2019. április 14.
A gép tömege több mint 226 ezer kilogramm, és elbír még egyszer ennyit: a maximális felszállási tömege 590 tonna. Leszálláskor 28 kerékkel ér földet a futómű. Szárnyanként 3-3 hajtőműve van.
A gépet a Stratolaunch cég tervezte. A cég a tavaly októberben meghalt Microsoft-társalapító, Paul Allen utolsó nagyszabású projektje. A repülőt nem utasszállításhoz tervezték, hanem mobil kilövőállomásként. A 117 méteres szárnyfesztávolságú gép
megerősített középső szárnyrészét alakították ki úgy, hogy űrjármű is elférjen rajta, melyet aztán a levegőből, repülés közben lehet útjára indítani
– írta meg a HVG.hu.
A hatalmas repülő azután végezhette el úgynevezett szűzrepülését, hogy a mérnökök még a földön alaposan letesztelték hajtóműveit.
Nézd meg a videót a próbarepülésről!
2019. április 14.
Az Alibaba Group Kína egyik legnagyobb technológiai vállalata. Fő profilja az e-kereskedelem. Hasonló, mint az Amazonnak, de Kínában működik a cég.
Az Alibabánál heti hat napot és naponta 12 órát kell dolgozni, ugyanis ezt követeli meg a cég tulajdonosa, Jack Ma a munkavállalóitól.
Jack Ma Kína második és a világ huszadik leggazdagabb embere tavaly év végi adatok szerint. A The New York Times tavaly arról írt, hogy Jack Ma úgy döntött, távozik az Alibaba vezérigazgatói posztjáról, és idejét oktatással kapcsolatos jótékonysági projekteknek szenteli.
Ugyanakkor rajta tartja a kezét cégén. Nemrég a Facebooknak megfelelő kínai közösségi oldalon, a Weibón posztolt arról a kereskedelmi óriáscég, hogy Jack Ma egy céges megbeszélésen azt mondta: "az Alibabának nincs szüksége olyan munkavállalókra, akik 8 órás munkaidőben gondolkodnak, ehelyett az iparág "996-os szabályát" emlegette. Azaz heti hat nap 9-től 9-ig tartó munkát vár el" írta meg a Bloomberg hírügynökség.
"996-os beosztásban dolgozni nagy boldogság. Ha nem vagy felkészülve a napi 12 órára, ne is gondolkodj azon, hogy az Alibabának fogsz dolgozni"
– mondta.
A kínai tech iparágban gyakoriak a fiatal programozók és startup alapítók váratlan haláláról vagy kiégéséről szóló történetek, ezeknek az eseteknek a hátterében az egészségtelenül sok munka és az ezzel járó stressz áll.
Erre hívta fel a figyelmet sok kommentelő is az Alibaba posztja alatt. "Az egésznek semmi értelme, és azt meg sem említi, hogy a cég fizeti-e a túlórát" - írta egy kommentelő az Index beszámolója szerint.
2019. április 13.
A látszat valóban a streaming mellett szól. Hiszen mi is lehetne benne ártalmas? Megtakarítják vele a lemezekhez és a tokokhoz használt műanyagot, a borítók papírját, nem kell szállítani. És szinte egyetlen mozdulattal hozzáférhetünk olyan appokhoz, mint a Spotify vagy az Apple Music, és máris zsebre vághatunk 30 millió dalt.
Semmibe sem kerül. Látszólag. Ám az oslói és glasgow-i egyetemek kutatói egy új közös tanulmányban - a címe A zene ára - azt állítják, hogy a digitális zenefogyasztásnak „nem szándékos”, ám óriási környezeti és gazdasági károsító hatása van.
A tanulmány, amely nyilván nem véletlenül jelent meg éppen a hagyományos hanghordozók népszerűsítését célzó Record Store Day, április 13 előtt, arra világít rá, hogy miközben az elmúlt 20 évben valóban nagy mértékben visszaesett a műanyag felhasználása a zeneiparban, a digitalizált dalok tárolása és terjesztése jelentősen növelte a szektor széndioxid-kibocsátását. Mint Kyle Devine, az oslói egyetem professzora megállapította, még tartja magát az a nézet, hogy „a digitalizált zene anyagtalan zene”.
Csakhogy az online streaming rendszer fenntartásához, a zene memorizálásához és sugárzásához szerverek kellenek, sőt szerverparkok, amelyek elképzelhetetlenül nagy mennyiségű villamosenergiát emésztenek fel.
2019. április 13.
A génekben is nyomot hagy a szegénység az amerikai Északnyugati Egyetem kutatása szerint.
A kutatás eredményei megváltoztatják a génekről alkotott azon elképzelést.
Eddig az elképzelés az volt, hogy az emberi test fogantatáskor rögzült, állandósult jellemzőit hordozzák magukban.
Korábbi kutatások kimutatták,
hogy a társadalmi-gazdasági pozíció erőteljesen befolyásolja az ember egészségét és betegségeit, a társadalmi egyenlőtlenség pedig mindenütt jelenlévő stresszfaktor az emberekre nézve.
Az alacsony képzettség és alacsony jövedelem együtt jár a szívbetegségek, a cukorbetegség, többféle rákbetegség és a fertőző betegségek kialakulása kockázatának növekedésével.
Továbbá az alacsony társadalmi-gazdasági státus kapcsolatba hozható olyan fiziológiai folyamatokkal, amelyek hozzájárulnak a betegségek, például krónikus gyulladások, inzulin-rezisztencia és a kortizol diszreguláció kialakulásához
- olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon.
Az amerikai kutatók bizonyítékot találtak arra, hogy
a szegénység beágyazódik a genomba.
Felfedezték, hogy az alacsony társadalmi-gazdasági státus összefüggésben áll a DNS-metilációval - a DNS kémiai módosulásával - több mint 1500 génben, több mint 2500 helyen.
Más szóval a szegénység az örökítőanyag génjeinek mintegy tíz százalékában nyomot hagy.
Thomas McDade, a tanulmány vezető szerzője szerint ez két okból is fontos felismerés. "Egyrészt régóta tudjuk, hogy a társadalmi-gazdasági státus az egészség fontos meghatározója, de nem ismertek azok az alapmechanizmusok, amelyek segítségével testünk +emlékszik+ a szegénység élményére" - mondta McDade, az Északnyugati Egyetem antropológusa.
A kutatás szerint a DNS-metiláció játszhat ebben fontos szerepet. "Másrészt a fejlődés során megtapasztaltak testet öltenek a genomban, szó szerint formálják szerkezetét és funkcióit" - mondta McDade.
McDade elmondta, meglepődött azon, hogy ilyen sok a kapcsolat a társadalmi-gazdasági státus és a DNS-metiláció között, ilyen nagyszámú génben. "Ez a mintázat felhívja a figyelmet egy potenciális mechanizmusra, mely által a szegénységnek hosszantartó hatása lehet fiziológiai rendszerek és folyamatok széles körére" - emelte ki.
2019. április 13.
A klímaváltozás miatt az Alpok gleccserei el fogják veszíteni tömegük felét 2017 és 2050 között.
2100-ra pedig az Alpok legnagyobb része jégmentes lehet, csak egy-két magasan fekvő elszigetelt jégfolt marad.
A fenti állításokat svájci kutatók tették közzé a legfrissebb tanulmányukban a hegylánc gleccsereinek állapotáról az Európai Földtudományi Egyesület Bécsben zajló tanácskozásán.
Az ember által előidézett klímaváltozás miatt a hegylánc négyezer gleccseréből a jégtömeg fele eltűnik 2050-re,
függetlenül attól, hogy mennyivel csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása.
A következő ötven évben pedig - még ha nullára is csökken a szén-dioxid-kibocsátás - a megmaradt jég kétharmada elolvad.
A svájci kutatók a méréseikről és modellezéseikről készült tanulmányukat a The Cryosphere című tudományos folyóiratban is közzétették.
