz Alpokban: a Presena-gleccser felületén rózsaszín árnyalatban pompázik a jég. Az ezt vizsgáló tudósok azt már megállapították, hogy egy alga miatt alakult ki az elszíneződés, azonban az még rejtély, hogyan került oda - írja a Science Alert.

A Biagio Di Mauro, az olasz nemzeti kutatótanács egyik tagja elmondta, hogy

a jelenséget az Ancylonema nordenskioeldii nevű alga okozza, amelyet már Grönlandon is megfigyeltek.

Az alga jelenléte önmagában véve nem jelent veszélyt, ugyanis kisebb mértékben megjelenése a sarkkörökön normálisnak számít. Grönlandon azonban az utóbbi években jelentősen megnőtt a számuk, amelynek oka a globális felmelegedésben keresendő. A jég ugyanis alapesetben a napfény több mint 80 százalékát képes visszaverni, ám ha az alga akadályozza ebben a képességében, kevesebb fényt ver vissza és többet nyel el, ez pedig olvadáshoz vezet.

Az olvadt, vizes környezet megfelelő táptalaja az algáknak, amelyek egyre nagyobb területet hódítanak el, nagyban hozzájárulva a gleccserek olvadásához.

hirdetés

Azt egyelőre nem tudják biztosan, hogyan kerülhetett az európai kontinens közepére a rózsaszínű alga, Di Mauro - aki korábban Svájcban, a Morteratsch-gleccseren is hasonló jelenséget figyelt meg - elmondta, hogy jelenleg azt vizsgálják, a felmelegedés mellett milyen emberi tényezők járulhatnak még hozzá az algák megjelenéséhez. Elsősorban a túrázók és a síelők hatását akarják górcső alá venni.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
CsepeliFoto.jpg

Csepeli György: A mesterséges intelligencia nemcsak áldásokat, hanem átkokat is hozhat az emberiségre

Hol tart az ember és a technológia versenyfutása? Mit hoz fajunk evolúciójának újabb stádiuma? Miért szolgáltatjuk ki magunkat megfoghatatlan hatalmaknak? Ilyen kérdéseket tesz fel a szociológus új könyve.
Göbölyös N. László - szmo.hu
2020. július 08.


hirdetés

Ember 2.0 – A mesterséges intelligencia gazdasági és társadalmi hatásai címmel jelent meg dr. Csepeli György szociológus új könyve. A szerző kelenföldi otthonában beszélgettünk róla.

- Az ember problémamegoldó intelligenciája mindig is hatékony volt – írja. A kérdés, hogy mire használta. Ön rögtön hoz néhány szörnyű példát: Holokauszt, Hirosima, Gulagok...

- Meglehetős szorongással tekintek a könyv fogadtatására, mert eddigi könyveim a hagyományos szociálpszichológia területén mozogtak, az emberi dráma különböző aspektusaival foglalkoztak. Ilyen értelemben ez a könyv messze túllép ezen a téren.

Ugyanakkor változatlanul az a fő kérdés, hogy mi történik az emberrel az Emberi Színjáték új fejezetében és az milyen következményekkel jár.

A könyvet négy alapvető irány szervezi: a digitális átalakulás, ami azt jelenti, hogy létünknek nagyon jelentős részaránya áttelepül a virtualitásba. Ettől még nem szűnik meg a fizikai létezésünk, de digitális lenyomatunk visszaható erőként is meghatározó lesz. A második vonal a mesterséges intelligencia, amelynek programjainál megfigyelhető a folyamatos haladás az autonómia irányába. Mint a gyereknél, aki születésekor még teljesen tehetetlen, de már csírázik benne az intelligencia, és előbb-utóbb eljut a felnőtt korig, amikor már tudja önmagát menedzselni. A mesterséges intelligencia el fog jutni olyan szintű autonómiáig, amely már kihívója lesz az emberi autonómiának. A harmadik: 

hirdetés

ha majd a mesterséges intelligencia egyre inkább áthatja az emberi élet teljességét, nemcsak áldásokat, hanem átkokat is hozhat az emberiségre. Eljuttathat bennünket a totális ellenőrzöttség állapotába, amit Martin Heidegger „machinációnak” nevez, és megfoszt bennünket attól, ami emberré tesz: a szabadságtól.

A negyedik mintegy összefoglalja az első hármat: elképzelhető-e, kérdezem az utolsó fejezetben és nem tudom rá a választ, hogy az ember és a mesterséges intelligencia valamiképpen egybeolvad és elvezet-e bennünket egy olyan állapotba, amely nem a jelenlegi Ember 1.0.-t tartja életben, hanem

egy nietzschei értelemben vett „emberfeletti embert” eredményez, akinél már nem tudjuk megkülönböztetni, hogy mi benne a gép és mi benne az ember.

