hirdetés

UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

A „virágos gróf” varázskertje: a Jeli arborétum tavasszal is elvarázsol

A kertben többféle sétát is ajánlanak, a Nyugalom ösvénye, a Családi Csodatúra és a Kóborlás Kalandkedvelőknek útvonala is számos meglepetést rejt.

Link másolása

hirdetés

Fotók: Sarkadi-Szabó Eszter

Három út, a múlt, jelen és jövő útjának kereszteződésében, Kám község határában feküdt a középkorban elpusztult település, a regényes és vadregényes Jeli. A vadregényes táj zegzugos, meredek és lankás, akár egy görög mitológiai erdő. Az antik hitrege szerint a királyné gyertyája világította meg az alvilági mezőket, és ennek a növénynek az egyik legszebb otthona ma is ezen a vidéken van.

Nem csoda, hogy ez a mágikus, vadóc tündérkert ihlette meg hazánk legendás botanikusát, Ambrózy-Migazzi Istvánt, aki megteremtette a Jeli Arborétumot.

A „virágos gróf” 1869-ben született Nizzában, később a Vas megyei Tanán nevelkedvén édesanyja különleges módon plántálta belé a növények szeretetét, marékszám hordta kastélyuk parkjába a vadvirágokat, amelyek fiának lelkes közreműködésével el is szaporodtak ott.

A bécsi középiskolában a botanika lett a legkedvesebb tantárgya, majd jogi tanulmányai mellett is e tárgyban folytatott tanulmányokat. 1892-ben házasságot kötött Migazzi Antónia grófnővel, akivel még kanári-szigeteki nászútjukon is különleges délszaki növények magjait gyűjtötték, és azokat hazahozván megvetették a jövő örökké zöldellő kertjének alapjait - írja Jeli Varázskert honlapja.

A csodás kert ma is rabul ejti az erre járót.

hirdetés

A kertben több sétát is ajánlanak:

A Nyugalom Ösvénye

Jó szívvel ajánljuk azoknak, akik kényelmes tempóban szeretnek barangolni, de a Varázskert legjavát is meg kívánják ismerni. Az egy kilométeres séta során megtekinthetjük a „virágos gróf” emlékházát, életművének személyes emlékeit, jó szívvel emlékezhetünk rá szobra előtt és ellátogathatunk végső nyughelyére. Mindeközben megcsodálhatjuk a csodálatos, ezernyi színben ragyogó rododendronokat és az egyedülálló fenyőgyűjteményt.

Családi Csodatúra

Kisgyermekes családoknak akár babakocsival is könnyen bejárható e vadregényes sétaútvonal. A két kilométeres barangolás alatt számos látnivaló várja a gyermekeket és a felnőtteket egyaránt. A kicsik felfedezhetik a Varázskert kalandokban bővelkedő játszóterét, s számos piknikezési lehetőség adódik az éhes vándoroknak. A szemkápráztató rododendronok, az erdei fenyves és Ambrózy-Migazzi gróf nyughelye életre szóló emlékekkel ajándékozza meg a látogatókat.

Kóborlás Kalandkedvelőknek

A négy kilométer hosszú túra a kalandok szerelmeseinek ajánlott. Egzotikus tájak világát, bambuszokat, külhoni növényeket, igazi messze földi különlegességeket ismerhetünk meg. Olyan mesebeli helyeken járhatunk, mint a valóban égig érő fákkal lenyűgöző Óriások erdeje s a vadregényes Hétforrás szurdoka. A mesebeli séta számos meglepetést tartogat: a rododendronok virágzásában gyönyörködhetünk, és minden egyes lépésünkkel új és új csodába botolhatunk.

A malonyai és jeli arborétum megalapítója Sédeni gróf Ambrózy-Migazzi István (Nizza, 1869. március 5. – Tana, 1933. augusztus 31.) jogász, dendrológus, botanikus, a „magyar Heiden”, „virágos gróf” volt. Az életcélja az „örökké zöldellő kertek”-nek a mi természeti adottságaink közötti megvalósítása volt. Édesanyja Erdődy Agáta grófnő volt, aki az Erdődy-család kertészkedő szenvedélyét örökítette át fiára.

A grófot a botanika elvarázsolta, ezért is tanult ilyen irányban Bécsben, Löwenben és Budapesten. Bár külföldön jogot tanult, sokat utazott, így ismerkedett meg egy-egy különleges terület gazdag növényvilágával. A botanika a hobbija volt, miközben a földbirtokos gróf a felsőőri kerület országgyűlési képviselője, felsőházi tag is volt.

