hirdetés
valyo5.jpg

VaLyo: ingyenes fesztivál Budapesten

Egy fesztivál, ahol 400 Ft a legmenőbb ital, ingyenes a koncert és mindig van gyerekprogram. VaLyo - a jó ügy érdekében.
SZM - szmo.hu
2013. augusztus 19.


hirdetés

Egy rendezvény, amelynek a legmenőbb itala – és minden más is – 400 forint. Egy program, amit kicsik és nagyok egyaránt élveznek, és egy kezdeményezés, ami talán egy kicsit megszépíti a világot. Ez a VaLyo fesztivál.

Még augusztus 25-éig élvezhetitek a VaLyo – város és a folyó elnevezésű kezdeményezés fesztiválját a Lánchíd pesti hídfőjénél. Ez a szűk hét még számos programot tartogat: az augusztus 20-ai tűzijátékra például egy kő-papír-olló bajnoksággal lehet bemelegíteni, másnap pedig a technikai meditáció alapjait sajátíthatjátok el, vagy titokzatos, alternatív világjáráson vehettek részt – ingyenesen, karszalag és megkötések nélkül.

valyo4
hirdetés
valyo3

Persze a program nem csak a nyugalomra vágyóknak kedvez: koncertből is jut minden estére. 21-én például Jü koncert lesz „kísérletekben gazdag pszichedelikus rockzenével”, 24-én a Puszi együttes varázsol tábortűz-hangulatot, 25-én pedig ef.Zámbó Happy Dead Band életmód koncerten tombolhattok, de a hét folyamán fellép a titokzatos nevű Búcsúkoncert zenekar is.

valyo6

A képzőművészet rajongói sem maradnak program nélkül: jelenleg a Római-part – ameddig tart című tárlatból készült válogatás látható a helyszínen és zajlik a ReDuna - fotózd újra a múltat a jelenben! című program is, amellyel a szervezők a Duna-part újrafelfedezésére csábítanak, de az igazán részletes programért érdemes felkeresni a VaLyo Facebook-eseményét.

A VaLyo egy civil kezdeményezés, ahogy a szervezők írják magukról: „Szeretnénk, ha az emberek tudnák használni a Dunát. Ha a város egy kapcsolódási pont lenne a vízhez, a természethez, ha az itt élők magukénak éreznék városukat és folyójukat, ha rákerülne az itt élők mentális térképére a Duna.” A mostani, 20 napos fesztivállal (augusztus 5-25 között) az ideális Duna-partot szeretnék bemutatni. Jelenleg ők gondozzák a Lánchídnál található, homokos részt, amelyet erre az alkalomra színesre festett ülőkékkel, lampionokkal rendeztek be.

Azt remélik, sikerül felhívniuk a budapestiek figyelmét arra, hogy a Duna és a város szerethető, összekapcsolható. Ahogy írják, szeretik, ha „a dolgok önfenntartók és van gazdájuk.” A fesztivál területén található büfében szinte minden fontos dolog (fröccs, két kávé, zsíroskenyér) négyszáz forintért kapható – a csekély bevételből a partot „támogatják”: a használt műanyag poharakkal arra lehet szavazni, milyen fejlesztés történjen a helyszínen a következő egy évben. Ingyen wifi, ivókút és grillezőhely között lehet választani.

Ha tetszett a programajánló, nyomj egy lájkot!


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
rob-laughter-Rv_UID0uyMM-unsplash-1.jpg

Kerüljön forró nyári élmény idén a karácsonyfa alá!

A karácsonyhoz közeledve egyre több helyen jelennek meg az ünnepi fények, és egyre több helyen csendülnek fel a megunhatatlan, örökzöld dallamok. Ha nem szeretnénk az utolsó pillanatra hagyni a vásárlást, érdemes már most az ajándékötleteken agyalni.
Szponzorált tartalom (X) - szmo.hu
2019. november 19.


hirdetés

Karácsony közeledtével megtelnek a plázák és szinte lehetetlen kényelmesen nézelődni ajándék után. Ráadásul hacsak nincs valami specifikus álomtárgy, akkor könnyen köthet ki az ajándékunk a sokadik felesleges portéka mellett a szekrényben. Sem az ajándékozottnak, sem az ajándékozónak nem teljes az öröm. Szerencsére manapság már egyre elterjedtebb, hogy tárgyak helyett élményt adjunk karácsonyra. Lehet ez egy vacsora egy menő étteremben, egy koncert a kedvenc zenekarral, egy jó múzeum- vagy éppen színházlátogatás.

Ráadásul egy-egy élmény, program ajándékozása a közösen eltöltött időt is jelentheti.

Aki szívesen veszik el egy-egy jó történetben, lenyűgözi a szeme előtt kibontakozó cselekmény, a látvány és a zene, annak a világ legjobb ajándéka lehet egy színházbérlet. Főleg, ha a színházrajongó egy igazán különleges környezetben nézheti meg kedvenc darabjait. Ilyen például a Szegedi Szabadtéri Játékok romantikus, csillagtetős helyszíne.

hirdetés

A Szegedi Szabadtéri Játékok története lassan 90 évre nyúlik vissza. A fesztivál sokszínű műsorkínálatának köszönhetően a musical, az opera, a vígjáték, vagy éppen a balett szerelmesei is megtalálhatják kedvencüket.

Az idei nyár egyik legnagyobb slágere például bizonyára a Jézus Krisztus Szupersztár című világhírű rockopera lesz. Andrew Lloyd Webber varázslatos művét pont itt, a szegedi Dóm téren mutatták be először Magyarországon, most pedig több, mint harminc év után visszatér bemutatása helyszínére. A darab műsorra tűzésének szép aktualitást ad, hogy a város jövőre ünnepli a fesztiválnak is ikonikus hátteret biztosító Fogadalmi Templom felszentelésének 90. évfordulóját.

Ha már az évfordulóknál tartunk: a 2020-as évadban a szívhezszóló modern Rómeó és Júlia-történet, a West Side Story is „hazatér”, Alföldi Róbert rendezésében. Ez volt a fesztivál legelső musicalbemutatója, 1965-ben négy évvel a 11 Oscar-jelölést besöprő filmadaptáció után mutatták be a Szegedi Szabadtérin.

Mivel a Shakespeare- vígjátékoknak mindig óriási sikere van a Dóm téren, a Tévedések vígjátéka, a Vízkereszt, vagy amit akartok és a Rómeó és Júlia után, jövőre az angol mester egyik legnépszerűbb komédiáját, a Sok hűhó semmiért című darabot tűzi műsorára a fesztivál.

A jövő évadban visszatér az egyik nagy közönségkedvenc, a disco- és gospel dallamokkal fűszerezett Apáca Show című musical is. A 90-es évek ikonikus filmvígjátékából készült szuperprodukció fergeteges szereposztással és szemkápráztató látványvilággal érkezik Szegedre. A főbb szerepekben Sári Évit, Feke Pált, Alföldi Róbertet, Janza Katát és Csonka Andrást láthatja a közönség.

A Dóm téri színpad mellett felejthetetlen esték helyszíne lehet az Újszegedi Szabadtéri Színpad is. A 2019-ben teljesen megújult játszóhelyen elbűvölő családi mesebalettet, operát, és komédiát is láthat a közönség.

Moliére vígjátékai immár állandó részesei a repertoárnak, jövőre az egyik legkedveltebb művét, az Úrhatnám polgár, tűzi ismét műsorára a fesztivál. A nyelvi leleményekkel teli örökérvényű vígjátékot Herczeg T. Tamás rendezi, a darab zeneszerzője pedig a magyar könnyűzene egyik legsokoldalúbb művésze, Szirtes Edina „Mókus”.

Nem telhet el év opera nélkül a Szabadtérin, jövőre Hände Agrippina című művét élvezheti a közönség a liget fáinak ölelésében. A humoros elemekkel teli darab Nero császár és édesanyja fordulatos történetét mutatja be.

A tavalyi évadban a közönség rajongásig megszerette a Hófehérke és a hét törpe című családi mesebalettet, így jövőre ismét visszatér az újszegedi színpadra. A darab a különleges helyszínnek és a bájos történetnek hála nemcsak a kicsiket, de a nagyokat is garantáltan igazi csodavilágba repíti.


KÖVESS MINKET:





hirdetés
michael-longmire-3Mu0iQgLQto-unsplash.jpg

Mitől van az aprónak jellegzetes szaga? - 10 érdekesség a pénzről

A pénz létezése óta az emberek mindennapjainak része, mostanra pedig szinte elképzelhetetlen a társadalmunk nélküle. Mutatunk pár érdekességet róla!
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. november 20.


hirdetés

Életünk egyik fő mozgatórugója a pénz. Folyamatosan használjuk és a fél életünk körülötte forog, mégis úgy általánosságba véve nagyon keveset tudunk róla. Cikkünkben most összeszedtünk pár érdekességet!

1. Első cserekereskedelem

Az első cserekereskedelem az ókori Egyiptomban volt 4500 évvel ezelőtt. Mezőgazdasági termékeket és nyers anyagokat kezdtek egymás közt becserélni a termelők.

2. Első aranypénz

Az első aranypénzt a mai Törökország területén verték. Lídia királya, Krőzus uralkodása alatt lett bevezetve i.e. 550 körül. Nem tiszta aranyból, hanem nyersen, ezüsttel és sóval keverve álították elő.

hirdetés

3. A világ legnagyobb és legnehezebb pénzei

A Csendes-óceán nyugati részén, Mikronéziában található apró trópusi szigetet ősidők óta egy bennszülött törzs lakja, és ez a távoli közösség szolgál számunkra egy pénztörténeti érdekességgel. Évszázadokon keresztül mészkőből faragott pénzt használtak, kőpénzben fizettek egymásnak.

A kőpénzeiről híres Yap-szigeten a mészkő olyannyira ritka és nehezen hozzáférhető, hogy a bennszülöttek a kövek beszerzéséért több száz kilométert hajóztak kezdetleges kenuikkal a szomszédos szigetcsoportig. Az utak hosszú és kockázatos expedíciók voltak, amelyek gyakran követeltek emberéletet is. Jó néhány kőbe bele is vésték a beszerzés során életüket vesztettek számát, ami a kő értékét tovább növelte.

A fánk alakúra faragott kövek mérete változó volt, a néhány centistől a több méteresekig. A legnagyobbak több tonnát nyomtak, amelyek megmozdítása rengeteg ember összehangolt munkáját követelte meg, de a közepes méretűeknek is igen nehézkes volt mozgatása.

A Yap-szigeten élők ezért kialakítottak egy sajátos fizetési módszert. Rájöttek, hogy nem szükséges fizikailag is átadni egymásnak a kőpénzeket, hanem azokat nyugodtan egy helyben hagyhatják. Ha a tulajdonviszonyokban változás történt, akkor azt egyszerűen elmondták a többieknek, vagyis szájhagyomány útján fizettek és a közösség minden tagja pontosan tudta, hogy melyik kőpénz éppen kinek a tulajdona.

20. század elejétől nem fogadtak be több követ így a pénzmennyiség állandó volt és tökéletesen kielégítette a helyiek igényeit a pénzforgalomhoz.

4. Első magyar pénz

Az első magyar érme, Szent István ezüstdénárja 1001-ből származik, ez mai ismereteink szerint nemzetközileg elismert pénz volt, hiszen külföldön is sok példányt találtak a különböző ásatásokon.

A leghíresebb pénzverdét Körmöcbányán alapították Károly Róbert uralkodása alatt, 1328-ban, itt többek között aranyforintokat vertek. A körmöcbányai verde évszázadokon keresztül a legjelentősebbnek számított, 1918-ban azonban el kellett költöztetni Budapestre.

A 2, 10 és 20 filléres, valamint 1, 2 és 5 forintos címletekkel 1946-ban készítették el. Később az 50 fillérest, valamint a 10 és 20 forintost is bevezették. A rendszerváltozás után újratervezték az érméket, a filléreket pedig fokozatosan kivezették 1999-ig.

A első bicolor (kétszínű) érménk a mai napig forgalomban lévő 100 forintos, amit 1996-ban hoztak forgalomba. A 200 foritos érme első változatát alig 10 év után kivonták, 2009-ben viszont újra bevezették, ezúttal bicolor formában.

5. A világtörténelem legnagyobb áremelkedése

hirdetés

Magyarországon következett be a világtörténelem addigi legnagyobb áremelkedése a második világháborút követően. A havi infláció mértéke megközelítette a 41900 billió (4,19 x 1016) százalékot, az árak 15 óránként duplázódtak. A krízishelyzet 13 hónapon át tartott, de az újjáéledő ipari termelés és a pénzügyi reform végül legyőzte a hiperinflációt. 1946. augusztus 1-jén az addigi fizetőeszközt, a pengőt felváltotta a forint, ekkor 400 000 000 000 000 000 000 000 000 000 pengő (ezt 400 ezer kvadrilliónak kell mondani) ért egy forintot. Az 1945–46 során zajló magyarországi hiperinfláció a gazdasági összeomlás szomorú iskolapéldája lett, amit sok évtizeddel később csak a Robert Mugabe uralma alatt álló Zimbabwe dollárjának 2008-as mélyrepülése tudott felülmúlni.

Te magabiztosan mozogsz a pénz világában?

Tedd próbára pénzügyi ismereteidet a Nagy Diák Pénzügyes Teszten! Ha készen állsz, ide kattintva mérettetheted meg tudásodat egészen február 16-ig és tiéd lehet egy Samsung Galaxy Note 10! További nyereményekért katt ide.

A három fordulóból álló teszt első szakasza online zajlik, a legjobb eredményt elérő diákok pedig tovább jutnak a következő két fordulóba. A tesztet bárki kitöltheti, de a nyereményjátékban csak a 14-20 év közöttiek vesznek részt.

A DUE Médiahálózat, a Pénzügyminisztérium, a Diákhitel Központ, a Magyar Biztosítók Szövetsége és a Pénziránytű – Alapítvány a Tudatos Pénzügyekért által megalkotott teszt azzal a céllal jött létre, hogy kitöltői magabiztosabban mozogjanak a pénz világában és hatékonyan osszák be jövedelmüket.

A Nagy Diák Tesztek sorozat keretében ezt a versenyt immáron másodszor rendezik meg a korábbi sikerére alapozva. Az első Nagy Diák Pénzügyes Teszten 11 500 fiatal indult, közülük a versenyt a debreceni Csahóczi Máté Benedek nyerte.

6. A világ legnagyobb forgalomba helyezett bankjegye

A világ legnagyobb méretű, hivatalosan is forgalomba került bankjegye Kínához fűződik. Az 1 jüan értékű papírpénz 22,8 x 33 centiméteres volt és a Ming Dinasztia (1368-1399) idejében adták ki. A világ legkisebb bankjegyét, a 2,28 x 3,8 centis, 10 bani értékű papírpénzt pedig Romániában használták 1917-től, de csak ideiglenesen.

7. A pénznek nincs szaga?

Biztos mindenki hallotta már a mondást, miszerint a pénznek nincs szaga. A tudósok szerint tulajdonképpen a vas és az emberi izzadságban található lipidek kölcsönhatásának köszönhetjük az aprópéz jellegzeteg fémes illatát.

8. ATM-ek a világban

Nincs a világnak olyan egzotikus csücske, ahol ne lennének bankautomaták, hiszen ez a készpénzfelvétel legpraktikusabb formája. Valószínűleg épp emiatt a felismerés miatt létezik belőlük már több mint másfélmillió darab világszerte. Így már annyira nem is meglepő, hogy nem csak a Vatikánban van latin nyelvű bankautomata, de a Déli-sarkra is jutott belőlük. Sőt, egyszerre kettő!

Hallottak már a McMurdo Állomásról? A NASA által 1956-ban alapított kutatóközpont az Antarktisz legnépesebb települése. A két ATM-et a Wells Fargo Bank működteti az állomáson és még a Guinness Rekordok Könyvében is szerepel, mint a világ legdélebbi pontján található bankautomaták.

9. Monopoly pénz

Azt valószínűleg sokan tudjátok, hogy a Monopoly a világ egyik legnépszerűbb társasjátéka, azonban azt talán már kevesebben, hogy több Monopoly-pénzt nyomtatnak, mint amerikai dollárt. Az amerikai pénznyomtató minden évben hozzávetőleg 1 milliárd dollárt bocsát ki, ezzel szemben a Monopoly emberei ennél nagyságrendekkel többet, nagyjából 30 milliárd dollárt. És ez csak a dollár. Mostanra több, mint 1100 fajta Monopoly létezik, így a Föld rengeteg valutája megtalálható papírpénz formájában. A Monopoly gyártók egy év alatt, több pénzt nyomnak, mint a világ összes jegybankja együtt.

10. A fémpénz gyártás veszteséges

A világ legtöbb országában a fémpénz gyártás veszteséges. A legkisebb értékű érmék legyártása többe kerül, mint az adott pénz értéke. Az amerikai dollár egy centesét például, több, mint két cent előállítani. Az Amerikában régóta zajló Penny vitának ez az egyik alapja, de sokan azzal védik, hogy a kerekítések nem tennének jót a gazdaságnak. Amerikával ellentétben, Magyarország már lépett egy nagyot az ügyben, amikor kivonták a forgalomból az egy és a két forintost, de még így sem lett megoldva az érme gyártás helyzete, ugyanis 5, 10 és 20 forintosunk is van. Az 50 forintos az első, amit megéri megcsinálni.


KÖVESS MINKET:






hirdetés

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
1970. január 01.


hirdetés


KÖVESS MINKET:






hirdetés

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
1970. január 01.


hirdetés


KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!