hirdetés

UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

Olcsón, könnyen, kényelmesen – így néztük meg Prágát egy hosszú hétvége alatt

Kevés pénzzel is érdemes nekivágni, csak okosan kell megtervezni. Három nap Csehország fővárosában.

Link másolása

hirdetés

Amikor elhatároztuk, hogy az őszi szünetben elmegyünk Prágába, több szempontból a tutira játszottunk. Prágát nem lehet elrontani. Prága mindig nyújt valami újat. A hazai átlagot alulról szemlélő jövedelmi viszonyaink remek lehetőséget adnak arra is, hogy kipróbáljuk, mennyire lehet költséghatékonyan utazni és megszállni a világ egyik legszebb fővárosában úgy, hogy mindez kényelmes, rendezett, tiszta legyen.

Ahogy utaztunk

Essünk is túl ezeken a körökön: vonattal két lehetőségünk van: az egyik a megszokott, MÁV által kínált vonat, illetve vonatok, a másik pedig a nemrég (újra) indult RegioJet. Az utóbbi kicsit olcsóbb, ráadásul adott árért magasabb kényelmi kategóriát ad. Meg is tetszett a dolog, sőt van még egy nagy előny: a jegyek az indulás előtt akár tizenöt perccel is visszaválthatóak. Szemben a másik opcióval, ahol egyáltalán nincsen visszatérítés. De mindez számunkra nem volt valódi választás, ugyanis, bár feleségemet pedagógus lévén nyugati vakcinával oltották, én a Szputnyikot kaptam kétszer is, és hiába harmadik a Pfizer, ez sem elegendő a konzuli információ szerint, még tranzitálásra sem Ausztrián keresztül. Márpedig a RegioJet arra jár.

Marad tehát a másik, aminek viszont az az előnye, hogy a meglévő MÁV applikációval pillanatok alatt megvehettük a jegyet, semmi papír, ugyanúgy elég volt a telefont felmutatni, mint ahogy itthon megszoktuk. A szállást is telefonon keresztül intéztük, a Booking.com applikációval, és sikerült egy balatoni legolcsóbb vendégház árszínvonalán, annál lényegesebben többet nyújtó kicsi szállodát találni.

A napi és személyenkénti kb. ötezer forintért nemcsak a szobát kapjuk, de jár vele szauna, uszoda, sőt ha olyanra vágynánk, van konditerem is. És mindez nem a világ végén, hanem pár villamosmegállóra a központtól, tisztán, rendezetten, udvarias személyzettel.

Régi alapelvem, hogy akkor vagyunk igazi felfedezők, nemcsak turisták, ha minél inkább az “őslakók” között forgunk. Nem is volt kérdés, hogy tömegközlekedést használunk.

Egy a rengeteg prágai villamos közül. Ez történetesen a hatos. És Skoda.

hirdetés

Prágában a tömegközlekedés egyike a világon a legjobbaknak. Köszönhető ez annak, hogy ők sosem építették le a villamoshálózatukat. A belső kerületekben szinte csak villamos és metró jár (A, B, és C vonal). Nálunk évtizedes hanyagolás után a fonódó programokkal jöttek arra rá, amit a prágaiak nem felejtettek el, tudniillik, villamosvonalakat építeni és karbantartani egyszerű, látványuk a városkép szerves része, ráadásul környezetbarát és gyors közlekedési mód. Vettünk is háromnapos jegyet a híresen jó prágai közösségi járművekre, mindezt ugyancsak telefonon keresztül, még az otthoni ágyunkból. Csak össze ne törjön a telefon. Ráadásul az EU-s oltási igazolványunk is azon van.

Minden flottul ment, el is jutottunk Prágába, ahogy terveztük. Olcsón, és könnyen.

Ahogy terveztünk

Mit tehet az ember, ha csak három napnyi lehetősége van megismerni Prágát? A legfontosabb szerintem, engedje el nyugodtan, hogy sikerülni fog. Ahelyett, hogy másfél méteres bakancslistát körmölne és a teljesítménykényszertől frusztrálná magát, a sok részlet helyett érdemes ilyen esetben a nagy képre koncentrálni. Így tettünk mi is. Kiválasztottam azt a néhány sarkalatos pontot, ahova el szeretnénk jutni, s úgy voltunk vele, belefér, ami belefér, a kevesebb több.