1892-ben vette feleségül Migazzi Antónia grófnőt. Az ő malonyai birtokán kezdett bele a növények telepítésébe. 1922-1933 között hozta létre Kám község mellett a jeli arborétumot. Ekkor a terület még főleg birkalegelő és lápos nyíres rész volt. Először a hagymás és rizómás növényeket szaporította el, majd a Rododendronok ültetését is elkezdte, amelyek napjainkig díszítik az arborétumot és egyik fő nevezetességük is.

A saját sírhelyét is ő jelölte ki az arborétum közelében. Kriptáján olvasható jelmondata, amely fő életcéljával megegyezett: Semper vireo – örökké zöldellek.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
UTAZZ

Megnyílt a szerelempalota – a Nádasdy-kastély a háború óta először teljes pompájában várja a látogatókat

Egy nagy szerelem történetét, egy lélegzetelállító, fából faragott könyvtárat, az Ősök Csarnokát, főúri szalonokat és egy hangulatos angolparkot tár fel többek között a felújított Nádasdy-kastély, amely az ország egyik gyöngyszeme lesz. Fotók.

Link másolása

hirdetés

"A Nádasdyak mindig a szívükre hallgattak" – nyilatkozta nemrég a utolsó, Magyarországon élő Nádasdy-leszármazott, a 81 éves Borbála, aki hatéves koráig gyakran játszott unokatestvéreivel a Budapesttől alig egy órányira lévő, nádasdladányi kastélyban. A háború előtt igazi békebeli, főúri, vendégszerető lak volt ez a Tudor-stílusban (angol és skót kastélyok mintájára), "katalógusból" rendelt ékszerdoboz. A "katalógus" Joseph Nash angol festő és litográfus „The Mansions of England in The Olden Times” (Anglia régi kastélyai) című műve volt, ez alapján dolgozott a tervező. A falakat ma is körüllengi a romantika, talán azért, mert ez valóban egy szerelemkastély. Nádasdy Ferenc gróf és Zichy Ilona akkoriban kuriózumnak számító, őszinte szerelmi házassága ihlette az ífjú párt egy minden kényelemmel ellátott, romantikus fészek megépíttetésére.

Ám a szenvedélynek tragédia lett a vége. Alig öt év boldog házasság után az akkor 24 éves Ilona kolerában meghalt. A kastély 1873-mas alapkőletételénél még ott volt, de lakni már nem tudott benne. Férje soha nem házasodott újra, a kastélyt örök szentélyként őrizte, közös hálószobájukat lezáratta, a falakat felesége képeivel ékesítette.

Az Linzbauer István építész tervezte épület teljesen csak az 1880-as évek elején készült el. Linzbauer korai halála után a tervezést Hauszmann Alajos vette át, az ő nevéhez fűződnek a kastély legszebb termeinek belső munkái is. A romantikus külső egy akkoriban "csúcstechnológiával" felszerelt belsőt takart: a legmodernebb technikákat alkalmazták. Ilyen volt például a légfűtéses rendszer, amivel a földszinti helyiségeket fűtötték az alagsori kazánokból. Az óratoronyban egy hatalmas víztározó biztosította a vezetékes vizet, ezért a kastélyban mindenhol volt vízöblítéses angolvécé. 1910-ben már bevezették a villanyvilágítást. A kommunikációt a család tagjai, a vendégek és a személyzet között beszélőcső-rendszerrel oldották meg.

A háború előtt a kastélyt Nádasdy Ferenc gróf és családja lakta. Nagy élet volt itt: vendégségek, főúri ebédek, bálok, kerti ünnepségek, vadászatok, esküvők és sportesemények követték egymást. A háború mindennek véget vetett. Ferenc a fronton elesett, a családot pedig '45 után kilakoltatták. Többségük végül külföldre ment, még ma is élnek Nádasdyak világszerte. A kastélyban volt óvoda, mozi, háziorvosi rendelő, textilgyár, egy ideig a rendőrség és a honvédség is használta, de évtizedekig hagyták lepusztulni. A 90-es évektől bizonyos részeit már látogathatták, de a teljes felújítás 2018-ban, a Nemzeti Kastélyprogram keretében indult el.

