hirdetés
pecs.jpg

Vidám dal készült Pécsről - most kiderítheted, mennyire ismered a várost

Havihegy, Jakabhegy, Aranyhegy, Újhegy, Tiloskút, Istenkút, Szamárkút, Szentkút, Belváros, Rácváros, Kertváros, Gyárváros, Uránváros, Budaiváros, Egyetemváros, Szigetiváros... és ez még mindig Pécs...
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. november 27.


hirdetés

Pécs az egyik kedvelt utazós célpont, hiszen a város számtalan látványossággal várja az idelátogatókat. Ha az itt élőkkel beszélgetsz, bizony néha úgy érezheted, hogy egy másik világba csöppentél. Ezernyi nevet sorolnak fel hirtelen, és miközben kapkodod a fejed, kiderül, hogy még mindig ugyan arról van szó: Pécsről.

Szilas Miklós vidám dala ezt a sokszínű várost mutatja be - nem hagyományos módon. Mint írta: Itt egy dal és klip Pécsről - Pécsieknek, nem-pécsieknek, gyerekeknek, nem-gyerekeknek.

És talán az is kiderül, hogy:

"Ispitaaljának hol van a teteje?

hirdetés

Málomban láttam álmomban

A Magasház az most vajon hol van?

Talán a Szellemvárosban

Ha Rókusdombon lakik a mókus,

Érik-e szkókusz a Szkókóban?

Meszesen meszelek, Vasason vasalok,

Fütyül-e rigó Rigóderban?"

VIDEÓ: Szilas Miklós - Pécs


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
pecs_timelapse3.jpg

9 év munkája volt: lenyűgöző time lapse videó készült Pécsről

Mészáros Dénes tanult, kölcsönkért, és most végre elkészült az a csoda, amit csak szájtátva lehet nézni.
A videót Mészáros Dénes készítette - szmo.hu
2019. december 14.


hirdetés

Mészáros Dénes hivatása a képalkotás. 2008-ban vette meg első gépét. A fotózás rövid idő alatt magával ragadta és érezte, hogy ez lesz az a világ, ami meg fogja határozni az életét. Az idő igazolta ezt az érzést. Mostanra pedig a munkája lett a hobbija.

Szinte el sem hiszem. Ez egy nagyon-nagyon régóta húzódó projekt volt. A leírását itt a blogban fogom egy sorozat formájában megosztani, terveim szerint minden héten hétfőn és csütörtökön fog érkezni a következő rész kronológiai sorrendben. Szó lesz az ötletekről, felszerelésről, kirándulásokról, elkövetett hibákról, nehézségekről, sikerekről, élményekről. Fel fogom tölteni a képekből készült videókat teljes hosszúságban, mert a végső videóba a legtöbbnek csak egy része fért bele.

Először az alapötletről és az első éles tesztről lesz szó. 2010-ben láttam egy timelapse videót ami nagyon tetszett és elhatároztam, hogy én is készítek egyet Pécsről. Ennyi volt az elképzelés. Semmit sem tudtam a technikáról. Úgyhogy amennyire tudtam utána olvastam.

A lényege röviden annyi, hogy lerakja az ember a gépet állványra és készít pár száz darab képet fix időközönként, majd ezeket videóba összefűzve lejátssza, így az idő múlása, a környezet változása gyakorlatilag egy gyorsított felvételt eredményez.

Amikor elhatároztam, hogy elkészítem a videót, még egy Panasonic FZ50-es bridge gépem volt. Szerettem volna, ha a végeredmény jobb minőségű, mint amit azzal a kamerával el lehetne érni. Egyébként is úgy éreztem, hogy addigra kinőttem az FZ50 tudását, ezért megnéztem az akkori kínálatot, kipróbáltam pár gépet és elkezdtem gyűjteni. Canonokat és Nikonokat néztem, de abban az árkategóriában a Canonok nagyon gagyik voltak, végül egy Nikon D7000-es vázra esett a választás. Képminőségben is verte a hasonló szintű Canon vázakat. A Nikon-ban volt intervalométer, az a funkció, amivel timelapse-t lehet készíteni. Ráadásul ahogy megfogtam, igazi fényképező érzése volt.

VIDEÓ: ne csak nézd, kapcsold be a hangot is!

Pécs - Baranya timelapse from Dénes Mészáros

A kérdés eldőlt, a pénzt viszont képtelenségnek tűnt összegyűjteni. Már több mint fél éve spóroltam és a közelében sem voltam a szükséges összegnek. Mamámtól és papámtól kértem kölcsön. Ezúton is köszönöm nekik! Bár szinte mindenki azt mondta, hogy ne kérjek ezért kölcsön, mert nincs rá szükségem és el vagyok azzal ami van. Ennek ellenére megvettem a gépet és nekiálltam a projektnek végre gyakorlatban is. Az elején egy Nikon 16-85-ös obim volt csak, később vettem egy Nikon 50mm 1.8G-t.

Korábban csak alkalmanként kirándultam, ha valamelyik haverom rávett. Ez gyökeresen megváltozott szerencsére. Mivel 0 koncepcióval álltam neki az egésznek, így az elején két lehetséges ötlet volt egymás mellett és kombinálva. Az egyik az volt, hogy a város híresebb helyein, különféle rendezvényeken készítek sorozatokat. A másik az volt, hogy rámegyek a természeti jelenségekre. Végül ahogy nekiálltam a fotózásoknak, egyre inkább a természeti jelenségek felé terelődött a projekt.

Folytatás minden hétfőn és csütörtökön héten Mészáros Dénes blogján.

KÖVESS MINKET:





hirdetés
pecs.jpg

Vidám dal készült Pécsről - most kiderítheted, mennyire ismered a várost

Havihegy, Jakabhegy, Aranyhegy, Újhegy, Tiloskút, Istenkút, Szamárkút, Szentkút, Belváros, Rácváros, Kertváros, Gyárváros, Uránváros, Budaiváros, Egyetemváros, Szigetiváros... és ez még mindig Pécs...
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. november 27.


hirdetés

Pécs az egyik kedvelt utazós célpont, hiszen a város számtalan látványossággal várja az idelátogatókat. Ha az itt élőkkel beszélgetsz, bizony néha úgy érezheted, hogy egy másik világba csöppentél. Ezernyi nevet sorolnak fel hirtelen, és miközben kapkodod a fejed, kiderül, hogy még mindig ugyan arról van szó: Pécsről.

Szilas Miklós vidám dala ezt a sokszínű várost mutatja be - nem hagyományos módon. Mint írta: Itt egy dal és klip Pécsről - Pécsieknek, nem-pécsieknek, gyerekeknek, nem-gyerekeknek.

És talán az is kiderül, hogy:

"Ispitaaljának hol van a teteje?

hirdetés

Málomban láttam álmomban

A Magasház az most vajon hol van?

Talán a Szellemvárosban

Ha Rókusdombon lakik a mókus,

Érik-e szkókusz a Szkókóban?

Meszesen meszelek, Vasason vasalok,

Fütyül-e rigó Rigóderban?"

VIDEÓ: Szilas Miklós - Pécs


KÖVESS MINKET:






hirdetés
N3A6003.jpg

Pécsi régészeti siker: Hódoltság-kori rézedények kerültek elő az egykori Rózsakertben

Az ásatáson két ritka és jelentős tárgyat találtak, és egy velük egyidős csorgókút is előkerült.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. november 11.


hirdetés

Két darab, teljesen ép állapotú rézedény – egy kiöntőcsöves kanna és egy talpas tál – került elő a pécsi Janus Pannonius utca 10. alatti telken, az egykori Rózsakert területén folyó ásatáson.

A Pécsi Egyházmegye beruházása eredményeként az egykori – köznyelv által Papucsnak elkeresztelt – Káptalani Borozó helyén turisztikai központ működik majd, a felette lévő területén az egykori vendéglátóhely nevéhez illően egy rózsakertet alakítanak ki. A projekt járulékos beruházásaként közművek fektetésére is sor kerül a területen.

Mivel kiemelten védett régészeti lelőhelyen folyik a beruházás,

a földmunkával érintett területen régészeti kutatásra van szükség, amelyet Janus Pannonius Múzeum végez Tóth Zsolt régész vezetésével. A héten egy szennyvíz elvezető csatorna árkában folytatódott a feltárás. Itt egy

hirdetés

késő középkori épület részlete került elő, amely minden bizonnyal egy tűzvészben pusztult el valamikor a török hódoltság kor időszakában (1543–1686).

A szokásos edénytöredékek, állatcsont darabok mellett november 6-án délután az épület kőfala mellett a pusztulásrétegben

két darab, teljesen ép állapotú rézedény került elő. Az egyik egy kiöntőcsöves kanna, a másik egy talpas tál.

Az előkerült kannatípusból mindössze két darabot őriz a Janus Pannonius Múzeum Baranya megye területéről. A tál kerámiából készült változata gyakori tárgytípus, de fémből készült darab még nem ismert a megyéből. Összességében tehát két ritka és jelentős tárggyal gyarapodott a Janus Pannonius Múzeum régészeti gyűjteménye. A két edény dokumentálás után a restaurátorműhelybe került. Dr. Csornay Boldizsár, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója elmondta: örül az újabb eredményeknek, és a két műtárgy a jövőben létrehozandó állandó régészeti kiállítás része lesz.

Hódoltság kori csorgókút is található a Rózsakertben

A Rózsakert régészeti értékeiről 2010-ig nem tudtunk semmit. Ekkor került elő a késő római ókeresztény temető egyik legjelentősebb épülete, egy cella trichora és a temetőhöz tartozó hat téglasír. Az épület érdekessége az volt, hogy területén egy késő középkori épületet emeltek, amely szintén tűzvész áldozata lett. Az eddigi kutatások alapján legalább két középkori épülettel lehet számolni a 19. században kertté alakított területen, amelyeket a török hódoltság idejében is tovább használtak a bekövetkezett tűzvészig. Ezt követően már nem újították meg azokat. A területen számos hódoltság kori gödör látott napvilágot, amelyek egy része biztosan kincskereséssel hozható összefüggésbe. A Rózsakert nyugati oldala mellett egy hódoltság kori csorgókút látható az üvegtető alatt, amely egykorú az újonnan előkerült edényekkel.


KÖVESS MINKET:






hirdetés
barbakan.jpg

Újra látogatható a pécsi Barbakán-bástya

A 15. századi építmény tetejéről páratlan kilátás nyílik a belvárosra.
MTI - szmo.hu
2019. december 20.


hirdetés

Újra látogatható a 2018 óta balesetveszély miatt elzárt pécsi belvárosi körbástya, a Barbakán-bástya.

2018-ban balesetveszély miatt zárták el a látogatók elől az építményt, így a pécsi székesegyháztól nyugatra lévő körbástyára az elmúlt bő egy évben nem lehetett felmenni. A vizsgálatok azt állapították meg, hogy a bástyához kapcsolódó, fából készült hidak, lépcsők, az építmény karéján felépített gyilokjáró - védőfolyosó - és az azt övező korlátok felújításra szorulnak.

A rekonstrukció keretében az elmúlt hónapokban mintegy harmincmillió forintból, hatvan köbméternyi fa beépítésével teljes körűen

hirdetés

felújították a fából készült lépcsőket, a gyilokjárót, a bástyához vezető hidakat, és a korábbi fa tartószerkezeteket fémre cserélték biztosítva ezzel ismét hosszú időre a Barbakán-bástya látogathatóságát.

A pécsi városfal nyugati falának részét képező építményt a 15. században emelték azért, hogy az a város és a püspökvár védelmét szolgálja a törökök európai terjeszkedése idején. A bástyát korábban lakóépületek szegélyezték, azokat a hetvenes években bontották el, s tették látogathatóvá a pécsiek és a turisták előtt.

A bástya a busszal érkező turisták számára a belváros kapujaként is funkcionál. A járművek az építmény közelében teszik ugyanis le utasaikat, így ez az első látványosság, amivel találkoznak.

A pécsi Barbakán egy gótikus stílusú barbakán, azaz előretolt kapuerőd, amely Pécs városának egyik szimbóluma, a belvárost körülvevő középkori várfal északnyugati sarkánál.

A 15. századi kör alaprajzú bástya a hajdani püspökvár falrendszerének része volt. A történészek Kinizsi Pál hadvezér Pécsett tartózkodásához kötik a Barbakán megépülését. A lőrésekkel tagolt magas várfal nyugati sarkán elhelyezkedő építmény tetejéről páratlan kilátás nyílik a belvárosra.

Hazánkban Siklóson és Nagyvázsonyban (Veszprém megye) látható még barbakán.

Címlapfotó: Barbakán egy korábbi felvételen, forrás: Wikipédia


KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!