Az ókorban is legendás hely volt a legnépszerűbb magyar vidéki úti cél
Magyarország egyik leglátogatottabb települése Hévíz. Évek óta tartja első helyét a kedvencek között, itt töltik el a legtöbb vendégéjszakát a vidéki városok közül.
Mi lehet az oka annak, hogy nagyon sok hazai és külföldi turista választja ezt a helyet pihenése helyszínéül? Miért kedvelik már sok-sok éve a vidéket? Íme néhány dolog, amiért neked is érdemes útra kelni a több mint 2000 éve gyógyfürdőként tisztelt tóhoz.
1900
Hévíz
A város Zala megyében található, fő nevezetessége a világon egyedülálló
természetes tőzegmedrű gyógytó.
A tó vizének gyógyító hatását már a rómaiak is felismerték. A tóban a búvárok ebből a korból származó pénzérméket találtak. A népvándorlás korából szintén származnak leletek, bizonyítva, hogy megfordult itt germán és szláv népség is.
A helyet egy 1328-ból származó oklevélben említik először, mint locus vulgarites Hewyz dictus nevű település.
1905
1911
1911 - a Gyógyfürdő parkja (ma Dr. Schulhof Vilmos sétány), György-ház (ma Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház) és a kápolna
A tóról az első tanulmányt Szláby Ferenc készítette 1769-ben. A fürdő kiépítése a Festetitcsek nevéhez fűződik, akiknek a 18. században került a birtokába a forrás és környéke.
A mai település Hévízszentandrás és Egregy községek egyesítéséből jött létre 1946-ban, majd 1992. május 1-jén városi címet kapott.
1933
1936
Hévízi-gyógytó
A természetvédelmi területnek nyilvánított tó a maga 4,44 ha kiterjedésével és az őt körülvevő 50 ha területű véderdővel Európa legnagyobb gyógyhatású melegvizes tava. A tőzegmedrű forrástavat a percenként 30–40 ezer liter vízhozamú, 38 méter mély Hévízi-forrásbarlangból feltörő, 38 °C-os víz táplálja. A bőséges vízhozamnak köszönhetően a víz 72 órán belül teljesen kicserélődik. A tó egyik látványossága a felszínén lebegő számtalan tündérrózsa.
Az Őshévíz először a rezi vár közelében, a Meleg-hegyen, 427 m magasságban tört elő. 2 millió év alatt fokozatosan alászállt a meleg vizű forrás. A második feltörési hely a cserszegtomaji Anna-kápolnánál volt. 1-2 millió éve a Biked-hegyre vándorolt át az Őshévíz, majd a mai fürdőteleptől 1,5 km-re fekvő Dobogó-dombon buggyant elő.
A mai Hévízi-tó 20-22 ezer éve jött létre, a Balaton kialakulásával egy időben. A meleg víz ekkor a Balatonba ömlött. A régvolt tómederben a korábban ott élt növényzet elhalt és tőzegláp keletkezett belőle.
1948 - tejcsarnok
1955
1957 - Deák Ferenc tér, autóbusz-pályaudvar
A tó vize
A 10-12 méter széles Hévízi-csatorna vezeti el a tó vizét a Zala folyóba és onnan megy tovább a Balatonba. A tó legmélyebb pontja a forrásánál van egy 38,5 méter mélységű, függőleges homokkőfal aljában. A víz az 1975-ben feltárt Amphora-terem nevű üreg két oldaláról tör elő. A hideg és meleg források tápláljak a tavat.
A tó vize kalcium- és magnéziumtartalmú, kénes, enyhe radontartalmú gyógyvíz. Biológiai aktivitása jelentős, ez adja egyedi jellegét. A tófürdő vizét ajánlják reumás mozgásszervi betegségekre, ízületi betegségekre, belső elválasztású mirigyek zavara esetén, törések után, de nőgyógyászati problémákra is.
1967 - Tófürdő, könnyűbúvárok
A víz hőfoka év közben változik. Nyáron 33-35 °C, nagy melegben akár 36-38 °C-os is lehet. Ősszel és télen 24-26 °C fokra hűl le. A víz hőfoka nyugtató, pihentető.
A tóban általában azonos a hőmérséklet, mert a tó felett lebegő 1,5-2 méteres páraréteg meggátolja a víz lehűlését. A víz állandó áramlásban van, ezzel a fürdőzőket állandó, enyhe masszázzsal kényezteti.
Látnivalók
A fürdőzés mellett bőven akad látnivaló is, hiszen a környék védett lápterület, szép sétákat lehet tenni a vidéken. Jó program végigsétálni a városon, megnézni az új héttornyú Szentlélek római katolikus templomot, vagy a régi, 13. századi templomot, a Városháza előtti díszkutat, a Pantheont, vagy a szoborparkot, és a római kori romkertet. De van a városban múzeum és erre vezet az Országos Kéktúra is.
A környéket is érdemes felfedezni, hiszen a közelben van Keszthely és a Kis-Balaton is.
Legendák
A tó keletkezéséről és gyógyító hatásáról számos legenda keletkezett. Már az ókorban, majd később a török-korban is élvezték Hévíz különleges gyógyhatását.
Egy ókori legenda szerint a tó keletkezése egy dajkának köszönhető. Eszerint a Szent Szűz fakasztotta a vizet, mikor egy kétségbeesett dajka hozzá fordult segítségül. Azt szerette volna, ha a rábízott, lebénult gyermek meggyógyul. Az előtörő víz és iszap jótékony hatására a kicsi felépült. A gyermek később Flavius Theodosius keletrómai császár lett.
A római korból származó mese szerint élt egy derék írnok, Dubius. A felesége Dubia reumás volt, és állandóan gyötörte az öreget. Mikor egyszer Dubius a környéken sétált, látta, hogy a fáradt állatok a tóban fürdetik a fájó tagjaikat, majd kijőve vidáman folytatják útjukat. Nagy nehezen rászedte a morcos asszonyt, hogy merüljön a vízbe. És csodák csodája, a házisárkányból újra vidám asszony lett.
A török korból maradt fenn egy monda, amely szerint Huszár Péter pápai vicekapitánynak egy cigányasszony azt jósolta, hogy csak akkor bír el a törökkel, ha megfürdik a csodatévő tóban. Ezt a vitéz meg is tette, és legyőzte Ali koppány béget.
Fotók: Kövesdy Ildikó, régi fotók forrása: Fortepan
Ha érdekes volt, oszd meg másokkal is!
