2017 január.
Évnyitó túrát terveztünk a Mátrába január közepére. Persze nagy havazást ígértek pont az indulás napjára, meg jeges esőt, ónos esőt, és mindenféle színű és szintű riasztást kiadtak. Ja, és péntek 13 volt... Mi jöhet még?! Mindegy, eldöntöttük, hogy ha nem túl rizikós közlekedni, akkor mindenképpen megnézzük ismét a tavalyi évben személyes kedvencünkké vált kilátót, a Gortva-Jójárt-kilátót, a Nyikom tetején.
El is gondolkoztunk azon erősen, hogy érdemes-e elindulni ilyen körülmények között, de arra jutottunk, hogy mivel a kocsi fel van készítve teljesen mértékben a téli túrákra, a sofőrnek van kellő vezetési gyakorlata mostoha útviszonyok között is, megkockáztatjuk az indulást. Oda-vissza kb. 6 balesetet láttunk egyébként. Pénteken délután jelentős késések voltak sokfelé az országban a tömegközlekedésben is. Apropó közlekedés...
1989 óta most történt meg először, hogy autó segítségével jutottunk el a túrák helyszínére a Mátrában. Eddig csakis vonattal, busszal, és gyalogosan oldottunk meg mindent. Úgy látszik kezdünk elkényelmesedni.
Lényeg a lényeg, a tervezetthez képest bő egy órás késéssel, de biztonságosan megérkeztünk Mátrafüredi szállásunkra, a jól bevált Feketerigó Panzióba. Elhelyezkedtünk, és tekintettel a nagy stresszre, amit a havas utak okoztak, bedobtunk egy-két /három/ pohár magas alkoholtartalmú gyümölcslevet. Vacsora közben terveztük a reggeli indulást, de mivel egyfolytában esett a hó, megint gondolkodóba estünk, vajon mi lesz reggel? Térdig vagy derékig érő hó?
Téli erdő a Mátra nyugati oldalában
Mintha egy mesébe csöppentünk volna, olyan a táj Mátrakeresztes felett
Táblák vannak bőven, de a kilátóról szó sincs rajtuk
Kora reggel felkeltem, kinéztem az ablakon, nem esik, nem fúj a szél... és nincs is annyira nagy hó. Lássuk a híreket, a közútkezelő információit a neten, semmi különösebb fennakadásról nem volt hír a Mátrai utakon. Ez jó! És persze kimentünk és élőben is megnéztük a panziótól 100 méterre levő 24-es főutat. Hát annyira nem volt letakarítva, de járhatónak tűnt, legalábbis itt az alsóbb régióban. Hogy aztán mi lesz 800 méter felett majd.... az rejtély. Természetes ilyenkor a téli gumi, hólánc, hólapát megléte.
Tehát a tervekhez tartva magunkat elindultunk Mátrakeresztesre, ahonnan a 764 méter magas Nyikom csúcsára, a Gortva-Jójárt kilátóba igyekeztünk feljutni. A kilátó remek építmény, komplex nézőpontból adja azonban a legnagyobb értéket, mert önmagában az, hogy a kilátás szép, nem mondható elégségesnek, hiszen ez a kilátó nem csak emiatt érdekes, értékes. Ez a kilátó annál sokkal többet ad annak, aki nem elégszik meg egy pár perces nézelődéssel. Ahogy azt már írtam korábban is a kilátó minden olyan kényelmi funkcióval ellátott, ami egy kicsit merészebb, de még mindig könnyen teljesíthető hegyvidéki túrához kell, tehát a legalább egy éjszakás, hegyen töltött kalandozáshoz, mindamellett, hogy a kilátóhoz vezető út is tartogat látnivalókat bőven útközben. Nálunk ezért is nyerte el AZ ÉV KILÁTÓJA címet!
A kilátó teljesen zárt, fűthető, asztalok, padok, ágyak is vannak. Ja, és mindezért egy forintot sem kér a terület és a kilátó gazdája, Gortva Zsolt! Újabb nagy pacsi a természetjárókért tett önzetlen segítségéért! Sajnos kijelölt és jelzett út tavaly óta sem készült, egyetlen tábla sem hirdeti a kilátó meglétét, és a média sem kapta fel ezt az építményt, pedig komoly kilátódömping van folyamatban kis hazánkban. De most már úgy gondolom ez talán nem is baj. Akit érdekel az ilyen hely, az úgy is rátalál. Egyébként a részletes útvonalról a fenti linkeken tájékozódhattok. Túrázós oldalakon olvastam, hogy talán azért nem népszerű ez a kilátó, mert "sajnos" 4 kilométert és nagyjából 450 méter szintkülönbséget kell leküzdeni, hogy odajussunk. Ja, de közben pl. még két vízesést is megcsodálhatunk. Hát "sajnos" igen, mindezért viszont cserébe gyalogolni kell...
Érkezés a fehérre fagyott Gortva-Jójárt-kilátóhoz
Kilátás a toronyból a Muzsla irányába
Kelet felé tekintve a Mátra középső tömbje látható: Óvár, Ágasvár, Galyatető, Kékestető, stb.
Késő délutánra beborult, visszainduláskor egészen más képet mutatott a kilátó, mint érkezéskor
Szerencsére minden felszerelési tárgyat rendben és épségben találtunk a kilátóban. Gyorsan begyújtottam és így hamar jobb idő lett bent, jobban esett elfogyasztani meleg konzerv ebédünket, és kicsit megszárítottuk a ruháinkat is. A friss, helyenként térdig érő hó kissé megnehezítette a haladást, egész rendesen kifáradtunk, mire éppen sötétedésre visszaértünk a parkolóhoz Mátrakeresztesre. Az utak határozottabban jobban néztek ki mint reggel, így gyorsabban, de azért megfontoltan - max. 40 km/h - tudtunk haladni vissza Mátrafüredi szállásunkra.
Vasárnap reggelre gyönyörű napsütésre, és friss, ropogós fagyra ébredtünk. Eldöntöttük, hogy felmegyünk a Kékestetőre, és az ország tetején található TV torony kilátó teraszába. Kora délelőtt még simán feljutottunk, de miután lejöttünk, már lezárták a személygépkocsik elől a Mátraházáról Kékestetőre felvezető utat, mivel nagyon korlátozott a parkolóhelyek száma fent, ha beindulnak a téli sportok kedvelői a fenti pályákra. Ilyen esetben csak gyalog, vagy buszokkal lehet feljutni a Kékestetőre.
Az ország tetején. Kékestető 1014 vagy 1015 méteren... a pontos magasság kérdéses
Kékestető, TV torony és kilátó. A nagylátószögnek hála, kissé bedőlve jobbra a régi TV torony
Mesi és Gabi az ország legmagasabb pontján. Kellemes -10'C és a szokásos viharos szélben
Jégkorszak
Kilátás kelet felé
A távolban a Bükk-hegység lankái
A kinti hideg elől a presszóba menekültünk
A Kékestetői adótoronyban található kilátót és körpresszót érdemes felkeresni, hiszen tiszta időben nagyon szép körpanoráma tárul a látogató elé. Szerencsésebbek északra még a Tátra vonulatait is felfedezhetik. A torony teljes magassága 176 méter, a nyitott kilátóé 45 méter, a körpresszó pedig 42 méter magasan helyezkedik el. Nyitva tartás 9-16-ig. Jegyárak: felnőtt 480 Ft, gyermek 350 Ft.
Összességében jó hangulatú, igazi havas téli túrát csináltunk, bár a tervezetthez képest kevesebb helyre jutottunk el, de így is tetszett mindenkinek a téli Mátra. Természetesen már a helyszínen a tavaszi túrát tervezgettük, mert természetesen akkor ismét felmegyünk a Gortva-Jójárt-kilátóba, amely szerintünk a legmenőbb hazai torony.
Ha tetszett a túra és a kilátó, oszd meg a cikket!
Mi is többször írtunk már azokról az olasz kisvárosokról és falvakról, melyek 1 euróért kínálnak festői környezetben álló házakat annak reményében, hogy az adott település és annak népessége az új lakóktól majd újult erőre kap.
Az ár azért ilyen alacsony, mert ezek az épületek általában jelentős felújításra szorulnak, ez pedig az új tulajdonos feladata.
Általában megszabják, hogy erre mennyi idő áll rendelkezésre, illetve azt is, hogy mennyi idő után lehet ismét eladni az ingatlant. Cserébe azonban sokszor nemcsak új ház, de "új élet" is jár, többnyire távol a nagyvárosok lelketlen mókuskerekétől.
Az első ilyen kezdeményezés 2008-ban, Salemiben volt, az akkor nem járt sikerrel, az önkormányzat csődje, a maffia felbukkanása és a házak igen rossz állapota miatt. Gangiban viszont működött a terv, száz ingatlanra ezren jelentkeztek és a felújítást követően a városka teljesen kivirágzott.
Az elmúlt évben Szicíliától kezdve az Alpokig számos település tett hasonló ajánlatokat annak érdekében, hogy új lakosokat vonzzon a haldokló közösségek újjáélesztésére és mindez felkeltette a média érdeklődését is, de sokakban megfogalmazódott az is, hogy "túl szép, hogy igaz legyen".
Vajon tényleg volt, aki nem csak álmodozott, hanem vásárolt is? És utána mi történt? Nem álltak útjába a bürokratikus akadályok, esetleg a nyelvi nehézségek, vagy épp a helyiek? Vajon nem bánták meg a vásárt?
A CNN ezért több olyan "1 eurós polgárt" is kikérdezett, akik éltek a lehetőséggel és vettek egy egy eurós ingatlant.
A 27 éves Morgane Guihot 31 éves férjével ugrott fejest a "dolce vitába".
Morgane, aki a franciaországi Nantes mellől érkezett, az első vásárlók között volt és Szicília szívében, Mussomeli ősi, kanyargós utcáiba szeretett bele.
A körülbelül egy kávé áráért vásárolt 50 négyzetméteres ház számukra második otthonná vált, melyet hamar fel is újítottak. Kifestették és a padlót is rendbe hozták, már csak a fürdőszoba befejezése van hátra.
"Mivel mindketten kézművesek vagyunk és értünk az ilyesmihez, a munka nagy részét magunk végeztük és nagyszerű volt látni, hogy a kétszobás házunk újra életre kel"
- mondja a büszke tulajdonos, a 15 négyzetméteres, panorámás teraszra pedig különösen büszke.
Ők két gyermekükkel nyaralóként fogják használni a házat a karácsonyi és nyári szünetekben.
Elmondásuk szerint a franciaországi árak után rögtön felkeltette az érdeklődésüket az itteni akció, de ami igazán megfogta őket, az a hely bája volt, illetve a helyiek kedvessége.
Annak is örülnek, hogy ez a város közel van sok csodás szicíliai látnivalóhoz és nincs úgy elszigetelve, mint sok kis település.
"Van itt minden, amire szükséged lehet, boltok, szupermarketek. Egy kellemes életmód vár rád, egyszerűen nagyszerű"
- mondják és szerintük nem is jött szembe semmiféle kellemetlen meglepetés.
Az ingatlaniroda dolgozói segítettek nekik a procedúrában és a fordításban is. A ház pedig alapvetően jobb állapotban volt, mint amire számítottak. Már azt is kitalálták, hogy a későbbiekben Mussomeli lehet a nyugdíjas mennyország számukra.
Míg sok vásárló szerelembe esett az egy eurós árakkal, néhányuk végül a drágább, jobb állapotban lévő házak felé mozdult el.
A Mussomeli 1 eurós épületeiben tett hosszú körút után Patrick Janssen belga üzletember magasabb áron választott egy „superior” házat, amelyet már majdnem teljesen felújított.
Akárcsak a legtöbb nézelődőt, úgy őt is a médiafelhajtás és az új élet ígérte csábított az olasz városkába.
"Őszinte leszek, nem vásároltunk 1 eurós házat. Megmutattak nekünk 25 olyan régi épületet, amelyek közül a legtöbb jelentős javításra szorul, így a végén egy 10 szobás épületet választottunk 10 000 euróért (~3 millió 350 ezer forint), és még több pénzt fektettem be a felújításba"
- meséli. Őt elsősorban nem az anyagiak, hanem az időfaktor tántorította el az 1 eurós vásártól.
Szerinte egy olyan épület felújítása éveket vett volna igénybe. Ráadásul így lett egy olyan háza, ami akár 20 év után is családi fészekként funkcionálhat majd 5 gyermekének. Egyelőre pedig nyaralóként használják, a hely szépsége pedig arra sarkallja Patrickot, hogy itt képzelje el idős éveit.
"A belga emberek nem pihennek. Az élet itt egyszerűbb, a város hangulatos és a környező természet vonzó. Ideális az 'akkumulátorok' feltöltésére és a méregtelenítésre.
Valójában nagyon meglepett, amikor azt tapasztaltam, hogy Szicíliában sokkal könnyebb házat vásárolni és felújítani, mint Belgiumban."
És van olyan is, akit valami erősebb dolog vonz Olaszországba az áraknál, például a DNS és az ősök.
Puolanka egy kis település Finnország központjában, aminek a pesszimizmus a sajátos védjegye és ettől is vált híressé.
Nem egy turisztikai vagy történelmi nevezetességről, nem egy különleges élelmiszerről vagy találmányról, hanem a pesszimizmusról.
Még a helyi újságot is ez alapján nevezték el és a képeslapok is ezt hirdetik.
"Ha csúnya dolgokat csinálsz és csúnya dolgokat mutatsz, Puolanka el fogja veszíteni a hírnevét"
- kezdi Tommi Rajala puolankai pesszimista a BBC videójában.
"De persze a leglényegesebb kérdés az, hogy mi is az a 'hírnév'?"
Ha adott egy körülbelül 2600 lelket számláló finn város, ahol az időjárás zord, a népesség csökken, nincs túl sok lehetőség és szinte minden országos és nemzetközi statisztikában hátul kullognak, mit is lehetne tenni? Például várat építeni a pesszimizmusra. Meg kell hagyni, Finnország általában nem erről az életérzésről híres.
"Minden akkor kezdődött, amikor féltékenyek lettünk arra, hogy minden más helynek megvannak a saját eseményei, nekünk pedig itt Puolankában nincs semmink"
- magyarázza Riita Nykanen.
Végül egy ember kijelentette, hogy itt aztán semmi nem működik, még a pesszimizmus sem.
Ezen felbuzdulva a lakók úgy döntöttek, hogy csinálnak egy "pesszimista eseményt".
Azóta meghatározó pont Puolanka életében az ezt hirdető fesztivál, ami december 1-től 31-ig tart minden évben.
Így lett elvetve a "mag" és több mint 10 éve már egyesületük is van a helyi pesszimistáknak.
Mindez részben abból inspirálódik, hogy a várost miként érzékeli a külvilág.
"Ha nem a legrosszabb, akkor a második vagy harmadik legrosszabb a finn községek között"
- mondja Tommi Rajala szülővárosáról.
Természetesen ebből a helyieknek elege lett. A pesszimizmus pedig egy ellenreakció.
"Na, és akkor mi van? Lehet, hogy mi vagyunk a legrosszabbak, de ebben mi vagyunk a legjobbak Finnországban"
- állítják.
A témát feldolgozó videók pedig hatalmas népszerűségnek örvendenek.
Várhatóan 2025-ben fejeződik be a füzéri vár felújítása, amely a Nemzeti Várprogram első teljesen befejezett projektje lesz. A beruházás mintát adhat a többi erődítmény későbbi felújításához is - mondta a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára.
Tuzson Bence a füzéri várfelújítás második ütemének kezdetét jelző időkapszula elhelyezési ünnepségén elmondta: a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében körülbelül
38 várunk és kastélyunk újul meg mintegy 68 milliárd forintos keretből. Jelenleg 12 projekt zajlik, amelyekből hat a jövő évben lezárul
A füzéri beruházás második üteme 2021-ben fejeződik be, 2025-re érhet véget a teljes beruházás. Az építkezéssel nemcsak a falakat és a tetőket húzzák fel, de a látogatók számára megelevenedik az a középkori hangulat, amellyel átélhetővé válik a történelem.
Füzér és a füzéri vár jelentős történelmi események tanúja volt, hiszen a terület Bánk bán tulajdona volt, 1235-től királyi birtok, utána pedig olyan neves családok birtokolták, mint a Nádasdyak vagy a Perényiek. 1526-27-ben Perényi Péter koronaőr az erődítményben őrizte a Szent Koronát. Később a vár áldozatául esett az osztrák hadsereg rombolásának, ami miatt 300 éven át "Csipkerózsika álmát" aludta az erőd, ebből ébredt most fel - közölte az államtitkár.
Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogramért és Nemzeti Várprogramért felelős kormánybiztos arról beszélt, hogy a füzéri vár turisztikai vonzerejének növelése mellett céljuk a vár és környezete megóvása, megőrzése az eljövendő nemzedékek számára. A kivitelezés során
konyhát, sütőházat, ecetesházat, darabont házakat, gyümölcsaszalót, liktárium helyiséget alakítanak ki. A pincékben papírmerítő műhely várja a látogatókat, de felépül majd a Várkapitány háza, a Rimay ház - Rimay János életét bemutató szoba is.
Egyedi élményelemként az úgynevezett Csillag ösvény csillagda, csillagászati animációs program várja az érdeklődőket. Kiállítással bővül a füzéri alsóvár, a vár infrastruktúrájához, a költségek csökkentése érdekében kiépül egy napelempark, bővítik a parkolót és váruradalmi függőkertet is kialakítanak. Az erdei környezetben egy tematizált játéktér kap helyet a Fehérlófia ősi mondájára alapozva.
Ilyen volt a vár a 2016-os felújítás után:
Horváth Jenő, Füzér polgármestere elmondta, hogy a vár felújításának első üteme mintegy kétmilliárd forintból valósult meg 2016-ra, amelynek eredményeként azóta jelentősen megnövekedett a turistaforgalom. A felújítás óta 280 ezer látogatója volt a várnak, ami évi 70 ezer fizető vendéget jelent. Most a konyha és sütőház kivitelezése kezdődik meg 622 millió forintból, Rudolf Mihály tervei alapján, a parkoló bővítése, a parkoló és játékkert fejlesztése további 200 millió forintba kerül majd, azután következik a kiállítási és programelemek elhelyezése. A második ütem teljes költségvetése másfél milliárd forint.
Eddig körülbelül négymilliárd forintot költöttek a vár felújítására, a teljes befejezéshez pedig további hatmilliárd forintra lesz szükség. A szakemberek szerint a befejezés után a vár látogatottsága meghaladhatja az évi 140 ezer látogatót.
Ilyen volt a füzéri vár felújítás előtt:
A Tisza vidékének nagy szerelmese és fotósa, Ljasuk Dimitry egy különleges fotósorozatot készített. Nemrégiben egy útja során ellátogatott arra a részre, ahol a Tisza a Dunába torkollik, és a két nagy folyónk egyesül.
Nagyon megérintette őt a táj:
"Csak ültem és bámultam órákon át, nem tudtam betelni a látvánnyal.
Vajdaságban jártam és ha már ott voltam, megnéztem Zalánkemén és Titel között ezt a különleges természeti jelenséget".
A csodát pedig lefotózta, hogy másoknak is megmutathassa azt, amit így nagyon ritkán lehet csak látni. (A képekhez még egy-egy rövid magyarázatot is adott.)
Jobb oldalon a Tisza, középen a Duna (sziget melleti ága) bal oldalon a Duna főága, ködbe borított partján Zalánkemén faluval:
A szigeten a kis világítótorony hatalmas vízfelületre néz:
A ködben úszó, szemben látható Zalánkeménnél a Duna 1215 folyamkilométernél tart. A Duna teljes hossza 2850 km, amit mindig a tengeri torkolattól visszafelé számolunk, azaz a Duna-Tisza találkozásánál a Duna 1635 km-t tett meg a forrásától számítva eddig a pontig:
A Tisza 962 kilométert tesz meg, mielőtt a Dunával találkozik. Itt már közel olyan vízhozama van, mint a Dunának. Bár a Duna sokkal szélesebb, a Tisza általában mélyebb és így lehetséges az, hogy megközelíti a vízhozama ezen a ponton:
Jobb oldalon a Tisza, bal oldalon a Duna. Azt hiszem ez egy különleges találkozási pont:
A legenda szerint valahol itt temették el három koporsóba helyezve Attilát, a hunok vezérét, Isten ostorát:
Meglepő, hogy a Tisza itt már nem annyira "Szőke-Tisza" nincs jelentős különbség a két folyó színe között:
Ilyen a Duna és Tisza együtt, még 1215 kilométer van hátra a Fekete-tengerig, amit innen közösen tesznek meg:
Bal oldalon a Tisza érkezik a Dunába:
Zalánkemén, vagy magyarosan Szalánkemén 50-80 méteres löszfalak lábai előtt heverő 500 fős falu. Így novemberben csak egy kocsma volt nyitva, de úgy tűnt nyáron is jó kis élet lehet itt:
Szent Nicolas templom. A faluval szemben lévő szigeteken kecskék legelnek, ahogy a löszfalak tetején is. Az 500 fős faluban termálforrás is van, sőt egy várrom is a löszfal tetején:
A löszfalak tetején rengeteg üdülőházikó és villa épült pazar kilátással:
A környék tele van almafa ültetvényekkel, állítólag itt terem a világ legfinomabb almája:
A fotós-filmes így vall magáról:
"Ljasuk Dimitry vagyok, a Tisza-tónál nőttem fel, ahol szinte minden nap kint voltam a természetben. Ha boldog voltam, ha szomorú, ha esett, vagy fagyott, ha sütött a nap én a Tiszára mentem, így kapcsolódtam össze egy életre a természettel.
Szentpéterváron születtem, édesanyám magyar, édesapám ukrán. Egy éves korom óta élek Magyarországon, 20 éve Budapesten. Az utazásaim során ismertem fel, hogy hazám, Magyarország is tele van fantasztikus helyekkel. Filmjeimben szeretném ezeket a helyeket megmutatni a nézőnek. A darvak vonulásáról szóló filmemben vezettem be a “szlogenem”, hogy Magyarország tele van csodálatos helyekkel, csak “Vedd észre, fedezd fel és vigyázz rá!"
Madárfa a folyóban a Duna-Tisza találkozásánál:
Vedd észre: Lépj ki a mókuskerékből, menj ki a szabadba, ülj be egy csónakba, vagy sétálj az erdőben és vedd észre mi vesz körül! Vedd észre, hogy élsz és élj!
Fedezd fel: Járd körbe, ússz benne, sétálj, mássz fel rá, nevess, ismerd meg és tanulj!
Vigyázz rá:
A szép helyek kezdenek eltűnni, mert az ember felelőtlen és pazarló tevékenysége tönkre teszi az élő környezetet. Nem csak a szépet mutatom meg a filmjeimben, hanem a problémát, tragédiát is. De nem csak nézem, hanem próbálok tenni és megoldást keresni. Ezért is szervezek szemétgyűjtéseket, megyek el mások gyűjtésére és próbálok környezetvédelmi aktivista lenni."