hirdetés
146fd5f86d7c100587ae00146efa6b30.jpg

Vajon magyar volt Beethoven halhatatlan kedvese?

Utánajártunk, kinek írhatta valójában a nagy zeneszerző titokzatos szerelmesleveleit.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2016. február 09.


hirdetés

Amikor Beethoven meghalt, hagyatékában titokzatos szerelmes leveleket találtak, amelyeken nem szerepelt címzett. Sokáig úgy tartották, hogy a zeneszerző "Halhatatlan kedvesnek" szóló leveleit Brunszvik Teréznek, a magyar óvodaügy úttörőjének írta.

A legújabb kutatások szerint azonban téves ez a feltételezés, és Teréz naplója is másról árulkodik. Utánajártunk, ki lehetett valójában Beethoven “Halhatatlan kedvese”.

Beethoven_3

Ludwig von Beethoven

hirdetés
A rejtélyes levél

A "Halhatatlan kedvesnek" szóló levél három részből áll, ezért sokáig három külön levélnek tartották. Beethoven egy július 6-ai, hétfő reggelen kezdte írni, este folytatta, és csak másnap reggel fejezte be. A levélen nincs sem évszám, sem helymegjelölés, és a címzett neve sem szerepel rajta.

A legérdekesebb azonban az, hogy Beethoven hagyatékában maradt fenn. Talán a zeneszerző el sem küldte a levelet, vagy elküldte, csak később visszakapta. Nem tudjuk pontosan, de annyi biztos, hogy kedves emlék volt számára, hiszen haláláig nem vált meg tőle. A zenetörténészek azóta sem biztosak benne, hogy ki lehetett a rejtélyes címzett. Azonban több nyom is a Brunszvik család martonvásári birtokára vezet.

A martonvásári Brunszvik-kastély kertje az egyik legromantikusabb és legbujább park Magyarországon. Nem csoda, hogy a legenda szerint ez volt Beethoven kedvenc tartózkodási helye is. A nagy zeneszerzőt azonban nem csak a környezet szépsége, hanem a Brunszvik-család hölgytagjaihoz fűződő barátsága is vonzotta erre a helyre.

img_1352

Színpad a Brunszvik-kastély parkjában Beethoven szobrával.

A Brunszvik grófkisasszonyok, Teréz és Jozefin 1799-ben ismerkedtek meg Beethovennel, amikor édesanyjuk Bécsbe vitte őket. Az asszony szándéka az volt, hogy bevezeti lányait az úri szalonok nagyvilági életébe, és ha lehet, férjet is szerez nekik. Meglátogatták az akkor már híres zeneszerzőt is, hogy felkérjék a lányok tanítására. Az előkelő vendégek láttán a Mester zavarba jött, mivel puritán szobájában még megfelelő szék sem volt, ahová le tudta volna ültetni a hölgyeket.

Beethoven, bár nem szeretett tanítani - az volt a véleménye, hogy tanítson az, aki nem tud komponálni -, kivételt tett. Meggyőzte őt Teréz zenei tehetsége és nem utolsó sorban Jozefin szépsége. Tizenhat napig tanította zongorázni őket, búcsúzóul pedig egy kis dal is került a lányok emlékkönyvébe.

162374_1024_a_halhatatlan_kedves_03

Jelenet "A halhatatlan kedves" című filmből

A nagy zeneszerző a Brunszvik család meghívására kétszer is járt Martonvásáron, 1800 májusában és 1806 nyarán. Nincs konkrét bizonyíték arra, hogy a közös zenélésen, és a parkban tett meghitt sétákon kívül mi történt a Brunszvik nővérek és Beethoven között. Teréz fennmaradt naplójában azonban többször is félreérthetetlenül utalt férjnél lévő húga, Jozefin és a zeneszerző kölcsönös szerelmére. A legújabb kutatások szerint tehát

Beethoven nem az első óvodát alapító Brunszvik Terézbe, hanem a húgába volt szerelmes.

Josephine_Brunsvik

Brunszvik Jozefin

Állítólag Jozefinnek írta a „Halhatatlan kedveshez” intézett leveleit is. A zenetörténészek szerint erre a címre azonban még legalább két hölgy is nagy eséllyel pályázhat. A "Halhatatlan kedves” lehet akár a lányok huncut és kacér unokatestvére, Giulietta Guicciardi, aki anyai ágon szintén Brunszvik-lány. Illetve Antonie Brentano is, egy frankfurti kereskedő felesége. Beethoven tudniillik irántuk is szenvedélyes szerelmet táplált, érzései pedig egyik esetben sem maradtak viszonzatlanok.

Részlet a Halhatatlan kedvesnek szóló levélből

"Már az ágyban Hozzád szállnak gondolataim, én Halhatatlan Kedvesem, itt-ott vidáman, azután ismét szomorúan, várva a sorstól, meghallgat-e bennünket? - Élni csak egészen Veled tudok, vagy sehogy. Igen, elhatároztam, addig bolyongok a távolban, míg csak karjaidba nem repülhetek, nem érezhetem egészen otthon magamat nálad és nem küldhetem lelkemet általad átölelve a szellemek birodalmába."

Beethoven Teréz és Jozefin révén ismerkedett meg Brunszvik Ferenccel, a szintén zenerajongó báttyal. Ferenc később nem csupán a zeneszerző mecénása, de sírig hű barátja is lett. Állítólag Beethoven őszinte barátsága jeléül neki ajánlotta az "Apassionata" című művét is.

A Brunszvik család és a zeneszerző barátságának okán a kastélyban üzemel ma a Beethoven Emlékmúzeum. Itt a család Beethovennel folytatott levelezését és többek közt a zeneszerző hajtincsét is megnézhetitek, valamint a magyar vonatkozású műveit is megismerhetitek. A kastély parkjában álló színpadon nyaranta felcsendülnek a zeneszerző melódiái. Martonvásár főterén pedig Beethoven és a Halhatatlan Kedves szobra állít emléket a legendás szerelemnek.

af80e3ce6e3c8fd0e1518d055933bb2c_1

Nagy János: Beethoven és a Halhatatlan Kedves szobra - Köztérkép, Göröntsér Vera fotója

Ha kíváncsiak vagytok rá, hogyan lett Brunszvik Teréz "minden gyermek anyja", olvassátok el korábbi cikkünket is.

Források: múlt-kor.hu, vjm.hu, szepmagyarorszag.hu, librarius.hu

Képek forrása: Wikipédia, Köztérkép

Ha érdekesnek találtad a cikket, oszd meg barátaiddal is!


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
szarkofag-1000x561.png

2500 éve érintetlen szarkofágot nyitottak ki, közszemlére téve a benne fekvő múmiát Szakkarában

59 érintetlen, kifejezetten jó állapotban fennmaradt szarkofágot találtak a Egyiptom gízai tartományában található szakkarai nekropoliszban egy 11 méter mély aknában.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. október 04.


hirdetés

"Úgy vélem, ez még csak egy nagy felfedezés kezdete" - nyilatkozta az egyiptomi Szakkarában tartott sajtótájékoztatón Khalid el-Anany, Egyiptom idegenforgalmi minisztere, amikor bemutatták a sajtónak a nemrég felfedezett több mint 2500 éves szarkofágokat - adta hírül az AP.

A szenzációs feltárásra még szeptemberben került sor, amikor 59 érintetlen, kifejezetten jó állapotban fennmaradt szarkofágot találtak a gízai tartományban található szakkarai nekropoliszban egy 11 méter mély aknában.

A megtalált 59 szarkofágból 40-et állítottak ki Szakkarában a sajtó képviselői számára, egyet fel is nyitottak, közszemlére téve a benne fekvő múmiát.

El-Anany elmondta, hogy a szarkofágok a terv szerint a tavaly októberben felfedezett luxori fakoporsókkal együtt kerülnek majd a jelenleg is megnyitásra váró Nagy Egyiptomi Múzeumba. A miniszter szerint további sikerek várhatók a feltárás során, abban bíznak ugyanis, hogy a területen ennél sokkal több szarkofág feküdhet.

hirdetés

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
hires-magyar-kurtizanok.jpg

A leghíresebb magyar kurtizánok – tudod, kit hívott VII. Edward király „Pest rózsájának”?

Változatos örömlány-karrierek a 19-20. század környékén: eladakozott milliók, nyakláncokért gyilkoló cselédlány, Ferenc Ferdinánd megnevettetése és pisztoly-párbaj a vadnyugaton.
Tóth Noémi, címképen szereplő fotók: Wikimedia Commons és Wikimedia Commons - szmo.hu
2020. szeptember 29.


hirdetés

A legősibb szakma képviselői a pesti mulatók és művészi-politikusi körök forgatagában mindig megtalálták a számításaikat, ahogyan a gazdagok is az örömforrásukat. Lássuk, kik voltak a legfelkapottabb kéjhölgyek egy bő évszázaddal ezelőtt.

Az adakozó sztárdíva

Carola Cecília a pesti Orfeum mulató sztárjaként volt ismert a XIX. század végén, vörös haján és dús keblein túl tánctudásával is lenyűgözte a nézőket. Egyik nagysikerű mutatványa az volt, amikor betyárruhában belovagolt, és lőni kezdett a neki dobált vadkacsákra. Énekelni is remekül tudott, egy másik darabban például – kétszáz csinos hölggyel a háta mögött – operett áriát adott elő. Mivel még egyéb területen is jeleskedett, nem csoda, hogy

vagyonokat költöttek rá a hódolói. Állítólag a bácskai nábob, Lazarovits Zdenko egy év alatt eltapsolta Cecíliára az egymilliós örökségét, pedig magát az Orfeumot 800 ezer pengőből húzták fel.

A tulajdonos Somossy is örült volna egy ilyen nagylelkű felajánlásnak, mivel alig öt évvel a nyitás után, 1899-ben kénytelen volt eladni a legendás helyet a csillagászati költségei miatt.

hirdetés
Hiába volt egy hírhedt bűnbarlang az Orfeum, a maga nemében páratlannak számított. Már akkor 116 égőből álló villamos csillár ragyogta be a táncteret, amikor az utcán még gázlámpák pislákoltak, és pár hónappal a világ első filmvetítése után itt már mozgóképet lehetett nézni.

A kapott pénzt a díva azonban nem csupán magára költötte, hanem a szegények és árvák számára is jutott belőle bőven, különösen a nehéz sorsú gyermekeket karolta fel.

Emiatt köszönőlevelet is írtak Cecíliának a Parlamentből, ahol az országot vezető főurak feltételezhetően más erényeiről is ismerték már azelőtt a jólelkű örömlányt.

Az intellektuális luxusprostituált

Pilisy Róza kalandos karrierje úgy indult, hogy az árva virágbolti eladólányt felkarolta a véletlenül betérő gróf, Apponyi Albert. A dúsgazdag ifjú lakást vett neki és kitaníttatta, majd hamar ráunt, azonban Róza utána is remekül kamatoztatta megszerzett tudását.

Egymásnak adták a kilincset értelmiségi kuncsaftjai, akikkel az előjáték némi szellemi viaskodásban merült ki.

Batthyány Lajos miniszterelnök fia, Batthyány Elemér, valamint Podmaniczky Frigyes és Zichy Jenő is odavolt az irodalmi és politikai témákban jártas hölgyért, akinek novelláit komoly lapok jelentették meg. Egyik imádójától kapott egy házat, amely irodalmi szalonként és erotikus szentélyként is funkcionált,

visszatérő vendég volt többek között az idős Vajda János és a fiatal Heltai Jenő is, nem beszélve Albert walesi hercegről, a későbbi VII. Edward királyról, aki „Pest rózsájának” nevezte őt. Milán király, Szerbia uralkodója is gyakran melegen tartotta azokat a híres lepedőket.

Valamit tényleg tudhatott ez a szőke, kék szemű Pilisy Róza, mert még Ferenc Ferdinánd is hozzá járt Bécsből. Egy bájos anekdota őrzi ezt a viszonyt: amikor a herceg megkérdezte szeretőjét, hogy szeretik-e őt a magyarok, a nő így felelt: „noch nicht”, azaz még nem. A felkacagó Ferenc Ferdinánd ezután csak Madame Nochnichtnek szólította Rózát.

De hiába volt minden valamirevaló úr odáig érte, ő mégis egy jelentéktelen fiatal íróba, Pekár Gyulába volt reménytelenül szerelmes, aki később államtitkár lett. Róza miatta kísérelt meg öngyilkosságot,

bár a rossznyelvek szerint nem magát lőtte keresztül, hanem Pekár kezéből sült el a fegyver. Az ünnepelt örömlány csodával határos módon felépült, és évtizedekkel később, 74 évesen hunyt el, pár nappal túlélve Krúdy Gyulát. A magyar próza egyik legfontosabb ikonja róla mintázta az Etel király kincse című regényét, amelyet halála után folytatásokban közölt a Pesti Napló, valamint A vörös postakocsit egyaránt.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
kepatmeretezes_hu_CSP_9348-1.jpg

Így néz ki most: visszavette a természet a Lepencei Strandfürdőt!

A sok éve felújításra váró fürdő rettentően rossz állapotban van.
Szöveg: Vass Adrienn Fotó: Csákvári Péter - szmo.hu
2020. október 13.


hirdetés

A Lepencei Strandfürdő a budapestiek és a Dunakanyarban élők által is kedvelt hely volt Visegrád mellett. Egészen 2007-ig, amikor felújításra hivatkozva bezárták. És sajnos 2008-ban sem nyitották meg újra.

(A szövevényes múltról, és a tulajdonosi jogok változásáról EBBEN a cikkben olvashattok bővebben.)

A várt felújítás aztán nem vette kezdetét, és csak találgatni lehetett, hogy mikor lesz haladás az ügyben. Egy évvel ezelőtt már újra hallani lehetett róla, hogy készül valami, hogy tervezik az újjáépítést, de sajnos ezidáig nem történt látható változás.

Mi véletlenül tévedtünk arra, egy kirándulás alkalmával, és mivel nem volt előzetes helyismeretünk, csak találgattuk, hogy melyik résznek, mi lehetett a funkciója.

hirdetés

A főépület tele van falfestésekkel, de legalább felismerhető még, ahogy a nagy úszómedence is. A büféket és a kismedencét azonban annyira benőtték már a növények, hogy alig találhatóak meg, és valószínűleg visszafordíthatatlanul tönkrementek.

A régebbi állapotról és a régi hangulatról ITT egy cikk, összehasonlítás végett.

És akkor jöjjön a mostani helyzet, képekben:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
droszt_ck.jpg

Miért nevezik Pesten drosztnak a taxiállomást?

Már ha így hívják még egyáltalán. Az Uber és a GreenGo (elektromos autó megosztó rendszer) nemzedéke számára talán már magában a kérdésben is új ismeret rejlik.
A FSzEK Budapest Gyűjteményének engedélyével - szmo.hu
2020. október 04.


hirdetés

Hétről hétre Budapest

2014-ben volt száz éve, hogy létrehozták a Budapest Gyűjteményt, a főváros könyvtárának várostörténeti különgyűjteményét, ahol a főváros helyismereti, helytörténeti anyagait találjátok meg. Folyamatosan gyarapodó gyűjteményükben százezer kötetnyi könyvet, kéziratot, hírlapot és folyóiratot, köztük számos régi, ritka dokumentumot tanulmányozhat bárki.

A fotótárban pedig mintegy százhetvenezer fényképet őriznek, amelyek bemutatják a városkép, az infrastruktúra változásait, a hétköznapok és történelmi fordulatok jeleneteit, a hírességek és mára elfeledett városlakók arcvonásait. Facebook-oldalukon ezeket mutatják be olyan történetekkel, amikről csak nagyon ritkán hallani.

A budapesti autótaxizás kezdetének hivatalos dátuma 1913. június 1. A géperejű bérkocsik, akárcsak lassan kiszoruló elődeik, a fiákerek és a konflisok, kijelölt helyen várakoztak.

A taximegállók közvetlenül hívható telefonokkal voltak ellátva. Sok bosszúságot okozott azonban, hogy gyakran sorra fel kellett hívni a számokat, míg végül felvették valahol – esetleg épp a város túlfelén.

A gond orvoslásához külföldi példák után néztek az első taxivállalat, a Budapest Automobil Közlekedési Részvénytársaság, közönséges nevén a „szürketaxi” szakemberei.

hirdetés

Végül 1914-ben Hamburgból vették át a megoldást. Ott Theodor Drost német mérnök találmányát alkalmazták, ami biztosította, hogy a cég központjában mindig látható legyen, hány autó is van éppen az egyes várakozóhelyeken, azaz ahogy nálunk idővel emlegetni kezdték, a „drosztokon”.

Ezután már a központot hívva is le lehetett adni a rendelést, innen pedig szabályozni a kocsik egyenletes eloszlását.

Az eredeti szabadalom, aminek rajzát mutatjuk is, egy kis jegyautomata szerű készülék volt, amit minden állomáson a telefon mellé felszereltek. Ennek nyílásába az épp beérkező sofőr berakott egy tantuszt, azaz érmét. Az egymás fölött gyűlő tantuszok egyre lejjebb nyomtak egy rugós kapcsolószerkezetet, ami elektromos jelzést adott egy központi helyen, ahol aztán egy óra mutatta a kocsik számát. Induláskor a taxis kulccsal állított egy forgattyún, és az érmét visszakapta szekrényből.

Hírek szerint azonban egyesek mindenféle egyebet dugva a nyílásba, puszta csibészségből rendszeresen „meghekkelték” a rendszert. Talán ezért is volt, hogy nálunk inkább az a megoldás állandósult, hogy a sofőrök egy kar mozgatásával állítottak be a megfelelő számot, ami az áramerősség váltakozásával jelzett a telefonközpontosnak.

Az első időkben, ha üres volt droszt, akkor onnan az utas maga is telefonkapcsolatba léphetett a kezelővel. Egy koronát kellett bedobnia. A kiérkező gépkocsivezető a pénzt kivette és az út végén beszámította a fuvardíjba.A drosztokért már akkor és azóta is öldöklő konkurenciaharc folyt.

De erről talán majd egy másik posztban...

Theodor Dost eredeti szabadalma a taxiállomásokon várakozó gépkocsik számának távoli nyilvántartására, 1912. Forrás: Google Patent

Taxiállomás MARTA-gyártmányú taxiban ülő sofőrökkel, 1920 körül. A helyszínt nem tudtuk megállapítani, megfejtéseket örömmel várunk!

Telefonos taxiállomás a Köröndön, 1927. Megjelent: Drasche-Lázár Alfréd (1875-1949): Make a trip to Hungary! Kommen Sie nach Ungarn! Visitez la Hongrie! Jöjjön Magyarországra! Budapest , Tolnai, 1927. p. 81.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!