hirdetés
"Vannak pillanatok, amikor az ember erkölcsi érzéke közbeszól" – találkozás Cyril Gély-vel, a Diplomácia szerzőjével
Alföldi Róbert és Sztarenki Pál főszereplésével Budapesten, a Rózsavölgyi Szalonban is játszák már a darabját, amiből Az utolsó éjszaka Párizsban címmel film is készült.
Szöveg:Göbölyös N. László - fotók: Gordon Eszter - szmo.hu
2019. január 31.


hirdetés

Az 51 éves író munkássága nem ismeretlen a magyar közönség előtt. Az utolsó éjszaka Párizsban címmel vetítették nálunk is az e darabjából készült Volker Schlöndroff-filmet, továbbá ő írta az első franciaországi fekete bohócról írt Csokoládé című film forgatókönyvét, és egy másik színművéből készült A másik Dumas, Gérard Depardieuvel a főszerepben. Gély nagy elismeréssel beszélt a Diplomácia budapesti előadásáról. Nemcsak a két főszereplő, Alföldi Róbert és a darabot egyúttal rendező Sztarenki Pál alakítása tetszett neki, hanem külön élményt jelentett számára, hogy a mennyire jól kihasználták a Szalon színpadának és nézőterének testközeliségét és így még jobban átjött a dráma minden feszültsége, mint egy nagyobb színházban. Ezután épp e nézőtéren ülve beszélgettünk a Diplomácia születéséről és máig érvényes kérdésfelvetéseiről.

- Hogyan talált rá erre a témára?

- 2001. szeptember 11 adta hozzá az első ihletet. Akkor az egész világ a tévé előtt ült, láttuk, ahogyan összedőltek a New York-i ikertornyok, és ezt valamennyien traumaként éltük át. Én úgy éreztem: hihetetlen, hogy 2001-ben még mindig el lehet pusztítani egy várost. Mintha régmúlt idők jöttek volna vissza.

Aztán belegondoltam, hogy bizony, ilyesmi bármikor megeshet. Gondoljunk csak napjainkban Aleppóra, Jemenre, vagy a világ más tájaira, ahol láthatóan minden ép ésszel felfogható indok nélkül romba döntenek városokat.

Azon gondolkodtam, hogyan lehetne beszélni erről a témáról. Körülbelül egy évvel később került a kezembe Dominique La Pierre és Larry Collins híres könyve, a Párizs ég?, amely napról napra követi Párizs felszabadításának két hetét 1944 augusztusában. Ebben is szerepel Dietrich von Choltitz tábornok, Párizs városparancsnokának találkozása Raoul Nordling svéd főkonzullal, akit a René Clément rendezte filmváltozatban Orson Welles alakított.

Choltitz alig három hete tartózkodott Párizsban, és azt az őrült parancsot kapta, hogy robbantsa fel ezt a csodálatos várost.

Hitler azért vezényelte őt ide, mert megbízott benne, mivel korábban már lerombolta Szevasztopolt és Rotterdamot is. Engem az érdekelt, hogy azon a napon, 1944. augusztus 25-én miért tagadta meg a parancsot. Ennek bemutatására a legjobb volt a tábornokot szembeállítani egy diplomatával.

- Volt-e valamilyen hiteles dokumentációja erről a találkozóról, vagy pedig a dialógusok csupán a képzelet szülöttei?

- Choltitz önéletrajzából kiderül, hogy e két hét alatt 4-5 alkalommal találkozott Nordlinggal, aki egész életét Párizsban élte le. E találkozások során a diplomata elsősorban arról akarta meggyőzni, hogy a Párizs melletti Fresnes-ben őrzött mintegy 3000 politikai foglyot ne deportálják Dachauba. Ebbe Choltitz végül beleegyezett. De sem az ő, sem Nordling memoárjában nincsen szó arról, hogy Párizs felrobbantásának tervéről beszéltek volna. Lehet, hogy soha nem került szóba közöttük, én viszont abból indultam ki, hogy „mi lett volna, ha…?” Tehát innentől kezdve az egészet csak kitaláltam, mint ahogyan nem létezik a Hotel Meurice titkos lépcsője sem, amelyen Nordling bejut Choltitzhoz. Erre az elemre a színpadi hatás miatt volt szükség, hogy Choltitz váratlanul találja magát szembe a diplomatával.

- Innentől kegyetlen pszichológiai játék folyik közöttük. Nordling először észérvekkel próbálja meggyőzni a tábornokot, aztán jön a dráma kulcsjelenete: a diplomata felidézi Ábrahám és Izsák történetét. Ekkor tudjuk meg, hogy Choltitz-ot családja megölésével fenyegetik, ha megtagadja a parancsot.

- A „Sippenhaft”-törvény, mely szerint az egész család felel egyik tagjának bűnéért, valóban létezett. Történetünk egy hónappal azután játszódik, hogy merényletet kíséreltek meg Hitler ellen, aki ezután vezette be ezt a törvényt. Choltitz is válaszút elé kerül: vagy lerombolja Párizst és családja megmenekül, vagy megadja magát, és feleségét, három gyermekét deportálják vagy kivégzik. Ugyanez vonatkozott akkoriban valamennyi német tisztre. És máris felmerül a kérdés: mit tennék én Choltitz helyében?

- A hatalom parancsa és az erkölcsi parancs közötti konfliktus már az ókori irodalomban is megjelent. És napjainkban is gyakran kerülünk e két tűz közé, háborúban és háborún kívül is.

- Erről szól valójában a darab, mivel tudjuk, hogy Párizst nem robbantották fel. Egyfelől az izgatott, hogy Nordling milyen fegyvereket vet be, hogy meggyőzze Choltitzot: adja meg magát, másfelől pedig az, hogy hol az a határ, ameddig végre lehet hajtani egy parancsot.

Még ma is akadnak, akik azzal próbálnak védekezni, hogy „parancsot teljesítettem”. De vannak pillanatok, amikor az ember erkölcsi érzéke közbeszól, és szembe kell szállni egy akarattal, ami nem az övé.

- Ön szerint olyan városok, mint Párizs, Róma vagy Firenze annak is köszönhették megmenekülésüket a II. világháború idején, mert tisztelték történelmi-kulturális örökségüket?

- Rómát és Firenzét Mussolini náci szövetsége mentette meg, Párizs pedig több mint négy éven át német megszállás alatt volt, és legalább 3000 német tartózkodott itt. A nagy pusztítások inkább ott következtek be, ahol nem volt tartós vagy semmilyen megszállás. Ezért szenvedett el súlyos károkat például London vagy Budapest. De Franciaországban is voltak városok, amelyek ugyancsak megszenvedték a bombázásokat, mint például Rouen, ahol jelenleg élek. Choltitz önéletrajzában több magyarázatot is ad arra, hogy miért tagadta meg a parancsot. Először is, amikor Párizsba érkezése előtt egy héttel találkozott Hitlerrel, egy kiszámíthatatlan őrültet látott maga előtt. Másodszor, tudta, hogy Párizs lerombolásának katonai szempontból sem lett volna semmi értelme, legfeljebb egy-két héttel késleltette volna a szövetségesek előrenyomulását. Harmadszor: gyönyörűnek látta Párizst.

És lehetett még egy oka, bár erről nem ír: lerombolta Szevasztopolt, Rotterdamot, kivégeztetett 40 ezer zsidót, de megkímélte Párizst és ez némileg enyhítő körülménynek számíthatott.

És valóban, miután letartóztatták, mindössze két évet töltött börtönben Angliában, és utána hazatérhetett családjához.

- Két ilyen szerep valóságos jutalomjáték a színészeknek. Hogyan talált rá Niels Arestrupra és André Dussolier-re?