Ahogy volt

Első este kiszabadultunk a városba, természetesen a Vencel-téren kötöttünk ki. Ami rögtön feltűnt, az a tágasság. Illetve üresség. Voltam Prágában többször is, s a város az idő előrehaladtával egyre inkább kommercializálódott, lassacskán velencei méretűre duzzadt az állandóan hullámzó tömeg, ami érthető, mert a város tényleg egyedi, de prágaiként nehéz lehetett elviselni.

Ez a tömeg most eltűnt. Nem volt persze csernobili kihaltság, jöttek-mentek a népek, turisták is, de módjával.

Szóval a Vencel-tér, ami kötelező attrakció, s valahogy eddig úgy alakult, hogy minden alkalommal itt kezdtem a várossal az ismerkedést. Igazán, amikor azt mondjuk, Prága, inkább gondolunk a középkori tornyokra, a Károly-hídra, kőcsipkékre, Viszont ez a tér, melyben az art deco és a modern stílus keretezi a tágasságot, Prága újabb kori történelmét idézi. Persze ennek is középkori eredete van: az ilyen hosszúkás terek általában vásárterek voltak, ahogy ez is. Azóta a házak mind kicserélődtek a tér körül, s funkciója is megváltozott. De ez a nagyvárosias Prága legalább olyan fontos, mint a sok száz éves, ódon város.

Vencel tér, lézengő turistákkal

Itt kiáltották ki az első Csehszlovák Köztársaságot, amelynek évfordulója éppen látogatásunkra esett. És ez a tér, ahol harmincegy éve Václav Havel beszélt a bársonyos forradalom idején az emberekhez, most a cseh kapitalizmus kirakata. És ugyanezen a téren, ahol 1969-ben Jan Palach fiatal diák gyújtotta fel magát, a szovjet megszállás ellen tiltakozva, most tűznyelő fáklyája lobban, gyér közönség előtt.

Méregdrága üzletek, szállodák (néhány sötéten, bezárva várja a pandémia végét), és köztük, legnagyobb csodálkozásunkra thai masszázs. Bömbölő thai slágerek, olyan hangerővel, hogy az szinte fáj. Bent forgalom alig. A masszőrnők egykedvűen nyomogatják telefonjaikat, meg nem szakadnak a munkában, annyi biztos. A thai masszázs nagyon népszerű Prágában, később még rengeteg helyen találkoztunk velük.

A másik, ami lépten-nyomon van: édességbánya. Mindenféle cukorkák, törökméz, gumicukor, nagy hordókban, maga a hely barlangszerűen van kialakítva. A szülők befizetik a gyerekeket, akik bányászhatnak kedvük, meg persze a szülők pénztárcája szerint. Minden bizonnyal fogorvosok szponzorálják, netán működtetik a helyet.

Édességbánya, fogorvosok szponzorálásával

Bár a városban elég nagy a tisztaság, érzékelhetően nagyobb a jólét, de az a kevés koldus, aki mégiscsak van, elég bizarr stílusban koldul. Leborul a földre, homloka az utcát érinti, és így arccal a kövezetnek, mozdulatlanul várja, hogy gyűrött sapkájába adomány kerüljön.

Prágában az ember elmereng azon, milyen szerencsések a csehek, akik megúszták azt, hogy menetrendszerűen lebontsák az országukat. Az óváros középkori épületei, vagy a Károly-híd mind olyan épületek, melyeknek megfelelőt itthon bajosan találni. Romokban, maximum. De itt megmaradt a középkor. Az előbb említett Károly-híd, például 1352 és 1402 között épült. Ha ez túl kevés lenne, a teljes igazság az, hogy ezen a helyen ez már a második kőhíd, elődjét valamikor 1158 és 1172 között építették. Szép teljesítmény, belegondolva, hogy a mi első állandó Duna-hidunk csak 1849-re készült el.

A Károly-híd Európa egyik első kőhídja, történelme, építészete izgalmas olvasmány. Szobrai, ellentétben magával a híddal leginkább barokk stílusúak. Hanem ami most szembetűnt nekem, megint csak a turisták hiánya. Eddig fél-háromnegyed óra volt a szintidő, ami kellett ahhoz, hogy az ember ne csak magát a hidat és a város panorámáját, de az egymás érő árusok és mutatványosok sorát is megnézze. Ezt most elfújták. Az átjutás így jócskán lerövidült, igaz, cserébe el tudtam látni a híd egyik korlátjától a másikig, ami nem sokszor sikerült a covid előtt.

Elkószáltunk a Kisoldalon (prágai "Buda"), és teljesen spontán botlottunk bele a híres Lennon-falba. Mai szemmel talán nem is értjük meg, mit jelenthetett a nyolcvanas évek elnyomott prágai fiatalságának ez a fal, ahol kódolva-kódolatlanul a kommunista rendszer ellen lázadhattak, A fal élő organizmus: folyamatosan festik át, az eredeti Lennon-kép valahol sokezer réteggel a jelenlegi alkotások, graffitik alatt van. Annak idején szokás volt az itt tiltakozó fiatalokat "lennonistának" nevezni, ezt egy mai tizenéves talán nem is érti. Viszont a fal teszi a dolgát, az újabb és újabb rétegek üzennek a mának is.

Lennon fal. Érti, aki érti.

A középkori Prága másik kihagyhatatlan kincse, az Óváros (Staré Mesto) és persze az Óváros tér. Érdekes, hogy pár lépésnyire van a Vencel tértől, mintha csak nyugdíjasbarát módon rendezték volna egymás mellé a fő látványosságokat. Amit mindenki megnéz, és én is mindig megnézek, az az Orloj, egy teljesen megfejthetetlen számlappal rendelkező csillagászati óra, ami 1410 óta működik. Ez önmagában is elképesztő, s ha eltekintünk attól, hogy számlapja a halandók számára leolvashatatlan, mondhatnánk azt is, mutatja az időt. De legalább jelzi. Minden egész órakor jön az attrakció: az óra számlapja mellett álló csontváz megfordít egy homokórát és ez egy kis haranggal harangozni kezd. Az óra felett kinyíló ajtók mögött felvonulnak az apostolok, majd kakaskukorékolás jelzi az idő múlását. Általában már jó negyedóra-tíz perccel az esemény előtt kezd összeverődni a tömeg, mely végül hirtelen feloszlik, amikor a kakas elkukorékolja magát. A megszokott faltól-falig csődület helyett most tíz-húsz ember lézengett, nagyon kellemes volt így, az óra tette a dolgát. A városháza reneszánsz épülete sajnos, bár évszázadokat kibírt, de a huszadik századot már csak részben. Nagyobbik részét tűzvész pusztította el 1945-ben, így le kellett bontani, így csak a megmaradt harmadából következtethetünk az egykori nagyságára.

Engem mindig az érdekelt, hogy a teret uraló Týn-templomot (huszita központ volt) hogy a csudába sikerült úgy körbeépíteni, hogy a bejáratát is csak valami kis sikátor felől lehet megtalálni, mert előtte, szorosan a falára épülve többemeletes házsor áll. Valahogy azt érzem, olyan gazdagok ezek a prágaiak, annyira jól ment a cseheknek, hogy csak szórták a szépséget, mondván, van ott még, ahonnan ez jön.

Týn templom. Elvileg a téren van, de azért csak elé került néhány ház. Balra előtérben az Orloj

És valóban. Ezek a mesebeli ezercsúcsú gótikus tornyok azok, amelyek ikonként megjelennek az ember képzeletében, ha azt mondja valaki: Prága.

Ilyen van még pár a városban, így van a Károly-híd két végében is. Némelyikbe fel is lehet menni, hogy onnan lessünk le a városra. Ezt a programot azonban tériszonyosoknak nem ajánlom. Nemcsak a magasság miatt, hanem az ódon, kopott lépcsők miatt sem, melyek a nem tériszonyos, de ízületi problémákkal küszködők számára is a kihagyandó programok közé sorolják át az ilyen toronymászást.

A régi városházának viszont a tornyát sem kell kihagyni, van már lift is. A megmaradt termeket is meg tudjuk nézni, sőt még az alagsorba is lemehetünk.

Ha körbecsatangoljuk a teret, Husz János emlékművét nem tudjuk kikerülni, ott terpeszkedik a tér közepén. Az én ízlésem szerint kicsit túl is tengi magát, de biztosan volt olyan fontos Husz János, megérdemli a négyzetmétereket.

