vigado12
Tudod, mennyi mindent láthatsz a Vigadó épületén, ha végignézed?
A magyar történelem nagyjai és antik hangszerek szimbólumai díszítik Budapest egyik legszebb épületét.
Szeretlek Magyarország
2018. március 19.


Lehet, hogy számtalanszor elsétáltál már a Vigadó előtt, az is lehet, hogy lőttél pár képet az épületről, vagy készítettél már szelfit az előtte álló szökőkútnál. De vajon fel is néztél a homlokzatra, és alaposabban is megnézted a díszítését?

Láttad már, milyen szobrok és arcképek ékítik? Tudod, kik ők?

A 1944-45-ös ostrom alatt a Vigadó borzalmas károkat szenvedett. És bár a háború után Rákosi alatt a régi, polgári, nemesi vagy egyházi épületek és emlékek egy részét politikai okokból meg sem kísérelték helyreállítani, inkább a sérülésekre hivatkozva lerombolták, a Vigadó hála Istennek megmenekült.A restaurálás után 1980-ban nyílt meg újra.

A 2000-es években újra renoválásra szorult, 2006-ban fejezték be a helyreállítási munkákat.

Koncerttermekre és báltermekre, korabeli szórakozóhelyekre volt szüksége egykor Pest lakóinak. Ezért is épült fel a 19. század első évtizedeiben a Redoute – a mai Vigadó helyén. Ám mivel a forradalom és szabadságharc alatt itt tartott üléseket az Országos Honvédelmi Bizottmány és az első népképviseleti országgyűlés, 1849-ben Hentzi osztrák császári és királyi vezérőrnagy szétlövette.

Új épületet már 1853-ban terveztettek Hild Józseffel, pénz híján azonban a munka el sem kezdődött. 1859-ben Feszl Frigyes tervezhette meg az új vigadót, amely 1865-ben készült el. Vitán felül az egyik leggyönyörűbb romantikus stílusú épület Budapesten.

Ennek ellenére sok bírálatot kapott. Mai eszünkkel érthetetlen, miért nem tetszett az embereknek.

És hogy mi mindent láthattok homlokzaton? A főpárkányon középen a magyar címert. Jobbra, illetve balra Nagy Lajost és Hunyadi Mátyást. Kétoldalt pedig két híres hadvezért, Zrínyi Miklóst és Hunyadi Jánost. Ha kifelé haladunk, Széchenyi Istvánt és József nádort láthatjátok – őket a koruk vezéregyéniségeként tisztelték, József nádort ráadásul a legmagyarabb Habsburgnak tartották (megtanult magyarul, Budán lakott, magyaros ruhában járt, nevéhez fűződik a Nemzeti Múzeum, a Német Színház, a Gellért-hegyi csillagvizsgáló, a Ludovika Akadémia és több vasútvonal építése, a Városliget rendezése és parkosítása faültetésekkel, a Margitsziget parkosítása, az új pesti és lipótvárosi negyed fejlesztése, a műszaki felsőoktatás megerősítése.)

A rizalitokon jobbra Árpád-házi Szent Erzsébet, balra Szilágyi Erzsébet látható. A két szélső portré IV. Bélát, illetve Watula Jakabot (Pest első városbíróját) ábrázolja.

vigado9vigado8vigado10vigado11

A bejárat fölött hat szépen megformált szobor áll. Ezek az alkotások azonban később kerültek a homlokzatra. A Vigadó átadására a fent már említett fejszobrok készültek el ( Marschalkó János művei), és a homlokzat féloszlopai körül látható frízek (ezek Alexy Károly alkotásai).

1882-ben írtak ki pályázatot a szobrok elkészítésére, végül Donáth Gyula, Vasadi Ferenc, Szász Gyula, Brestyánszky Béla, Mátrai Lajos és Stróbl Alajos nyert megbízást. 1883-ban készültek el, és 1884-ben helyezték el őket a homokzaton.

Kiket személyesítenek meg? Ókori hangszereket. Balról jobbra: Srynx (pánsíp), Tybia (fúvós hangszer), Dob, Lyra (hárfára emlékeztető húros, pengetős hangszer), Triangulum, Kymbala (a mai cintányérhoz hasonló hangszer).

vigado1vigado2vigado3vigado4

"A két szélső szobor némiképp rendhagyó a közbülső négyhez képest. Egyrészt architekturális jelentőségük van, hiszen félig üvegablak elé, félig pedig az épület falazata elé kerültek - erre pedig szobrászati értelemben kétféleképpen reagálnak. Stróbl réztányérosa, ha nem is szorosan a többiek felé néz, tendenciaszerűen a közbülső nők tekintetének irányát imitálja. Donáth pánsíposa viszont kifelé néz, a kifaragásának és itteni elhelyezésének idejét tekintve már majdnem húsz éve az épületen ott álló, Alexy Károly faragta fríz felé tekint, jóformán társalgási-beszélgetős helyzetben van a frízen látható nőkkel.

Hozzájárul ehhez az oldottsághoz az a tény is, hogy Donáth zenésze az egyetlen a hat közül, aki hangszerét némaságra kárhoztatva, nyugvó helyzetben, nem játék közben vagy játékra előkészülve tartja a megörökített pillanatban. A korszak igen jellegzetes pánhellenizmusára jellemző (és ez a másrészt), hogy a két szélső férfi-alak mezítelen, a közbülső négy nő hozzájuk képest talpig felöltöztetett, s a férfiak ágyékát csupán az odavetetten ábrázolt, úgyszólván lágyan elsuhanó kendő fedi."

Nagy Ildikó: A pesti Vigadó szobrai és szobrászai. In: Romantikus kastély. Tanulmányok Komárik Dénes tiszteletére. Szerk. Vadas Ferenc. Hild—Ybl Alapítvány. Budapest, 2004


KÖVESS MINKET:




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
Liptai Claudia egy magyar magazinnal bizonygatta Beverly Hillsben, hogy ő is sztár
x