Ami a problémamegoldó intelligenciára vonatkozó kérdést illeti, arra azt válaszolom, hogy az ember egyik legfontosabb képessége a megértés. Lehetetlen lenne a túlélésünk, ha csak a meglévő problémákat tudnánk megoldani. Az állatok sem tesznek mást, csak ők „szakosodtak”. Az egér ideig-óráig el tud menekülni a macska elől, a macska viszont előbb-utóbb képes elkapni az egeret. Az ember viszont az evolúció befejezetlensége okán arra van ítélve, hogy a túléléshez elégtelen biológiai programjait kiegészítse. Más kérdés, hogy ez a kiegészítés napjainkban elvesztette mértékét:

olyan problémákat kreáltunk a világban – a klímaváltozást, a  járványokat, a migrációt, a pénzügyi rendszer elszabadulását – amelyek kezelésére úgy tűnik, a természetes ész nem alkalmas.

De például a járványok okozta negatív hatások előrejelzésére, a nyomonkövetésre, a kezelés hatékonyságának ellenőrzésére létezik egy DAMA nevű program, amely a nagy adattömeg kihasználásával mérnöki pontossággal meg tudja mondani, hogy hol, mikor, mire kell számítanunk epidemiológiai ügyekben. Az emberi ész jelenleg még versenyben van a mesterségessel, még urai vagyunk a helyzetnek. A könyvben három stádiumát írom le a mesterséges intelligenciáknak: az orákulum, a dzsinn és az uralkodó típust. Jelenleg a dzsinn szakasz elején tartunk. Az autonómia már nyiladozik, de odáig még nem jutott el, hogy ellenünk fordulhasson.

- „Nincs olyan egyén, akinek emlékezete versenyezhet a Google keresőprogramjával” – írja. Szüksége van-e az embernek ennyi információra, meddig leszünk képesek kiválasztani és elraktározni a számunkra értékeseket?

- Az információ az élet maga. Attól nem félek, hogy túl sok információ ér bennünket. Megvannak bennünk a pszichológiai mechanizmusok, melyek révén a nem lényegeset elfelejtjük, vagy a kellemetlen, traumatizáló információkat elfojtjuk. A tudatunkban van egy jól működő információ-gazdálkodás, és ez szerintem a jövőben is így lesz. Hogy emlékezetünket megkíméljük bizonyos tárgyi tudástól, annak én javarészt előnyeit látom. Azt, hogy a Google kereső motorjai lehetővé tesznek előrejelzéseket, hogy vagy felszínre hoznak olyan, a kollektív tudat megismerésében fontos mechanizmusokat, amire másképpen nem lenne lehetőség, mert ennyi adat senkinek sem áll a rendelkezésére. A könyv végén írom, hogy

meg kell tanulnunk együtt élni azzal a helyzettel, hogy bizonyos dolgokra nekünk már nem kell emlékeznünk.

Ez egy újfajta alkalmazkodást jelent.

- Nincs meg annak az a veszélye, hogy ez a „kiszolgálás” szellemi tunyaságot szül?

- Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy az internetet megelőző korokban az emberek megismerési képességei rendkívül egyenlőtlen módon oszlottak el. Idézem is Macchiavellit, aki azt mondta: egyes emberek képesek önálló gondolatok kitalálására, mások képesek ezek megértésére, egy harmadik, nagyobb csoport viszont egyikre sem. Tehát az „elit” és a „nem elit” között van egy hatalmas szakadék. Ennek vannak társadalmi, genetikai, pszichológiai okai.

Nincs okunk arra, hogy a korábbi korokra egyfajta idealizált tudásállapotot vetítsünk vissza, mert a múltban még inkább jellemző volt, hogy a nagy sokaságnak fogalma sem volt semmiről, miközben volt egy kis elit, amely csodálatos szellemi képességek birtokában nagy dolgokat hozott létre, akár alkotásban, akár pusztításban – vagy a kettőt együtt.

Mint például Napóleon, akinek páratlan intelligenciája volt, és nagyon nehéz eldönteni, hogy az építésben vagy a rombolásban volt-e inkább eredményes. De meggyőződésem, hogy ez a technológia inkább enyhíthet az egyenlőtlenségen, mintsem hogy tovább mélyítené.

- Ezzel kapcsolatban említi, hogy jóval nagyobb esélye lett a tudás perifériáján lévőknek a „központba” kerülni, miközben a központban lévőknek sincsen „bérelt helye.”

- Barabási Albert-László hálózatelmélete egyértelműen azt mutatja, hogy minél többen vannak egy hálózatban, annál nagyobb esély van arra, hogy akik benne vannak, közel kerülhessenek egymáshoz. Tehát a távolság a hálózatban korántsem olyan fatális, mint a fizikai térben.

Fizikailag semmi esélyem, hogy az amerikai elnök közelébe kerüljek, de a hálózatban 7-8 lépésen keresztül megtalálhatom hozzá az utat. A távolság leredukálódik, elporlasztja az emberek között azt a „roppant jeges űrt”, amelyről Tóth Árpád ír.

A másik előny pedig a mobilitás. A hálózat előtti társadalmi szerkezetek meglehetősen merev korlátokat állítottak az emberek különböző kategóriái, férfiak és nők, szegények és gazdagok, vidékiek és városiak közé. Ezek leküzdése sokszor lehetetlen volt. Ritka kivételnek számított a 15. században született Bakócz Tamás, aki jobbágyi sorból jutott el odáig, hogy a pápaságra is komoly esélye volt. Ma viszont már a hálózat által sokkal könnyebb kikerülni a sors adta hátrányos helyzetből, mint valaha. A tehetség, a szorgalom, a hozzáértés, a szerencse, a siker fő alkotóelemei, sokkal inkább megtalálják a maguk közegét ebben a világban.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
elon-musk.jpg

Elon Musk: A Tesla már nagyon közel jár a teljesen önvezető autó kifejlesztéséhez

A cég vezetője meg van győződve róla, hogy még idén elkészülhet az ötödik szintű járműtechnológia, amelynek köszönhetően már nem lesz szükség sofőrre az önvezető autókban.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. július 09.


hirdetés

Elon Musk szerint már nagyon közel járnak a Teslával az önvezető járműtechnológia kifejlesztéséhez, amelynek segítségével már egyáltalán nem lesz szükség emberi beavatkozásra az önjáró autó vezetéséhez.

Az amerikai cég vezetője egy, a sanghaji World Artificial Intelligence Conference (WAIC) mesterségesintelligencia-konferencia megnyitóján lejátszott videóüzenetben beszélt arról, hogy már nagyon jól állnak ezen a területen, és meg van győződve róla, hogy a teljesen önjáró autók nagyon hamar meg fognak valósulni. Ezekben már

az úgynevezett ötödik szintű járműtechnológia fog dolgozni, amely Musk szerint már idén elkészülhet. Ez a technológia lehetővé teszi, hogy az elektromos autókban már egyáltalán nem lesz szükség sofőrre, a kocsi önállóan képes lesz közlekedni.

A Teslán kívül egyébként más autóipari és tech cégek is dolgoznak a teljesen önvezető autókon, mint például az Alphabet Inc., a Waymo és az Uber Technologies, amelyek milliárdokat költenek erre a célra. A szakértők szerint azonban időbe telik majd a technológia kifejlesztése és az is, hogy az emberek teljes bizalommal használják.

Forrás: Reuters

hirdetés


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés

A klímaváltozással egyre gyakoribbá válnak a gyilkos villámcsapások

A hatalmas villámok egyre több emberéletet követelnek, de az eddig gondoltnál sokkal veszélyesebbek az erdők fáira is.
  Foto: Wikimedia Commons - NOAA Photo Library  - A. Clark - szmo.hu
2020. július 10.


hirdetés

A sötét eget fényesen kettéhasító villámok évezredek óta rettegéssel töltik el az embereket, nem véletlenül nevezi a régi magyar nyelv is „istennyilának”. Már az ókori görög-római hitvilágban is villámokkal a kezében ábrázolták Zeusz/Jupiter főistent, és a villámlásokhoz számtalan mítosz, vallásos legenda kötődik.

A ma élő idősebb nemzedékeknek bizonyára feltűnik, hogy a villámok egy-egy vihar idején gyakoribbak, szélesebb spektrumot világítanak be és hosszabbak is, mint néhány évtizeddel ezelőtt.

Ez pedig elválaszthatatlan a klímaváltozástól, amely minden korábbinál nagyobb károkat okoz a Föld légkörének és élővilágának, és erre csak a közelmúltban kezdtek rádöbbenni az ökológusok.

Becslések szerint évente 24 ezer ember hal meg villámcsapásban, és 10-szer ennyien sebesülnek meg.

Az áldozatok többsége a szegényebb országokból való, ahol az embereknek nincs hová elbújniuk a villámok elől. 2016 tavaszán például Bangladesben négy nap alatt 64-en haltak meg, mert ez a rizsaratás ideje.

hirdetés

A villámok kártékony hatása azonban nem merül ki ebben. Néhány mikromásodperc alatt képesek egy légáramlatot 30.000 C fokra felhevíteni, az így létrejött gyors kémiai reakciók pedig feltörik az oxigén- és nitrogénmolekulák kötéseit és szennyező nitrogén-oxidot hoznak létre.

Emellett napjaink számos erdőtüzét is villámlás okozza, és ezek rengeteg fa pusztulásával járnak, amelynek különösen tragikus példáját láttuk az idén év elején Ausztráliában. A trópusokon pedig áldozatul eshetnek a legcsodálatosabb ősfák is.

Bár a villám okozta erdőtüzek mindig hozzátartoztak az erdők életciklusaihoz, helyet biztosítva új fák növéséhez és bizonyos magfajták csírázásához, egyre inkább nemkívánatos jelenséggé válnak az aszály sújtotta, tűzveszélyessé vált vidékeken.

A villámoknak az amazonasi esőerdőkre gyakorolt hatásáról végzett kísérletet Lucy Rowland, az exeteri egyetem ökológusa. Tűket szúrt néhány fába, hogy tesztelje a fanedvek áramlását a törzsükben, majd biztonságos helyről végignézte a villámlást.

Amikor visszatért a fához, a tűk elhamvadtak, de a fák nem mutattak sérülésnyomot. Néhány hónappal később azonban elpusztultak.

Ha a mérsékelt égövön villám csap egy fába, annak rögtön látható nyomai vannak. E csendes pusztulás láttán azonban Rowland kollégája, Tim Hill számításokat végzett a villámokról készült műholdas felvételeket és térségben lévő fák adatait felhasználva.

Megállapította, hogy ha minden fának ugyanannyi esélye lenne, hogy belecsap a villám, akkor annak semmi jelentősége nem lenne az erdő sorsát illetően.

Csakhogy a legnagyobb fák a leggyakoribb áldozatok, amelyeknek szerepe kulcsfontosságú: a biodiverzitás központjai, rovarok lakhelyei, emellett ezek tárolják a víz és a széndioxid legnagyobb részét.

Éppen ezért ma még felmérhetetlen az a kár, amelyet az egyre sűrűsödő és egyre váratlanabbul lesújtó villámok okoznak a trópusi erdőknek.

Hill most Nigériában és Ghanában 20 ezer fára szerel dróthuzalokat, hogy a villám által indukált mágneses mezőkkel pontosan be lehessen azonosítani a megsérült fákat.

Steve Yanoviak amerikai kutató, a louisville-i egyetem munkatársa, aki szinte testközelből érzékelt egy fába csapott villámot 1996-ban egy panamai erdőben, ellenőrző kamerákat telepített az erdő fölé, valamint több méterrel a föld alá olyan rendszert, amely jelzi az elektromos hullámokat. Így – algoritmusok és egy drón segítségével – megtalálhatják a villámcsapás által halálra ítélt fákat.

Az adatgyűjtés még folyik, de az máris kiderült, hogy a nagy trópusi fák fele villámcsapás miatt pusztul el, méghozzá úgy, hogy egyetlen villámlás, amely ledönt egy fát, átlagosan további ötöt megsebez. Ha ezt kivetítjük globális szintre, akkor

évente 190 millió trópusi fát öl meg a villám. Ez az összes elpusztult nagy fa 5%-a lehet

– mondta a New Scientist-nek Yanoviak, aki szerint csak most kezdjük megérteni a villámok jelentőségét.

Becslések szerint évente mintegy 1,4 milliárd villám sújt le évente a Földre, de ez az adat csupán helyi megfigyelésekre támaszkodhat.

2014-ben David Romps, a Berkeley egyetem kutatója nagy felzúdulást keltett azzal a modelljével, amely azt jósolta, hogy a villámlások gyakoribbak lesznek a bolygó felmelegedésével. Előrejelzése szerint

minden 1 Celsius fokos hőmérséklet-emelkedéssel 12%-kal nő a villámcsapások esélye, és ha nem csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása, ez a növekedés az évszázad végére elérheti az 50%-ot is.

Romps aggodalmai nem túlzottak. Sander Veraverbeke holland kutató az észak-kanadai és alaszkai fenyőerdőket sújtó villámokat tanulmányozta, és megállapította, hogy a sarkvidéki erdőkben évente 2-4 %-kal nőtt a villám okozta tüzek száma az elmúlt 40 évben. A két klimatológus hasonló tendenciát fedezett fel Skandináviában és Szibériában is.

Itt az erdők letarolásának van egy további veszélye: a pusztán maradt területeken több napfény tud behatolni az állandó jégtakaróba. A permafroszt viszont hatalmas mennyiségű széndioxidot őriz, amely, ha felolvad, mind az atmoszférába kerül. Ez pedig ördögi körhöz vezet: a felmelegedéstől több lesz a villám, amelynek nyomán több tűz keletkezik. A tüzek felerősítik a káros kibocsátásokat, amelyek tovább növelik a hőmérsékletet.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!