hirdetés
vigado12.jpg

Tudod, mennyi mindent láthatsz a Vigadó épületén, ha végignézed?

A magyar történelem nagyjai és antik hangszerek szimbólumai díszítik Budapest egyik legszebb épületét.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2018. március 19.


hirdetés

Lehet, hogy számtalanszor elsétáltál már a Vigadó előtt, az is lehet, hogy lőttél pár képet az épületről, vagy készítettél már szelfit az előtte álló szökőkútnál. De vajon fel is néztél a homlokzatra, és alaposabban is megnézted a díszítését?

Láttad már, milyen szobrok és arcképek ékítik? Tudod, kik ők?

A 1944-45-ös ostrom alatt a Vigadó borzalmas károkat szenvedett. És bár a háború után Rákosi alatt a régi, polgári, nemesi vagy egyházi épületek és emlékek egy részét politikai okokból meg sem kísérelték helyreállítani, inkább a sérülésekre hivatkozva lerombolták, a Vigadó hála Istennek megmenekült.A restaurálás után 1980-ban nyílt meg újra.

A 2000-es években újra renoválásra szorult, 2006-ban fejezték be a helyreállítási munkákat.

Koncerttermekre és báltermekre, korabeli szórakozóhelyekre volt szüksége egykor Pest lakóinak. Ezért is épült fel a 19. század első évtizedeiben a Redoute – a mai Vigadó helyén. Ám mivel a forradalom és szabadságharc alatt itt tartott üléseket az Országos Honvédelmi Bizottmány és az első népképviseleti országgyűlés, 1849-ben Hentzi osztrák császári és királyi vezérőrnagy szétlövette.

Új épületet már 1853-ban terveztettek Hild Józseffel, pénz híján azonban a munka el sem kezdődött. 1859-ben Feszl Frigyes tervezhette meg az új vigadót, amely 1865-ben készült el. Vitán felül az egyik leggyönyörűbb romantikus stílusú épület Budapesten.

Ennek ellenére sok bírálatot kapott. Mai eszünkkel érthetetlen, miért nem tetszett az embereknek.

És hogy mi mindent láthattok homlokzaton? A főpárkányon középen a magyar címert. Jobbra, illetve balra Nagy Lajost és Hunyadi Mátyást. Kétoldalt pedig két híres hadvezért, Zrínyi Miklóst és Hunyadi Jánost. Ha kifelé haladunk, Széchenyi Istvánt és József nádort láthatjátok – őket a koruk vezéregyéniségeként tisztelték, József nádort ráadásul a legmagyarabb Habsburgnak tartották (megtanult magyarul, Budán lakott, magyaros ruhában járt, nevéhez fűződik a Nemzeti Múzeum, a Német Színház, a Gellért-hegyi csillagvizsgáló, a Ludovika Akadémia és több vasútvonal építése, a Városliget rendezése és parkosítása faültetésekkel, a Margitsziget parkosítása, az új pesti és lipótvárosi negyed fejlesztése, a műszaki felsőoktatás megerősítése.)

A rizalitokon jobbra Árpád-házi Szent Erzsébet, balra Szilágyi Erzsébet látható. A két szélső portré IV. Bélát, illetve Watula Jakabot (Pest első városbíróját) ábrázolja.

vigado9vigado8vigado10vigado11

A bejárat fölött hat szépen megformált szobor áll. Ezek az alkotások azonban később kerültek a homlokzatra. A Vigadó átadására a fent már említett fejszobrok készültek el ( Marschalkó János művei), és a homlokzat féloszlopai körül látható frízek (ezek Alexy Károly alkotásai).

1882-ben írtak ki pályázatot a szobrok elkészítésére, végül Donáth Gyula, Vasadi Ferenc, Szász Gyula, Brestyánszky Béla, Mátrai Lajos és Stróbl Alajos nyert megbízást. 1883-ban készültek el, és 1884-ben helyezték el őket a homokzaton.

Kiket személyesítenek meg? Ókori hangszereket. Balról jobbra: Srynx (pánsíp), Tybia (fúvós hangszer), Dob, Lyra (hárfára emlékeztető húros, pengetős hangszer), Triangulum, Kymbala (a mai cintányérhoz hasonló hangszer).

vigado1vigado2vigado3vigado4

"A két szélső szobor némiképp rendhagyó a közbülső négyhez képest. Egyrészt architekturális jelentőségük van, hiszen félig üvegablak elé, félig pedig az épület falazata elé kerültek - erre pedig szobrászati értelemben kétféleképpen reagálnak. Stróbl réztányérosa, ha nem is szorosan a többiek felé néz, tendenciaszerűen a közbülső nők tekintetének irányát imitálja. Donáth pánsíposa viszont kifelé néz, a kifaragásának és itteni elhelyezésének idejét tekintve már majdnem húsz éve az épületen ott álló, Alexy Károly faragta fríz felé tekint, jóformán társalgási-beszélgetős helyzetben van a frízen látható nőkkel.

Hozzájárul ehhez az oldottsághoz az a tény is, hogy Donáth zenésze az egyetlen a hat közül, aki hangszerét némaságra kárhoztatva, nyugvó helyzetben, nem játék közben vagy játékra előkészülve tartja a megörökített pillanatban. A korszak igen jellegzetes pánhellenizmusára jellemző (és ez a másrészt), hogy a két szélső férfi-alak mezítelen, a közbülső négy nő hozzájuk képest talpig felöltöztetett, s a férfiak ágyékát csupán az odavetetten ábrázolt, úgyszólván lágyan elsuhanó kendő fedi."

Nagy Ildikó: A pesti Vigadó szobrai és szobrászai. In: Romantikus kastély. Tanulmányok Komárik Dénes tiszteletére. Szerk. Vadas Ferenc. Hild—Ybl Alapítvány. Budapest, 2004


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
nyugati-palyaudvar-budapest-kiralyi-varo-mysecretbudapest-sis-ferenc-jozsef.jpg

Titokzatos ajtó rejti a Nyugatiban Sisi és Ferenc József egykori különszobáit

A Királyi váróteremnek sokan a létezéséről sem tudnak – mi viszont bejutottunk.
My Secret Budapest - szmo.hu
2019. november 23.


hirdetés

„Te jártál már a Nyugatiban a Királyi váróban?” – kérdeztem nemrég az egyik ismerősömet. „Hol?” - kérdezett vissza. „A Nyugatiban van Királyi váró? Mióta?”

Mint kiderült, sokan nem tudnak ennek a különleges helynek a létezéséről.

Akad, aki nap mint nap elmegy a Nyugati pályaudvaron egy titokzatos türkiz ajtó mellett úgy, hogy rá sem pillant.

hirdetés

Pedig érdemes egy percre megállnotok a rohanásban, szemügyre vennetek, és megkeresni fölötte a feliratot: Viribus Unitis. Ez a bejárata annak a váróteremnek, ahol Erzsébet királyné és Ferenc József töltötte az időt a vonat indulásáig.

Most megmutatjuk nektek a titkos szobákat, amelyeket csak bizonyos alkalmakkor tartanak nyitva.

A pályaudvar felőli bejáratnál olvasható latin nyelvű felirat, a „Viribus Unitis” Ferenc József egyik uralkodói jelmondata volt, magyarul azt jelent: „Egyesült erőkkel”.

Ez a mottó volt olvasható egyes, Ferenc József uralkodása alatt kiadott latin nyelvű (osztrák kiadású) pénzérmék peremén, és ezt a nevet – SMS Viribus Unitis – viselte az Osztrák-Magyar haditengerészet 1911-ben épült Tegetthoff-osztályú csatahajója, valamint egy első világháborús osztrák–magyar kitüntetés.

A Nyugati pályaudvart az 1870-es években építették, azelőtt egy indóház működött a jelenlegi épülettől nem messze. Innen indult az első magyarországi vasútvonal, ami Pest és Vác között épült ki. Később a terület rendezése, a körút kialakításának tervei és a pályaudvar építése miatt lebontották.

Az új pályaudvar terveit az osztrák August W. De Serres építész és a francia Eiffel-iroda tervezte, a pályaudvar csarnokáthidaló vasszerkezete az Eiffel-iroda munkatársának, Seyrig Theofilnak a munkája, a társtervező Bernárdt Viktor volt. A többféle stílus (román, gótikus, reneszánsz) elemeit ötvöző, kecses és légies összhatást nyújtó épületegyüttes 1877-ben készült el.

A pályaudvar központi épületének részeként alakították ki Ferenc József osztrák császár és magyar király, valamint felesége, Erzsébet királyné, a magyarok imádott Sisije számára a Királyi várótermet.

„A vasúttársaságok az uralkodók, állam- és kormányfők és kíséretük számára a speciális vasúti kocsik, vonatok mellett egyedi várótermeket is építettek” – írja Vörös Tibor a Sínek világa blogban. „Ezeket általában a felvételi épület olyan, kevésbé forgalmas részén helyezték el, ahol a biztonsági követelményeknek megfelelő közvetlen peron- és közúti kapcsolat is kialakítható volt. A helyiségcsoport belsőépítészeti kialakítása az uralkodói pompa követelményeinek megfelelő, gazdagon díszített belső miliőt teremtett, nemes anyagok felhasználásával készített fal- meg padlóburkolatokkal, gipszstukkókkal és díszítő falfestésekkel, óraszekrényekkel, kandallókkal, falfülkékben elhelyezett szobrokkal, valamint nagy tükörfelületekkel.”

Annak idején a Keleti pályaudvaron is volt királyi váró, ez jelenleg teljesen átalakítva, a Railjet várójaként, illetve üzleti váróteremként üzemel. Egy másik érdekesség, hogy a Kőbánya-Teherpályaudvar és Kőbánya felső közötti összekötő vágányt Királyvágánynak is hívták, mert ezen jártak az udvari vonatok Pest és Gödöllő között. Gödöllőn a Királyi váró külön épületben kapott helyet.

A Nyugati pályaudvaron az uralkodói váró három főhelyiségből áll: a fogadóterem (ez a legnagyobb), az Erzsébet-terem, valamint a Királyi tárgyaló. Ezeket egészítik ki a mellékhelyiségek és a nyárikert.

A türkiz ajtón belépve a fogadóteremben ez a látvány tárul elénk - jobbra Sisi szobája

A bejárat mellett Széchenyi István és Baross Gábor mellszobrát láthatjuk

A bejárat fölött a magyar címer látható

Sisi szobájának mennyezete

A Királyi váróterem a nyári kertből

A fogadóterem falait azoknak a vármegyéknek a címerei díszítik, amelyekbe a pályaudvarról 1877-ben vonatok indultak: Arad, Máramaros, Heves, Bihar, Fehér, Pozsony, Szolnok, Trencsén. Középen Budapest Székesfőváros címere látható.

A második világháború alatt a szőnyegbombázások és Budapest ostroma miatt az épület megsérült, de fennmaradt. Teljes körű felújítása 1984-ben történt.

Bár a kandallók a várószobákban nem üzemelnek, eredeti állapotukban maradtak fenn.

A bejárat jobb- és baloldalán látható Ferenc József- és Erzsébet-mellszobor helyett ma Széchenyi István és Baross Gábor mellszobra látható.

Az Erzsébet terem falát díszítő freskók görög mitológiai jeleneteket ábrázolnak. Jelenleg a terem felújításra szorul, de mostani állapotában is nagyon szép.

Ma a Királyi váróba nem lehet csak úgy belépni. Olyan alkalmakkor nyit ki, mint amilyen idén a Múzeumok Éjszakája volt. Itt várhatják az indulást a MÁV Nosztalgia egyes élményvonatainak vendégei és itt várakozhattak tavaly ősszel a Velence-Simplon Orient Expressz utasai.

Köszönjük a cikk megírásához nyújtott segítséget a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. Kommunikációs Igazgatóságának.


KÖVESS MINKET:





hirdetés
elkepeszto-fotos-helyszin-lett-az-uj-szelfi-muzeum.jpg

Elképesztő fotós helyszín lett Budapest legújabb Szelfi Múzeuma

A modern formákat álomszerű elemekkel ötvözték. Körbejártuk és kipróbáltuk.
Szöveg: Vass Adrienn, Fotó: Csákvári Péter - szmo.hu
2019. november 23.


hirdetés

Ha belefutottatok már a Szelfi Múzeum nevébe az elmúlt egy évben, biztos hogy néztetek egy nagyot. Vagy az is lehet, hogy azonnal kiröhögtétek az egészet.

SZELFIMÚZEUM? Jól értem? Bemegyek, és fotókat készítek magamról? Ez a lényeg?

Ez!

hirdetés

És ha azt hinnéd, hogy ez elsősorban gyerekeknek készült, baromi nagyot tévedsz.

A felnőttek pont olyan lelkesen fotózkodnak a színes banánokkal, vagy a cukorkával töltött medencében.

(Itt éppen Gangel Lilla és Koltai Balázs, a hely tulajdonosai lubickolnak az első helyen.)

Hiszen lássuk be, manapság igen fontos szerepet tölt be az életünkben a képalkotás. Szeretünk szép és izgalmas fotókat feltölteni magunkról a netre, és egy hely, ahol minden úgy van kialakítva, hogy különleges képet készíthessünk magunkról, nem is olyan buta ötlet.

Igazolja ezt az is, hogy az első, 2018-ban létrehozott Museum of Sweets and Selfies akkora sikert aratott, hogy kevesebb mint egy évvel utána, tegnap este már meg is nyitották a másodikat, a Museum of Sweets and Selfies - Bubblest.

A második létesítmény jóval nagyobb, 1000 négyzetméteres lett. Ráadásul az egyedi installációk, szobrok és festmények magyar művészek keze munkáját dicsérik.

"Ami a dizájnt illeti, érdekelt, hogy meddig lehet kitolni a stílushatárokat, hogy azok mégis megférjenek egymás mellett és harmóniát teremtsünk úgy is, hogy olyan formákat, színeket, vonalakat kombinálunk, amiknek elsőre nincs sok köze egymáshoz.

Ötvöztük a modern, realisztikus formákat az álomszerűséggel, a 19. század eleji stílust a modern, minimál világgal. A pasztell színeket a harsányakkal. Mivel az egyik kedvencem, ösztönösen emeltem a stílusmasszába a szecessziót, amelynek ívei kellemesen törik meg a modern szögletességet, mozgalmasságát, viszont jól nyugtatják a kiszámítható, nagy felületeket befedő monokróm terek” - mondta Gangel Lilla, a múzeum megálmodója és kreatív vezetője.

hirdetés

Na de lássuk a kattintásra ösztönző tereket.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






hirdetés
bpho-cimkep.jpg

Hófehérbe burkolózott a város: mesebeli képek a behavazott Budapestről

Fantasztikus látvány, mutatjuk!
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. december 02.


hirdetés

Advent első vasárnapjának, egyben december első napjának estéjén elkezdett havazni Budapesten. Az egyre gyarapodó hótakaró belepte nemcsak az utcákat, hanem az épületeket, köztéri szobrokat, fákat is, a látvány pedig egészen mesébe illő, ahogy azt fotóválogatásunk is bizonyítja.

hirdetés

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






hirdetés
epiteszpince-palotanegyed-otpacsirta-utca-mysecretbudapest-1.jpg

10 izgalmas hely, amit imádnak a budapestiek

Kiválasztottunk a kedvenceink közül néhányat. Te melyiket szereted a legjobban Budapesten?
My Secret Budapest - szmo.hu
2019. november 30.


hirdetés

Hol szeretünk sétálni a fővárosban? Hová szervezünk kirándulást? Hová megyünk randizni? Kiválasztottunk a kedvenceink közül néhányat. Kérünk, írd meg a te kedvenceidet, azokat a helyeket, amelyeket imádsz Budapesten.

1. A Városligeti tó és a Vajdahunyad vára

Budapest egyik legnagyobb parkjának területéről már a tatárjárás idején írtak. Egy történet szerint Batu kán az itt található, akkor még mocsaras területre csalta a magyarokat, hogy bekerítség és nyíllal megöljék őket. Később a domonkos rendi apácák kapták meg a területet. A legenda szerint Mátyás király vadaskertként használta, a történetírók pedig feljegyezték, hogy Dózsa György vezéri szállása 1514-ben a környéken volt.

hirdetés

Első tudatos rendezése akkor történt, amikor I. Lipót a városnak adományozta a ligetet, és a Városi Tanács fűzfákat telepített ide. A 19. század elején tavat alakítottak, és két szigetet - ott, ahol ma a Széchenyi-fürdő és a Vajdahunyad vára áll.

A 19. században a területet tovább szárították, feltöltötték, parkosították. 1838-ban az árvíz, 1849-ben pedig a a várost Budáról lövető Hentzi elől menekültek ide a pestiek. A század közepén még meglehetősen vadregényes volt a Városliget, 1885-re, az országos kiállításra építették ki az úthálózatot. Az akkori építkezés miatt sok öreg fát kivágtak, viszont József nádor alcsúti birtokáról hoztak facsemetéket. A ma látható óriási platánok közülük valók.

A 19-20. század fordulóján olyan épületeket húztak fel a Városligetben, mint a Széchenyi-fürdő vagy a gyönyörű, szecessziós színház - ami a második világháború idején megrongálódott, és amit le is bontottak. Vajdahunyad vára eredetileg ideiglenes épületnek készült, ám a különböző építészeti stílusokat és korszakokat felvonultató épület akkora sikert aratott, hogy később tartós anyagokból újraépítették.

A turisták számára a non plus ultra még mindig a Vajdahunyad vára és a kis tó, jó időben szinte alig lehet lépni a látogatóktól.

2. Építészpince

Az Ötpacsirta utcai különleges udvarnak helyet adó épületet gróf Almásy Kálmán számára tervezte Gottgéb Antal, Ybl Miklós munkatársa 1877-ben. A belső tér is Gottgéb munkája, aki a korszellemnek megfelelően különféle építészeti stílusok díszítőelemeit ötvözte. A berendezés sajnos a XX. században jórészt elveszett, elpusztult, az épület azonban - némi átalakítással - ma is áll. Először a háború után építedtték át, azután 1958-ban az Építészpince kialakításakor változtattak az épület belső terein, hogy a pince külön bejáratot kapjon. A pince ma klubhelyiségként, étteremként, kávézóként működik, az emeleti irodák pedig építész szervezetek székhelye.

hirdetés

3. A Mikszáth tér környéke

Maga a tér a Palotanegyedben először Reviczky Gyula nevét viselte, de Mikszáth Kálmán halála után, 1911-ben átnevezték, mivel az író utolsó éveiben az 1-es számú házban lakott. A teret az utóbbi néhány évben a felújításoknak köszönhetően egyre többen fedezik fel maguknak, és hangulatos teraszok működnek itt tavasztól őszig.

A tér egyik nevezetessége a Zappa Kávézó - ma Zappa Bisztró -, ahol a rendszerváltás környékén Budapest egyik kultikus szórakozóhelye, a Tilos az Á volt. Innen nem messze, a Krúdy Gyula utcában működik egy másik legendás hely, a Dashan.

A környéken több gyönyörű épületet is láthatsz, és a közelben található a Lőrinc pap tér is a csodaszép Jézus Szíve Jezsuita Templommal.

4. A Bakáts tér környéke és a Ráday utca

Lenyűgözőek a tér épületei: az egykori Schöpf-Mérei Kórház szecessziós palotája, a mellette álló gangos ház, a Ráday utca és a Bakáts tér sarkán álló szintén szecessziós jegyeket mutató lakóház és az az Assisi Szent Ferenc-templom, Ybl Miklós alkotása - szobrokkal, érdekes díszítésekkel. Figyelemre méltó még az 56-os emlékmű is.

Ha innen sétálsz tovább a Kálvin tér felé, rengeteg izgi dolgot láthatsz: a legkülönbözőbb stílusú bárokat, sokféle éttermet és bisztrót, szép lakóházakat. Nem csoda, hogy nyáron mindig dugig van az utca.

5. A pesti Duna-korzó

Egyedülálló a Duna-part Erzsébet hídtól a Lánchídig húzódó szakasza. szállodákkal, teraszos helyekkel, ikonikus épületekkel, szobrokkal, valamint kilátással a szépséges budai oldalra a Gellérthegytől a Várnegyedig.

Mit találsz a Duna-korzón és közelében? A pesti oldal legrégebbi épületét, a több rétegű, többféle stílusban átépített Belvárosi Plébániatemplomot, a Vigadót, a Hotel Intercontinental épületét (amit sokan vagy gyűlölnek, vagy szeretnek, de nem közömbösek iránta), a Vigadó téri hajóállomást.

De itt áll Pátzay Pál Dunai szél című szobra, Marton László szobrász Kiskirálylánya, Mészáros Andor melbourne-i Shakespeare-szobrának másolata, a "Vízcsorgató gyermekek kútja" (Senyei Károly munkája(), Kolodko Mihály Roskovits Ignác festő művészt ábrázoló szobra, és ennek közelében Kolodko egyik mini gerillaszobra.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!