hirdetés
nyito-8.jpg

Valódi „madárszentélyt” rejt egy magánsziget, amely régen a kalózok menedéke és kincseik rejtekhelye volt

Saltee nagyobbik szigete látogatható, de csak kevesen juthatnak be a háborítatlan, védett területre. Erős Rezső fotós segítségével most te is bepillanthatsz ebbe a különös világba.
Fotók: Erős Rezső - szmo.hu
2019. augusztus 28.


hirdetés

Mesevilágba visz minket a fotós, egy különös helyre, az Atlanti-óceánban található Saltee szigetére. A név eredetéről több elmélet is létezik, de legvalószínűbb, hogy norvég eredetű, és a sós permet jelentésből származik, hiszen errefelé gyakoriak a nagy szelek és hullámok.

Ezüst sirály fiókák, Razorbill portré, Puffin, Gannet kolónia több ezer egyeddel

A kalózok paradicsoma volt a "madárszentély"

Saltee Islands, a Szent György-csatornán található, amely a Nagy és a Kis Saltee-ból áll. 5 km-re fekszik az írországi Kilmore Quay kikötőjétől. Jelenleg a két szigetből a Nagy Saltee látogatható.

A sziget Írország leghíresebb "madárszentélye” és nagyon népszerű a fotósok, és a madármegfigyelők körében. A szigetek magántulajdonban vannak, és a világ egyik legnagyobb madárvédelmi területe.

Saltee a tengeri madarak menedékhelye és költőhelye, elsősorban a Gannetek, sirályok és puffinok láthatók itt nagy számban. A sziget a tavaszi és őszi vándorló madarak útvonalában fekszik, nagyon népszerű pihenő hely.

A Saltee Európa ősi szigetei közé tartozik, az alapkőzet alapján, kora 600 és 2000 millió év között lehet. Már i.e 3500-2000 éltek itt emberek. Nemrégiben azonosítottak egy erődítményt, egy ősi sír maradványt, egy Ogham-követ, mely egy helyi múzeumban látható. A szigeteken laktak a korai keresztények, vikingek, normannok és középkori szerzetesek is.

A szigetek 1500-1800 között élték virágkorukat, akkoriban az egyik legjelentősebb tengeri kereskedelmi útvonal erre haladt Nagy-Britannia és az amerikai kontinens között. A kalózok és csempészek ki is használták ezt.

A Spanyolországból, Franciaországból, Észak-Afrikából és Amerikából érkező

kalózok a szigetek takarásában könnyen megtámadhatták és elrabolták a forgalmas kereskedelmi hajókat. A sziget vizei az „ezer hajó temetőjévé” váltak,

és veszélyes volt erre a hajózás. A kalózok és a csempészek az eldugott barlangokba rejtették a zsákmányukat, például a Lady Walker barlangjába, a Happy Hole, Otter barlangba és a Pokol lyukába.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
hortobagyi-eg.jpg

A Hortobágy csillagos ege az egyik leggyönyörűbb a CNN szerint

A Grand Canyonnal említik egy lapon. Mutatjuk az álomszép fotókat!
Képek: VisitDebrecen - szmo.hu
2019. július 30.



A világ egyik legszebb csillagos egét láthatjuk a Hortobágy felett a CNN összeállítása szerint.

Olyan természeti csodával említik egy lapon, mint a Grand Canyon,

ráadásul egy hónapon belül júliusban kétszer is ajánlották a térség látványosságait.

A 23 legjobb hely a világon, ahol csillaglest tarthatunk

namíbiai, írországi és amerikai helyezettek mellett két magyar célpontot: a Hortobágy és a Zselici Tájvédelmi Körzet is felkerült a listára.

Hortobágyot említve a 20. század elején élt ottani pásztorokról is megemlékeznek: azt írják, hogy nagy szükségük volt a csillagok és a csillagképek ismeretéhez a tájékozódáshoz.

A CNN július 23-i cikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy Debrecen a túlturizmus nyertese is lehet, hiszen Budapesthez képest jelentősen kisebb zsúfoltság, mégis remek kirándulási célpont.

Aki éjjel járt már a Hortobágyon, az tudja, valóban mennyire csodás, fényszennyezéstől szinte mentes égboltra tekinthet fel a síkságnál.

Most mi is mutatunk néhány gyönyörű fotót róla:


KÖVESS MINKET:




hirdetés
fuzer-var-zemplen-eszak-magyarorszag.jpg

4 remek kirándulás Észak-Magyarország gyönyörű helyeire

Különleges, kihagyhatatlan élmények.
SzÉ - szmo.hu
2019. július 31.



1. Füzér

Utoljára egy osztálykiránduláson láttam a vulkanikus hegyen álló, akkor még romos várat. Egy szempillantás alatt lenyűgözött, és ide felmászni is élmény volt, de egyébként is mindig vonzottak a romok. Szerettem volna még egyszer látni úgy, abban az állapotban, de nem jött össze, és már nem is fog, mivel a várat a XXI. században folytatott munkák során újjáépítették.

Füzér várát először a 13. században említették a források, a történészek szerint 1235-ben, II. András halálakor már állt. Az évszázadok során sokszor gazdát cserélt. A Füzér község fölött 170 méter magasan, álló erődítményben őrizték egy ideig a magyar koronát, mivel 1526-ban Perényi Péter koronaőr a mohácsi vész és Szapolyai János koronázása után ahelyett, hogy szokott helyére, a visegrádi várba vitte volna, Füzérre szállíttatta.

A XVII. századra egyre veszített a jelentőségéből, ám a Wesselényi-felkelés után biztonsági okokból (hogy ne foglalhassák el lázadók) 1676-ben a császári katonák felgyújtották a tetőszerkezetét és lakhatatlanná tették. A feltárása a XX. században zajlott, a rekonstrukcióval pedig láthatóvá tették számunkra az egykori erődítményt.

VIDEÓ: A füzéri vár a magasból:

2. Boldogkő

Egy újabb fantasztikus magyarországi várrom. Miskolctól északkeletre, sziklaszirten áll Boldogkő erődítménye. Először a III. András által kiadott oklevélben említették, és vagy Tyba ispán vagy Aba Amadé építtette. Ennek a várnak is sok tulajdonosa volt, és a Rákóczi-szabadságharc előtt, 1701-ben hasonló sorsra jutott, mint a füzéri vár: a császári csapatok lakhatatlanná tették.

A régészeti kutatás az 1960-as években kezdődött, később egyes részeit helyreállították, a 2000-es években felújították. A munkák során a várban lefedték a palotaszárnyat, helyreállították a szárazmalmot, a háromszögű torony védőfedést kapott, a régészeti kutatást követően rekonstruálták az északi védművet és az alsóvár kapuját. legrégebbi része a 13. századi öregtorony. A vár legkorábbi szakaszában csak ez az épület állt, amit lakótoronyként is használtak. Ikonikus része a Déli torony alatti megfigyelőbástya, ami számtalan fotón szerepel.

A környék 1984 óta a Zempléni Tájvédelmi Körzet része, gazdag növényvilágáról híres, és erre halad az Országos Kéktúra útvonala is, ezért érdemes nagyobb kirándulásban gondolkodni és egy teljes napot szánni Boldogkőre.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
nyito-4.jpg

Európa ötödik legjobb gyógyvizét és Magyarország legnagyobb tudományos játszóházát Mosonmagyaróváron találod

A várban Fekete István és Vuk fogad, a Lajtán pedig vízi csúszdákon át vezet az út.
Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2019. augusztus 18.



Különleges természeti környezetben épült fel Mosonmagyaróvár, amely már a régmúlt időkben is fontos, stratégiai szereppel bírt. A Duna alapvetően meghatározta a vidék arculatát és lehetőségeit. A több országgal is igen közeli kapcsolatban álló település egyre nagyobb gazdasági, kulturális, turisztikai jelentőségűvé vált.

A környék szépsége, a város vonzó lehetőségei miatt érdemes több napot is rászánni, és kiélvezni a család minden tagjának jó szórakozást nyújtó programokat.

A múlt - Ad Flexum és az egyesülés

A kitűnő természeti adottságokat kihasználva jöttek létre a Duna és a Lajta mentén az első települések.

Már a római korban katonai tábor és polgári lakóhely is volt Ad Flexum néven.

A mai Mosoni-Duna partján állt, annak egyik kanyarulatánál, a neve is ezt tükrözte (A kanyarulatnál). A helyen átvezető hadi úton bonyolódott le a kelet-nyugati kereskedelem is, ezért kiemelkedő szerepe volt a településnek. Helyén napjainkban a város lucsonyi városrésze található.

Óvár (Magyaróvár) 1354-ben Erzsébet anyakirálynétól kapott kiváltságokat és mezőváros lett. A 16. században Huszár Gál prédikátor rövid életű nyomdát és iskolát hozott létre a településen. 1548-ban lett a Habsburgok birtoka, majd 1766-ban Mária Terézia leányának, Mária Krisztinának adományozta.

Moson - a mai város egy része- az államalapításkor Moson megye központja is volt. Moson régen ispáni központ volt erős várral, Péter, András és Salamon királyaink is megszálltak benne. A földvárat a 13. században lerombolták, és ekkor a fejlődése is megtorpant. A tatárjárás után a közelben egy kővár épült a Győr nemzetségből való Konrád mester vezetésével.

Magyaróvár a térség ipari és kulturális központjává fejlődött, Moson nagyközség pedig a gazdálkodók, kereskedők lakóhelye volt. A két városrész 1939-ben egyesült, a már 1905-ben Magyaróvárhoz csatlakozott Lucsonnyal együtt, így jött létre a több mint 32.000 lakosú város.

A vár, ahol Fekete István és Vuk vár

A kalandos sorsú vár a 13. században épült vár délnyugati saroktornyában raboskodott Hunyadi Mátyás 1457-ben. Mohács után itt élt II. Lajos özvegye, Habsburg Mária királyné is. A most is látható várkapu a 16. századból származik, a várárok hídja a 18. században épült. A 17. században emeletet építettek a várra, és ekkoriban a Szent Koronát is őrizték a falak között.

A 19. század elején újabb szintet húzott rá Albert Kázmér szász-tescheni herceg, ő alapította 1818-ban a mezőgazdasági akadémiát. Mellszobra ma a bejárat mellett látható.

A vár mellett álló 1912-ben átadott, szecessziós épületben a Széchényi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara működik.

A vár korlátjánál fogadja a látogatókat Fekete István író szobra, lábánál a kis Vukkal.

A Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia egykori hallgatója 1924-től két évig élt a városban diákként és itt végzett mezőgazdászként. Később felnőttként szívesen járt vissza a Szigetközbe, és a közeli dunakiliti erdészházhoz vadászni. Az 1968-ban megjelent Barangolások című könyvét az akkor fennállásának 150. évfordulóját ünneplő egykori iskolájának ajánlotta. A mű elején olvasható: "A 150 éves Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskolának szeretettel ajánlja ezt a könyvet öreg diákja." Fekete István bronzszobrát Trischler Ferenc, pécsi szobrászművész készítette.

Hírességek, híres helyek

A városban számos híresség megfordult, emléküket ma is őrzik a szobrok, emléktáblák, a legendák

A Városháza előtti téren áll a Habsburgok főhercegi kastélya, amelyben Napoleon is megszállt. Gróf Széchenyi István, a megye országgyűlési követe és Jellasics is járt benne. Kossuth Lajos 1848 októberében az erkélyről hívta hadba a környékbelieket. Leghíresebb lakója Habsburg Frigyes volt, padon ülő bronzszobra a kastély oldalában látható.

Habsburg Frigyes főherceg lakott a leghosszabb ideig a kastélyban, és az óváriak is igen kedvelték.

1920-tól 1936-ban bekövetkezett haláláig élt Magyaróváron és mindennapi sétái közben szívesen beszélgetett az alkalmazottaival, vagy a ház előtt lévő padon ülve üdvözölte az arra járókat. Ennek emlékére készült el 2006-ban a padon ülő főherceg szobra, melyet a Magyar utca torkolatánál helyeztek el.

A Fő utcán áll a város első középiskolája, az 1739-ben alapított Piarista Rendház és Gimnázium. A Fekete Sas Szálló és Étterem a város legrégebbi fogadója volt, amely Bethlen Gábor fejedelmet is vendégül látta. Az utca leghíresebb épülete a Cselley-ház, amelyben a Hansági Múzeum iparművészeti kiállítása, és a 19-20. századi magyar festők – Munkácsy, Rippl-Rónai, Vaszary – remekművei is láthatók. De Gyurkovics Tibor irodalmi emlékszobáját, és a római kőtárat is érdemes megnézni.

A Városkapu tér 2016-ban az Entente Florale Europe versenyen elnyerte az Európa legszebb főtere címet.

Itt áll például a neoreneszánsz Postapalota és a városi bíróság is.

A városi malom 1754 óta áll a Lajtánál, közelében található az uradalmi malom és az egykori főhercegi sörgyár.

Nagyon szép a középkori eredetű, mára barokk stílusú Szűz Mária Királynő és Szent Gotthárd-plébániatemplom. Az altemplomban a Habsburg-kripta érckoporsóiban alussza örök álmát Frigyes főherceg és felesége.

A klasszicizáló épületben található Mosonvármegyei Múzeum az ország egyik legrégibb alapítású múzeuma, benne az őskori kürttől a rúnaírásos fibulán át a 19. századi báli ruháig sokféle műkincs látható.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
nyito-Copy.jpg

Három napot töltött a vadonban, a vízen éjszakázva Pokorny Lia – csodás film készült a Tisza-tóról

Ljasuk Dimitry varázslatos kisfilmjéből kiderül, mi az az úszókunyhó, milyen a civilizációtól távol sátrazni a Tisza-tó közepén, vagy milyen a kényelmes nyaralóhajón egy sziget csücskében éjszakázni.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. augusztus 05.



„Az egyik leghangulatosabb program a Tisza-tavon az, ha az ember a vízen töltheti az éjszakákat. Éppen ezért

egy olyan háromnapos programot terveztem Liának, amiben átélheti a vízparti sátrazás, a hangulatos úszókunyhó és a fényűző nyaralóhajó hangulatát is, azaz legegyszerűbbtől a legkényelmesebbig vezetett utunk"

- meséli Ljasuk Dimitry, a Tisza-tó szerelmese, videósa, filmes kalauza.

A Tisza-tavi kalandok sorozat legújabb különkiadásában megtudhatja a néző, hogy milyen érzés eltölteni három napot a vadonban, a vízen éjszakázva. A történet három nap cselekményét és helyszíneit dolgozza fel és adja át úgy, ahogy megtörtént.

A film három szereplője a Tisza-tó, a vendég, Pokorny Lia színésznő és a házigazda Ljasuk Dimitry.

A történetet, ahogy eddigi filmjeiben is, Dimitry meséli el, miközben ő az, aki az egészet felveszi – ahogy a vlog típusú filmekben ez megszokott. Ez a film azonban kilép a vlog határaiból, sokkal inkább egy kisfilm, meseszerű útikalauz, annak az életérzésnek az átadásával, amely a Tisza-tavon keríti hatalmába az embert.

A filmből megtudhatod, hogy mi is az az úszókunyhó, milyen a civilizációtól távol sátrazni a Tisza-tó közepén, vagy milyen a kényelmes nyaralóhajón egy sziget csücskében éjszakázni.

Vízparti történet révén a szereplők közvetlen kapcsolatban vannak a Tiszával, ahogy a virágzó tündérrózsák között úsznak, vagy az amazonasi esőerdőkhöz hasonlítható titkos kis csatornában kenuznak. Bepillantást enged a vidéki kisváros szombatjába, a vízen élő horgász érzéseibe de a szabadstrand éjszakai lüktetésébe is. Tábortűz, szalonnasütés, vagy a halsütés a nyaralóhajón, kinek melyik tetszik jobban – a videó ezáltal is alternatívákat kínál az időtöltésre a természetben, a Tisza-tavon.

Ez a film nem a klasszikus riport vagy beszélgetős műsorok tematikáját követi. Nem a nagy monológokról, vagy szakmai beszélgetésekről szól, hanem arról, hogy hogyan érzi magát két ember a természetben. Megmutatja milyen az élményeket megélni, benne lenni és rácsodálkozni. Egyszerű, mert a természetben lenni is az. Bárki lehetne ez a két ember, bárki érezheti így magát a Tisza-tavon.

A kisfilmért, Lia véleményéért lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x