hirdetés
vakisk-cim.jpg

Ahol az 50 dekával született, siketvak kisgyerekek is törődést és szeretetet kapnak

Bejártuk a Vakok iskolája 120 éves épületét, ahol több mint 200-an tanulnak, és Kossuth Lajos saját kézzel írt sorait is őrzik.
Láng Dávid - szmo.hu
2020. március 07.


hirdetés

A Városliget szélén, a Teleki Blanka Gimnázium szomszédságában álló iskolapalota a magyaros szecesszió egyik kiemelkedő példája. Lenyűgöző üvegablakaival, az Abigél hangulatát idéző folyosóival és ebédlőjével, rejtett házi múzeumával, zegzugos padlásával az épület önmagában is különleges. Legalább ilyen fontos viszont, hogy építése óta ez a hazai otthona a látássérültek oktatásának.

Fehér bot, Braille-írás, képernyőolvasó, „most átkelhet a Hermina úton” – valószínűleg ez ugrik be a legtöbb embernek az említésekor. De mit tudunk még arról, hogyan tájékozódnak a világban a vakok, és hogyan tanítják őket? Ez is kiderült a Hosszúlépés sétáján.

Somorjai Ági, az intézmény vezetője mindjárt az elején tisztázott egy félreértést: bár rengetegen keverik, a Vakok iskolája nem egyenlő a Vakok intézetével – utóbbi ugyanis pár száz méterrel arrébb található, és ott kizárólag felnőttekkel foglalkoznak. Ők viszont gyerekekkel, óvodás kortól egészen az érettségiig.

Bár a ma is használt épület csak 1901-ben készült el, maga a oktatás már jóval korábban, 1825-ben megkezdődött. Akkor József nádor állt az ügy mellé, egy alapítványt is létrehozott erre a célra.

Kezdetben magánlakásokban tanítottak, majd ahogy egyre nőtt a létszám, gyűjtést szerveztek, hogy megvegyék a mai Zeneakadémia telkét. Sikerrel jártak, azonban alig pár évvel később, 1838-ban mindent elmosott a pesti nagy árvíz. Ezután ideiglenesen a Károlyi laktanyában és a szórakozóhelyként ismert Horváth kertben is tartottak órákat, de ez persze csak szükségmegoldás lehetett.

hirdetés

Az újjáépítéshez ismét adományokra volt szükség, amihez maga Kossuth Lajos is hozzájárult – saját kezű aláírását a mai napig nagy becsben őrzik egy széfben.

Egészen az évszázad végéig működött az iskola a mai Liszt Ferenc téren, innen költöztek mostani helyükre, ami akkor még bőven külváros volt. Korábban egy szanatórium volt ott, de azt ledózerolták, az épületeket a nulláról húzták fel.

A folytonosságra jellemző, hogy 1825 óta Ági mindössze a 14. igazgató, tehát a legtöbb elődje évtizedekig a posztján maradt.

1913-ban óvodát is alapítottak vakoknak és látássérülteknek, Európában elsőként. Ez egy másik épületben található ugyanazon a telken, udvari játszóterének legnépszerűbb eleme a BKV-tól ajándékba kapott villamos.

Ma összesen 213 gyerek jár az intézménybe, közülük 30 óvodás, nagyjából 100 általános iskolás, és 80 szakiskolás. Utóbbiak többek között népi kézművesnek, kosárfonónak és fazekasnak tanulhatnak, az igazi slágerszakma viszont a pék, hiszen ennek valóban mindenki hasznát tudja venni. Az udvaron található egy pékműhely is, ahol a tanulók gyakorolni tudnak.

Az iskolában több különféle tantervet követnek: más módszereket alkalmaznak a látásukat leszámítva ép vakok, a tanulási nehézségekkel küzdők, az értelmi sérült vakok és a siketvakok esetén is.

Az utóbbi két kategóriába egyre többen tartoznak, ami szomorúnak tűnhet, de a másik oldalról nézve inkább örömteli fejlemény.

Ugyanis a fő oka az, hogy az orvostudomány fejlődésének köszönhetően ma akár 5-6 hónapra született, alig 50 dekás babákat is életben tudnak tartani, akik nem is olyan rég még biztos halálra voltak ítélve.

Manapság már túlélik, de ők biztosan sérültek lesznek. Át is kellett alakítani a teljes oktatási módszertant miattuk, hogy a lehetőségekhez képest a legjobb bánásmódot kapják, ami óriási kihívás.