Most pedig valóban teljes pompájában, korhűen, mégis modernizálva (a kastély egyúttal interaktív múzeum is, 21. századi vizuális eszközökkel, kávézóval, játszószobával) nyílik meg a látogatók előtt. Az eredeti festmények nagy része visszakerült, de a bútorok, kandallók, csillárok közül kevés maradt fenn, így ezeknek a pontos mását, vagy hasonló korú párját láthatjuk. A látványosságok közül kiemelkedik az Ősök Csarnoka (a Nádasdyak a 13. századig vezetik vissza a családfájukat), ahová visszakerültek a restaurált festmények (pl. Benczúr Gyula képe az építtető házaspárról, Nádasdy Ferencről és Zichy Ilonáról), valamint a káprázatos, faburkolatú, emeletes könyvtár.

hirdetés

Érdekesség, hogy a kastély a felújítás előtt népszerű filmforgatási helyszín volt. Itt forgatták a Hanussen, A gyertyák csonkig égnek, sőt az Underworld című hollywoodi produkció egyes jeleneteit is.

A nádasdladányi Nádasdy-kastély keddtől vasárnapig látogatható, 10 és 18 óra között. Cím: 8145 Nádasdladány, Kastélypark 1.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

A Bory-vár minden szeglete a szerelemről és a művészetről mesél

Bory Jenő szinte a két kezével alkotta meg az épületet, de a benne látható alkotások is számos érdekes, megható, megrázó történetet mesélnek el.

Link másolása

hirdetés

Vannak helyek, amelyek első pillanattól elvarázsolnak, magával ragadnak és a falai között sétálva is tudja, érzi az ember, hogy ide vissza fog térni. Ilyen hely Székesfehérváron a Bory-vár, a szerelem egyik legcsodálatosabb építménye.

Nem véletlenül lett Guinness-rekorder is, mint a világ legnagyobb építménye, amit egy ember egymaga, saját két kezével felépített.

Jó pár évvel ezelőtt már bejártuk a betonból, kőből épített, szeretettel díszített, számtalan apró részletet rejtő épületet. A történetét korábbi cikkünkből megismerheted:

És most, a járvány utáni nyitást kihasználva újra ellátogattunk a romantikus helyre. Jó volt az ismerős falak között sétálni, jó volt rácsodálkozni a már ismerősként visszatekintő tornyokra, a szép virágokra. És jó volt nyugisan felfedezni azokat a részeket, amelyekre korábban nem jutott idő. Mert felfedezni való maradt bőven.

Tudtad, hogy Bory Jenő verseket is írt feleségéhez, Komócsin Ilonához, a „múzsájához”? Az egyik rövid szerelmi vallomása a vár falán olvasható:

hirdetés

"Hogy lehet Valakit ennyire szeretni?

Hogy lehet Valakit Angyalnak nevezni?

Hogy lehet, hogy angyal a földre leszálljon,

És mint földi asszony engem szolgáljon?

A földre leszálltál és angyal maradtál

Földi életemből égit varázsoltál,

Ha egyszer visszaszállsz, vígy magaddal engem,

Az angyalok közé protezsálj be engem Szentem. (1921)

A falfülkék, oszlopcsarnokok, műtermek pedig sokféle szobrot, festményt mutatnak be a mester és hitvese alkotásai közül. Érdemes megismerni ezek történetét is, hiszen megható vagy éppen megrázó sztorik fűződnek hozzájuk.

Megnézheted például a Huszár születik szobrot, amely az országban több helyen is megtalálható. Vagy a Sebzett hőst, ennek eredetijét felhasználták más szobrokkal együtt a Sztálin szobor elkészítéséhez. A Műegyetem első világháborús hősi halottainak emlékére készült szobor eredeti gipszmodellje áll most a műteremben, ennek alapján öntötték újra az alkotást, amit újra kiállítottak Budapesten.

Megrázó szembenézni A tó tündére című szobrával, melyet Bory Jenő már 80 évesen készített. A munkát a hideg műteremben végezte, ahol megfázott, tüdőgyulladást kapott és ebbe halt bele. Az utolsó alkotását végül az agárdi parkban helyezték el.

Különleges darab a Fájdalom című szobor is, melyet a szobrász 1933-ban egy előadásán a közönség szeme láttára készített el. Elgondolkodtató a Modern Ámor is, ahol Ámor a kezében a nyíl helyett egy pisztolyt szorongat.

Még számos érdekességet megtudhatsz a várban, például arról, hogy ki volt a Néró szobor modellje, vagy hogy az Anya gyermekeivel szoborcsoport kiket ábrázol.

A Bory-vár épületét is ajánlott alaposan szemügyre venni, hiszen még a tornyoknak is van jelentősége. A belső kertből nézve jól látható, hogy az egymás mellett álló, egymásba fonódó "bástyák" nem azonos méretűek. Ez nem véletlen, a mester ebbe is belecsempészte a családot. A két nagy a szülőket, a két közepes az ikereket, míg a legkisebb a harmadik gyermeküket jelképezi.