Óváros tér, Prága

Husz János szobra a prágai Óváros téren

Innen indulnak fiákerek is, akinek kedve és pénze van, bejárhatja a várost vele, de ha én választhatnék, talán érdekesebb lenne oldtimer autókkal kocsikázni. Van olyan is. Azaz szerencsére nem igazi oldtimerekről van szó, csak hasonmásokról. Jól kinéző, műanyag karosszériás elektromos autók, melyek régi korokat idéző külsővel, de huszonegyedik századi környezetkímélő motorokkal furikáznak a kockaköveken.

Fiákerek a prágai Óváros téren

Villanyos ál-oldtimer. Nem füstöl, nem puffog.

A kockakövekről mindenképpen beszélni kell. A városban, nemcsak az óvárosban, de a külsőbb  kerületekben is, nagyon sok utca, járda kockakővel van kirakva. Szép, apró kövek, nem vagyok geológus, de a fehér kövekben apró csillogó kristályok is vannak, melyek elképesztően szikráznak a napfényben. Ez a fajta útburkolat persze sérülékeny is, néhol emiatt kráterek tátonganak.

Festői kráter a Hradzsin felé vezető úton

Holott nem mondhatom, hogy nincs karbantartás: találkoztam utcakövező-karbantartó munkással, aki éppen egy krátert javítgatott, s a bekopogtatott köveket le is fényképezte egy táblával együtt, amire az utcanév volt írva, nyilván dokumentálnia kellett a munkáját. A kockakövek szépek, veszélyesek, óvatosan hát, magasszárú cipő ajánlott. És a szerencse. Nemcsak a kockaköveket javítgatják, de például a csodaszép gázlámpákat is, a várban. Mikor arra sétáltunk, éppen tisztára suvickolták őket.

Kandeláber gondozás

Egy külön napot szántunk a várnak. A Hradzsin, ahogy cseh nyelven nevezik, egyszerre államigazgatási központ és turistalátványosság. Az egész várnegyedbe csak biztonsági beléptető kapun át juthatunk be, fémcucc, kulcsok kipakolása, detektoros kapu, a katonák udvariasak, kifogástalanul beszélnek angolul. Érthető sajnos manapság, hiszen ez a cseh elnök rezidenciája, államfői fogadások színhelye is, ugyanakkor itt van a középkori Prága is, a királyi palotával, főúri palotákkal és a Szent Vitus templommal, ami a cseh királyok koronázótemploma is volt egyben.

A Hradzsin a Szent Vitus templommal szokatlan látószögből

De ami ennél nekem sokkal izgalmasabb, az az építésének időtartama. 1344-ben kezdték építeni, s végül, teljesen csak 1929-ben lett kész. Nem siették el, az biztos.

A Szent Vitus óriási épület, és megint azt érzi az ember, hogy ezeknek a cseheknek tökmindegy, hiába építenek egy csodaszép székesegyházat, beteszik egy szűkös térre, nehogy például a főhomlokzata felől meg tudjuk csodálni. Mintha a nagymamától örökölt faragott komódot, a család becses darabját a fal felé befordítanánk. Persze ez a tékozló gazdagság sikkes, nekem tetszik is, ennél jobban nem is lehetne hivalkodni azzal, ami van.

Ennél távolabbról nem lehetett fotózni, a falig hátráltunk

Okosan oldották meg cseh barátaink a belépőjegyek kérdését: mindenhova és két napig érvényes jegyet lehet venni. Nekünk mondjuk pechünk volt, mert aznap a Szent Vitus délután kettőkor bezárt egy koncert miatt. Szerettük volna a végén megnézni, de így ki kellett hagynunk. Még jó, hogy beugrottunk jegy nélkül az előterébe, de a java lemaradt. Ilyenkor jön az, hogy engedjük el, s élvezzük azt, ami van. Márpedig volt is még sok minden. Például a Királyi Palota tágas termei, a királyi tanácskozóterem és nem utolsósorban az az ablak, ahol a híres második prágai defenesztráció történt, mikor az erősödő katolikus-protestáns (valójában német, illetve cseh párti) ellentétek kiéleződéseként a szervezkedő cseh főurak kihajítottak három császárpártit az ablakon. Ez akkorát szólt, hogy a harmincéves háborúhoz vezetett. Ami viszont a csehekre jellemző: mind a hárman, a tizennyolc méteres magasság ellenére kisebb karcolásokkal megúszták az esetet. Még egy jó kis gyilkolászást sem tudott rendesen megcsinálni Svejk derék népe.

Az óriási termek, hatalmas szobák, szédítő csillárok után jött az igazi csoda: az aranyművesek utcája.

Arany utcácska

A várfalhoz biggyesztett kis házacskákban egészen a huszadik század közepéig éltek családok. Megnézhetünk itt középkori otthont, de láthatunk múlt század eleji enteriőrt, sőt egy korabeli mozit is, ahol szobányi vetítő helyiségben nyikorgó thoneteken ülhetünk, miközben korabeli filmeket vetítenek.

Műhely és lakás egy szobában, tíz négyzetméteren

Jósnő otthona a huszadik század elejéről

1920-as, 30-as évek. Zsebkendőnyi szegénység.

A lakások egy, maximum kettő apró szobácskából állnak, jóformán kinyújtózni sem lehet bennük. S itt egész családok éltek a középkortól a huszadik századig.

Ez volt az utolsó napunk délutánja. A szállodánkba visszavillamosozva nagy kedvünk lett megnézni egy igazi cseh filmet, jobbat nem is választhattunk volna, mint a Sörgyári capricciót. Így volt kerek ez a három prágai nap.

Mindent mindenhol kártyával tudunk vásárolni, pénzt nem is terveztünk váltani. Azonban egy apró kivétel akadt: a nyilvános vécék. Kétezer forintot tehát beváltottunk, igaz így hazahoztunk egy kis koronát-emlékbe.

Költségek, két főre

Vonatjegy: 100 EUR

Szállás, három éjszaka: 90 EUR

72 órás Prága-bérlet: 26 EUR

Belépők:

- a Hradzsin nevezetességeibe (5 helyszín) 17 EUR

- az Óvárosi városháza megtekintése, toronnyal 32 EUR

Epilógus

Bemutatom Mimit. Ő egy óvárosi ajándékboltban él és lakik, közvetlenül az Óváros térre vezető sikátorban. Először olyan nyugodtan szonyókált egy polcon a sok mütyür között, hogy azt csodáltuk, milyen élethű. Másnap már mászkált, polcról le, polcra fel. Szóval Mimi négy éves lesz februárban, remélem, találkozunk még.

Mimi nem eladó



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés
„Életem legfurcsább élménye” – egy nyolcórás repülőút egyetlen utasa volt egy Londonból Floridába utazó diák
Korlátlan étellel, rengeteg nassolnivalóval és rögtönzött ágyban telt a tengerentúli repülés a mindig zsúfolt, most azonban ürességtől kongó turistaosztályon az angol diáknak.

Link másolása

hirdetés

Élete legfurcsább élményének nevezte január eleji repülőútját egy angol diák - írja a Daily Star. Kai Forsyth a karácsonyi szünet után indult vissza Londonból a floridai főiskolára, ám döbbenten vette észre, hogy ő lesz az egyetlen utas a 8 órás utazáson.

A diák szerint a szokatlan repülőút számos előnnyel járt: le tudta dönteni a szomszédos ülések karfáját, így kényelmesen el tudott feküdni az út alatt. A személyzet korlátlan mennyiségű étellel és nassolnivalóval látta el a gép egyetlen utasát.

Az utazás egyetlen negatívuma az volt, hogy hiába szerette volna, az angol diák végül nem tudta turistaosztályra szóló jegyét átfoglalni az első osztályra. Ezért végig maradt inkább azon a helyen, ahova a jegye eredetileg is szólt.

A különös tengerentúli repülésről fiatal férfi videót is készített, amit már 200 ezernél is többen néztek meg a TikTokon:

@kaiforsyth Mabye the wierdest experience ??—>??#fyp #foryou #viral #fypシ #boostofhope #foryoupage #uk #foryourpage #fly #britishairways #airport ♬ rowdy rebel x 1sis - 1sis

A kommentelők között akad olyan, aki bevallása szerint végigrettegte volna az utat a kihalt repülőn. Egy másik hozzászóló felidézte az egyik legjobb repülését, amikor New Yorkból tartott Londonba, és összesen 10 utas volt a járaton.

hirdetés

Akad olyan kommentelő is, akinek akkor volt hasonló élménye, amikor bejelentették a koronavírus-járványt, de egy ideig még nem léptettek életbe korlátozásokat - cserébe már alig indult útnak valaki. Másvalakinek pedig az a landolás ugrott be a videó láttán, amikor elsőre sikertelenül próbálta letenni a kifutópályára a gépet a pilóta.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
UTAZZ
2022 túrakihívása: 70 km 70 óra alatt az Országos Kéktúra mentén
Ezt a szuper kihívást a Kéktúra bármelyik szakaszán teljesíthetitek. Most öt vadregényes helyszínt ajánlunk nektek, amit érdemes útba ejteni.

Link másolása

hirdetés

Az elmúlt években egyre többen kaptak rá a túrázásra, köztük az egyik leghíresebb útvonal, az Országos Kéktúra felfedezésére.

Az idei évben ünnepli 70. évfordulóját az Országos Kéktúra, ennek örömére pedig "70 km 70 óra alatt az OKT mentén" elnevezéssel túramozgalmat indítanak.

A kihívásban az Országos Kéktúra bármelyik 70 km-es szakaszát kell 70 óra alatt bejárni és a hozzá kapcsolódó igazolófüzetet kitölteni. Mindezt 2022. december 31-ig lehet teljesíteni.

A túrához kapcsolódó igazolófüzet ITT tölthető le.

A Locomotív Turista Egyesület vezetőinek kezdeményezésére 1952-ben indult el az Országos Kéktúra - mára már igen népszerű - jelvényszerző túramozgalom, melyet 1961 óta az Magyar Természetjáró Szövetség szervez.

Az egyesületről bővebb információk ITT .

hirdetés

Az Országos Kéktúra hazánk leghosszabb, jelzett túraútvonala. A hazai természetjáró történelem kiemelkedő eseményei is főleg ehhez a turistaúthoz kötődnek.

Hazánk leghíresebb túraútvonalai számtalan különleges és izgalmas lehetőséget kínálnak a felfedezőkedvű turistáknak, családoknak - bárkinek, aki szereti a természetet és a túrázást. Sokak szerint a túrák közben olyan élményeket szereztek, amelyek átformálták a gondolkodásukat, nyitottabbá tették a természetre, a környezetre.

A "kéktúrázás" ma már az országos mozgalom. Az északi tájakat bejáró Országos Kéktúra nagy múltja miatt a legnépszerűbb, de egyre ismertebb a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli és Alföldi Kéktúra is. Ezek együtt adják az Országos Kékkört.

Évente 15 ezernél is többen indulnak el a kék jelzésen. 2021 januárjáig összesen 10.041-en teljesítették a három híres túraútvonalat. A legfiatalabb kéktúrázó 7, a legidősebb 95 évesen adta le a igazolófüzetét.

Az Országos Kéktúráról bővebb információk ITT olvashatók.

5 csodás helyszín, amit a túra során érdemes felkeresni

1. Dobogókő

Dobogókő a Visegrádi-hegység legmagasabb pontja, a Dunazug-hegyvidék negyedik legmagasabb csúcsa. Tetejéről pompás panorámában gyönyörködhetünk. A lábunk alatt terül el a Dunakanyar és tiszta időben még a Magas-Tátrát is látni lehet innen.

2. Mecseknádasd

A hegyek és erdők között kanyargó, a falut átszelő Réka-patak (Öreg-patak) a Schlossberg Várhegy és a Templom-hegy lábánál található. A sváb település nem véletlenül kapta a „Keleti-Mecsek kapuja" elnevezést. A festői völgyben fekvő község nemcsak a természeti környezete miatt vonzza a látogatókat, hanem az épített kulturális öröksége is felfedezésre érdemes.

3. Egy különleges kilátó Hollókő közelében

A különleges kilátó Felsőtold és Hollókő között rejtőzik. A fura szerkezet mellett csodálatos panorámában is gyönyörködhetsz. A túrázóknak egy szép úti cél, ahonnan belátni az egész vidéket. Aki ide eljut, annak lesz alkalma a táj mellett azon is elelmélkedni, hogy a Kéz számára mit jelent. Igazi meditációs, elmélyülős hely, hozzá tiszta levegő, békesség és nyugalom.

4. Hévíz

A város Zala megyében található, fő nevezetessége a világon egyedülálló természetes tőzegmedrű gyógytó. A tó vizének gyógyító hatását már a rómaiak is felismerték. A természetvédelmi területnek nyilvánított tó a maga 4,44 ha kiterjedésével és az őt körülvevő 50 ha területű véderdővel Európa legnagyobb gyógyhatású melegvizes tava. A tőzegmedrű forrástavat a percenként 30–40 ezer liter vízhozamú, 38 méter mély Hévízi-forrásbarlangból feltörő, 38 °C-os víz táplálja. A bőséges vízhozamnak köszönhetően a víz 72 órán belül teljesen kicserélődik. A tó egyik látványossága a felszínén lebegő számtalan tündérrózsa.

5. Boldogkői vár

A Hernád völgyében, egy sziklaszirt tetején magasodik a vidék fölé a középkori, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos Boldogkői vár. A története a tatárjárás utánra nyúlik vissza. A története igen érdekes, többek között feltételezhetően pénzhamisítással is foglalkoztak falai között. A Boldogkői vár az egyik legjobb állapotban fennmaradt középkori várunk.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
UTAZZ
5 kevésbé ismert pincefalu, amit érdemes a bakancslistádra felvenni
A háromszög bejáratú kis mesefalu vagy a színes kapuitól vidám hely, a dupla pincék vagy a skanzenként működő pincefaluk környéke is felfedezésre érdemes.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2022. január 12.


Link másolása

hirdetés

Magyarország számos borvidéke remek kirándulóhely is. A finom nedűk mellett gyönyörű tájak, érdekes történelem és sok helyen kiváló programok is várják a látogatókat. Számos ismert hely mellett vannak ma még kevésbé felkapott pincefaluk is, amiket érdemes felvenni a bakancslistádra.

1.

Kőszeg és környéke kedvelt kirándulóhely volt mindig is, hiszen a gyönyörű táj egész évben kínál érdekes látnivalókat, nyugtató helyeket, finom falatokat és remek borokat. Ha egy kellemes sétára vágysz, ha szeretnél kicsit visszatérni a régmúltba, ha szívesen lenyugodnál egy kicsit, akkor irány Cák. Ez a pici település az Alpokalja egyik eldugott csücskében vár.

hirdetés

2.

Györköny Paks közelében található, és "dupla" faluként is emlegetik, hiszen a lakosság a pincefalut a lakóhelytől, de a szőlőktől is kicsit távolabb építette meg. A dombos vidék egyik völgyében megbúvó, remek mezőgazdasági területen, 11 hektáron több mint 300 présház áll a diófás, kis kanyargós utcácskákban. A legrégebbi épületek már több mint kétszáz évesek.

3.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található Tokaji borvidéken bújik meg a Kőporosi pincesor, amely Hercegkút északnyugati peremén, három-négy sorban futó, jellegzetes girbegurba utcácskákból áll. A puha tufába vágott, 85, jellegzetes háromszög alakú bejáratú, kívülről zölddel benőtt „dombocska” mélye rejti a hegyalja finom nedűjét. A hely 2002-ben kultúrtáj kategóriában kapta meg a Világörökségi címet. A népi építészet remekeit, a különleges emeletes pincéket díjazták az elismeréssel.

4.

A Duna partján, Pakstól negyed órányira található a csendes, vadregényes Bölcske, amely a hangulatos vízpartja, vízi turizmusa mellett a borfalujának is köszönheti népszerűségét. A több mint 400 pincéből álló pincefalut szőlőültetvények veszik körül. A pincefalu a fiatal Tolnai borvidék egyik települése, ahol évente több rendezvényt is szerveznek. Ilyenkor a borok mellett finomságok is kerülnek a vendégek asztalára.

5.

Baranya megyében, Siklós-Villány környékén járva érdemes útba ejteni Villánykövesdet is. Ez a kis község manapság a pincéiről, boráról híres, de a kedvező adottságú táj évszázadokkal ezelőtt is idevonzotta az embereket. A különleges, védett, nagy múltra visszatekintő, színes kapui miatt is igen kedvelt pincesor Magyarország egyik leglátványosabb ilyen jellegű műemlék-együttese.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés
UTAZZ
6 vidéki vár vagy kastély, melyekhez érdekes történetek is kapcsolódnak
Az egyik legszebb szerelmi emlékmű, az egyik legszebb angolparkkal rendelkező kastély, a fura lakótorony vagy a messzeföldön híressé vált királyi palota mind bakancslistára kívánkozik.

Link másolása

hirdetés

Magyaroszágon szinte mindenhol találunk egy régi várat, egy elhagyott, vagy már felújított kastélyt, tornyot, romot. Ezeket megismerve bepillanthatunk kicsit őseink életébe is. Íme most néhány bakancslistás hely, amelyeket nemcsak az épületeik miatt érdemes felkeresni, hanem a hozzájuk kapcsolkódó történetek is legalább annyira érdekesek.

1. Simontornyai vár

Simontornya a nevét egy lakótoronytól kapta, amelyet a Döröcske nemzetségből származó Salamon fia, Simon épített 1272 körül. 1964-ben az országos műemlékvédelem úgy döntött, hogy megmentik a várat. Magyarország egyik legjobb állapotban fennmaradt reneszánsz várkastélyában a helyreállítás nyomán kiállításokat rendeznek, míg a környékén hagyományőrző játékokat tartanak.

2. Soponyai Zichy-kastély

hirdetés

Nem messze Székesfehérvártól, a Sárvíz völgyének nyugati oldalán található Soponya. A több száz éves múltra visszatekintő település volt királyi, királynéi és nemesi birtok is. A Soponya nevezetességének számító műemléket Pollack Mihály tervezte. A Zichy-kastélyhoz egy kápolna és egy védett angolpark is tartozik. Egy 1836-os leírás arról számolt be, hogy a park már akkor igazi látványosság volt, szomorúfűz, jegenyenyár, japán akácok, vadgesztenyék, fekete- és erdei fenyők díszítették, melyek egy része még ma is látható.

3. Bory-vár

Vannak helyek, amelyek első pillanattól elvarázsolnak, magával ragadnak és a falai között sétálva is tudja, érzi az ember, hogy ide vissza fog térni. Ilyen hely Székesfehérváron a Bory-vár, a szerelem egyik legcsodálatosabb építménye. Nem véletlenül lett Guinness-rekorder is, mint a világ legnagyobb építménye, amit egy ember egymaga, saját két kezével felépített. A falak, az itt őrzött alkotások, a kert megannyi csodás történetet mesél.

4. Szatmári püspök palotája

Pécs egyik legromantikusabb helye a város fölé magasodó Tettye. A Tettye-park felső részén, a patak mentén, az egyik – a kőbányászatnak köszönhető - teraszos képződményen épült fel egy romantikus nyaraló. A 16. században, a környéken található mészkőből készült Szatmári György pécsi püspök reneszánsz villapalotája. Az impozáns látványt nyújtó, megmaradt és felújított romok ma népszerű kirándulóhely, nyáron pedig itt működik a szabadtéri színház.

5. Visegrádi Királyi Palota

Magyarország egyik legszebb természeti látványossága a Dunakanyar. A hegyek között nagy ívet leíró folyó és a partját övező erdők, mezők már régen is vonzották az embereket. Visegrád remek stratégiai helye uralkodók sorát csábította ide. Ők pedig kiépítették mindazt, ami egy király és kísérete számára elengedhetetlenül szükséges volt. Sőt, volt olyan uralkodó, aki még arra is tudott áldozni, hogy messze földön irigyelt palotát hozzon létre. A Duna partjához közel található Visegrádi Királyi számos szép részletében lehet gyönyörködni, a kertje csábít a lazításra, míg a felső szintekről pazar a kilátás a Dunára. A falak között sétálva felfedezhető mindaz a pompa, melyet a kor egyik híres utazója, Oláh Miklós írt le.

6. Dégi Festetics-kastély

Fejér megye egyik különleges kincse a dégi Festetics-kastély. A klasszicista épületegyüttes egyik nevezetessége, hogy körülötte található Magyarország legnagyobb angolparkja. A kastély gróf Festetics Antal császári és királyi kamarás megbízásából épült 1810 és 1815 között méltó családi lakhelynek. Az egyik legkorábbi klasszicista kastélyunkba több rendhagyó megoldás került, például az ovális díszterem nem az épület központi részén fekszik, hanem az egyik sarkában. A főbejáratához pedig nem lépcsősor, hanem kavicsos rámpa vezet fel. Komoly szerepe volt a kastélynak a történelemben is, hiszen ez volt a magyarországi szabadkőművesség titkos központja, itt őrizték a hazai szabadkőművesek titkos levéltárát is.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: