hirdetés
auto1.jpg

Világújdonság: önvezető autós parkolás először Magyarországon

Beltéri okosparkolást mutatott be az AImotive, a HERE és a Vodafone. A kísérleti autók Budapest több mélygarázsában képesek emberi beavatkozás nélkül szabad helyet keresni és biztonságosan leparkolni.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. november 18.


hirdetés

Az AImotive, a HERE Technologies és a Vodafone Magyarország bejelentették, hogy kilenc hónapos együttműködésük eredményeképpen skálázható automata parkolási megoldást hoztak létre.

Az együttműködés eredménye egy kereskedelmi szempontból is életképes, automata parkolási rendszer.

A prototípus járművek olyan technológiai megoldást mutatnak be, amelyet autógyártók és autóipari beszállítók használhatnak majd.

A kísérleti autók Budapest több mélygarázsában képesek emberi beavatkozás nélkül szabad helyet keresni és biztonságosan leparkolni.

Az automatizált vezetési funkciókat az AImotive aiDrive AI-alapú szoftvere biztosítja, amelyet több nemzetközi autóipari szereplővel együtt dolgozva fejleszt a magyar cég. A HERE Technologies a mélygarázsok térképét készítette. A Vodafone parkolószenzorai, amelyek a parkolóhelyek foglaltságát jelzik a rendszernek, a szolgáltató Keskenysávú-IoT (NB-IoT) hálózatán keresztül kommunikálnak.

hirdetés

A térképeket, beleértve a parkolóhely-információkat, a Vodafone mobilhálózatán keresztül tölti le az autó szoftvere a mélygarázsok bejáratánál. Ennek köszönhetően a térképek mindig naprakészek, és a sofőrök még kiszállás előtt megtudhatják, hogy járművük hol fog parkolni. A járműveket az aiDrive a beérkező szenzoradatok alapján a szabad parkolóhelyeket és a térképet felhasználva vezeti a mélygarázsban, és új helyet keres, ha az eredetileg kiválasztott parkolót útközben elfoglalták.

"Egy ilyen automata parkolósofőrrel a vezetőknek nem kell üres parkolóhelyek keresésére pazarolni az idejüket. Ráadásul a rendkívül pontos rendszernek köszönhetően sokkal közelebb állhatnak egymáshoz az autók, így több jármű férhet el ugyanabban a mélygarázsban. Az automata parkolásra skálázható és megfizethető megoldást találni rendkívül fontos lépés az önvezetés irányába"

- hangsúlyozta Kovács Péter, az AImotive termékekért felelős vezetője.

"Számtalan előnye lehet a vezeték nélküli kommunikációnak az autóiparban, és a vezetés-automatizálás ilyen módja csak egy példa. Több sikeres kültéri okosparkolással kapcsolatos projekt után ez a fejlesztés lehetőséget adott arra, hogy az NB-IoT megoldásainkat mélygarázsokban tegyük próbára. Így rendkívül hasznos tapasztalatokat gyűjthettünk a jövő közlekedéséről még az 5G technológiák elterjedése előtt" - nyilatkozta Király István, a Vodafone Magyarország Vállalati Szolgáltatások Üzletág Vezérigazgató-helyettese.

"A forgalmi torlódások és a kevés parkolóhely a legfontosabb problémák közé tartoznak, amelyekkel a belvárosokban manapság szembesülünk"

- mondta Knuth Sexauer, a HERE Technologies szenior értékesítési igazgatója.

"Ez a megoldás jól szemlélteti a szakmai partnerségben rejlő együttműködés erejét, amelynek segítségével komoly problémákat oldhatunk meg és a technológiát az életminőségünk javítására használhatjuk."


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
atomhaboru-katasztrofa-publicdomainpictures.jpg

A „sima” halál ehhez képest semmi: ez várna rád egy nukleáris apokalipszis közepébe kerülve

Aki egy atomrobbanás hatósugarába kerül, megsemmisül, de a Föld és az óceánok minden élőlénye megérezné.
Fotó: Public Domain Pictures - szmo.hu
2020. február 19.


hirdetés

Alan Robock klimatológus, a New Jersey állambeli Rutgers egyetem kutatója egy Oroszország és az Egyesült Államok közötti totális atomháború szörnyű vízióját vázolta nemrégiben a Fox News-nak adott interjúban. Ebben emlékeztetett arra, hogy egy atombomba olyan, mintha a nap egy darabját vinnék a Föld felszínére a másodperc tört részére, és ezáltal egy bizonyos körzeten belül minden porig égett, ahogyan Hirosimában a 15 kilotonnás robbanó erejű bomba nyomán.

Egy atomháború esetén a robbanások nyomán keletkezett minden füst felszállna a sztratoszférába, és több mint öt éven át eltakarná a napot. Lehűlés jönne, kevesebb napsütéssel, kevesebb esővel, ugyanakkor nagy mennyiségű UV-sugárzás érné a Földet, mert az ózonréteg elpusztulna

– idézte a Futurism.

Robock és kutatócsapata már tavaly közölt egy tanulmányt az amerikai geofizikus szövetségének lapjában, amelyben azt jósolták, hogy

egy nukleáris háború átlagosan 9 Celsius-fokkal csökkentené a globális hőmérsékletet, és nyáron az északi félteke nagy részén fagypont körüli hőmérséklet lenne még nyáron is.

hirdetés

Mindez súlyos élelmiszerhiányhoz is vezetne. Az óceánok a jelenleginél sokkal nagyobb széndioxid-mennyiséget nyelnének el, amelytől tovább savasodnának, és feloldanák a kagylók, rákfélék páncélját és a korallokat.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
oreg-no-pxfuel.jpg

Három generáció alatt megháromszorozódott az emberi élettartam

A kutató szerint a társadalmak még nincsenek felkészülve arra, hogy tömegével jelennek meg 80-90 évesek.
MTI, Fotó: Illusztráció/Pxfuel - szmo.hu
2020. február 20.


hirdetés

Három emberöltő, körülbelül 150 év alatt megháromszorozódott a várható élettartam - mondta Steigervald Krisztián generációkutató csütörtök reggel az M1 aktuális csatornán.

A kutató elmondta, az emberiség történetének 99,9 százalékában a várható élettartam 30, de még 160 évvel ezelőtt is csak 45 év volt a svéd nők körében.

Ma a japán nők élnek a legtovább, az ő várható élettartamuk már 87 év.

"Egész egyszerűen nincs arra felkészülve a társadalom - egyénileg és családpolitikailag vagy társadalompolitikailag sem -, hogy miként lehet kezelni azt, hogy tömegével megjelennek olyan emberek a társadalomban, akik 80-90 évesek"

- mondta a kutató.

hirdetés

"Felvetődik, hogy ez a tömeg aktívan vagy inaktívan tölti-e az időskorát, illetve meddig fog tartani a nyugdíjkorhatár, ha az ember 90-100 évig él"

- tette hozzá.

Hangsúlyozta azt is, fontos szerepük van a területet kutató szakembereknek, akik megoldásokat kínálnak az ebből fakadó társadalmi konfliktusokra.

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
no-baba-pxfuel.jpg

Először született gyermeke egy rákbeteg nőnek mesterségesen érlelt és lefagyasztott petesejtekből

A 34 éves francia nő meddő volt, mert öt évvel korábban emlődaganat miatt kemoterápiával kezelték. Még ezelőtt vettek tőle petesejtet, így végül anya lehetett.
MTI, címkép: illusztráció (Pxfuel) - szmo.hu
2020. február 19.


hirdetés

Először született gyermeke egy rákbeteg nőnek éretlen petesejtből, amelyet laboratóriumban érleltek, lefagyasztottak, majd öt évvel később felolvasztottak és megtermékenyítettek - jelentették be a Párizs melletti Antoine Béclere Egyetem Kórházának szakemberei az Annals of Oncology folyóiratban.

Esetleírásukban ismertették, miként született fia egy 34 éves francia nőnek, aki meddő volt, mert öt évvel korábban emlődaganat miatt kemoterápiával kezelték.

A daganatos betegség kezelése előtt az orvosok hét éretlen petesejtet vettek petefészkeiből és az in vitro peteérlelés (IVM) módszerével laboratóriumban lombikban érlelték őket.

Az érett petesejteket azután lefagyasztották nagyon gyorsan folyékony nitrogénnel, hogy csökkentsék a jégkristályok formálódását és a sejtkárosodást.

Eddig még soha nem sikerült ily módon daganatos beteget megtermékenyíteni,

hirdetés

igaz születtek gyermekek in vitro peteérleléssel, de azokban az esetekben nem fagyasztották le az érett petesejteket, hanem azonnal visszaültették a páciensbe - olvasható a Phsy.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

"Találkoztam a 29 éves beteggel azután, hogy diagnosztizálták nála a daganatot, és tanácsokat adtam neki a megtermékenyítés lehetőségeitől. Javasoltam neki a petesejtfagyasztást in vitro peteérlelés után, valamint petefészekszövet lefagyasztását. A beteg a másodikat elutasította, mivel az túlságosan megterhelő lett volna néhány nappal a rák diagnózisa után" - idézte fel Michael Grynberg professzor.

A nő petefészkeiben található éretlen petesejtek érését nem lehetett hormonkezeléssel serkenteni, mert az túl sok időbe telt volna, és súlyosabbá tehette volna betegségét. A legjobb opciónak így az IVM, majd a már érett petesejtek lefagyasztása bizonyult.

Öt évvel később a nő felépült a betegségből, de a kemoterápia miatt meddővé vált. A lefagyasztást hat petesejt élte túl, amelyet megtermékenyítettek intracitoplazmatikus spermiuminjektálással (ICSI), ami a lombikbébi kezelés egyik altípusa.

Öt sikeresen megtermékenyült, és egy embriót ültettek be a nő méhébe. Kilenc hónappal később, 2019 júliusában egészséges fiúnak adott életet.

"Nagyon örültünk annak, hogy a páciens mindenféle nehézség nélkül terhes lett, és kilenc hónapra egészséges gyermeknek adott életet" - mondta a professzor.

"A termékenység megőrzését mindig szem előtt kell tartani a fiatal rákbetegek kezelésekor. Tudatában voltunk annak, hogy a laboratóriumban érlelt petesejtek rosszabb minőségűek, mint amikor a peteérési folyamatot hormonkezeléssel serkentjük. De sikerünk azt mutatja, hogy ez a technika életképes opció lehet a női termékenység megőrzése érdekében"

- tette hozzá Michael Grynberg.

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
Hannah_Critchlow.jpg

Befolyásolja az agyműködés a jövőnket? - evolúció-biológus, agykutató és sci-fi író is van a 2020-as Brain Bar fellépői között

Hatodik alkalommal rendezik meg Budapesten Brain Bar fesztivált, ahol évről évre az emberiség jövőjének legfontosabb kérdéseit boncolgatják.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2020. február 22.


hirdetés

A hit vagy a tudomány a túlélés kulcsa? Lehet, hogy a vallás és a tudomány mégsem ellenségek? Hogyan reformáljuk meg a kapitalizmust új, környezetvédő vállalatokkal?

Az ehhez hasonló nyomasztó kérdésekre próbálnak választ adni a 2020-as Brain Bar most bejelentett fellépői.

A hit és tudomány közötti, évszázadok óta mélyülő árkot igyekszik betemetni David Sloan Wilson, a világ legismertebb evolúcióbiológusa, aki szerint

az emberi faj sikerének fontos része a vallásos hit, mely közös kulturális alapot teremt a túléléshez.

Létezik-e szabad akarat? Dr. Hannah Critchlow (lásd a címfotón) fiatal agykutató a neuronok rendszerét vizsgálva jutott arra, hogy az emberi sors nem is olyan kiszámíthatatlan. Vajon hányadrészét teszi ki végzetünknek a biológiai felépítésünk, és hogyan befolyásolja az agyműködés a jövőnket?

hirdetés

A történelem során nem csak a sci-fi műfaj merített ihletet a tudományos felfedezésekből és az új találmányokból.

Nemegyszer maguk a tudományos-fantasztikus szerzők formálták egy-egy technológia alakulását.

Eliot Peper népszerű amerikai sci-fi író egyenesen Kaliforniából látogat hazánkba, hogy bemutassa a Brain Bar közönségének, miként képes az irodalom megjósolni a jövőt.

Jentetics Kinga a PublishDrive alapítójaként új életet lehel a könyvkiadásba. Szakdolgozatát szerette volna digitálisan is megjelentetni, de olyan akadályokba ütközött, hogy saját vállalkozást kellett létrehoznia a megoldás érdekében. Most egy nemzetközi ügyfelekkel rendelkező, e-bookokat forgalmazó cég élén áll. Előadásában elárulja, hogyan lehet megreformálni a legősibb iparágakat.

A magyar-kanadai Tom Szaky célja az ember által termelt szemét radikális csökkentése, de nem éri be ennyivel: vállalkozása, a TerraCycle kifejezetten hulladékból állít elő új termékeket.

Üzenete, hogy a szemétre ne feleslegként, hanem lehetőségként tekintsenek az emberek.

Szerinte az újrahasznosítást üzleti alapokra kell helyezni ahhoz, hogy a nagyobb cégek is belemenjenek a játékba, ezzel megmentve a bolygót.

Jegyek és tovább infomációk a BarinBar honlapján

hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!