hirdetés
1-35.jpg

Város a hegyen: Boston sötét arcát mutatja be Ben Affleck új sorozata

Ütősen indult a Showtime sorozata, amit Ben Affleck és Matt Damon együtt készítettek. A főszerepben Kevin Bacon, akit talán még soha nem láttunk ilyen jónak.
Szajki-Vörös Adél - szmo.hu
2019. június 25.


hirdetés

Ben Affleck olyan ötlettel állt elő, ami nem meglepő a pályáját ismerve. Egy krimisorozattal, aminek a középpontjában a kilencvenes évek Bostonja áll. Afflecket ugye nemcsak színészként ismerjük, sőt, első nagy elismerését, forgatókönyvírói Oscar-díját az épp szintén Bostonban játszódó és ott is forgatott Good Will Huntingért kapta Matt Damonnal közösen. Érdemes egy pillantást vetni rendezői filmográfiájára: 2007-es első nagyjátékfilmje, a Hideg nyomon egyértelműen megmutatta, hogy talán több a direktori zseni benne, mint a filmszínészi, és hogy egyértelmű a vonzalma a bűn és a társadalomkritika iránt.

Mivel Affleck maga is Boston Cambridge nevű elővárosában nőtt fel - akárcsak Damon, akivel tinédzser koruk óta a legjobb barátok - , a város pedig kedvelt helyszíne volt a filmtörténet komoly bűnügyi klasszikusainak - elég csak Scorsesére gondolni -, ezért evidens volt, hogy valamikor Affleck is elkészíti majd a maga bostoni bűnfilmjét, ami a 2010-es Tolvajok városa lett. 2012-ben az Argo-akcióban is megtörtént esetet dolgozott fel, és akárcsak korábbi munkáiban, itt is a dráma oldaláról közelített, így meg is lett az eredménye a történet iránti alázatnak és alaposságnak, hiszen három Oscar-díjjal is jutalmazta az Amerikai Filmakadémia. A 2016-os Az éjszaka törvényében ő maga volt a főszereplő, hősei pedig ismét bostoni gengszterek. Ez volt az utolsó nagyjátékfilmje, a Város a hegyen pedig aktuális nagy projektje, melynek Matt Damonnal együtt ők az executive producerei.

A Showtime égisze alatt készült sorozat első részében egyelőre felrakták az alapokat az alkotók, és amit eddig láttunk, nagyon ígéretesnek tűnik.

Afflecknek valamiért a mániája az álarcos rablás, hiszen ugyanaz a típusú para pénzrablás jelenik meg a Város a hegyenben is, amitől már a Tolvajok városában is rémálmaink lehettek.

Egy ír családi "vállalkozás" csinálja a balhékat, ám a nagy akciójuk során a pilotban kapásból lelőnek három embert. Ezt az ügyet kapja meg nagy örömére a fekete államügyész, Decourcy Ward (Aldis Hodge), aki szeretné porig rombolni azt a Bostont, amit a bűnözés melegágyaként ismert mindenki a kilencvenes években.

A sztori valós alapokon nyugszik, a bandaháborúk és az elszabadult bűnözés, bankrablások korát élte Boston a kilencvenes években, amit a város új megközelítéssel próbált megoldani, és sikerrel is járt - ez volt az úgynevezett "bostoni csoda". A város régi "értékrendjét" Kevin Bacon figurája képviseli, aki egy kokózó, alkoholista FBI-ügynök, Jackie Rohr. Rohrnak családja van, de ez nem akadályozza meg abban, hogy félrekeféljen, és bár a törvény oldalán áll, ez nem akadályozza meg abban, hogy folyamatosan etikátlan eszközökhöz nyúljon céljai eléréséhez. Akit kell, megken, akit kell, megfenyeget, mégis eljön a pillanat, hogy a két, egymást irritáló figura egy oldalra kerül, és összeállnak, hogy ki-ki a maga érdekei miatt igazságot szolgáltasson az ominózus ügyben.

Az első rész alapján az derült ki, hogy a sorozat életszagú, hiteles és lélektanilag ambiciózus lesz. Bacon és Hodge alakítása lehengerlő - különösen az előbbié, bár neki hálásabb a szerepe, és végre egy figura, amivel az örök mellékszereplő megmutathatja, mekkora színész -, a képi világ igényesen realisztikus, a történet pedig, én arra tippelek, szép lassan be fog indulni és ha a dramaturgia a jelek szerint halad, elér majd egy komoly drámai és feszültségbeli klimaxra. Aki szerette a Drót című kultikus bűnügyi sorozatot, az biztosan a Város a hegyent is bírni fogja, különösen azért, mert a bűnnel, az erkölcsi világnézettel és általában, az emberséggel kapcsolatban elég sok az aktuális - és mindig aktuális - áthallása.


KÖVESS MINKET:





hirdetés
hiperkarmaakusztik.jpg

Bérczesi Robi: Szeretek egy szál gitárral játszani

A hiperkarma különleges, akusztikus koncerttel készül a Városmajori Szabadtéri Színpadon. Erről kérdeztük Bérczesi Robit, a zenekar frontemberét.
Szponzorált tartalom (X) - szmo.hu
2019. augusztus 21.



A hiperkarma igen sűrű évet tudhat maga mögött: év elején jelentette meg ötödik, Napsütötte rész című lemezét, végig turnézták a tavaszt és a fesztiválokat, Bérczesi Robi Artisjus-díjat kapott dalszövegeiért és kiadta az Én meg az Ének című életrajzi regényét is. Most pedig augusztus 24-én egy különleges, akusztikus koncertre is készülnek a Városmajori Szabadtéri Színpadon.

- Idén az ötödik lemezetek, a Napsütötte rész mellett megjelent az életrajzi könyved is, amiben nagyon őszintén meséltél az elmúlt tíz évről. Milyen érzés most, hogy a könyv megírásakor kibeszélted magadból ezeket a dolgokat és kitártad azokat olvasók elé?

- Jó érzés volt kiadni magamból ezeket a dolgokat, így olyan, mintha tiszta lappal új életet kezdenék. Persze, így is maradtak árnyékos részek a történetben, de korántsem annyi, mint régen.

- A Napsütötte rész sokkal éneklősebb, vidámabb, mint az előző lemezek. Te is most már inkább így tekintesz az életre?

- Azért ezek a "vidám" dalok is csak a hiperkarma eddigi stílusához képest vidámak, amúgy komoly témákat feszegetnek ezek is, de valóban jóval felszabadultabban, mint az eddigiek.

- Könnyebben megszólalnak ezek a dalok akusztikus változatban? Hogyan alakítjátok ilyenkor a repertoárt?

- Igen, az új dalok akusztikus változatait jóval könnyebb kidolgozni, mint pl. az Amondóét, amit nem is fogunk előadni ezen a koncerten. Általánosságban véve a 2. és a 3. albumunk az, amelynek a dalai kevésbé adják meg magukat akusztikusban.

- Az utóbbi időben egyre többször hallani téged akusztikus felállásban, az Én meg az Ének 2. kapcsán is. Miben másak számodra ezek a koncertek, mint a megszokott, „hangos” koncertek?

- Szeretek egy szál gitárral játszani, nagyobb szabadságot ad, mint a zenekari felállás, és amióta egy vokálpedált is bevetettem, olyan, mintha külön vokálénekesek is kísérnének.

- Csak hiperkarma számok lesznek, vagy az Én meg az Ének dalaiból is játszotok majd?

- Kizárólag hiperkarma számokból áll a repertoár.

- A hiperkarma 20-ig ez lesz az utolsó budapesti koncertetek. Mivel telik majd számodra az év hátralévő része?

- Új dalokat jelentetünk meg a készülő 6. stúdiólemezünkről, én személy szerint továbbra is egy szál gitározom, és a hiperkarmával is vállaltunk néhány vidéki koncertet. Ezen kívül próbálunk ezerrel az Arénára, ritkán, vagy még soha nem játszott dalokkal, érdekességekkel készülünk.


KÖVESS MINKET:



hirdetés
baratok-kozt-epulet-matyas-kiraly-ter.jpg

Egy korszak lezárul: a Barátok közt 20 év után már késő délután képernyőre kerül

Jó hír viszont, hogy az új részeket a korán és későn tévézők is elcsíphetik.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. augusztus 21.



Sokak esti rutinja változhat meg némiképp szeptembertől, ugyanis a hamarosan 21 éves születésnapját ünneplő Barátok közt ősztől új időpontokba kerül.

Az 1998. október 16-a óta futó széria az RTL Klub egyik legrégebbi és legnépszerűbb sorozata és indulása óta a főműsoridőben láthatták a nézők, aki pedig lemaradt az aktuális részről, az RTL Magyarország egy másik csatornáján visszanézhette.

Jelenleg 21:10-től látható, azonban az őszi műsorrend nyomán ezentúl más időpontokban találkozhatunk a Mátyás király tér lakóival - adta hírül a SorozatWiki, akik számára az RTL Magyarország Marketing és Kommunikációs Igazgatósága is megerősítette a változás hírét.

Szeptember 2-től késő délután és késő este vár a Barátok közt: a friss részek hétköznap negyed 6 körül, a Híradó előtt kerülnek adásba és negyed 11 körül újra levetítik őket.

A főműsoridőben a Híradó mellett a Fókusz és a Drága örökösök megy majd, a 9-es sávot pedig a csatorna 1-én induló új realityje, a Love Island kapta.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
DBOGI20190820035.jpg

Nagy Feró életműdíjat kapott, a Halott Pénz és Rúzsa Magdi is nyert - átadták a Petőfi Zenei Díjakat

Pápai Joci újabb elismerést zsebelt be Az én apám című dalával, de a Follow The Flow és a Bagossy Brothers Company sem ment haza üres kézzel a Strand Fesztivál nyitónapján megtartott díjátadóról.
MTI, Fotó: Bodnár Boglárka/MTI - szmo.hu
2019. augusztus 21.



Tizenkét kategóriában már a negyedik alkalommal adták át a Petőfi Zenei Díjakat a Zamárdiban tartott Strand Fesztivál nyitónapján kedd este. Több jelöltet a Petőfi Rádió 2018. március 1. és 2019. március 1. között legtöbbet játszott száz magyar dala közül választotta ki egy százfős, elismert zenészekből, producerekből, zenei szerkesztőkből, újságírókból, koncert- és fesztiválszervezőkből álló szakmai grémium.

Az év zenekarára, az év női és férfi előadójára, az év videoklipjére és az év akusztikus koncertjére június 18. és augusztus 12. között szavazhatott a közönség és a szakmai testület. A végeredménybe a szakmai zsűri és a közönség szavazatai 50-50 százalékban számítottak bele.

Az év zenekara a Halott Pénz, az év női előadója Rúzsa Magdi, az év férfi előadója Ákos lett.

Az év videoklipjének a Follow The Flow Nem tudja senki című dalának videoklipjét, az év akusztikus koncertjének pedig a Bagossy Brothers Company tavaly november 5-ei koncertjét választották.

Az életműdíjat Nagy Feró, a Beatrice és az Ős-Bikini frontembere kapta.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
1-21.jpg

Valami nagyon durva történt 20 éve a mozikban - 1999, a filmtörténet legjobb éve

Mátrix, Hatodik érzék, Harcosok klubja, Sztárom a párom. Csak pár cím, hogy elájulj tőle: mindez ugyanakkor készült.
Szajki-Vörös Adél - szmo.hu
2019. augusztus 22.



Sokunk kedvenc filmjei ebből az évből valók. Olyan különleges volt ugyanis 1999-ben a csillagállás, hogy megdöbbentően sok filmremek született. Nemcsak akkorra elismert alkotók jutottak el a pályájukon egy fontos fordulópontra 1999-ben, hanem elképesztően eredeti elsőfilmek is születtek, melyek rendezői bombaként robbantak be a filmvilágba. Van, aki azóta sem tudta megismételni az akkori sikerét, és van, akinek ez csak egy dobbantó volt további emlékezetes filmjeihez.

Ami különösen érdekes ebben az évben, hogy több hasonló gondolkodású alkotó jelent meg egyszerre, illetve több, hasonló témát feldolgozó, különleges film is készült el, ami nem meglepő: ugyanabban a közhangulatban születtek meg, amikor hasonló problémák foglalkoztathatták az ugyanabban az érában gondolkodókat. A teljesség igénye nélkül összegyűjtöttünk pár mozit ebből az évből, melyek nélkül a filmművészet nem kérdés, hogy kevesebb lenne.

Hatodik érzék

M. Night Shyamalan harmadik nagyjátékfilmje sok szempontból vágott elébe a trendeknek. Először is egy, nem az intellektusáról ismert népszerű akciósztárt pottyantott a főszerepbe. Bruce Willisről korábban nem tudtuk volna elképzelni, hogy pszichológust játsszon, pláne azt nem, hogy élete legjobb alakítását nyújtsa egy ilyen szerepben. A halottlátó kisfiú, Haley Joel Osment a másik hidegrázósan erős színészi játékot nyújtja, és akkor még nem beszéltünk a remek filmvégi csavarról, amitől jól kikerekedett a szemünk 1999-ben.

Harcosok klubja

Érdemes ezt a filmet pár évenként újranézni, már csak azért is, mert amit Brad Pitt és Edward Norton művel benne, az maga az elszabadult színészi zsenialitás. Aki pedig hagyta őket és a saját elméjét is elszabadulni, az David Fincher volt, aki rögtön a második nagyjátékfilmjével a legmagasabbra repítette magát szakmailag. Ez volt a Hetedik. A Harcosok klubja - SPOILER - egy mentális leépülés pontosan elmesélt története, miközben a fogyasztói társadalom végtelenül keserű kritikája is. Meg még egy csomó minden, ez a film egy külön cikket érdekelne, annyira sűrű a szövete.

Magnólia

Paul Thomas Anderson rendező már második filmjével, a Boogie Nightsszal kitörölhetetlenül beírta magát a múlt század kultúrtörténetébe, míg a Magnóliával feltette a pontot az i-re (bár sokan az előbbit szeretik tőle, a Boogie Nights ugyanis egy popkulturális eposz a pornó születéséről, míg a Magnólia inkább egy nagyszabású tabló, annyi drámával és melodramatikus elemmel, amennyi csak a csövön kifért, és sok szomorú sorsú szereplőjével, akik mind csak arra vágynak, hogy szeressék és elfogadják őket. Minden esélye megvolt rá a Magnóliának, hogy egy giccshalmaz legyen, de nem lett az.

Tágra zárt szemek

Azt beszélik, Stanley Kubrick utolsó filmje volt az utolsó csepp a pohárban Nicole Kidmannek és Tom Cruise-nak, mielőtt végleg szétváltak útjaik. A Tágra zárt szemek ma már egyik olvasatában hátborzongató dokumentum egy súlyos krízist átélő házasságról egy valós színészházasság tragédiájával a háttérben, valamint mozgóképes filozófiai elmélkedés az összetartozásról és megcsalásról, valamint a féltékenységről. Az is tök kísérteties, ahogy Cruise filmbeli figurája belecsöppen egy rejtélyes szektás univerzumba, miközben jól tudjuk, hogy a valóságban a szcientológai egyház vert éket a színész és egymás után két felesége közé is. Persze nemcsak a magánéleti vonulat miatt izgi a film. A késői Kubrick sötét világnézetével egybeforrnak a Tágra zárt szemek nyomasztó, esztétizáló képei és az üzenet: igazából soha nem lehet tiéd a másik, még akkor sem, ha a legközelebb áll hozzád.

A bennfentes

Michael Mann Az utolsó mohikán és a Szemtől szemben után készítette el pályája egyik csúcsdarabját, a főszerepben Al Pacinóval és Russell Crow-val. Utóbbi simán megkaphatta volna az Oscart az igaz történetben nyújtott lefegyverző alakításáért, de nem kapta, mint ahogy 6 további jelölését sem váltotta szoborra A bennfentes. Pedig a dohányipart leleplező, a teher alatt összeroppanó kisember és az őt meginterjúvoló 60 minutes-riporter kálváriája igazi mai sztori volt, mélységgel, katarzissal, gyönyörűen fényképezve. Michael Mann azóta is Oscar-nélkül, a film pedig mementója egy hollywoodi mesterember kiállásának az igazság mellett.

Lapozz a Mátrixért, az Amerikai szépségért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x