UTAZZ
A Rovatból

6 vidéki vár vagy kastély, melyekhez érdekes történetek is kapcsolódnak

Az egyik legszebb szerelmi emlékmű, az egyik legszebb angolparkkal rendelkező kastély, a fura lakótorony vagy a messzeföldön híressé vált királyi palota mind bakancslistára kívánkozik.

Link másolása

Magyaroszágon szinte mindenhol találunk egy régi várat, egy elhagyott, vagy már felújított kastélyt, tornyot, romot. Ezeket megismerve bepillanthatunk kicsit őseink életébe is. Íme most néhány bakancslistás hely, amelyeket nemcsak az épületeik miatt érdemes felkeresni, hanem a hozzájuk kapcsolkódó történetek is legalább annyira érdekesek.

1. Simontornyai vár

Simontornya a nevét egy lakótoronytól kapta, amelyet a Döröcske nemzetségből származó Salamon fia, Simon épített 1272 körül. 1964-ben az országos műemlékvédelem úgy döntött, hogy megmentik a várat. Magyarország egyik legjobb állapotban fennmaradt reneszánsz várkastélyában a helyreállítás nyomán kiállításokat rendeznek, míg a környékén hagyományőrző játékokat tartanak.

2. Soponyai Zichy-kastély

Nem messze Székesfehérvártól, a Sárvíz völgyének nyugati oldalán található Soponya. A több száz éves múltra visszatekintő település volt királyi, királynéi és nemesi birtok is. A Soponya nevezetességének számító műemléket Pollack Mihály tervezte. A Zichy-kastélyhoz egy kápolna és egy védett angolpark is tartozik. Egy 1836-os leírás arról számolt be, hogy a park már akkor igazi látványosság volt, szomorúfűz, jegenyenyár, japán akácok, vadgesztenyék, fekete- és erdei fenyők díszítették, melyek egy része még ma is látható.

3. Bory-vár

Vannak helyek, amelyek első pillanattól elvarázsolnak, magával ragadnak és a falai között sétálva is tudja, érzi az ember, hogy ide vissza fog térni. Ilyen hely Székesfehérváron a Bory-vár, a szerelem egyik legcsodálatosabb építménye. Nem véletlenül lett Guinness-rekorder is, mint a világ legnagyobb építménye, amit egy ember egymaga, saját két kezével felépített. A falak, az itt őrzött alkotások, a kert megannyi csodás történetet mesél.

4. Szatmári püspök palotája

Pécs egyik legromantikusabb helye a város fölé magasodó Tettye. A Tettye-park felső részén, a patak mentén, az egyik – a kőbányászatnak köszönhető - teraszos képződményen épült fel egy romantikus nyaraló. A 16. században, a környéken található mészkőből készült Szatmári György pécsi püspök reneszánsz villapalotája. Az impozáns látványt nyújtó, megmaradt és felújított romok ma népszerű kirándulóhely, nyáron pedig itt működik a szabadtéri színház.

5. Visegrádi Királyi Palota

Magyarország egyik legszebb természeti látványossága a Dunakanyar. A hegyek között nagy ívet leíró folyó és a partját övező erdők, mezők már régen is vonzották az embereket. Visegrád remek stratégiai helye uralkodók sorát csábította ide. Ők pedig kiépítették mindazt, ami egy király és kísérete számára elengedhetetlenül szükséges volt. Sőt, volt olyan uralkodó, aki még arra is tudott áldozni, hogy messze földön irigyelt palotát hozzon létre. A Duna partjához közel található Visegrádi Királyi számos szép részletében lehet gyönyörködni, a kertje csábít a lazításra, míg a felső szintekről pazar a kilátás a Dunára. A falak között sétálva felfedezhető mindaz a pompa, melyet a kor egyik híres utazója, Oláh Miklós írt le.

6. Dégi Festetics-kastély

Fejér megye egyik különleges kincse a dégi Festetics-kastély. A klasszicista épületegyüttes egyik nevezetessége, hogy körülötte található Magyarország legnagyobb angolparkja. A kastély gróf Festetics Antal császári és királyi kamarás megbízásából épült 1810 és 1815 között méltó családi lakhelynek. Az egyik legkorábbi klasszicista kastélyunkba több rendhagyó megoldás került, például az ovális díszterem nem az épület központi részén fekszik, hanem az egyik sarkában. A főbejáratához pedig nem lépcsősor, hanem kavicsos rámpa vezet fel. Komoly szerepe volt a kastélynak a történelemben is, hiszen ez volt a magyarországi szabadkőművesség titkos központja, itt őrizték a hazai szabadkőművesek titkos levéltárát is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


UTAZZ
Virágzik a lótusz, csodás látvány vár a vácrátóti Botanikus Kertben
Az ősz eleje is tartogat meglepően szép virágokat és érdekes növényeket, amikért érdemes elindulni egy felfedezőútra.
Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2023. szeptember 02.


Link másolása

Ha valami egészen káprázatos dolgot szeretnétek látni, akkor még pár napig ti is élvezhetitek a természet csodáját, ha ellátogattok a vácrátóti botanikus kertbe, ahol virágzik a lótuszvirág.

A keleti kultúrák spirituális, szent virága pompázatos, tényleg nincs rá jobb szó.

A halvány rózsaszíntől a vadítóan pinkig ezernyi árnyalatban láthatók.

Meg bimbósan, kinyílva, vagy már teljesen feltárulkozva, amikor megmutatja a belsejében megbújó zuhanyrózsa-szerű képződményt, amiben a bibék bújnak meg. És a hatalmas zöld levelek, amelyek bevonata lepergeti a vizet. As mindez akkora mennyiségben pompázik most, hogy a tó teljes vízfelületét lefedik, így szó szerint egy virágtenger fogad a fák gyűrűjében. Megkapó látvány, amitől nehéz elszakadni. Mi is körbejártuk és fotóztuk mindenhonnan, mert nem lehetett nem ezt tenni.

Az indiai lótusz a hindu és a buddhista mitológia legszentebb növénye. A születés és a teremtés jelképe, Buddha egyik kedvenc virága, a spirituális ébredés jelképe.

A növény a sekély tavakban, csendes holtágakban érzi jól magát. A vízi életmódhoz jól alkalmazkodott. Az iszapban gyökeredzik, hosszú vastag levélnyelében, virágkocsányában is légzőjáratok húzódnak, melyek a szárak levegőellátását biztosítják. Levelei viaszosak, nem marad meg rajtuk a vízcsepp sem. Nyáron virágzik és magjai igen sokáig megmaradnak.

A növényt étkezésre és a gyógyászatban is használják. Sütik, főzik, de nyersen is fogyasztják. A leveléből nyert kivonatot gyomorpanaszra, a virágból készült szirupot köhögésre használják. A magokkal leprát, sömört és más bőrbetegséget gyógyítanak.

A kertben még sok érdekesség is vár:

Micsoda tobzódása a színeknek, formáknak, illatoknak, ennyi sokféle virág, bokor, fa, ennyi minden természeti csoda egy helyen. Ugye hogy nem meglepő, ha annyira kedvelt hely a vácrátóti botanikus kertet? Mindig más, mindig tartogat meglepetést.

Érdemes letölteni a hónap növényei között kalauzoló kis brosúrát vagy követni a bibliai növények útját.

Bővebb információk ITT.

Ha pedig egy érdekes programot keresel, akkor irány a kert Bambusz és lótusz élménysétája.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

UTAZZ
A Rovatból
Elképesztő rovarfelhőt fotóztak a Bakony keleti részén
Több helyen szinte füstölt az erdő a rengeteg szárnyas hangya miatt. A természetvédő szerint a környéken várható a hangyák tömeges megjelenése ezután.

Link másolása

Megdöbbentő fotókat posztolt egy rovarfelhőről Dr. Tarsoly Péter egyetemi adjunktus, írja a Sokszínű vidék. A természetbarát korábban is látott már ilyen csoportos rajzást, de ekkora tömeget még nem tapasztalt. Elmondása szerint több helyen

szinte füstölt az erdő a rengeteg szárnyas hangyától.

„Csór és Iszkaszentgyörgy település között, a piros túristajelzésen fekszik ez a terület. A Leányvágónak nevezett részen kerültem a rovarfelhőbe. Hamarosan errefelé lesz egyetemi terepgyakorlatunk, ehhez helyszíneltem. Megkérdeztem a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársait, mi lehet a jelenség hátterében, és azt az információt kaptam, hogy a szárnyas hangyák rajzása egyszerre több helyen történik” – mesélte a lapnak a környéken gyakran túrázó geoinformatikai szakmérnök.

A természetvédő szerint ahol ennyi hangya rajzik, ott várható a rovarok nagyszámú megjelenése is. Az ehhez hasonló tömeges rajzás egyáltalán nem ritka a természetben, elég csak a tiszavirágzásra, vagy újabban a dunavirágzásra gondolni.

„A hímek és a nőstények kirepülnek, új bolyt akarnak alapítani. A rövid nászt követően a hím elpusztul, a nőstény pedig a szárnyait levedli és a föld alá bújik. Ott petézik, majd később kikel az új nemzedék. Egyfajta honfoglalás ez a részükről”

– mondta Dr. Tarsoly Péter, akinek a fotóit itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


UTAZZ
A Rovatból
Kiakadtak a turisták miatt a meseszép osztrák városka lakói, korlátoznák a látogatók számát
A mindössze 700 fős Hallstattba a főszezonban naponta tízezren látogatnak el. A helyiek korábban egy falat húztak az egyik szelfizőhelyre tiltakozásképpen.
Címlapkép: Pixabay - szmo.hu
2023. augusztus 28.


Link másolása

Megint áll a bál a turisták miatt az ausztriai Hallstattban. A festői szépségű alpesi település lakói azért tüntettek, mert szeretnék korlátozni a turisták számát.

A felső-ausztriai településen

mindössze 780-an élnek, azonban a főszezonban naponta akár 10 ezer turistát is fogadnak.

A tóparti, csipkés hegycsúcsok által ölelt városka 2006-ben feltűnt egy dél-koreai romantikus drámában, ami jelentősen megdobta Hallstatt népszerűségét. Olyannyira, hogy hat évvel később Kínában felépült a városka másolata is.

A turizmus nyilván jót tett a térség gazdaságának, de úgy tűnik, a helyiek kezdenek ettől besokalni. A legfőbb probléma az egynapos kirándulókkal van, őket ugyanis buszokkal szállítják a településre. Idén májusban a helyiek már léptek egy merészet tiltakozásképpen, és

egy fából készült fallal takarták ki a hátteret az egyik népszerű szelfiző helyen.

Ezt akkor a tiltakozások hatására végül elbontották, a város polgármestere azonban azt mondta: harmadával akarja csökkenteni a Hallstatton áthaladó buszok számát.

Most a lakók tiltakozást szerveztek.

Azt követelik, hogy napi szinten korlátozzák a városba látogató turisták számát, illetve, hogy turistabuszok helyi idő szerint 17 óra után már ne hajthassanak be Hallstattba.

(Forrás: Telex, BBC)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


UTAZZ
Száraz lábbal a kőbányai víztározóban: ilyen az 1870 óta működő föld alatti katedrális
Elképesztő méretű a közel 150 éve hibátlanul működő, olasz mesterek által, tatai téglából épült tározó.
Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2023. szeptember 17.


Link másolása

Egy évben egyszer száraz lábbal lehet végigsétálni Budapest egyik ikonikus föld alatti létesítményében. A Fővárosi Vízművek legrégebbi és leglátványosabb létesítménye, a Kőbányai medence ugyanis - a víz leeresztése után - megnyitja kapuit a látogatók előtt. A tározó 1869 és 1871 között az első pesti vízmű részeként épült, és a mai napig működik.

A hatalmas oszlopok között sétálva az az érzése az embernek, mintha egy különleges katedrálisban járna.

Az ásványi anyagoktól megfeketedett íves téglafalak, és a terem két végében található tölcsérszerű vízbeeresztő csövek mind úgy lettek kialakítva, hogy a 11 ezer köbméternyi vizet folyamatosan mozgásban tartsák, ezzel megelőzve a víz beposhadását. A falakon látható elszíneződés is mutatja, hogy a hatalmas méretű tározóban kb. nyolc méter magasságban áll a víz az év többi napján. Korábban - amíg napi szinten innen adták az ivóvizet - naponta ürült és töltődött a hatalmas tározó. Éjjel - olcsóbb árammal töltődött - nappal pedig csöveken szállította el a Dunából nyert, természetes kavicságyon át megszűrt, tiszta vizet a város alatt húzódó 5000 kilométernyi vízhálózatba.

A tározó építőanyaga a kétszer égetett tégla a tatai uradalmi téglagyárból került ide és olasz mesterek rakták belőle a falakat, oszlopokat. A vízmű tervezője, William Lindley volt. Ő javasolta az elhelyzését a magasan fekvő Kőbánya Ó-hegyre. Így épült meg itt a két, egyenként 10.800 m³-es medence 1869–71 között. A falak fél méter vastagok és kívülről több méter vastag agyaggal burkolták. Ez a mai napig remek vízzáró. A boltíves mennyezetes, 38 oszlopos medencéhez 80 lépcsőfokon lehet lejutni.

Link másolása
KÖVESS MINKET: