hirdetés

Végveszélyben a lángoló Amazónia

Idén is közel 2 millió hektárnyi erdőt pusztított el a tűz, ami tragikus következményekkel jár az ott élő állatok és növények számára.
Címkép: MTI/EPA-EFE/Fernando Bizerra Jr - szmo.hu
2020. október 03.


hirdetés

Az Amazonas-vidéken szeptemberben a Monitoring the Andean Amazon Project nevű civil szervezet becslései szerint 1,8 millió hektáron pusztítottak lángok. Mivel az esőerdőkben a tüzek ritkán természetes eredetűek, az okokat a környező földeken kell keresni. Az erdők melletti gabonaföldeken vagy legelőkön ugyanis gyakran gyújtanak tüzet, hogy kifüstöljék a kártevőket, vagy pedig az illegális erdőírtások után megtisztítsák a talajt – írja a Mongabay.

Az amazóniai tüzekre tavaly figyelt fel a világ. Idén februárban több mint 1200 tudós írt alá egy nyílt levelet, amelyben azzal vádolták Jair Bolsonaro brazil elnököt, hogy az ő erdőirtásokat támogató politikája a fő felelős.

Jos Barlow, a lancasteri egyetem természetvédelem professzora azt mondja, hogy az esőerdő lassan ég, a tűzvonal 24 óra alatt alig 300 métert halad előre, ezért a mozgékony állatok időben el tudnak menekülni. Beáshatják magukat, vízbe vetődhetnek, vagy más területeket kereshetnek maguknak.

Csakhogy a költözés nem ilyen egyszerű: nem lehet büntelenül elfoglalni az élővilágban más territóriumát. Az is könnyen lehet, hogy a menekülő állatok a „menedékhelyen” nem találnak maguknak elegendő élelmet. Ez különösen a nagyobb testű állatokat veszélyezteti.

A főemlősök egy ideig ott maradhatnak egy égő erdő érintetlen részén, de ha elfogy az élelem, kénytelenek továbbállni. A 2019-es tüzek például felégették az alig egy évtizede felfedezett faj, a Mura nyerges hátú tamarin élőhelyét, és egyelőre nincsenek adatok arról, hogy az állatok közül mennyien élték túl a pusztítást. De még kevesebb esélye van a kisebb madaraknak, kis emlősöknek és kígyóknak.

hirdetés

Köztudott, hogy az esőerdők fái különösen érzékenyek a tűzre. A trópusi fáknak nincs olyan vastag fakérgük, mint a mérsékelt övieknek, például a fenyőknek. Az esőerdőben pusztító tüzek kiirtják a legtöbb kis fát és facsemetét, és a nagy fák felét is képesek elpusztítani, miközben a talajba került magvak a forróságtól elveszhetik csíraképességüket.

Bár a nagyobb fák nem pusztulnak el azonnal, a törzsüket érő tűzkár halálos sebet üthet rajtuk, mert kórokozók költözhetnek beléjük. Lassú halál vár rájuk. Amikor kidőlnek, a lombjuk alkotta boltozat hiányában a környező fákat könnyebben ledönthetik a viharok, pusztul az aljnövényzet és végveszélybe kerülnek a benne élő mikroorganizmusok, növények és állatok.

Barlow és kutatócsoportja megállapította, hogy az amazóniai tüzek gyökeres változást hoztak az erdők flórájában és faunájában. A tűz pusztította területeken gyakorlatilag eltűntek azok a madarak, amelyek az aljnövényzetből táplálkoztak. Csökkent a ganajtúró bogarak száma is, pedig nagyon fontos a szerepük a táplálékláncban és a magok szétszórásában.

Egy másik tanulmányból kiderült, hogy azokon az erdőterületeken, amelyek többször is leégtek, csökkent azoknak a különleges erdei hangyafajtáknak a száma, amelyek a magterjesztés mellett megmozgatják a talajt. A tüzek után olyan hangyapopuláció foglalta el a helyüket, amely nyíltabb élőhelyeken, például szavannákon honos, viszont éppen az elődeik feladatát nem tudják ellátni. Ugyanezt tapasztalták számos lepkefajtánál is.

Egyre több a bizonyíték arra, hogy a tűz végzetes következményekkel jár azokra az állatokra és növényekre nézve, amelyeknek az amazóniai erdők hűvös, nedves, aljnövényzeti mikroklímájára van szükségük.

A kutatók egyelőre nem tudják, hogy a leégett erdők mennyi idő alatt képesek regenerálódni. Azért érik őket néha meglepetések is. Kiderült például, hogy a dél-amerikai tapír szívesen látogatja a letarolt erdőket és hagyja ott ürülékét, megtermékenyítve a talajt, igaz, ezt olyan tűz pusztította területeken tapasztalták, amelyek érintetlen erdők mellett terülnek el.

Ernesto Alvarado, a washingtoni egyetem professzora, az erdőtüzek szakértője szerint

Amazónia olyan, mint egy buborék, amely, ha a fák sértetlenek, megtartja a nedvességet az erdő boltozata alatt. Az erdőirtások, útépítések, tüzek azonban olyanok, mintha lyukakat vágnának ezen a buborékon, így a nedvesség elszökik és az erdő száradni kezd.

És valóban, az amazonasi száraz évszak egyre hosszabb. Emiatt csökken a talajvíz, és a fák lehullajtják leveleiket. A száraz avar pedig könnyen lángra lobban, ha egy közeli földön gyújtott tűz elszabadul.

Egyes tudósok szerint Amazónia közel van ahhoz a kritikus ponthoz, amikor olyan mértékben csökken a csapadék, hogy az esőerdők elszavannásodnak. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a természetes szavannákhoz hasonló területek alakulnak ki, hanem egy nagyon elszegényedett ökoszisztéma jön létre, ami nem tudja ellátni eredeti funkcióját.

Ez a veszély elsősorban a brazíliai esőerdők déli részét fenyegeti, ahol a terjeszkedő legelők és termőföldek tovább súlyosbítják a tűzveszélyt. Amíg e folyamat megállításához hiányzik a politikai szándék, addig a lángok tovább pusztítják az amazóniai esőerdőket.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés

A covid-19-nél is veszedelmesebb fertőzés, a szuperbaktérium fenyegetheti az emberiséget

Azoknak lesz igazuk, akik szerint a koronavírus-világjárvány csak a kezdet?
MTI/EPA/Olafur Steinar Gestsson - szmo.hu
2020. október 15.


hirdetés

Még nem látható körülbelül sem, hogy mikor fog kilábalni a világ a koronavírusból, a szakemberek előtt máris egy újabb globális járvány réme sejlik fel, amely jóval lassabban, kevésbé látványosan, ám annál kitartóbban terjed. Ennek a kórokozói az antibiotikum-rezisztens baktériumok, amelyek az embereknél és a tenyészállatoknál szinte korlátlanná vált antibiotikumok alkalmazása miatt szaporodtak el.

Az amerikai betegség-ellenőrzési és megelőzési központ (CDC) adatai szerint évente mintegy 3 millió amerikait fertőznek meg a szuperbaktériumok, és 35 ezren bele is halnak a fertőzésbe.

Világszerte évente 700 ezerre tehető a szuperbaktériumok okozta halálesetek száma, és az Egészségügyi Világszervezet szerint 2050-re az áldozatok száma elérheti az évi 10 milliót

– írja a Sciencealert .

Az antibiotikumok túl gyakori használata mára oda vezetett, hogy egy sor bakteriális fertőzés, köztük a gonorrhea, a tüdőbaj és a szalmonella egyes fajtái szinte kezelhetetlenné váltak, mert az antibiotikumokat túlélő baktériumok ellenálló-képességet fejlesztenek ki a gyógyszerekkel szemben.

hirdetés

Évente máris 230 ezren halnak meg antiobiotikum-rezisztens tuberkulózisban. De végzetessé válhat az E. coli baktérium egyik válfaja is, amely főként fiatal nőknél több millió húgyúti fertőzést okoz évente, és ha a fertőzés kezelhetetlenné válik, egy egyszerű hólyaghurut is veseelégtelenséghez és halálhoz vezethet.

Steffanie Strathdee, a San Diego-i egyetem professzora szerint

a szuperbaktérium okozta járvány már itt van, csak nem figyelt fel rá a világ, mert a koronavírussal ellentétben nem robban be egyik pillanatról a másikra, hanem csendben lopakodik.

Tom Frieden, a CDC korábbi igazgatója, a Resolve to Save Lives globális egészség-stratégiai szervezet vezetője úgy véli, a nemzetközi orvostársadalomnak különös figyelmet kell fordítania arra, hogy ezek a fertőzések miként terjedhetnek ilyen mértékben a kórházakban és más egészségügyi intézményekben.

A koronavírus-világjárvány megfékezésére tett lépések még súlyosbíthatják is a problémát.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
virtual-2223889_1280.jpg

Lehet, hogy egy szimulált világban élünk, csak még nem tudunk róla?

Újra előkerült az úgynevezett Bostrom-trilemma.
Fotó: Needpix - szmo.hu
2020. október 14.


hirdetés

A valóságos és a virtuális világ közötti különbség eltűnése gyakran foglalkoztatja korunk íróit, filmeseit, elég csak a Mátrixra, vagy a Truman Show-ra gondolni. A téma annyira a levegőben van, hogy még komoly tudósok is foglalkoznak vele.

2003-ban Nick Bostrom, az oxfordi egyetemi filozófusa azzal a meghökkentő, egyben nyomasztó elmélettel állt elő, hogy a mi valóságunk nem más, mint egy számítógépes szimuláció, amelyet egy nálunk fejlettebb civilizáció talált ki. Elméletének háromféle megközelítése volt, amelyek közül az egyiknek Bostrom szerint igaznak kell lennie.

Az első szerint a civilizációk általában megsemmisülnek, mielőtt kifejlesztik a valóság szimulációjára való képességeiket. A második szerint a fejlett civilizációkat nem érdeklik a valóság-szimulációk. Végül a harmadik arról szólt, hogy majdnem biztosan egy számítógépes szimulációban élünk.

Most David Kipping, a Columbia egyetem csillagásza megvizsgálta a „Bostrom-trilemmát” és megállapította, hogy 50% annak az esélye, hogy valóban egy szimuláció részei vagyunk

– idézte a Futurism.

hirdetés

Az amerikai kutató az első két állítást összevonta, mondván, hogy mindkettő ugyanoda vezet: nem szimulációban élünk, mert a kihalás vagy a közömbösség miatt egyaránt hiányoznak azok az adatbázisok, amelyekkel ezt meg lehetne valósítani.

Kipping elmélete az, hogy a valóságnak minél több rétegébe ágyazzák be a szimulációt, annál kevésbé van szükség számítógépes forrásokra, hogy az meggyőző legyen. Tehát 50% körüli az esély arra, hogy Bostrom elmélete helytálló. De ha az emberek akarnának ilyen szimulációt létrehozni, egészen más lenne a helyzet, mert akkor a nagyjából egyenlő esély végleg eltolódna abba az irányba, hogy szinte bizonyosan nem vagyunk valóságosak.

Vannak, akik azt vallják, hogy a következő évtizedekben számítógépes ismereteink eljutnak arra szintre, hogy egyszer s mindenkorra kijelenthessük: szimulációban élünk-e vagy sem.

Egyelőre azonban meg kell elégednünk azzal, hogy nem tudjuk. Kipping szerint jelenlegi tudásunkkal nem bizonyíthatjuk, de nem is cáfolhatjuk egyik variációt sem, így maga a kérdés, mint tudományos felvetés valójában nem értelmezhető.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
amerikai-hadsereg-kutyak-kiterjesztett-valosag-szemuveg.jpg

Kiterjesztett valóság-szemüvegen keresztül adhatnak parancsot az amerikai hadsereg kutyáinak a katonák

A technológia alapvetően megváltoztathatja a jövőben a harci kutyák alkalmazását a hadseregben.
Fotó: Command Sight/US Army - szmo.hu
2020. október 10.


hirdetés

Kiterjesztett valóság-szemüveget tesztelnek az amerikai hadseregben szolgáló kutyákon, amely lehetővé tenné, hogy a katonák ezen keresztül adhassanak parancsokat az ebeknek.

Az AR-szemüveggel az állatok úgy láthatják a valóságot, hogy a vezetőik által küldött virtuális elemek, jelek is megjelennek a szemük előtt. Ez hasznos lehet például a mentési műveletekben vagy a potenciális robbanóanyagok és veszélyes területek felismerésében is.

Az okoseszközöket egy seattle-i székhelyű cég, a Command Sight gyártja az amerikai hadsereg számára. A prototípus még vezetékekkel működik, de a szakemberek már dolgoznak a vezeték nélküli megoldáson is. Az első tesztalany a Command Sight alapítójának rottweilere, Mater volt, aki az első eredmények szerint "hihetetlenül jól" alkalmazkodott a szemüveghez.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
trump-maszkban.jpg

Levette a Facebook Donald Trump egyik posztját, de ennél keményebb lépésekre is készülnek

Mark Zuckerberg nem akarja, hogy az elnökválasztás alatt megismétlődjenek a 2016-os események. Mint kiderült, az oroszok máris akcióba lendültek.
Fotó: MTI/EPA /Pool/Ken Cenedo - szmo.hu
2020. október 10.


hirdetés

Zuckerberg már szeptember elején közölte, hogy egy héttel a választások előtt nem fogadnak el új politikai hirdetéseket, és törlik azokat a posztokat, amelyek megpróbálják elriasztani a szavazókat, például olyasmivel ijesztgetik őket, hogy aki elmegy voksolni, az koronavírus-fertőzést kap.

Most bejelentették, hogy ennél is tovább mennek.

Minden politikai hirdetést letiltanak a Facebook oldalairól a szavazóurnák november 3-i bezárása után, a hírfolyam tetején pedig figyelmeztetést tesznek közzé: csak akkor lesz a választásnak győztese, ha azt megbízható médiumok bejelentik.

Ez utóbbiak közé sorolják a két tekintélyes hírügynökséget, a Reuterst és az AP-t, a végeredmény után érdeklődő felhasználókat az ő oldalaikra irányítják – írja a New York Times.

Bejelentették azt is, hogy törölni fognak minden olyan oldalt vagy csoportot, amely nyíltan közösséget vállal a QAnon nevű Trump-párti, összeesküvés-elméleteket hirdető mozgalommal.

hirdetés

A 2017-ben alakult QAnon-t a Facebook már indulásakor letiltotta, de különböző kerülőutakon mégis beférkőztek a hírfolyamba. Különösen aktívvá váltak a koronavírus-járvány kitörése óta, fő céljuk, hogy megingassák az emberek bizalmát az egészségügyi rendszerben.

A Facebook 5 milliárd dollárt költött a cég biztonsági részlegének megerősítésére, hogy ne történhessen meg újra az, ami a 2016-os választások alatt.

Akkor ugyanis a közösségi oldal rendszerét felhasználva rengeteg célzott hirdetéssel próbálták a bizonytalan szavazókat otthon tartani a „billegő államokban”, miközben orosz trollok álhírekkel árasztották el a hírfolyamot. Az ügy miatt Mark Zuckerberget még a Kongresszus elé is beidézték.

Az oroszok most is készülnek.

Két héttel ezelőtt a Facebook illetékesei arról számoltak be, hogy három olyan dezinformációs hálózatot is lelepleztek, amelyek az orosz titkosszolgálatokhoz, valamint ahhoz az Internet Research Agency nevű szentpétervári trollfarmhoz köthetőek, amely a 2016-os orosz beavatkozást irányította.

Az elmúlt fél évben már 120 ezer olyan bejegyzést töröltek a Facebook és az Instagram oldalairól, amelyeket a választásokba való beavatkozásnak minősítettek.

Ráadásul most Trump sem könnyíti meg a helyzetet azzal, hogy lebegteti, elfogadja-e majd a választási eredményt, és a levélszavazások miatt máris csalásról beszél.

Zuckerberg továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a szólásszabadságra hivatkozva nem kérik számon a közéleti szereplők beszédeinek igazság-tartalmát. Ennek ellenére

a hét elején törölték a kórházat éppen elhagyó Trump egyik posztját, amiben arról értekezett, hogy az influenza halálosabb, mint a koronavírus.

Monica Bickert, a Facebook globális politikai igazgatóságának vezetője erről azt mondta, ezt a bejegyzést szerzőjére való tekintet nélkül vették le az oldalról. A pandémia tagadása vagy horderejének kicsinyítése eddig is tabunak számított a Facebookon, és Donald Trump posztjára is ezt a szabályt alkalmazták.

A Facebook a mostani szigorításaival egyébként még mindig a többi közösségi médiumok után kullog.

A Twitter például már egy évvel ezelőtt letiltott minden politikai reklámot az oldalról. Jack Dorsey vezérigazgató azzal indokolta a döntést, hogy túlságosan terjedhet általuk a félretájékoztatás, amelynek „kezelésére napjaink demokratikus infrastruktúrája nincsen felkészülve.” 

Szeptemberben a Google is bejelentette, hogy november 3-a után betilt minden politikai reklámot.

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!