A legtöbb osztály létszáma nagyon alacsony, az átlag 5-6 fő körül van, így a közösségek nagyon összetartóak. A gyerekek kétharmada kollégista, az ő szállásuk ugyanabban az épületben van, mint a tantermek, csak egy másik szinten.

Az iskolában helyet kapott egy impozáns, gyönyörű üvegablakokkal rendelkező díszterem is, amelyet a cikk elején említett József nádor tiszteletére Nádor-teremnek neveztek el. A háborúig orgonája is volt, 2004 óta pedig ismét van, gyakran tartanak itt nyilvános koncerteket.

Az alagsorban található a Braille-nyomda, ahol a vakoknak szóló speciális tankönyvek készülnek.

Ezek legfőbb jellegzetessége, hogy rendkívül hosszúak és vastagok: egy átlagos példány akár 7-8 kötetes is lehet, A/4-es méretű oldalakkal.

A diákok így mindig csak azt a kötetet hordják maguknál, ahol éppen tartanak a tananyagban.

Ha kedvet kaptál hozzá, a Láthatatlan szépség című séta aktuális időpontjait IDE KATTINTVA nézheted meg.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
bkng.jpg

Bezárja a Burger King a Nyugatinál lévő egységét

Az üzemeltető cég szerint a koronavírus után a kétéves metrófelújítás miatti várható csökkenés az ok.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. augusztus 07.


hirdetés

A Burger King megszünteti a Nyugati téri aluljáróban lévő egységét. A koronavírus-járvány kezdetén bezárt már, de akkor a Fusion Befektetési Zrt. Group még nem erősítette meg a Napi.hu-nak, hogy a bezárás végleges lenne.

Dara Zsolt vezérigazgató-helyettes most viszont már ezt válaszolta a lapnak:

"A Nyugati téri metróállomás felújítása a jövő hónapban megkezdődik. A metró előreláthatólag több mint két évre leáll. Mivel az étterem a Nyugati aluljáróban helyezkedik el, így az üzlet nyitva tartása nem racionális üzleti szempontból ezen időszak alatt.

Figyelembe véve a következő években lejáró bérleti szerződésünket, megállapodtunk a bérbeadóval, hogy a bérleti szerződésünket valamivel idő előtt megszüntetjük."

A cég helyzete Magyarországon ezzel együtt stabilnak mondható, az előző években fokozatosan nőtt a bevétel és a nettó profit is.

hirdetés

A mostani bezárással párhuzamosan a Burger King vidéken terjeszkedik. Idén három autós éttermet is indítanak: a múlt héten megnyílt a veszprémi, a jövő hónapban a kaposvári, és októberre tervezik a miskolci étterem nyitását - írja a lap.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
lanchid_pixabay.jpg

Lezárják a Lánchidat szombat éjjel

Este fél nyolctól nem lehet a hídra hajtani.
Fotó: Pixabay/Rudy and Peter Skitterians - szmo.hu
2020. augusztus 01.


hirdetés

Állagmegóvási munkák és egy futóverseny miatt szombat éjjel lezárják a Lánchidat - közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) az MTI-vel.

A közlemény szerint a hidat nem lehet használni szombaton 19.30-tól vasárnap hajnalig.

A korlátozás miatt változik a 16-os, a 105-ös, a 916-os és a 990-es buszjárat közlekedése - tették hozzá.

Az 1849-ben átadott budapesti híd egyre rosszabb állapotban van. A teljeskörű felújítása jövő tavasszal kezdődhet meg:

hirdetés

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
normafa-budapest-mysecretbudapest-hegyvidek-hatalmas-fa-tortenete.jpg

A környék hatalmas, legendás fájáról kapta a nevét a Normafa

Állítólag Mátyás születésekor sarjadt. Emlékét ma egy másik fa őrzi Budapest egyik legszebb kirándulóhelyén.
My Secret Budapest - szmo.hu
2020. augusztus 01.


hirdetés

A Svábhegy ma is szép panorámát nyújtó kirándulóhelye és kilátópontja a Normafa.

Egykor a környék erdőkkel borított, tisztásokkal tarkított, zöld, beépítetlen terület volt. Még a XX. század elején sem pöttyözték színesre az épületek a hegyoldalakat, és messze el lehetett látni.

A Normafa egy legendás fáról, a korábbi Viharbükkről kapta a nevét - korának hatalmas fája volt.

"A XIX. században vadászterület volt a mai János-hegy és Széchenyi-hegy közti fennsík, vagyis a Normafa, ahol főleg szalonkára, nyúlra, fogolyra és rókára vadásztak. A budai polgárok ősi joga volt a február 2-i medvevadászat, amelyet 1855-ben betiltottak, majd 1871-ben felújítottak, de ekkorra már medve híján inkább a mulatság és az ivászat lett az esemény fő jellemzője" - írja Druzsin József "A Budai-hegység útikalauz" című könyvében.

Az öreg bükk a Normafa lejtő peremén állt, és a legenda úgy tartja, hogy Mátyás király születésekor nőtt ki, de az is elterjedt történet volt, hogy Mátyás vadászatai során megpihent az árnyékában. Egyikre sincsen bizonyíték.

hirdetés

Az viszont szinte biztos, hogy több száz éves fa lehetett. Többször is belecsapott a villám, innen kapta a Svábhegy német anyanyelvű lakóitól a Wetterbaum nevet; magyarul Viharbükknek hívták.

A környék már a XIX. században kedvelt kirándulóhely volt, a pesti és budai írók, költők, művészek, színészek is kijártak ide. Petőfi Sándor itt írta A hegyek között című versét, Keleti Gusztáv pedig képen örökítette meg.

És hogy honnan ered a Normafa név? A Pesti Magyar Színház, 1840-től Nemzeti Színház művészei játékszüneti napokon, az úgynevezett normanapokon gyakran jártak ki a kirándulóhelyre.

1840-ben egy ilyen kirándulás alkalmával Schódelné Klein Rozália, a híres énekesnő, koloratúrszoprán állítólag a Viharbükknél énekelte el Bellini "Norma" című operájának nagyáriáját.

Az éneklés apropója az volt, hogy Nyáry Pál ott adta át Schodelné Klein Rozáliának a közönség ajándékát, egy ezüst sarlót. A Norma című opera Casta Diva című nagyáriája ezekkel a szavakkal kezdődik "Casta Diva, che inargenti Queste sacre antiche piante" vagyis "Szűzi Istennő, ki beezüstözöd e szent, öreg fákat". Ettől kezdve a korábbi Viharbükköt már Normafának nevezték.

A szó szerint viharvert fa a XX. század elején még állt, ez a Fortepan fotóin is látszik, és látható a törzsén a sérülés. 1927. június 19-én már nem tudta tovább tartani magát, kidőlt. Törzsét a margitszigeti artézi forrás medencéjében helyezték el, hogy a mészköves bevonat örök időkre konzerválja.

1962-ben a Normafa nevű öreg bükk emlékére kissé arrébb egy másik fát ültettek. A tövében emléktábla áll Devecseri Gábor költő szavaival.

"Normafa,

Hajdanidőn itt lengett lombod a szélben,

Ünnepi hegymászók víg dala szállt körülötted,

Normafa,

Majdanidőn lombod közt éled az ének,

Győzve sivár közönyön, győzve dühös viharon."

Devecseri Gábor

További képekért lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
fekete-feher-budapest-mysecretbudapest.jpg

Itt a bizonyíték, hogy Budapest ugyanolyan szép és titokzatos fekete-fehérben is

Mutatunk néhány gyönyörű vagy érdekes helyszínt.
My Secret Budapest - szmo.hu
2020. július 30.


hirdetés

Ámulatba ejtő ez a város. Erre akkor jöttem rá, amikor fekete-fehér fotókat kezdtem készíteni róla. Válogattam nektek néhány képet, hogy ti is gyönyörködhessetek Budapest időtálló szépségében és titkos látnivalóiban.

A Sziklatemplom fölött magasodó kereszt a mandulafával

Kilátás a Várhegyre a Gellérthegy oldalából

Szent Gellért püspök 1904-ben felállított szobra, Budapest egyik jelképe

Séta a Gellérthegyen

hirdetés

Metróállomás a Gellért téren

Hüvelyk Matyi szobra a Városmajorban

A felújítás alatt álló Buda Palota, a volt Postapalota a Széll Kálmán téren

A romantikus Fiáth János utca a Vár alatt

Tipikus budai lépcső a Várnegyedben

Varga Nándor megindító szobra az anyaságról - a szobrászművész munkája a Filozófiai kert is a Gellérthegyen

A Várnegyed titkos helye, a Koller Galéria kertje, ahonnan kilátás nyílik a Halászbástyára

Szent István szobra a Halászbástyán

A Kiscelli Múzeum, az egykori Schmidt-kastély Óbudán

A K-híd a Hajógyári-szigeten

Pihenés péntek este a Római parton

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!