Van egy kis eldugott, fűtött kilátó a Mátrában, Magyarország tetején
2017 január.
Évnyitó túrát terveztünk a Mátrába január közepére. Persze nagy havazást ígértek pont az indulás napjára, meg jeges esőt, ónos esőt, és mindenféle színű és szintű riasztást kiadtak. Ja, és péntek 13 volt... Mi jöhet még?! Mindegy, eldöntöttük, hogy ha nem túl rizikós közlekedni, akkor mindenképpen megnézzük ismét a tavalyi évben személyes kedvencünkké vált kilátót, a Gortva-Jójárt-kilátót, a Nyikom tetején.
El is gondolkoztunk azon erősen, hogy érdemes-e elindulni ilyen körülmények között, de arra jutottunk, hogy mivel a kocsi fel van készítve teljesen mértékben a téli túrákra, a sofőrnek van kellő vezetési gyakorlata mostoha útviszonyok között is, megkockáztatjuk az indulást. Oda-vissza kb. 6 balesetet láttunk egyébként. Pénteken délután jelentős késések voltak sokfelé az országban a tömegközlekedésben is. Apropó közlekedés...
1989 óta most történt meg először, hogy autó segítségével jutottunk el a túrák helyszínére a Mátrában. Eddig csakis vonattal, busszal, és gyalogosan oldottunk meg mindent. Úgy látszik kezdünk elkényelmesedni.
Lényeg a lényeg, a tervezetthez képest bő egy órás késéssel, de biztonságosan megérkeztünk Mátrafüredi szállásunkra, a jól bevált Feketerigó Panzióba. Elhelyezkedtünk, és tekintettel a nagy stresszre, amit a havas utak okoztak, bedobtunk egy-két /három/ pohár magas alkoholtartalmú gyümölcslevet. Vacsora közben terveztük a reggeli indulást, de mivel egyfolytában esett a hó, megint gondolkodóba estünk, vajon mi lesz reggel? Térdig vagy derékig érő hó?
Téli erdő a Mátra nyugati oldalában
Mintha egy mesébe csöppentünk volna, olyan a táj Mátrakeresztes felett
Táblák vannak bőven, de a kilátóról szó sincs rajtuk
Kora reggel felkeltem, kinéztem az ablakon, nem esik, nem fúj a szél... és nincs is annyira nagy hó. Lássuk a híreket, a közútkezelő információit a neten, semmi különösebb fennakadásról nem volt hír a Mátrai utakon. Ez jó! És persze kimentünk és élőben is megnéztük a panziótól 100 méterre levő 24-es főutat. Hát annyira nem volt letakarítva, de járhatónak tűnt, legalábbis itt az alsóbb régióban. Hogy aztán mi lesz 800 méter felett majd.... az rejtély. Természetes ilyenkor a téli gumi, hólánc, hólapát megléte.
Tehát a tervekhez tartva magunkat elindultunk Mátrakeresztesre, ahonnan a 764 méter magas Nyikom csúcsára, a Gortva-Jójárt kilátóba igyekeztünk feljutni. A kilátó remek építmény, komplex nézőpontból adja azonban a legnagyobb értéket, mert önmagában az, hogy a kilátás szép, nem mondható elégségesnek, hiszen ez a kilátó nem csak emiatt érdekes, értékes. Ez a kilátó annál sokkal többet ad annak, aki nem elégszik meg egy pár perces nézelődéssel. Ahogy azt már írtam korábban is a kilátó minden olyan kényelmi funkcióval ellátott, ami egy kicsit merészebb, de még mindig könnyen teljesíthető hegyvidéki túrához kell, tehát a legalább egy éjszakás, hegyen töltött kalandozáshoz, mindamellett, hogy a kilátóhoz vezető út is tartogat látnivalókat bőven útközben. Nálunk ezért is nyerte el AZ ÉV KILÁTÓJA címet!
A kilátó teljesen zárt, fűthető, asztalok, padok, ágyak is vannak. Ja, és mindezért egy forintot sem kér a terület és a kilátó gazdája, Gortva Zsolt! Újabb nagy pacsi a természetjárókért tett önzetlen segítségéért! Sajnos kijelölt és jelzett út tavaly óta sem készült, egyetlen tábla sem hirdeti a kilátó meglétét, és a média sem kapta fel ezt az építményt, pedig komoly kilátódömping van folyamatban kis hazánkban. De most már úgy gondolom ez talán nem is baj. Akit érdekel az ilyen hely, az úgy is rátalál. Egyébként a részletes útvonalról a fenti linkeken tájékozódhattok. Túrázós oldalakon olvastam, hogy talán azért nem népszerű ez a kilátó, mert "sajnos" 4 kilométert és nagyjából 450 méter szintkülönbséget kell leküzdeni, hogy odajussunk. Ja, de közben pl. még két vízesést is megcsodálhatunk. Hát "sajnos" igen, mindezért viszont cserébe gyalogolni kell...
Érkezés a fehérre fagyott Gortva-Jójárt-kilátóhoz
Kilátás a toronyból a Muzsla irányába
Kelet felé tekintve a Mátra középső tömbje látható: Óvár, Ágasvár, Galyatető, Kékestető, stb.
Késő délutánra beborult, visszainduláskor egészen más képet mutatott a kilátó, mint érkezéskor
Szerencsére minden felszerelési tárgyat rendben és épségben találtunk a kilátóban. Gyorsan begyújtottam és így hamar jobb idő lett bent, jobban esett elfogyasztani meleg konzerv ebédünket, és kicsit megszárítottuk a ruháinkat is. A friss, helyenként térdig érő hó kissé megnehezítette a haladást, egész rendesen kifáradtunk, mire éppen sötétedésre visszaértünk a parkolóhoz Mátrakeresztesre. Az utak határozottabban jobban néztek ki mint reggel, így gyorsabban, de azért megfontoltan - max. 40 km/h - tudtunk haladni vissza Mátrafüredi szállásunkra.
Vasárnap reggelre gyönyörű napsütésre, és friss, ropogós fagyra ébredtünk. Eldöntöttük, hogy felmegyünk a Kékestetőre, és az ország tetején található TV torony kilátó teraszába. Kora délelőtt még simán feljutottunk, de miután lejöttünk, már lezárták a személygépkocsik elől a Mátraházáról Kékestetőre felvezető utat, mivel nagyon korlátozott a parkolóhelyek száma fent, ha beindulnak a téli sportok kedvelői a fenti pályákra. Ilyen esetben csak gyalog, vagy buszokkal lehet feljutni a Kékestetőre.
Az ország tetején. Kékestető 1014 vagy 1015 méteren... a pontos magasság kérdéses
Kékestető, TV torony és kilátó. A nagylátószögnek hála, kissé bedőlve jobbra a régi TV torony
Mesi és Gabi az ország legmagasabb pontján. Kellemes -10'C és a szokásos viharos szélben
Jégkorszak
Kilátás kelet felé
A távolban a Bükk-hegység lankái
A kinti hideg elől a presszóba menekültünk
A Kékestetői adótoronyban található kilátót és körpresszót érdemes felkeresni, hiszen tiszta időben nagyon szép körpanoráma tárul a látogató elé. Szerencsésebbek északra még a Tátra vonulatait is felfedezhetik. A torony teljes magassága 176 méter, a nyitott kilátóé 45 méter, a körpresszó pedig 42 méter magasan helyezkedik el. Nyitva tartás 9-16-ig. Jegyárak: felnőtt 480 Ft, gyermek 350 Ft.
Összességében jó hangulatú, igazi havas téli túrát csináltunk, bár a tervezetthez képest kevesebb helyre jutottunk el, de így is tetszett mindenkinek a téli Mátra. Természetesen már a helyszínen a tavaszi túrát tervezgettük, mert természetesen akkor ismét felmegyünk a Gortva-Jójárt-kilátóba, amely szerintünk a legmenőbb hazai torony.
Ha tetszett a túra és a kilátó, oszd meg a cikket!
„Az iskolák bezárásakor indult el az őrült nagy pánik, egy nap alatt mindenki lemondta a tavaszi foglalásait”
„Az iskolák bezárásakor indult el az őrült nagy pánik, egy nap alatt mindenki lemondta a tavaszi foglalásait”
2020. március 30.
A szállásadók a járvány legnagyobb vesztesei közé tartoznak. Megkértem egy ismerősömet, aki a férjével Budapest agglomerációjában működtet magánszálláshelyet, hogy beszéljen kicsit a helyzetükről. Nem szerette volna, ha leírjuk a nevét, hívjuk csak M-nek.
- Kicsit mutatkozz be: mióta foglalkozol szállásadással és milyen jellegű szálláshelyet üzemeltetsz?
- Egy kis, családi vállalkozásban üzemeltetett vendégházunk van, 9 éve nyitottuk meg. Már korábban is ezzel foglalkoztunk, csak akkor béreltünk szálláshelyeket.
- A vírus 2019 végén jelent meg Kínában. Mikor szembesültetek vele, hogy a járvány problémát okozhat nektek?
- A vendégek akkor kezdték lemondani a foglalásokat, amikor a betegség már megjelent itthon, és bevezették az első intézkedéseket. Előtte nem lehetett érezni sem a foglalásokon, sem az érdeklődéseken, hogy Magyarországon megjelenhet, vagy pánikolnának az emberek emiatt.
Tudtunk, hallottunk róla, de alighanem burokban éltünk, azt gondoltuk, hogy ide úgy se jön.
- Tehát mondhatjuk, hogy egyik napról a másikról fordult meg a helyzet.
- Egyik napról a másikra. Tulajdonképpen az iskolák bezárásakor indult el az őrült nagy pánik. Akkor egy nap alatt mindenki lemondta a tavaszi foglalásait.
- Mi a helyzet a nyári foglalásokkal?
- Szerencsére a nyárral kapcsolatban még nem érzékelhető pánik, valószínűleg kivárnak még, nem tudják, hogy mi legyen. Mi igyekszünk rugalmasan hozzáállni. Akinek nem áll módjában áttenni a foglalását más időpontra, annak minden esetben visszafizetjük a díjat, ami persze jelentős kiesést jelent.
Országosan is mindenütt hasonló a helyzet, nem csak a szálláshelyeken, hanem az éttermekben, vendéglátó egységekben.
Mindenki abban bízik, hogy nyárra legalább a belföldi helyzet helyreáll.
Fél év alatt kerülte meg a Földet a magyar jegyespár: 38 ezer kilométert autóztak, két óceán felett repültek át
Fél év alatt kerülte meg a Földet a magyar jegyespár: 38 ezer kilométert autóztak, két óceán felett repültek át
2020. március 23.
Peterdi János és menyasszonya, Tóth Zsófi gyerekkoruk óta ismerik egymást, hét éve vannak együtt.
Mindig is szerettek utazni, a tavalyi év második felében pedig eddigi legnagyobb kalandjukat teljesítették: pontosan fél év alatt ténylegesen megkerülték a Földet, az összes hosszúsági fokot keresztezve.
Élményeikről és a megélt nehézségekről is meséltek.
– Mikor jutott eszetekbe, hogy meg kellene kerülnötök a Földet?
János: Az első nagyobb szabású utunk 2014-ben volt, amikor Interrail bérlettel csináltunk egy Európa-túrát. Egy hónap alatt nagyon sok helyen jártunk Párizstól délre, vadkempingezéssel, sátorral, minimális pénzből. Onnantól kezdve koncepció volt, hogy minél nagyobb területeket járjunk be a lehető legolcsóbban. Három évvel később Skandináviát fedeztük fel egy lakóautós túrán, három hét alatt 9000 kilométert megtéve.
Így tehát Európa északi és déli részét is kipipálhattuk, ezután adta magát, hogy a következő cél még nagyobb szabású legyen. Először Afrikát szerettük volna körbejárni, de ezt az útvonal veszélyessége miatt elvetettük. Végül arra jutottunk, hogy Közép-Ázsiát szeljük keresztül, és ha már addig eljutottunk, nem fordulunk vissza, hanem az egész Földet megkerülve Észak-Amerikán keresztül jutunk haza.
– Mennyi ideig terveztétek az útvonalat, és mi lett végül a nyerő?
Zsófi: Januárban vettük meg az autót, amit az ázsiai szakaszon használtunk, ezt persze át is kellett alakítani. Egy 20 éves Mitsubishi terepjáróról van szó, amibe a rakteret megfelezve be lett építve egy ágy, alulra egy gázpalack és 100 liter víz több tartályban, valamint egy széf is.
Ezután álltunk neki a tervezésnek, de mellette végig dolgoztunk is, mivel 9 hónapra kiköltöztünk Németországba, hogy így teremtsük elő a szükséges pénzt. Így annyira sokat azért nem foglalkoztunk vele, inkább csak a vízumok miatt kellett eldönteni, pontosan milyen országokat akarunk érinteni. A konkrét látnivalók jó része viszont spontán módon, az úton alakult.
János: Szerettük volna az út minél nagyobb részét szárazföldön megtenni, viszont volt egy nagyjából 3000 kilométeres szakasz Szibériában a Bajkál-tótól Vlagyivosztokig, ami autóval nagyon sok időbe telt volna, ráadásul az egyébként kétségtelenül gyönyörű erdőkön kívül más látnivaló nagyon nincs arrafelé. Ezért úgy döntöttünk, hogy ezen a szakaszon inkább repülővel megyünk, az autót pedig ismerőseink hozták vissza Magyarországra.
Irkutszkból átrepültünk Dél-Koreába, fél év alatt egyedül itt fizettünk szállásért, de ezt is csak azért, mert egy tájfun miatt veszélyes lett volna a szabad ég alatt aludni. Innen pedig át a Csendes-óceánon Seattle-be, ahol vettünk egy másik autót. Ezt szintén felszereltük egy ággyal, és három hónapra nekivágtunk Amerikának.
Zsófi: Főként nemzeti parkokra koncentráltunk, Wyoming, Utah, Arizona, Nevada és Kalifornia érintésével. Utána a déli államokat (Új-Mexikó, Texas, Louisiana, Alabama) átszelve jutottunk el a keleti partra, Floridában lementünk egészen Key Westig, ami a legdélibb pont. Otthagytuk az autót, ezután sátraztunk két hetet, majd felbuszoztunk New Yorkba egy laza 34 órás úttal. Innen Párizsba repültünk, ahova kocsival elénk jöttek a barátaink. Hazafelé még síeltünk egy hetet Ausztriában, így végül napra pontosan az indulás után fél évvel, december 12-én érkeztünk meg Magyarországra.
János: Érdekesség, hogy gyakorlatilag egy napot fiatalodtunk, mivel abban az irányban kerültük meg a Földet a dátumválasztó vonalon keresztül.
– Az út költségei hogy alakultak?
János: Nagyjából 1500 euró volt az összes repülőjegy kettőnknek, az üzemanyagköltség pedig 10 ezer kilométerenként kb. 1000 euró. 19 ezer kilométert tettünk meg Közép-Ázsiában és 17 ezret Észak-Amerikában, vagyis olyan 3500 eurót költöttünk benzinre.
A fennmaradó kiadásokkal együtt (étel, ital, egyebek) nagyjából 6 millió forintra jött ki a teljes út, a két autó árát is beleszámolva – viszont a terepjáró azóta is megvan, szóval azt voltaképpen leírhatjuk ebből.
Két főre, fél évre számolva ez szerintem elég jó ár, de hozzátartozik, hogy szinte végig saját magunkra főztünk egy kempingfőző és egy gázpalack segítségével.
– Adódtak-e necces szituációk, például betegség, vagy az autó meghibásodása, esetleg feltörése?
Senki ne menjen Hollókőre húsvétkor, rendőrt is hívhatnak a turistákra
2020. április 08.
Hollókő kedvelt célpontja a húsvétolóknak, a nógrádi faluban látványos program a hagyományos locsolkodás népviseletbe öltözött helybéliekkel - írja a Népszava. A 330 fős falut húsvétkor 15 ezer ember lepi el, amit a helyiek amúgy nem bánnak, mert a falu több tízmilliós bevételre tesz szert. Most azonban minden másképp lesz, üres marad a település, legalábbis ezt remélik a helyiek, még akkor is, ha a pénzről le kell mondaniuk.
A falu honlapján közzétett felhívás szerint a település lényegében bezár, arra kérik a turistákat, idén maradjanak otthon.
"Kedves Barátaink!
A kialakult helyzetben úgy döntöttünk, hogy mától Hollókő is becsukja kapuit. Természetesen a falut nem zárhatjuk be, de arra kérünk titeket, hogy egy ideig most inkább maradjatok ti is otthon, ahogy mi is tesszük. Hollókő mindig nagy örömmel és szeretettel fogadja a hozzánk látogatókat, de most az itt élők egészségét tartjuk a legfontosabbnak, hiszen ők teszik ezt a falut valóban élővé.
A koronavírus idejére Hollókőn zárva maradnak a múzeumok és a Küszöb információs központ is. Ha most egy kicsit otthon tudunk maradni, hamarabb és biztonságosabban túl tudunk esni a járványon.
Köszönjük megértéseteket és együttműködéseteket! Mindenkinek erőt és jó egészséget kívánunk!"
Szokatlan intézkedésekre készülnek. "A parkolókat is lezárjuk, szalaggal körbekerítjük, s nagyon bízunk abban, hogy lehetőleg egy turista sem akar erre jönni, noha máskor valóban szívesen látott vendégek" - mondta a Népszavának Szabó Csaba fideszes polgármester.
Sőt, amennyiben mégis elözönlenék a falut a turisták, a rendőrség segítségét fogják kérni.
Sopron egyik legszebb házában élt a kéményseprőből lett neves restaurátor és festő, Storno Ferenc
Sopron egyik legszebb házában élt a kéményseprőből lett neves restaurátor és festő, Storno Ferenc
2020. március 08.
Sopron minden bizonnyal az egyik legismertebb magyarországi kisváros, a zegzugos utcáival, csodás épületeivel, a remek kirándulási lehetőségeivel, múltjával, tiszta levegőjével, számtalan kulturális programjával sokakat vonz. A belvárosban sétálgatva nem győzzük kapkodni a fejünket, mert itt az épületek valóban mind egy-egy különös történetet rejtenek. Most ezek nyomába eredünk, elsőként a Storno-ház legendás történetét meséljük el.
Ez a kétemeletes, barokk sarokház (szinte már palota) a Fő téren - még a soproniak szerint is - a város egyik legszebb háza. Itt található a Storno-gyűjtemény és egy helytörténeti kiállítás is.
A Storno-ház
A házat nézegetve talán kevesen tudják, de
járt itt Mátyás király is,
1482-83 telén szállt meg benne, mikor Bécset ostromolta. Az épület Haberleiter Miklós tulajdona volt akkoriban, majd a 17. században a Festetich-családé lett.
A kéményseprőből restaurátor-festővé vált Storno Ferenc 1872-ben vette meg a házat. Az apa örökségét a fiai vitték tovább, a művészcsalád gyűjteményét és történetét, életét pedig most a múzeum mutatja be.
Az épület külső díszítései közül az egyik érdekesség a két oroszlán, melyek a Festetich-címert „őrzik”. A hatalmas fakapun egy pelikán formájú, kovácsoltvas, barokk veretekkel díszített kopogtató látható, melyről azt tartják, hogy egy 17. századi fegyvertárosé volt, akit Ignatius Pelikannak hívtak.
A házban lévő étterem helyén pedig a 15. században nyílt meg Sopron első gyógyszertára, a Fekete elefánt.
A Storno-család
A svájci ősökkel rendelkező (idősebb) Strono Ferenc (1821-1907) Kismartonban született, majd Landshutban az ipari iskolában tanulta ki a kéményseprő-mesterséget. Bár hamar kiderült, hogy tehetségesen rajzol, és szeretett volna ezen a területen továbbtanulni, végül apja halála miatt ő lett a családfenntartó.
Vándor kéményseprőlegénynek állt, hogy pénzt keressen,
így jutott el Sopronba is 1845-ben. Egy kéményseprőnél dolgozott, mikor a mester meghalt, elvette özvegyét, és így övé lett a vállalkozás. (Úgy tudni, hogy Sopronba véletlenül került, mert mikor 1845-ben Pozsonyba indult, egy asszony rossz irányt mutatott neki, és tévedésből érkezett a városba.)
A művészi érdeklődése továbbra is megmaradt, így támogatók révén Bécsbe került, ahol műemlékek rajzolásával, felmérésével foglalkozhatott.
Sőt, saját ötletei is voltak, többek között Habsburg Lipót főherceg részére is készített tárgyterveket. Ő lett a Niederösterreichisches Gewerbeverein Gewerbekunstblatt elnevezésű iparművészeti lapjának egyik legfőbb illusztrátora. Leopold Ernst munkatársaként részt vett a grafeneggi kastély neogótikus átépítésében és rajzolóként a bécsi Stephansdom stílszerű helyreállításában.
1863-tól Rómer Flóris támogatásának eredményeként a Magyar Tudományos Akadémia Archeológiai Bizottságától több megbízást kapott a történelmi Magyarország középkori műemlékeinek és falfestményeinek felmérésére, dokumentálására.
Az 1860-as években a restaurálásnak köszönhetően eljutott Felvidékre, Erdélybe, Muraközbe, és így kaphatta meg a soproni Szent Mihály templom restaurálási feladatát, majd a pannonhalmi bencés apátság kriptáját, és a templomot.
1876-ban a Ferenc József-rend lovagi címével tüntették ki magyarországi templomfestészetéért és a tullni Háromkirályok-kápolna freskóinak, valamint a lőcsei Szent Jakab-templom középkori falképeinek helyreállításáért. Egy évvel később a pápától megkapta a Szilveszter-rend lovagkeresztjét is.
Az idős mester utolsó éveiben sokat betegeskedett, ezt az időszakot már a soproni házában, a gyűjteménye között töltötte, és itt halt meg 86 éves korában.
A művészi tehetség a fiainál is megmutatkozott, Ferenc festő, Kálmán építész lett, de mindketten kitanulták a családi mesterséget, így képzett kéményseprők voltak,
bár művészeti képzésre külföldi neves iskolákba járhattak. A régiségek iránti szeretett is örökölték, és folytatták apjuk gyűjtőmunkáját (többek között festmények, üveg-, porcelán-, fémtárgyak), de maguk is készítettek műtárgyakat, festett ablakokat, és díszítették a lakást is.
A mai múzeum ebből a világból idézi meg a család életét. A korszak divatos festése, berendezése jelenik meg a szobákban, miközben a Storno-gyűjteményt is meg lehet csodálni.
Bővebb információ ITT
A Storno-házban egy másik kiállítás is látható, itt a város és a megye újkori történetét mutatják be a 15. századtól.
Fotók: Pölcz Klaudia, Wikipédia