És hogy milyen szépségek várnak még rád, íme egy kis ízelítő:


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
UTAZZ

A különösen tiszta levegőjéről, a kisvasútjáról és romantikus taváról is híres Nagyhuta

Lehet horgászni, csónakázni, nagyokat sétálni, vonatozni, vagy egyszerűen csak átadni magunkat a természetnek, a nyugalomnak.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2021. augusztus 04.


Link másolása

hirdetés

A rendkívül szép természeti adottságokkal rendelkező Nagyhuta Borsod-Abaúj-Zemplén megye szívében a Hegyközben fekszik.

A hegyekkel, erdőkkel övezet település kedvelt turista-célpont is. A friss levegőért is sokan jönnek ide, de számos érdekes lehetőséget is nyújt a vidék a látogatóknak.

Az egyik legkedveltebb látványosság a Pálháza - Kőkapu állomásig közlekedő erdei kisvasút, amely a Zemplén vadregényes vidékén halad át. A mintegy negyven perces út a Kemence-patak völgyében halad, ahol a vonat Pálháza és Rostalló között közlekedik. A kisvasút ötlete Károlyi István gróftól származik, aki a 19. század végén alakíttatta ki a hét kilométeres vonatvonalat a pálházi fűrészüzem és Kőkapu között. A vonalat később meghosszabbították, és a menetrendszerű személyforgalom 1958-ban indult meg.

A kisvasút érinti a Kőkapu állomáson a régi vadászkastélyt (ma szállodát), és a festői, csendes, nádas, sásos Áfonyás-tavat is, ahol horgászni és csónakázni is lehet. A tó öt patak felduzzasztásával jött létre.

A vadászkastélyát a Károlyiak építtették a 19-20. század fordulóján. A svájci kastélyok ihlette épületet és az erdőséget többek között Horthy Miklós, Bethlen István és Rákosi Mátyás is felkereste.

A területen halad át az országos Kéktúra útvonala is.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
UTAZZ
A Rovatból
hirdetés

A Boldogkői vár az egyik legjobb állapotban fennmaradt középkori várunk

A régi falak között megnézheted Közép-Európa legnagyobb, a magyar történelem híres csatáit bemutató ólomkatona kiállítását is.
Fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2021. augusztus 02.


Link másolása

hirdetés

Korábban meséltünk nektek a Boldogkői vár történetéről. A vár az egyik legjobb állapotban fennmaradt középkori váraink egyike.

A várat érdemes bejárni, és kicsit elmerülni a múltban. A várban megtudhatod, hogy a kapubástya mellett régi cölöpök nyomaira bukkantak. A Csonka bástyánál régi eszközöket, kályhacsempéket találtak a 15. századból. De

egy érdekes ülepítőmedence is előkerült, amelyben a rezet és ónt olvaszthatták. A régészek megállapították, hogy a boldogkői bronzöntöde rendeltetése a pénzhamisítás lehetett.

A Déli torony leletei között egy szárazmalom régi darabjai is előkerültek. A torony előtt található a mély tömlöc és egy kijárat, amely a sziklanyelv végén elhelyezkedő megfigyelőbástyához vezet. A vár legrégibb része az Öregtorony, amely még a 13. században épült. A lakótorony háromszögű kialakítása nem gyakori, de nem is példa nélküli. A toronnyal egyidős a tőle délre álló palotaépület, amely szintén részben fennmaradt.

A várban a kiállítások mellett többféle programmal is várnak. Egész évben régészeti- és hadtörténeti kiállítás, pénztörténeti kiállítás, zászló- és címerkiállítás, kovácsműhely és várbörtön, valamint Közép-Európa legnagyobb, a magyar történelem híres csatáit bemutató ólomkatona kiállítása is rátok vár.

hirdetés

Hétvégeken pedig tárlatvezetésen vehettek részt, ahol udvarhölgyek időutazásra hívnak IV. Béla korától Károly Róbert időszakán át a lovagkor végéig. Megismerkedhetsz „Caroberto” Csák Máté

elleni küzdelmeivel, a hamis pénz verésével, vagy a rablólovagokként is emlegetett Bebek-család történetével.

Magyarország egyik legszínvonalasabb, könnyed humorral, párbeszédekkel fűszerezett lovagi párbaj előadásában a Kóborlovagok utánozhatatlan eleganciával vívnak egy- és kétkezes lovagi karddal, valamint félelmetes sújtófegyverekkel, a hírhedt láncos buzogánnyal és a csatabárddal.

Bővebb információk ITT.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: