2017 január.
Évnyitó túrát terveztünk a Mátrába január közepére. Persze nagy havazást ígértek pont az indulás napjára, meg jeges esőt, ónos esőt, és mindenféle színű és szintű riasztást kiadtak. Ja, és péntek 13 volt... Mi jöhet még?! Mindegy, eldöntöttük, hogy ha nem túl rizikós közlekedni, akkor mindenképpen megnézzük ismét a tavalyi évben személyes kedvencünkké vált kilátót, a Gortva-Jójárt-kilátót, a Nyikom tetején.
El is gondolkoztunk azon erősen, hogy érdemes-e elindulni ilyen körülmények között, de arra jutottunk, hogy mivel a kocsi fel van készítve teljesen mértékben a téli túrákra, a sofőrnek van kellő vezetési gyakorlata mostoha útviszonyok között is, megkockáztatjuk az indulást. Oda-vissza kb. 6 balesetet láttunk egyébként. Pénteken délután jelentős késések voltak sokfelé az országban a tömegközlekedésben is. Apropó közlekedés...
1989 óta most történt meg először, hogy autó segítségével jutottunk el a túrák helyszínére a Mátrában. Eddig csakis vonattal, busszal, és gyalogosan oldottunk meg mindent. Úgy látszik kezdünk elkényelmesedni.
Lényeg a lényeg, a tervezetthez képest bő egy órás késéssel, de biztonságosan megérkeztünk Mátrafüredi szállásunkra, a jól bevált Feketerigó Panzióba. Elhelyezkedtünk, és tekintettel a nagy stresszre, amit a havas utak okoztak, bedobtunk egy-két /három/ pohár magas alkoholtartalmú gyümölcslevet. Vacsora közben terveztük a reggeli indulást, de mivel egyfolytában esett a hó, megint gondolkodóba estünk, vajon mi lesz reggel? Térdig vagy derékig érő hó?
Téli erdő a Mátra nyugati oldalában
Mintha egy mesébe csöppentünk volna, olyan a táj Mátrakeresztes felett
Táblák vannak bőven, de a kilátóról szó sincs rajtuk
Kora reggel felkeltem, kinéztem az ablakon, nem esik, nem fúj a szél... és nincs is annyira nagy hó. Lássuk a híreket, a közútkezelő információit a neten, semmi különösebb fennakadásról nem volt hír a Mátrai utakon. Ez jó! És persze kimentünk és élőben is megnéztük a panziótól 100 méterre levő 24-es főutat. Hát annyira nem volt letakarítva, de járhatónak tűnt, legalábbis itt az alsóbb régióban. Hogy aztán mi lesz 800 méter felett majd.... az rejtély. Természetes ilyenkor a téli gumi, hólánc, hólapát megléte.
Tehát a tervekhez tartva magunkat elindultunk Mátrakeresztesre, ahonnan a 764 méter magas Nyikom csúcsára, a Gortva-Jójárt kilátóba igyekeztünk feljutni. A kilátó remek építmény, komplex nézőpontból adja azonban a legnagyobb értéket, mert önmagában az, hogy a kilátás szép, nem mondható elégségesnek, hiszen ez a kilátó nem csak emiatt érdekes, értékes. Ez a kilátó annál sokkal többet ad annak, aki nem elégszik meg egy pár perces nézelődéssel. Ahogy azt már írtam korábban is a kilátó minden olyan kényelmi funkcióval ellátott, ami egy kicsit merészebb, de még mindig könnyen teljesíthető hegyvidéki túrához kell, tehát a legalább egy éjszakás, hegyen töltött kalandozáshoz, mindamellett, hogy a kilátóhoz vezető út is tartogat látnivalókat bőven útközben. Nálunk ezért is nyerte el AZ ÉV KILÁTÓJA címet!
A kilátó teljesen zárt, fűthető, asztalok, padok, ágyak is vannak. Ja, és mindezért egy forintot sem kér a terület és a kilátó gazdája, Gortva Zsolt! Újabb nagy pacsi a természetjárókért tett önzetlen segítségéért! Sajnos kijelölt és jelzett út tavaly óta sem készült, egyetlen tábla sem hirdeti a kilátó meglétét, és a média sem kapta fel ezt az építményt, pedig komoly kilátódömping van folyamatban kis hazánkban. De most már úgy gondolom ez talán nem is baj. Akit érdekel az ilyen hely, az úgy is rátalál. Egyébként a részletes útvonalról a fenti linkeken tájékozódhattok. Túrázós oldalakon olvastam, hogy talán azért nem népszerű ez a kilátó, mert "sajnos" 4 kilométert és nagyjából 450 méter szintkülönbséget kell leküzdeni, hogy odajussunk. Ja, de közben pl. még két vízesést is megcsodálhatunk. Hát "sajnos" igen, mindezért viszont cserébe gyalogolni kell...
Érkezés a fehérre fagyott Gortva-Jójárt-kilátóhoz
Kilátás a toronyból a Muzsla irányába
Kelet felé tekintve a Mátra középső tömbje látható: Óvár, Ágasvár, Galyatető, Kékestető, stb.
Késő délutánra beborult, visszainduláskor egészen más képet mutatott a kilátó, mint érkezéskor
Szerencsére minden felszerelési tárgyat rendben és épségben találtunk a kilátóban. Gyorsan begyújtottam és így hamar jobb idő lett bent, jobban esett elfogyasztani meleg konzerv ebédünket, és kicsit megszárítottuk a ruháinkat is. A friss, helyenként térdig érő hó kissé megnehezítette a haladást, egész rendesen kifáradtunk, mire éppen sötétedésre visszaértünk a parkolóhoz Mátrakeresztesre. Az utak határozottabban jobban néztek ki mint reggel, így gyorsabban, de azért megfontoltan - max. 40 km/h - tudtunk haladni vissza Mátrafüredi szállásunkra.
Vasárnap reggelre gyönyörű napsütésre, és friss, ropogós fagyra ébredtünk. Eldöntöttük, hogy felmegyünk a Kékestetőre, és az ország tetején található TV torony kilátó teraszába. Kora délelőtt még simán feljutottunk, de miután lejöttünk, már lezárták a személygépkocsik elől a Mátraházáról Kékestetőre felvezető utat, mivel nagyon korlátozott a parkolóhelyek száma fent, ha beindulnak a téli sportok kedvelői a fenti pályákra. Ilyen esetben csak gyalog, vagy buszokkal lehet feljutni a Kékestetőre.
Az ország tetején. Kékestető 1014 vagy 1015 méteren... a pontos magasság kérdéses
Kékestető, TV torony és kilátó. A nagylátószögnek hála, kissé bedőlve jobbra a régi TV torony
Mesi és Gabi az ország legmagasabb pontján. Kellemes -10'C és a szokásos viharos szélben
Jégkorszak
Kilátás kelet felé
A távolban a Bükk-hegység lankái
A kinti hideg elől a presszóba menekültünk
A Kékestetői adótoronyban található kilátót és körpresszót érdemes felkeresni, hiszen tiszta időben nagyon szép körpanoráma tárul a látogató elé. Szerencsésebbek északra még a Tátra vonulatait is felfedezhetik. A torony teljes magassága 176 méter, a nyitott kilátóé 45 méter, a körpresszó pedig 42 méter magasan helyezkedik el. Nyitva tartás 9-16-ig. Jegyárak: felnőtt 480 Ft, gyermek 350 Ft.
Összességében jó hangulatú, igazi havas téli túrát csináltunk, bár a tervezetthez képest kevesebb helyre jutottunk el, de így is tetszett mindenkinek a téli Mátra. Természetesen már a helyszínen a tavaszi túrát tervezgettük, mert természetesen akkor ismét felmegyünk a Gortva-Jójárt-kilátóba, amely szerintünk a legmenőbb hazai torony.
Ha tetszett a túra és a kilátó, oszd meg a cikket!
2019. január 09.
Az országot járva érdemes letérni a főutakról és csavarogni egyet a kisebb településekre is. A falvak a csend és nyugalom mellett sokféle izgalmas látnivalót rejtenek, így a pihenés mellett felfedezheted a múltat, eljuthatsz hírességek lakóhelyére, vagy megismerhetsz még ma is rejtélyes szokásokat.
Tarts velünk, nézz szét néhány kihagyhatatlan magyar faluban.
1. Cégénydányád
A Cégénydányádon álló Kölcsey-Kende Kastély kertje különleges fákat és virágokat rejt. A kiállításon egy 19. századi szakácskönyvet is átlapozhatsz, és kiderül az is, hogy mire való a sötétszoba.
A Szamos partján fekvő Cégénydányád és környéke ősidők óta lakott volt, monostoráról pedig már 1180-ben írtak. A helyet híressé a Kölcsey és a Kende család tette, hiszen ez az ő birtokuk volt. A Kende-kúriát 1833-ban építtette Kende Zsigmond, klasszicista stílusban, a mai alakját végül a későbbi bővítésekkel nyerte el. A homlokzatán látható verset Kölcsey Ferenc írta, kifejezetten ide. A kastély 1958 óta műemlék.
A leromlott állagú kastélyt a Hortobágyi Nemzeti Park 2003-ban vásárolta meg, és 2015-ben teljesen felújítva nyitották meg, benne pedig egy múzeumot hoztak létre. Az állandó kiállításon a nemesi életet, a gasztronómiát, a környező vidék természeti értékeit mutatják be. Van benne a Kölcsey és a Kende család történetét bemutató rész, sőt a belépőt Kölcsey fogadja, és még szelfizni is lehet vele.
A gasztronómiai kiállításon a nemesi és a paraszti konyhával is megismerkedhetünk, konyhai berendezéseket, bútorokat, edényeket láthatunk. Ráadásnak pedig egy 1867-ből származó szakácskönyvbe is belelapozhatunk a technika segítségével.
A kiállítás egyik izgalmas tere a sötétszoba, ami valami különlegességet rejt.
A 100 holdas parkot Kende Zsigmond báró hozta létre, aki maga is lelkes növénygyűjtő volt. A kertnek különleges az állatvilága is. A kastélyt körülölelő parkot az Alföld legszebb kastélyparkjaként emlegetik. A páratlan értékű növény- és állatvilág megóvása miatt kapott védettséget a hely 1959-ben.
A látnivalókról és programokról bővebben ITT olvashatsz
2. Csaroda
Csarodán áll az egyik legszebb középkori templomunk, a mosolygó szentek temploma. Az épület restaurálásakor bukkantak elő a különös falfestmények.
Meghatóan kedves, mosolygós arcok, békességet sugalló alakok, nagyon is emberi ábrázolások – ők a „mosolygó szentek”. Ez a 13. században épült különleges középkori templomunk a keleti országrészben várja a hívőket és a látogatókat. A késő román stílusban készült épülethez egy körerkélyes, zsindelyes torony is tartozik, a fa harangláb a templom mellett áll.
A csarodai templom a Középkori templomok útjának egyik leghíresebb állomása. A karcsú tornyú épület pedig a Bereg egyik jelképévé vált.
A bizánci freskón többek között Péter, Pál, és János apostolok, Szent Anna és Mária, ölében a kis Jézussal, valamint az orvosszentek, Kozma és Damján láthatók. Az arcukon lévő rejtélyes kis mosolyról kapták a „mosolygó szentek” nevet.
A falakon található mintákról, a szőttesekről, a templom történetéről még többet ITT olvashatsz.
3. Egerszalók
Egerszalóki barlanglakások: egy letűnt kor elevenedik meg, és még a kívánságod is teljesül. A bátrak legyőzhetik Burgonyát, az érdeklődők 3D-s moziban nézhetik meg a múltat, a Sáfránykertben pedig hasznos dolgokat lehet megismerni.
A tufába vájt lakóhelyek – valószínűleg – a 17-18. századtól kezdve készültek itt. Volt köztük lakás, istálló, és pince is. A 19. század közepén 33 barlanglakás volt itt, mára 18 maradt meg épségben. A lakásokat még a 20. században is lakták.
A megmaradt barlanglakásokban most múzeum működik, ahol – a 2. világháborút megelőző időszakot megidézve - korhűen berendezett bútorokkal, eszközökkel mutatják meg a valaha itt élt emberek hétköznapjait.
Egy 3D-s moziban a terület földtörténetét mutatják be a magyar kötődésű dinóktól napjainkig. Gyakran tartanak előadásokat, koncerteket, ilyenkor kemencében sült finomságokat is kínálnak.
A házakba betérve érdemes óvatosan szétnézni, hiszen az egyikben ül Róza néni, és fogadja a vendégeket. A fejkendős asszonyságról azt tartják, hogy a fülébe súgott kívánságot teljesíti.
A tufába vájt lakások történetéről, az itt élők életéről még több érdekességet ITT találsz.
4. Noszvaj
A Bükk egy csodás részén, Noszvajon az elhagyott barlanglakásokból művésztelepet hoztak létre. A szegények helyét a gazdag fantáziájú, kreatív elmék vették birtokba, és egy romantikus, különös hangulatú helyet varázsoltak belőle. Ez lett a Pocem.
A 19. század óta lakták ezeket a barlanglakásokat, melyek még a múlt század második feléig otthonok voltak. Az üressé vált helyet 1997-ben a Farkaskő Noszvaji Barlang Művésztelep Egyesület vette birtokba, és a Pécsett végzett szobrászok és képzőművészek megtisztították, átalakították úgy, hogy ma már egy romantikus, érdekes hellyé vált a korábban elkoszosodott, sokszor sötét tér. A belső terek megváltoztatásával egy izgalmas alkotóhely jött létre.
A táborban sokféle művész megfordult már, dolgozott itt szobrász, zenész, festő, iparművész, kézművesek is, és ők mind hozzátettek valamit a térhez.
A hely egyik különlegessége az akusztikus terem, egy különös fülkékkel teli tér, melyekben egészen furcsa élményben lehet része az embernek. A terem szabályosan „zeng”, ha megfelelő hangot adnak ki benne, így speciális hanghatásokat lehet létrehozni és persze élvezni is az éneklés, „morgás”, a különféle magasságú hangok rezgését.
A Pocem-ról, programjaikról, a különösen zengő teremről, vagy a művészeti sokszínűségről ITT olvashatsz.
5. Palóznak
A Balaton-felvidéki hagyományos falusi hangulat sok pihenni vágyót vonz. A régi épületek mellett a borok és a rendezvények is igen népszerűek.
A Veszprém megyei Palóznakot először egy 970-es évekből származó adománylevélben említik. A hangulatos településén manapság pár százan élnek, de óvják, védik régi faluképüket.
A Bakony lábánál fekvő falu borászattal és turizmussal foglalkozik. A hegynek köszönhetően klímája védett, enyhe az időjárása. A gyümölcsök közül a barackok, a füge és a szőlő mellett a mandula az egyik jellemző, és a vidék élővilága is igen gazdag.
A hely fő vonzereje a hagyományos falusi hangulat, a szép környezet, a csend és nyugalom. A régi épületek közül az Árpád-kori katolikus templom gótikus részletei, a református harangláb, a népi építészet hagyományos stílusjegyeit őrző egykori Diószegi-ház, a Pongrácz-kastély is érdekes látnivalót kínál.
A helyiek különféle rendezvényekkel is készülnek, ezekről és a falu érdekességeiről bővebben ITT olvashatsz
6. Szatmárcseke
Rejtélyes csónakos fejfák között áll Kölcsey síremléke a szatmárcsekei temetőben. A nyugatra tekintő fejfák eredetéről sokféle elképzelés kering.
Különös hely a szokatlan csónakos fejfákkal teli temető, melyet 1973-ban műemlékké nyilvánították. Még ma is kerülnek új fejfák a temetőbe, ahol Kölcsey síremléke is áll.
A legrégebbi fejfa 1820-ból való, azt a szentendrei Skanzenben őrzik. A szatmárcsekei temetőben a legrégebbi fejfák az 1880-as években készültek.
A rejtélyes múltú temetőbe még napjainkban is temetnek, és a hely nemzeti zarándokhely is.
A nyugatra tekintő fejfák eredetéről sokféle elképzelés kering. Az egyik szerint a település régen halászfalu volt, innen eredt a csónak forma. A fákat régen kettévágták, az egyik részéből készült a koporsó, a másikból a fejfa.
A fejfák formáját is sokféle módon magyarázták: hátulról csónakot, oldalról fejkendős nénit, elfektetve pedig egy csónakban fekvő embert láttak bele. Bár még mindig vizsgálják a fejfák múltját, pontos magyarázatot eddig nem találtak kialakulásukra.
A temető másik nevezetessége, a legmagasabb helyre épített, oszlopos csarnokban álló Kölcsey Ferenc síremlék, mely egy feliratos, címeres urnát vesz körül. Petőfi 1847-ben látogatott el a faluba, és ekkor kereste fel Kölcsey sírját. Megemlékezésében azt írta, hogy még csak fejfa sem jelezte, hol nyugszik a költő. De mint írta: „nincs is rá szükség mert az odalépő vándornak szívdobogása megmondja, ki van ott eltemetve”.
A Kölcsey síremlékről, a kopjafék készítéséről és történetéről sok érdekességet ITT találsz.
7. Vácrátót
13 000 növényfajt bemutató Vácrátóti Botanikus Kertben a növényeket kedvelők egyben felfedezők is lehetnek. Magyarország legkülönlegesebb botanikus kertjében minden hónapban más-más helyre kalauzolnak el.
Az országban itt található meg a legnagyobb növényrendszertani gyűjtemény. A 27 hektáros kertben közel 13 000 növényfajt, illetve -fajtát mutatnak be. Ezzel a vácrátóti az ország legnagyobb botanikus kertje és egyben az élő növények leggazdagabb hazai gyűjteménye.
A kert története csupa kaland, csupa fordulat és sokszor bizony szomorú történet. A kert igazi felvirágzását egy jómódú, hazáját szerető és hitvesét imádó grófnak köszönheti. Vigyázó Sándort ugyanis többek között felesége, Podmaniczky Zsuzsanna betegsége vette rá arra, hogy a kertet megvegye.
Vácrátót igazi családi kikapcsolódás, hétvégenként pedig programokat is szerveznek.
A különleges növényekről, a kert megható történetéről bővebben ITT olvashatsz
8. Vérteskozma
Vérteskozma, a meseszép zsákfalu élő skanzenként működik. A szinte kihalt település mára új életre kelt, az üdülőfalu meseszép fehér házsora, a csend és béke vonzza a kirándulókat, turistákat.
Az egyutcás kis település nevezetessége a 19. századi, hófehér német parasztházak sora, melyekhez szépen ápolt kertek is tartoznak. Elsősorban a pihenni vágyók keresik fel a falut, ami ma természetvédelmi területen fekszik, és élő skanzenként működik.
A környék, a Vértes sokféle utat, élményt kínál. A látványos, hófehér dolomittömbökkel teli déli oldalon szubmediterrán a klíma, az északi felén azonban inkább alhavasi. Változatos domborzata, klímája miatt sok ritkaság él meg. Ősszel pedig még szebb a látvány, mert az itt elterjedt cserszömörce ezer színben pompázik. A környék állatvilága Európa-hírű.
A környékről, a faluról bővebbem ITT olvashatsz
2019. január 06.
Magyarországon sok ismert, híres vár vonzza a történelem, a múlt, a híres személyiségek iránt érdeklődőket. Az utóbbi időszak várfelújításai nyomán egyre több régi építményt rekonstruálnak, és mutatják be a várak, és lakóik történetét.
Most négy érdekes helyre hívunk el.
1. Diósgyőr
Királynék jegyajándéka is volt a diósgyőri vár, ahol Európa legnagyobb lovagterme áll. Nagy Lajos király idején élte fénykorát, majd évszázadokig csak pusztult. Ám felújították, és most te is megismerheted a sok száz éves falak történetét.
Valaha egy földvár állhatott a helyén, a kővár csak a tatárjárás után épült ide. Fénykorát Nagy Lajos uralkodása alatt élte, lovagterme akkoriban a legnagyobb volt Európában.
Habsburg Mária (II. Lajos felesége) volt az utolsó királyné, aki itt lakott. Miután lemondott a várról, az erdélyi vajda foglalta el. A török időkben az egri pasa lakta. A 17. századtól lakatlanná vált, a falait széthordták.
Az 1960-as években kezdték el a régészeti feltárását, majd 2010-es években rekonstruálták és egy részét újra felépítették. A palotaszárnyban helyreállították a híres lovagtermet is, valamint a várkápolnát és a királynék lakótermét is meg lehet nézni.
A megújult várban várjátékokat is tartanak, ahol Nagy Lajos korát elevenítik fel, előadásokat és lovagi tornát is rendeznek.
A vár kalandos történetéről és a jelenlegi állapotáról bővebben ITT olvashatsz
2. Esztergom
A káprázatos helyen épült magyar vár évszázadok történelmének tanúja. A toronyból fantasztikus a körpanoráma, és van egy szoba, ahová Botticelli festett női alakot.
Kiváló adottságainak köszönhetően már a római kortól kiemelt terület volt a hely, amely később királyainkat is megfogta. Esztergomban szinte összesűrűsödik a magyar történelem. Élt itt Géza király, és itt született István király, akinek a vár volt az egyik legfontosabb székhelye.
De a magyar egyházszervezet kialakításakor az érsek is a várat választotta székhelyéül.
A várat többször átalakították, a középkori épületből így vált reneszánsz palotává. A kornak megfelelően ebédlőterem, hideg-meleg fürdő, kertek, tornácok és torony is épült hozzá. A törökök erődítményként használták, majd ez a vár is mostoha sorsra jutott.
A mára szépen felújított várban időutazáson vehetsz részt. A berendezett termek, a konyha, a harci eszközök élethűen mesélnek a régmúltról. A kiállításon a vár történetén kívül kiderül, hogy honnan kapott vizet az épület, milyen fürdők voltak benne, hogy működött a királyi konyha, milyen volt egy lakószoba.
A vár egyik különösen értékes része a „Szent István-terem”, a királyi palota egyetlen, teljes épségben megmaradt 12. századi lakószobája. Szintén igen különlegesek a feltáráskor előkerült „Dolgozószoba” freskói is, az egyikről azt tartják, hogy Sandro Botticelli festette.
A vár történetéről, a királyok itteni életéről még többet megtudhatsz ITT.
3. Veszprém
Legendás történelmi események színhelye volt a hét dombra épült Királynék városa. Veszprém volt az első püspöki székhely az országban, évszázadokon át az itteni püspök koronázta meg a magyar királynékat, és Szent Imre is itt tett szüzességi fogadalmat.
A veszprémi vár az egyik legősibb várunk. Kutatások szerint már a honfoglaláskor is kiemelt szerepe volt a területnek, majd Géza idején épült ide erődítmény. A meredek hegyoldalhoz épült veszprémi várnak kalandos története volt.
A virágkorát a 15. században élte, majd a 16. században a törökkel vívott harcokban tízszer is gazdát cserélt. A Rákóczi-szabadságharcban a császári csapatok feldúlták.
A 18-19. században konszolidálódott a helyzete, gabonapiaca révén kereskedelmi központtá vált, ekkor épült fel a vár épületeinek jelentős része. A 2. világháborúban többször is bombázták. A várnegyed épületeit később felújították, és hangulatos, szép városrésszé vált, palotákkal, egyházi, tudományos és művészeti intézményekkel, kedves utcákkal és emlékhelyekkel.
A barokk korban újjáépített, macskaköves burkolatú, egy utcás, vár ma Magyarországon egyedülálló.
A várnegyedben sétálva megcsodálhatod az érsekség főszékesegyházát, a Gizella-kápolnát, ami Veszprém legrégibb középkori épülete, a Várkutat, a késő barokk Püspöki (ma Érseki) palotát, vagy a barokk stílusú Szentháromság-oszlopot. Itt áll a Szent György-kápolna, a Várkapu (Hősi kapu), a Tűztorony és több gyönyörű épület, múzeum és galéria.
A várról és a Várnegyedről még több érdekességet megtudhatsz ITT
4. Várpalota
A monda szerint Mátyás király is járt a véres ostromokat megélt Thury-várban, ahol manapság a Diadal Napján megelevenedik a történelem.
A Várpalota központjában álló Palota vár, vagy más néven Thury-vár elődje a Bakony erdejében omladozó - a Csák nemzettség által a 13. században emelt - Pusztapalota, Bátorkő vára lehetett. A 14. században még mocsaras vidék volt a hely, ahová a mai épület elődje épült. A várat a 16. század elejéig a kor egyik legjelentősebb családja, az Újlakiak lakták.
Az utolsó Újlaki özvegye feleségül ment Móré Lászlóhoz, a kor hírhedt rablólovagjához, akit végül elűztek a birtokáról, ám a törökök elfogták és gyerekeivel együtt az isztambuli Héttoronyba zárták, ott is halt meg.
A várba 1558-ban Thury Györgyöt nevezte ki a király várkapitánynak. A messze földön híres vitéz hősien védte a várat, és egy félreértésnek köszönhetően a törökök végül fel is adták a harcot. Utána még több kapitánya is volt a várnak, ami végül szinte rommá vált.
A 17. században került a Zichy-család tulajdonába, akik barokk kastéllyá alakíttatták. A később lepusztult épületet mára felújították, és múzeumként látogatható.
A vár kalandos történetéről és a benne látható mai kiállításokról bővebben ITT olvashatsz
Fejér megye keleti részén, a Duna mellett található Adony. Földrajzi elhelyezkedése igen kedvező volt, ezért már a bronzkorban is éltek itt, sőt a római korban a Pannonia proviciabeli limes egyik fontos katonai helye volt.
A középkorban mezővárosként volt szerepe, később a török időkben a magyar lakosság elmenekült vagy meghalt. A törökvész után sokan betelepültek, a német és szlovák népesség is megjelent a korábban is itt élő szerb lakók mellett. A német családok magukkal hozták a szőlőművelés, gazdálkodás tudományát és templomot is építettek maguknak.
A 19. században jelentős polgári élet zajlott a városban, de megőrizték múltjukat is. Több helyi legenda, mese és dal örökítette tovább az ősök gondolkodásmódját, érzelmeit, világlátását.
A 20. században a régiós szerepe csökkent, mikor Dunaújváros felépült. Ám a település megtartotta gyökereit, ápolja hagyományait mind a kultúrában, mind a fesztiválokban.
A 2004 óta városi rangot kapott Adonyba az ideérkezőket
a békés vidék, a pihenés, az aktív kikapcsolódás vonzza elsősorban.
Azt vallják az itteniek, hogy falusias környezetben városi ellátást nyújtanak.
A turistáknak elsősorban a természeti kincsek felfedezését ajánlják. A Duna és mellékága a Nagyszigettel, a vízparti, ártéri növény- és állatvilág sok érdekességet kínál. A vízi sportok, a horgászat és vadászat kedvelői számos lehetőség közül választhatnak. Van mód a lovaglásra, sétakocsikázásra, kerékpározásra, gyalogos túrákra is.
A szőlőhegy pincesoraiban borkóstolókkal várják a vendégeket, a környező tanyai gazdaságok pedig szintén fogadnak látogatókat.
A Líviai halastavaknál madárlesen lehet részt venni, és horgászni is lehet.
A Zichy-kastélyban művelődési központ és könyvtár működik, a kastélyparkban pedig sétálni lehet az ősfák között. A városban érdemes megnézni a betelepült németek által épített, műemlék barokk Római Katolikus Templomot és a kertjében található Xavéri Szent Ferenc szobrot, amely a nagy pestisjárvány után készült 1742-ben.
Egy jó séta vezet az 1811-ben épült szőlőhegyi Orbán-kápolnához, ahová a gazdák Orbán napján körmenettel mentek ki, hogy áldozzanak a szőlő és bor istenének.
A város egyik érdekessége a Vetus Salina. A 2. századtól szolgált helyőrségi táborhelyként. A romok egy részét a Duna mellékága elhordta, de egy része még megvan a 6-os főút két oldalán. A régi tábor egy támadást követően elpusztult, az újat már arrébb – a város belterületén – építették fel.
2019. január 14.
Székelyföldön a tél olyan, mint a mesékben. Igazi tél. Hideg, félelmetes, gyönyörű és lenyűgöző. A hatalmas sziklák, a végtelen fenyőerdők és az érintetlen természet mindenkit megérint. Az alkotó szerint Európában itt a legcsodálatosabb a tél.
"Jó párszor megtapasztaltam a -25 fokot az utóbbi pár évben a Gyergyói-medence térségében, ahogy a székely emberek feledhetetlen vendégszeretetét is. Ezzel a kisfilmmel tisztelgek előttük" - írta a filmhez.
VIDEÓ: Székelyföldi tél