- A Diplomáciát egy magánkézben lévő színházban, a Théâtre de la Madelaine-ben mutattuk be, és ilyen esetben minden a szerző dolga. Ha kész a darab, találni kell egy színházat, egy rendezőt és színészeket. Choltitz szerepére olyan színészt kerestem, aki megfelelő karizmával rendelkezik. Az első, aki eszembe jutott, Niels Arestrup volt és ő kapta meg először a darabot. Együtt gondolkodtunk azon, hogy ki lenne a megfelelő vele szemben, aki nemcsak gondolkodásban, hanem fizikai megjelenésében is más, mint ő.

Arestrup meglehetősen masszív alkatú, ezért egy finomabb, elegánsabb megjelenésű partnerre volt szükség, olyanra, akire színpadra lépésekor a néző azt mondja: semmi esélye.

Így esett a választás André Dussolier-re, aki ma Franciaország egyik legnagyobb színésze. Ez az ellentét a filmen is remekül működött, de ugyanezt láttam a magyar előadásban is: Pál és Róbert karakterei kitűnően ellensúlyozzák egymást.

- Elég ritka, hogy amikor egy színdarabból filmet készítenek, ugyanazok játsszák a főszerepeket.

- Ebben az esetben fel sem merült, hogy másokkal forgassunk! Van, amikor azért nem viheti a színész tovább a szerepét, mert kevésbé ismert a mozinézők előtt. Például az Írta: Dumas című darabomban Francis Perrin játszotta az írót, de a filmet jobban el lehet adni Gérard Depardieu-vel. Arestrup és Dussolier esetében nem volt ilyen probléma, bár nem volt könnyű összegyűjteni a filmhez szükséges 3 millió eurót. De érdemes volt: bárhol a világon bemutatták, mindenütt óriási sikert aratott. Volker Schlöndorffal, a film rendezőjével közösen megkaptuk a legjobb adaptált forgatókönyv César-díját.

- Emlékszik-e különleges reakciókra a nézők részéről egyes előadásokon?

- A színház ereje mindennap más, ezért a reakciók is kiszámíthatatlanok. Nemegyszer láttam, hogy a nézők sírtak az előadás végén.

Egyszer éppen csak elsötétült a színpad, a nézők kezdtek tapsolni, amikor egy nő felállt és elkezdte a Marseillaise-t énekelni.

Nekem egyébként egy színdarabban nem az a fontos, hogy válaszokat adjak, hanem sokkal inkább az, hogy a nézőkben kérdések fogalmazódjanak meg. Úgy érzem, hogy ez a Diplomácia esetében sikerült.

- A napokban volt egy új bemutatója Párizsban, és írt egy regényt is.

- A 2+2 című darabom igazi komédia, két házaspár körül zajlik, akik közösen vakációznak vidéken. Egy ilyen darabnál mindig megvan a kockázat, hogy nevet-e a közönség, mert a próbák alatt nem derül ki, hogy ülnek-e poénok. Szerencsére a premier közönsége nagyon jól szórakozott, remélem, így lesz a továbbiakban is, és lesz lehetőség a publikum reagálásai nyomán tovább csiszolni az előadást. Úgy gondolom, szükség van az ilyen darabokra, mert az emberek vágynak a nevetésre, hogy két órára elengedjék magukat és gondjaikat.

A regényem címe A díj (Le prix) és ismét egy történelmi eset áll a középpontjában. 1946. decemberében vehette át a német Otto Hahn a kémiai Nobel-díjat a maghasadás felfedezéséért. Neki köszönhetjük, hogy megszülethetett az atombomba… Már éppen a stockholmi ünnepségre készülődik, amikor kopognak szállodai szobája ajtaján és belép Lise Meitner, aki 30 éven át volt Hahn munkatársa, de, zsidó lévén, 1938-ban egy hónappal azelőtt kényszerült elhagyni Németországot, hogy a professzor eljutott a nagy felfedezésig. Lise nem gratulálni jön, hanem, hogy elszámoljon Hahn-nal, hiszen neki legalább akkora része volt a kutatásban, mint a professzornak.

Nemcsak kettejük közös múltjáról van szó, hanem arról is, hogy milyen szerep juthat egy nőnek egy tudományos munkakapcsolatban. Ha végignézünk a 20. század tudománytörténetén, sok olyan nővel találkozunk, akik megérdemelték volna a Nobel-díjat.

Elég csak Rosalind Franklinre gondolni, akinek elévülhetetlen érdemei voltak a DNS struktúrájának felfedezésében, és a diadalt mégis férfiak aratták le, mert a férfiuralom a tudományban is meggyökeresedett. Íme tehát megint egy múltbeli történet, ami a mának is szól….

Cyril Gélyvel ezután még egymás anyanyelvének nehézségeiről beszélgettünk. Elmeséltem neki, hogy André Dussolier 1981-ben egy II.világháború idején Magyarországra menekült francia tisztet játszott Kovács András Ideiglenes paradicsom című filmjében, és figurájának civil foglalkozása műbútorasztalos volt. E magyar szóra szerelme, Frajt Edit tanította meg, és mielőtt végleg elváltak, a francia férfi már majdnem tökéletesen ki tudta ejteni. Gély megígérte, hogy megkérdezi Dussoliert, emlékszik-e még erre a magyar nyelvtörőre…


KÖVESS MINKET:





hirdetés
A Csernobilról már most lehet tudni: az év sorozata
Nehéz spoilermentesen írni, mert tudjuk, hogy igaz történet. De így is tele van meglepetésekkel és izgalmas fordulatokkal.
Szegedi Éva - szmo.hu
2019. május 22.



"Értse meg, valami olyannal van dolgunk, ami még soha nem fordult elő ezen a bolygón!" - mondja Valerij Legaszov akadémikus a Csernobil című sorozat egyik jelenetében. És nem ez az egyetlen ütős mondat, ami elhangzik. Még csak 3 rész ment le, de számomra már most világos: a Csernobil az HBO-n az év legjobb sorozata.

13 éves voltam, amikor felrobbant a csernobili atomerőmű magja. Nyugati forrásból tudtuk meg, napokkal később, mi történt, és hogy Európát lassan beborítja a radioaktív, egészségre ártalmas sugárzás.

Mivel akkor még nem tudtuk, nem is tudhattuk, mennyit kaptunk belőle, a családom óvintézkedéseket vezetett be: nem mehettünk május elsején felvonulni, hiába volt jó idő, nem mentünk strandra; nem vásároltunk és fogyasztottunk epret, salátát, primőröket, tejet stb.

13 évesen átéreztem, milyen lehetett a Pripjatyban élőknek (elsősorban a gyerekeknek), és milyen borzalmas teher lehet ezzel az egésszel együtt élni. Akkor is, ha nem vagy súlyos beteg a szerencsétlenség miatt.

Sokáig téma volt nálunk a csernobili katasztrófa, az is, milyen következményekkel járt, köze lehet-e különféle, az ismeretségi körben felbukkanó daganatos betegségekhez. Amit lehetett (amint lehetett) elolvastunk, meghallgattunk és megnéztünk a témáról. Később, már felnőttként pedig lehetőségem volt a témával mélyebben foglalkozni és interjúkat készíteni magyar szakemberekkel a balesetről, az utóhatásairól és a korabeli tájékoztatásról.

Számomra éppen ezért volt fontos, hogy elkészült az HBO Csernobil című minisorozata. Letaglózott és lenyűgözött. Egyszerre.

Letaglózott, mert tudom, hogy ez megtörtént, és azt is, mennyi ember életébe és egészségébe került a felelőtlenség és a rossz döntések sorozata.

Ugyanakkor lenyűgözött a dramaturgia, a színészi játék, az utolsó részletekig megkomponált és hiteles díszlet. Magával sodort minden egyes jelenet. Részben azért is, mert sok olyan részletet ismertem meg belőle a baleset körülményeiről és az utána történtekről, amelyekről korábban nem volt tudomásom.

A sorozat hátborzongató, zseniális, hátborzongatóan zseniális.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
Trónok harca: megrendítőnek szánták az utolsó részt, de nem jött össze
Véget ért a nyolcadik, utolsó évad, elvarrták a szálakat. Nagyon be akarták már fejezni. Vigyázat, SPOILER!
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2019. május 20.



Egész múlt héten azon törtem a fejem, vajon hogyan lehet lezárni egy ekkora trilógiát csupán a maradék 75 percben. Hát így.

Összecsapták a befejezést, de az utolsó részből azért kiderült, ki ülhet a vastrónra. Illetve oda pont nem, és az is kiderül, miért nem.

SPOILER!

Érdekesség, hogy az utolsó részre ismét változtattak picit az intrón. Királyvár felperzselése után a mechanikus váracskán is látszódnak a pusztítás nyomai.

A főcímet követően a változatosság kedvéért a Trónok harca utolsó évadának utolsó része is vontatottan indul. A felégetett város hamulepte utcáin Tyrion a palotába tart. Végigsétál a felégetett termeken, s vele együtt mi is újra bejárhatjuk azokat a helyszíneket, ahol családja 8 évadon át szőtte a terveket és intrikákat.

Vicces, hogy gyakorlatilag az egész város téglákra esett, az alagsorban három kő elmozdításával Tyrion mégis megtalálja testvérei holttestét. Miközben ő könnyek közt, dühösen csapkodja a téglákat, Daenerys beszédet intéz katonáihoz, a megmaradt dothrakiakhoz és a makulátlanok seregéhez.

Ahogy az előző részben a Cleganebowl előtti scene, úgy ez alkalommal a Daenerys sárkányszárnyas belépője volt a rész legháttérképgyanúsabb felvétele.

Daenerys beszéde egyébként erősen emlékeztet valamiféle kommunista gyűlésre: molinóként lelógatott hatalmas zászló, magasba lendülő sarlók és a világ népeinek “felszabadításáról” szóló őrült monológ a történelemkönyvekből is ismerős lehet.

Miután Tyrion a királynő lábai elé dobja a segítői kitűzőt, börtönbe kerül. Jon meglátogatja, és az epizód első harmada tulajdonképpen egy köztük zajló hosszú, unalmas moralizálás arról, mi a helyes, illetve mit kellene kezdeni a bekattant Sárkánykirálynővel.

Jon szokás szerint nem is érti, mit keres itt, hogy került ebbe a szituációba, és nyűglődik azon, hogy neki kell jó döntést hozni és cselekedni. Végül rászánja magát, és felkeresi Daeneryst. Újabb poszterre való jelenet, amikor a hamulepte sárkány felemelkedik, hogy a bejáratnál megszagolja Jont.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Most egy ásványvizes palackot felejtettek a Trónok harca egyik jelenetében
A csapat rendre úgy reagál, hogy a folyamatos bakizás oka nem marketingfogás, hanem egyszerűen figyelmetlenség.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 20.



Még mindig nem tudni, hogy szándékos-e vagy sem, de egyre több baki bukkan fel a Trónok Harca háza tájáról.

Volt ugye Jamie keze, ami egy fotó erejéig visszanőtt, aztán a Starbucks-pohár, ami az asztalon maradt egy jelenetben.

Most egy újabb szomjas és figyelmetlen színész felejtett valamit a díszletben, ami ezúttal egy Samwell Tarly lába mögött felejtett ásványvizes palack volt.

A csapat rendre úgy reagál, hogy a folyamatos bakizás oka nem marketingfogás, hanem egyszerűen figyelmetlenség.

Lapozz, ha látni szeretnéd a bakit:

Íme az aktuális baki videón:


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Hernádi Judittól Medveczky Ilonáig: ők voltak az Ötvös Csöpi filmek legcsodásabb női
Bár általában csak néhány másodperc jutott nekik, mégis a sorozat elmaradhatatlan szereplői voltak, többnyire lenge ruhában.
Forrás: Tó-retró blog - szmo.hu
2019. május 22.



A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

Az Ötvös Csöpi filmek elmaradhatatlan "kellékei" voltak – a Balaton, a pofonok, a bénázó társ mellett - a csodás, többnyire fürdőruhában vagy egyéb lenge öltözetben feltűnő hölgyek. Ők többnyire rövidke szerepet kaptak, de természetesen ez is elegendő volt hozzá, hogy egy kis flörttel próbálkozzanak a – szinte mindig – rendíthetetlen nyomozónál. Aki akkoriban volt fiatal (vagy kicsit idősebb), biztosan legalább egy ilyen jelenetet fejből is fel tud idézni, hiszen a fiatalkori fantáziák közé könnyedén lopóztak be ezek a hölgyek. Cikkünkben egy csokorra valót gyűjtöttünk össze a „magyar Bond-lányokból”.

Hernádi Judit, Pogány Madonna

Bár csak a forgatás megkezdése előtt két évvel, 1978-ban végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, Hernádi Judit 5 filmmel a háta mögött vállalta el a meggyilkolt Vályi Zoltán özvegyének szerepét.

Bár játékidőben sajna kevés jutott neki, a film vizuális élményéhez nagyban hozzá járult.

A flegma karakter egész estét betöltő dekoltázsa minden férfiembernek örökre a retinájába égett.

A filmben éppen a lakásán keresi fel a két rendőr, hogy férje után érdeklődjenek és Kardos Doktornak kocsányon lógó szemek, míg Csöpinek egy kis flört is jut, amikor engedélyt kér arra, hogy körülnézhessenek a lakásban. A válasz: „Hát persze, csináljanak, amit akarnak. Velem is!”

Varga Katalin, Pogány Madonna

Az Ötvös univerzum első bikinis nője a vitorlásverseny zsűrihajóján tűnik fel. Ebben a jelentben Csöpi már tudja, hogy a tettes egy olyan hajóval közlekedik, melynek vitorláján egy vörös csillag található. A zsűrihajó nevezési listáját pedig a mézédes hangú, huncut Varga Katalin kezeli.

Filmtörténeti mérföldkő Kern András vagyis Kardos Doktor minimum levesestányér méretűre kerekedő szeme, amikor a fürdőruhás lány keresztül mászik a lábain.

Neki újra csak ennyi jut, míg Csöpinek egy kis flört is, bár a kőkemény zsarut sokkal jobban érdeklik a vitorlacsúcson látható vörös csillagok, mint a lőtávolban található gömbölydedségek. Varga Katalin egy közgazdász diplomával és egy vadonatúj színészi végzettséggel került a Balaton vizére. A forgatás évében elnyerte a Legjobb női alakítás díját, igaz ezt nem a Pogány Madonnának köszönhette.

Tóth Enikő, Csak semmi pánik

Több okból is rendhagyó jelenetben tűnik fel a barna, göndörfrizurás naiva a sorozat második részében. Egyrészt nem róla marad emlékezetes a jelenet, másrészt úgy látható a vásznon egy csinos hölgy, hogy nem Csöpi körül legyeskedik.

Ő ugyanis Márta, aki a nyitójelenetben igyekszik Kardos Doktornak a pritaminrejtély megfejtésében segédkezni.

A jó doktor gyakorlatilag a teljes játékidőben a feleségétől kapott bevásárlólistán szereplő pritaminnak próbál a nyomára bukkanni, és végül Csöpi segítségével jár sikerrel. Tóth Enikő 1977-ben indult a Ki mit tud?-on, de sikereit nem ez alapozta meg. Bár a Filmművészeti Főiskolát csak egy évvel korábban végezte el, a Csak semmi pánik már a második filmje volt. Ezen kívül számtalan filmben tűnt fel, melyek között szerepelt az István, a király (Koppány egyik ágyasa), a Linda sorozat, és legutóbb a Mi kis falunkban láthattuk.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x