hirdetés
auguszta_ck2.jpg

Valaha nyomornegyed volt a kőbányai troligarázs helyén

Az Auguszta nyomortelepen ivóvíz helyett mérgező strandfürdő volt, és egynél több szoba már luxusnak számított.
Forrás: Budapest romantikája blog - szmo.hu
2019. szeptember 25.


hirdetés

Budapest egy csodás város, tele szívvel és rejtett titkokkal. Vajon milyen lehetett ez a gyönyörű város a XIX. és a XX. században? Elsősorban romantikus...

Miért jöttek létre a telepek?

Az I. világháború közben és a világégés lezárultával az országot nagy mennyiségben árasztották el a sérültek, kiknek gyógykezelését az addigi egészségügyi infrastruktúra segítségével megoldani lehetetlen volt. A helyzet orvosolására

több, ideiglenes kórházat, ún. barakk-kórházat húztak fel a város legkülönbözőbb részein, praktikus okokból többnyire a laktanyák környékén.

Ezek a telepek a háború vége után szinte egytől-egyig egy más, de nem kevésbé szomorú funkciót kaptak: a nincstelenek elhelyezésére szolgáló nyomortelepek váltak belőlük.

Forrás: lakberendezes.hu/Horváth Tamás

A trianoni szerződés életbelépése nyomán, a megszállt területekről igen nagy számban érkeztek önszántukból vagy kitelepítések folytán a bajbajutottak (legtöbben vonaton, melyről itt írtunk) és a háborúban kimerült államkassza kénytelen volt a megfelelő mennyiségű lakás építésével enyhíteni a problémákon. Az eredeti funkciójukat elveszítő barakk-telepek ekkor kapóra jöttek a nagy tömegek elhelyezésére, így egymás után alakították őket lakótelepekké. Így alakult ki a leghíresebb Mária Valéria (itt írtunk róla bővebben) és több más telep mellett cikkünk főszereplője, a mai kőbányai troligarázs helyén épült Auguszta-telep is.

Mi köze volt a Habsburgoknak a nyomortelepekhez?

A két telep közötti párhuzam abban a tekintetben is fennáll, hogy mindkettő a Habsburg család egyik hölgytagjáról, esetünkben József Főherceg feleségéről és Ferenc József unokájáról kapta a nevét. Bár az Auguszta-telepre 1920-as megnyitásakor minden társadalmi rétegből érkeztek menekültek, azonban a közeli Pongrác utcai lakótelep 1924-es megépítése után a köztisztviselők hamar elhagyták a helyet. A későbbiekben

itt már csak azok maradhattak, akiknek semmilyen keresete sem volt, így - a hasonló barakk-telepek módjára – csakhamar nyomortanyává züllött a környék.

Így volt ez annak ellenére is, hogy az eredeti katonai barakkokat átépítették, sőt egy részük helyére egyszerű kőházakat róttak össze.

Így nézett ki az Auguszta telep

Maga a telep kinézetre nem sokban különbözött a volt szükségkórháztól (de igazán a lágerektől sem), egyszínű, hatalmas fekete számmal jelölt épületeivel. Persze nem érdemes bonyolult lakhelyekre gondolni, hiszen

a volt barakkok dupla deszkafalból álltak, melyek között még szigetelőanyag sem kapott helyet. Mivel az épületek komolyabb alappal sem rendelkeztek, így rövid idő alatt szabad átjárást találtak maguknak a patkányok és bogarak a padlón keresztül. Ráadásul az olyan nagyobb esőzések, mint 1926. júliusi, kártyavárként omlasztották össze őket (az említett esetben 100 ház vált használhatatlanná). Ezeken az épületeken osztozott a telep „fénykorában” 7000 ember, kisebb alapterületen, mint a szomszédos laktanya 400 lova!

Ráadásul a közművek is katasztrofális állapotban voltak. Szennyvízelvezetés eleve nem is épült a telephez, a vízvezetékek pedig a karbantartás hiánya miatt néhány év alatt már nem adtak emberi fogyasztásra alkalmas ivóvizet. Nyolc évvel az Auguszta megnyitása után az itt élők már Kőbánya egyéb területeiről hozták kannákban az ivóvizet. Ráadásul néhány átgondolatlan döntés folytán

nem csak inni, de főzni és fürödni sem jutott elegendő víz a lakóknak. A legfontosabb ebben a tekintetben a telep számára épült közfürdő(!) volt, mely igazából két kisméretű betonmedencét jelentett.

Ezek a tisztítás és a szűrés hiánya miatt egy-két év alatt már csak a járványok terjesztésére voltak alkalmasak, ennek ellenére a vízművek minden délelőtt 11-kor megkezdte a feltöltésüket. A folyamat általában délután 4-ig tartott és ez idő alatt a teljes telepen szünetelt a vízszolgáltatás.

Még a legszegényebbek közül sem maradhatott mindenki

1932-ben ráadásul tovább bonyolódott a helyzet. Ekkor 4500 lakója volt a 110 fabódénak és 50 kőháznak, ám egy márciusban megjelent miniszteri rendelet a fabarakkokat szükséglakássá minősítette. Annak ellenére, hogy eddig sem a luxust testesítették meg a telep épületei, ennek a rendeletnek komoly hatása volt.

Ez a kategória ugyanis azt jelentette, hogy

a barakkokba csak olyanok költözhettek és azokban csak olyanok lakhattak, akik nem rendelkeztek semmilyen bevétellel.

Bár az Auguszta-telep népességének több, mint fele nem rendelkezett munkahellyel, ez a törvény igazából az alacsonyabb rangú tisztviselők számára jelentett változást (a komolyabb pozícióban lévők ekkorra már régen maguk mögött hagyták a telepet). Ők ugyanis papíron kaptak lakbértérítést az államtól, ám ez az összeg – a fizetéssel együtt – éppen csak elegendő volt az alapvető igények kielégítésére. Ez pedig azt jelentette, hogy a lakbérelmaradások nyomán egyedüli bérlőként nem maradhattak a kőházakban.

A fotó illusztráció, a Zita-telepet ábrázolja. Forrás: egykor.hu

Akinek volt lehetősége rá, az

aláírt egy nyilatkozatot, mellyel lemondott a fürdőszobájáról vagy éppen egy hálószobáról, így kevesebb lakbérért maradhatott a lakása fennmaradó szobájában.

A lakás többi részét lefalazták és oda más családokat költöztettek be (10-15 négyzetméterre általában egy 5 vagy még több főből álló családot). Akinek azonban már nem volt miről lemondania, annak vissza kellett költözni valamelyik barakkba, maga mögött hagyva a kőépület viszonylagos kényelmét.

Mint a többi szegénytelep esetében, az Augusztán is folyamatosan számolták fel az épületeket, ahogyan a városi bérlakás program erősödni kezdett. Az 1930-as évek végére az itt lakók száma ezer körülire zsugorodott, ám

a II. világháború után újra megindultak a betelepítések. A rosszhírű Auguszta-telep még az 1960-as években is adott otthont olyan embereknek, akik végérvényesen képtelenek lettek volna egy normális lakást fenntartani,

vagy csak egyszerűen túl idősek voltak ahhoz, hogy máshová költözzenek. Ezeket az önként a nyomort választó remetéket végül 1963-ban költöztették el a telepről, amikor a kommunista rendszer az összes nyomortelepet felszámolta. Az Auguszta helyén pedig felépült a BKV trolibusz garázsa.

Ha szereted a romantikát, a múltat és Budapestet, neked írják a Budapest romantikája blogot.

KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
szkita-1140x641.jpg

A nő bordái között pedig egy háromélű szkíta nyílvesszőt, jó eséllyel az végezhetett vele.
Kép: Budapesti Történeti Múzeum - szmo.hu
2019. október 14.



Kislányát ölelő nőt találtak a régészek egy soroksári sírban - írja a 24.hu hozzátéve, hogy a szakemberek szerint az asszonnyal valószínűleg nyílvessző végzett, a gyerek halálának oka ismeretlen.

Dr. Felföldi Szabolcs régészt a portálnak elmondta: a szkíták kemény harcosok voltak, ők honosítottak meg a térségben olyan nagy horderejű újításokat, mint például a vas újszerű megmunkálása vagy a kerámiakorongolás.

Az M0-s építéséhez kapcsolódóan a Budapesti Történeti Múzeum munkatársai egy szkíta temető feltárásán dolgoztak Soroksár határában, itt bukkantak a sírra, amiben anya és gyermeke feküdt.

A nőt felhúzott lábakkal találták, karjai közt pedig egy 7-8 év körüli gyereket, mint később kiderült, egy kislányt tartott, és egyelőre nem lehet biztosan állítani, hogy saját gyermeke volt.

A szakemberek végül eredeti helyzetben szedték fel a sírt, vagyis annak bolygatása nélkül emelték ki a leletegyüttest, ami ma is ugyanabban a helyzetben látható a múzeumban, ahogy másfél évezrede eltemették.

A nő bordái között egy háromélű szkíta nyílvesszőt találtak, jó eséllyel az végezhetett vele.

A gyerek halálának okáról egyelőre semmit nem lehet tudni, annyi azonban biztos, hogy ugyanabban az időpontban temették el őket.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x

hirdetés
szovjet-taborokba-kerult-magyar-hadifogylok-azonosito-kartonja-mti-foto-1000x667.jpg

Magyarország megkapja 600 ezer, a második világháborúban hadifogságba került magyar azonosító kartonját, amelyből akár az is kiderülhet, hol temették el őket.
MTI, fotó: MTI/Illyés Tibor - szmo.hu
2019. október 14.



Az Orosz-Magyar Levéltári Vegyesbizottság megállapodása értelmében Magyarország megkapja hatszázezer, a második világháborúban szovjet táborokba került magyar fogoly azonosító kartonját - jelentette be Andrej Juraszov, az Orosz Levéltári Ügynökség (Roszarchiv) helyettes vezetője, az Orosz-Magyar Levéltári Vegyesbizottság orosz társelnöke hétfőn Budapesten, az Országházban.

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke köszöntőjében elmondta,

a második világháború alatt 600 ezer magyar került szovjet hadifogságba. Róluk, majd később a málenkij robotra elhurcoltakról sem volt szabad beszélni sem Magyarországon, sem a Szovjetunióban.

A rendszerváltozások, politikai átrendeződések következtében új alapokra helyeződtek a magyar-orosz kapcsolatok. Ennek szimbolikus eseménye volt, amikor előbb Mihail Gorbacsov, majd később Borisz Jelcin Oroszország nevében - a magyar parlament épületében - bocsánatot kért az 1956-os forradalom eltiprásáért.

1992-ben, majd 1998-ban részben hozzáférhetővé váltak a magyar hadifoglyokra vonatkozó oroszországi iratok. 2017-ben új lendülettel folytatódott a feltárás, és most mérföldkőhöz érkezett az orosz-magyar levéltári vegyesbizottság munkája.

A legnagyobb mennyiségű irat átadása történik, a teljes orosz nyilvántartás elérhetővé válik a magyar kutatók, majd feldolgozás után az érdeklődők számára is.

Az Országgyűlés alelnöke szerint minden remény megvan arra, hogy az első nagyszabású projekt után újabbak következzenek, bizonyítva, szakmai alapokon a közelmúlt más, vitatott dokumentumai is feltárhatóak, bemutathatóak.

Mint mondta, az ilyen tudományos munkák nem csak a két ország közötti párbeszédet segítik, hanem a magyar társadalom "információs kárpótlását" is. Fontos, hogy mindenki tanuljon a kollektív emlékezetté összeálló egyéni életutakból, hogy az elődeink által elkövetett hibák ne ismétlődhessenek meg - mondta Latorcai János.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
alsonemedi_ck.jpg

A 60-as években az alsónémedi fiatalokat a szüleik akarták elszakítani egymástól. A Nők Lapja végigkísérte a történetüket és az évek során beszámolt a fiatal szerelmesek életéről és - egy véletlennek köszönhetően - a fiúk is mesél a családról.
Tóth Eszter Zsófia írása a Napi Történelmi Forrás online magazinban, Címkép: alsónémedi utcarészlet/www.alsonemedi.hu - szmo.hu
2019. október 11.



A Napi Történelmi Forrás szerkesztősége történész kutatókból álló progresszív csapat, amely 2015-től napról napra, képekkel illusztrált, idézeteket és visszaemlékezéseket interpretáló cikkeivel kívánja bemutatni a múlt történéseit, megragadni a hátunk mögött hagyott évszázadok hangulatát. Céljuk, a "nem mindennapi történelem" bemutatása.

A szerelem mindent legyőző és házassághoz vezető erejéről például a következő cikket olvashatjuk a Nők Lapjában 1964-ből. Alsónémedin nem lehettek egymáséi a szerelmesek, mert a szülők eltiltották őket. A fiú és a lány gyermekkoruk óta ismerték egymást, szembeszomszédok voltak. A Kádár-korszak elején ilyesmi még előfordulhatott.

Az alsónémedi Romeó és Júlia esetét a Nők Lapja a modernitás és az elmaradottság ellentétére építette, ugyanis a fiú és a lány családját olyan értékek állították egymással szembe, amelyeket a szocialista időszak hivatalos értékrendjében elvetendőnek tartottak. Mindkét család módosnak számított a községben, a fiatalok eltiltásában tehát vélhetően a szülők eltérő életfelfogása játszhatott közre. A lány szülei azzal vádolták a fiú apját, hogy iszákos, míg a fiú szülei a lány anyját azzal, hogy zsarnokoskodó természet és nagyon vallásos, gyakran járt templomba – s ez utóbbi nem számított jó pontnak a korban.

A fiú családjában három testvér volt, rajta kívül két lány. A lánynak egy öccse volt.

A fiú szüleit a párttitkár úgy jellemezte, mint akik szintén hívők, azonban modernebb gondolkodásúak, nem járnak templomba. Azonban a cikk szerint győztek az érzelmek, a 15 éves lányt megszöktette a fiú a szomszéd faluban, Kerekegyházán lakó nagybátyjához. Motorral ment a lány elé a gimnáziumhoz Ócsára, úgy szöktette meg. Gyermekük Kerekegyházán született.

Majd visszatértek, és a fiú szüleihez költöztek. A lány édesanyja azonban az újságíró közvetítési kísérlete ellenére sem békélt meg annak választottjával. A Nők Lapja írása a szocialista intézményrendszert atyáskodó szerepben mutatja, ugyanis fiatalok a megoldhatatlannak látszó családi konfliktusban egy állami szervhez, a dabasi járási tanácshoz fordultak segítségért: arra kérték a tisztviselőket, segítsenek nekik összeházasodni annak ellenére, hogy a lány még nem volt nagykorú, és a szülei nem egyeztek bele a házasságkötésbe.

A dabasi járási tanács támogatta is a házasodási szándékot, azonban a Pest megyei tanács ezt megfellebbezte, és a lányt felszólították arra, hogy térjen vissza a szülői házba, különben a pomázi ifjúságvédelmi intézetben fogják elhelyezni.

A Nők Lapjában 1965 augusztusában visszatértek a történetre. A cikk folytatásában az újságíró azt hangsúlyozta, hogy nem ért egyet a döntéssel, a szerelem erejére és arra hivatkozott, hogy a fiatalok öt hónapja boldogan élnek együtt, ezért ez az állami beavatkozás káros lenne számukra. Közel egy évvel később a szerző visszautazott a helyszínre, és ismét kíváncsian kérdezősködni kezdett, mi lett a szerelmespár sorsa.

Végül nem kellett a lánynak ifjúságvédelmi intézetbe mennie, tanácsi engedéllyel összeházasodhattak, és megszületett első gyermekük is.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
janos-vitez-1000x583.jpg

Két meggyőző elmélet is létezik, miszerint az ismert mesehős valódi élettörténet alapján született. Vajon a pápamentő vagy a jenki huszár ihlette Petőfit?
Kovács-Tóth Noémi, fotók: Wikipédia - szmo.hu
2019. október 15.



A magyar irodalom egyik alapműve Petőfi Sándor 1844-es elbeszélő költeménye, a János vitéz. A verses népmese Kukorica Jancsiról szól, aki – Iluska iránt érzett szerelme miatt – először minden elveszít, végül azonban elnyeri méltó jutalmát. Két elmélet is kering azzal kapcsolatban, hogy János vitéz alakja egy létező személy köré lett kanyarintva.

Horváth N. János, aki saját kabátjával mentette meg a pápát

Az egyik verzió szerint az ihletadó karakter Horváth Nepomuki János volt. A ráckevei temetőben tényként vésték rá az egyik síremlékre: „Itt nyugszik Horváth Nepomuki János … aki nem más, mint Petőfi Sándor megálmodott mesehőse: János vitéz.”

A jobbágyból lett huszárkapitány 1774-ben született Ráckevén, akkor még Piringer János néven. Igen hasonló életutat járt be, mint a költemény hőse, kezdve az elárvulást követő gonosz nevelőszülőtől a Juliska nevű mostohatestvér-szerelmén át a sikeres háborús szolgálatig.

Úgy jutott hírnévhez és egyre magasabb rangokhoz, hogy a francia forradalom és a jakobinus mozgalom ellen I. Ferenc császár katonákat toborzott. A marengói csatában (a mesebeli Taljánországgal, azaz Olaszországgal egybecsengve) elnyerte az Ezüst Vitézségi Érmet, miután testével védett meg egy tábornokot. Később már alhadnagyként kapott ki a győri csatában, amely a napóleoni háborúk egyetlen magyar területen lezajlott harca volt. Horváth gyorsan lépdelt előre a ranglétrán, hamarosan kapitányként parancsolt egy egész huszárszázadnak, és ekkortájt egy ezredben szolgált a fiatal Széchenyi Istvánnal.

A kapitány életének sorsfordító eseménye annak volt köszönhető, hogy VII. Pius pápa komoly összetűzésbe került Napóleonnal, ám miután a francia hadvezér csillaga leáldozóban volt, kénytelen volt visszaadni a pápa jogait 1814-ben. Ekkor megbízták az osztrák–francia határ mentén szolgáló Horváth N. János lovasszázadát, hogy kísérje vissza az Alpokon keresztül a pápát egészen Rómáig. A kétnapos megterhelő utazást a 72 éves pápa nem viselte túl jól, dideregve fázott a hintóban. János ezt látva saját köpönyegét és mentéjét terítette az alvó egyházfőre, amely gesztust meg is örökítették egy falfestményen, a vatikáni könyvtár folyosóján. A diplomáciai üggyé vált küldetés végeztével a kapitány rengeteg kitüntetést kapott, többek közt a pápa által adományozható legmagasabb rangot is, a Krisztus-rend csillagot. Később Nepomukit őrnaggyá léptették elő, és a bécsi udvarban szolgált testőrként a császár mellett.

Miután 22 év katonai szolgálat után leszerelt, első dolga volt, hogy felkeresse gyermekkori szerelmét, Juliskát. Beletörődéssel fogadta, hogy szíve hölgye rég férjhez ment és gyermeket szült.

Végrendeletében jelképesen Juliskára hagyta Krisztus-rend csillagát (amely mára a székesfehérvári egyházmegyei gyűjtemény része), szerelme fiára pedig az ezüstsarkantyús csizmát. Végül szülőföldjén, Ráckevén vásárolt házat, és ott élt haláláig, 1847-ig, azaz három évvel élte túl a János vitéz elkészültét.

De Petőfi hogyan szerezhetett tudomást ennek az embernek a létezéséről? A kulcsfigura a ráckevei születésű Ács Károly joghallgató, aki mély barátságot ápolt a – szintén Kecskeméten jogot tanuló – Jókai Mórral.

Jókai mutatta be Petőfinek osztálytársát, aki regélt neki földijéről, a Ráckevén híressé vált huszárkapitányról.

A helyi Árpád Múzeumban sok dokumentum olvasható a témában, a főtéren pedig János vitéz szobra állít emléket a vélt vagy valós kapcsolatnak.

Fabricy Kováts Mihály, az amerikai függetlenségi háború magyar legendája

Él egy másik alternatív elképzelés is János vitéz valódi kilétét illetően. A Budapesti Műszaki Egyetem egykori professzora, Kováts László Dezső rengeteget kutatott a témában, hogy bebizonyítsa: a mesebeli huszár igazából Fabricy Kováts Mihály, az amerikai függetlenségi háború magyar hőse volt.

Amerikában ’Johann Michael Kováts de Fabricy’ közismert híresség – akiről Washingtonban teret neveztek el, lovas szobrot állítottak az emlékére, és halálához nemzeti ünnepnap kötődik –, ugyanakkor Magyarországon szinte senki nem hallott még róla.

A 18. század elején, Karcagon született férfi életéről pedig még Antall József is írt egy cikket az Élet és Tudományban. A professzor ezt a cikket olvasva ébredt rá arra, hogy mennyi életrajzi párhuzam fedezhető fel Fabricy Kováts Mihály és János vitéz között.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!