hirdetés
temetocim.jpg

Úristen, hát mindenhol temető volt régen Budapesten???

Azért ez így nem igaz, de ha a belső kerületekben bármerre elindulsz, jó eséllyel sírok helyére épült házakba botlasz.
Szegedi Éva - szmo.hu
2017. október 15.


hirdetés

Nemrég felhívtam az egyik ismerősöm figyelmét arra, hogy a házukkal szemben egykor pestistemető volt. Majd azt bezárták, és új temetőt nyitottak két utcával arrébb.

Aztán meséltem még róla neki, hogy a környékükön, illetve a kerületükben hol álltak még sírok, milyen épületek helyén.

Elkerekedett a szeme, és azt kérdezte:

"Úristen, mindenhol temető volt Budapesten?"

Nos, ha mindenütt nem is, a mai Budapest területén elég sok helyen. Miért? Mert ezek egykor Buda, Óbuda vagy Pest külső területeinek vagy külvárosainak számítottak. Csak ahogyan teltek az évszázadok, évtizedek, a város egyre népesebb lett, és ahogyan folyamatosan terjeszkedett, a régi temetők helyére is építkeztek, és az új temetők egyre kijjebb kerültek.

hirdetés

A középkorban Budán és Pesten még templomok köré temették a halottakat,

csakúgy, mint például Nyugat-Európában számos helyen. Az egykori Mária Magdolna temmplom - amelynek ma már csak a tornya áll - vagy a már nem létező, a mai Csalogány utca elején valaha állt Szent Péter Plébániatemplom körül is sírok voltak.

A Csalogány utcában az egyik ház falán ma tábla hirdeti, hogy a ház helyén állt a középkorban a Szent Péter Templom. Az épület körül, akár ott is, ahol most autók parkolnak, sírok voltak.csaloganyutca1csaloganyutca2csaloganyutca3

Mára valóban az a különös helyzet állt elő, hogy szinte bárhová indusz Budapest belső kerületeiben, szinte biztos, hogy előbb-utóbb olyan helyre jutsz, ahol valaha temető volt.

Sőt, jó esélyed lehet arra is, hogy a házad alatt valamikor holtak nyugodtak örök békében.

Itt van például a Csalogány utcáról nyíló Kapás utca. Valamikor Buda első nagyobb köztemetőjét határolta. Ez a temetkezési hely ugyanis a Kapás utca környékén terült el. A Kapás utca neve régen Temető utca volt.

A mai Kapás név sokakat a mesékből ismerős fordulatr emlékeztet: "az ásó, kapa és a nagyharang válasszon el benneteket egymástól", vagyis halálotokig maradjatok együtt. Az ásó, kapa, nagyharang - a koporsós temetés kellékei. A temetésre utaló kifejezés 17. századi egyházi, későbbi népmesei szövegekben bukkant fel.

Itt volt egyébként valamikor a Három Kapás nevű kocsma. Ez a Nyelv és Tudomány cikke szerint a budai szőlőket művelő munkásokról, a kapásokról kapta a nevét. Mások azonban tudni vélik, hogy a temetéshez használt kapa miatt kapta a nevét a kocsma.

Mindenesetre a temetőbe Kornfaill János budai polgár 1718-ben fogadalomból kápolnát építtetett, később pedig a kápolna mellett egy ferences remete szolgált, mint temetőőr.

Íme, a Kapás utca és a Varsányi Irén utca - ezek egykor a budai temetőt határolták:kapasutca1kapasutca4budaitemetok

A Kapással párhuzamos és Varsányira merőleges Szász Károly utca - két oldalán terült el a temető.szaszkaroly1szaszkaroly2

Amikor kitört 1737-ben a pestisjárvány, végigtarolta Budát és Óbudát. Később többször is felütötte a fejét a kór.

A Kapás utca által határolt régi budai temetőt az 1738-40-es pestisjárvány idején pestistemetőnek használták, majd lezárták. 1740-ben egy kicsivel arrébb,

a mai Medve utcában létesítettek temetkezési helyet. A mai Csík Ferenc Általános Iskola régi épületének helyén.

Ebben az újabb temetőben helyezték végső nyugalomra az 1740. szeptember 10-én meghalt Pretelli Ignác vízivárosi jezsuita plébánost is. Ám 1760 körül ez a temető is megtelt, és ezután a Városmajor keleti sarkánál, a mai Széll Kálmán tér és a Szilágyi Erzsébet fasor találkozásánál nyitottak új sírhelyeket.

A Pestistemetőt és a Medve utcai temetőt a 19. század végén számolták fel. A területből építési telek lett és be is építették mindkettő helyét. A Medve utcai elemi iskola 1874-ben épült.medveutca1medveutca2

Ahogyan fogytak a sírhelyek, ugyanakkor a környékbeliek szerették volna eltemetni halottaikat, az is felmerült, hogy mi lenne, ha újból megnyitnák a pestises halottak elföldelésére használt Kapás utcai temetőt, ám a helytartótanács egészségügyi okokból - nagyon helyesen! - ezt megtiltotta. Ennek köszönhető egy újabb temető megnyitása a jelenlegi János Kórház szomszédságában. Persze ez akkor még nem forgalmas városrész volt, hanem kertes-ligetes vidék.

A Vízivárosi temető a Kútvölgyi útnál terült el, a domboldalon. 1785-ben nyílt és 1885-ig használták,de csak az 1930-as években szüntették meg.

A temetőn kívül hantolták el Martinovics Ignácot és társait. Itt temették el az 1848-49-es szabadságharc alatt elesett osztrák katonákat és Hentzi altábornagyot. Ő volt az, akit a szabadságharc idején Windisch-Grätz tábornagy a budai vár parancsnokává nevezett ki,és aki 1849 májusában egy haslövésből eredő sérülésbe halt bele.

És azt tudtad például, hogy a mai Déli pályaudvar helyén egykor a törökök temetkeztek? Ezt követően katona temető és kápolna létesült ennek helyén. 1686–1797 között volt használták. Egy remete felügyelte, aki ott is lakott. 1797-ben aztán ezt a katonai temetőt áthelyezték a fent említett a Vízivárosi temetőbe.

De temetkezési hely volt a mai Corvin téren is, illetve a Medve utca egyik végén, ahol a törökök temették el halottaikat. De voltak temetők a Várban és az azóta eltűnt egykori templomok környékén is.

Tele a környék hajdani sírhelyekkel. És ez még csak a budai oldal egyetlen kerülete...


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
aug-20-tuzijatek-mervai-mark-cimkep.jpg

Már több mint 50 ezren nem akarnak augusztus 20-i tűzijátékot Budapesten

Csak cikkünk megírása alatt több mint 500-an írták alá a petíciót.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. május 19.


hirdetés

Alig három nap alatt már 50 ezernél is többen írták alá Homonnay Gergely online petícióját. Az író, újságíró, tanár "A járvány után ne tűzijátékon égessük el az adófizetők pénzét!" című kezdeményezéséhez bárki csatlakozhat, aki egyetért azzal, hogy

"a pandémia utáni újrakezdést jobban szimbolizálná, ha lemondanánk az augusztus 20-ra tervezett grandiózus pénzégetésről, és valami újat találnánk ki, amivel valóban méltóképp tudnánk ünnepelni a magyar állam születésnapját".

Homonnay röviddel azután indította el a petíciót, hogy a kormány bejelentette: minden eddiginél nagyobb tűzijátékot tartanak majd 2020-ban a fővárosban az államalapítás ünnepén. A Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, Guller Zoltán úgy fogalmazott: Európa legnagyobb fény- és tűzijátékát fogja megszervezni augusztus 20-án, amely a dunai rakpartok több mint négy kilométeres szakaszán lesz látható.

Az online petícióhoz elképesztő számban érkeznek az aláírások, jelen cikk összeállítása alatt (kb. 12 perc) 508-an csatlakoztak (50 266-ról 50 774-re emelkedett a számláló) a kezdeményezéshez.

hirdetés

Közben már a parlament előtt van a nemzeti ünnepre vonatkozó törvényjavaslat, amely tovább csorbíthatja az önkormányzati jogköröket: a közterületeket ingyenesen át kell engedniük az államnak augusztus 15 és 25 közt. Erről részletesebben ebben a cikkben írtunk:


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
budapest-korlatozas-feloldasa-utan-ck.jpg

Megteltek a budapesti teraszok - fotókon a korlátozások enyhítésének első napja

Láthatóan a budapestiek nagyon várták már, hogy újra kiüljenek a kedvenc helyükre.
Fotók: Lampert Benedek - szmo.hu
2020. május 19.


hirdetés

Hétfőn Budapesten is feloldották a kijárási korlátozást. Újra kinyithattak az éttermek, igaz csak a teraszokon, kerthelyiségekben lehetett meginni egy frissítőt, vagy újra megkóstolni a kedvenc ételünket.

A korlátozás feloldásának láthatóan nagyon sokan örültek és ki is élvezték, hogy hosszú hetek után végre ismét bevehették a kedvenc helyeiket:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
mti-esti-street-kocsma.jpg

Ingyen sör, dudáló autók és maszkos pultosok – zsúfolásig teltek Pest teraszai a nyitás első napján

Aki tudott, kinyitott, és aki tudott, az kiült a körútra a kijárási korlátozások megszűnését követő este.
Szerző: Polák Zsóka, fotó: MTI/Mónus Márton - szmo.hu
2020. május 19.


hirdetés

Az Erzsébet körúton a tavasz első jele, hogy már nem csak a dohányzók dideregnek kint pár perc erejéig a teraszon, hanem boldog-boldogtalan kitelepül a járdára kipakolt teraszokra. A járványhelyzet komolyságát is jól le lehetett mérni a tavasz körúti hírnökein – pontosabban azok hiányán -, a kint dajdajozó részegek és a tömött teraszok nélkül festett csak igazán apokaliptikusnak a város.

Aztán mindez vasárnap éjfélkor megváltozott, amikor a főváros kéthetes késéssel ugyan, de szintén megkapta a lehetőséget, hogy egy lépéssel közelebb kerüljön a normális kerékvágáshoz.

Mi fog lejátszódni a fővárosiakban? Roham lesz? Vagy ha már valami nem tilos, akkor nem is érdekel senkit a kijárás?

A járványhelyzet alatt ugyanis hétvégente a nagyobb szabadterek például olyan szinten zsúfolásig voltak, mintha csakazértis kötelező lenne kimenni. Éppen ezért nem volt bennem kétség aziránt, hogy az operatív törzs által mantrázott „továbbra is vírusveszély van”, a híradásokban a második hullámról szóló óva intések, vagy az a tény, hogy még csak hétfő este van, nem fogja lakásaikban tartani a karanténtól megmakkant budapestieket.

hirdetés

A körút felé közeledve az első szembetűnő, már-már a korona előtti békeidőket idéző dolog az volt, hogy a dohányboltok előtt ismét felszabadultan cigiző fiatalok, esetleg tüskét szorongató elemek tanyáztak. Ennek ellenére a hetedik kerület körúton túli része meglepően visszafogott és csendes volt, már majdnem megkezdtem az aggódást, hogy talán mégis zárva van minden.

Aztán felharsantak a letagadhatatlan zajok, a telefonból üvöltő zene, egyszóval a hamisítatlan körúti nyüzsgés, és a célegyenesre ráfordulva már egyértelműen látszott: aki csak tudott, kinyitott, és aki csak tudott, kijött.

A Király utca és a Blaha Lujza tér közötti szakasz zsúfolásig volt – a körút viszonylag olcsóbb kocsmái egyébként is teltházas teraszokkal üzemelnek a hideg eltűntével, de ahonnan pár napja jóformán csak az ördögszekerek hiányoztak, ott az első napon lehetetlen küldetés volt asztalt találni, és ez valószínűleg a továbbiakban sem lesz másképp. Amint ez sikerül, az ember bepréselődhet a tömegbe a másfél métert szigorúan betarthatatlanul, hiszen szinte mindenhol zsúfolt bolyokban ültek az emberek – a németek vízinudlijai itt pillanatok alatt okoztak volna sörkatasztrófát.

Ezt követően elkezdheti tanulmányozni az ember, hogyan is működik ebben a szép új világban egy kocsma. Kell maszk? Hányan mehetünk be a pulthoz? Kihozzák? Pisiléshez kell maszk? Nem?

Ezeken a kérdéseken láthatóan mindenki átesett az újonnan érkező tanácstalanokat elnézve, de át is kell esni, hisz mindenhol más a módi. A körutas tucatkocsmákban bent rendelsz és kiviszik, vagy éppen nem, az itt dolgozóknak mindenesetre gyorsan kell röpködniük az asztalok között – szigorúan maszkban. Az ő dolgukat nehezíti az is, hogy több helyen a nyitás örömére ingyen sörrel csalogatják be az egyébként csalogatásra egyáltalán nem szoruló budapestieket a kocsmákba, így tekintélyes mennyiségű pohárhadsereg sorakozik fel a legtöbb asztalon.

Az látszik, hogy a vendéglátóhelyek is csak kapkodják a fejüket, az egyik kocsmában – ahol első blikkre olyan 30-40 ember ülhetett a teraszán -, egymaga állta a sarat a pultos lány. Kiszolgált, koktélt kevert, kávét főzött annak a 3-4 embernek, akik szerint éjfélkor volt itt ennek az ideje, szaladgált, poharakat szedett, és még a rendelések egy részét is kihozta.

„Tudtam, hogy sokan lesznek, de hogy ennyien, arra nem számítottunk.”

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
palatinus-nyitnak-a-budapesti-strandok-majus-vegen.jpg

Május végén kinyitnak a budapesti strandok

Egyedül a pünkösdfürdői kivétel, az majd június 15-én nyit.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. május 20.


hirdetés

Jó hírt tett közzé a Budapest Gyógyfürdői a honlapján.

Azt írják: a kormány 2020. május 16-i rendelete és Budapest Főváros Főpolgármesterének 2020. május 19-i döntése értelmében nyitnak a strandok.

A Palatinus, a Paskál, a Pesterzsébeti, a Csillaghegyi és a Római strand 2020. május 30-án, a Pünkösdfürdői strand pedig legkésőbb 2020. június 15-én nyitja meg kapuit.

"Strandjaink a hatósági közegészségügyi előírásoknak maximálisan megfelelnek a nyitás időpontjától."

Mint arról korábban beszámoltunk, május legvégén, vagyis a pünkösdi hosszú hétvégére nyit ki a legtöbb strand és fürdő az országban. Vidéken erre már két hete van lehetőség, de eddig csak kevés helyen nyitották meg a szabadtéri medencéket.

hirdetés

Boros László Attila, a Magyar Fürdőszövetség elnöke kedden a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában egyébként azt mondta a nyitásról, hogy egyelőre csak a kültéri medencéket lehet igénybe venni. Ezekben is betartják a távolságtartási szabályokat, így az egy fürdőzőre jutó vízfelület a korábbinak körülbelül a duplája lesz.

Az üzemeltetők folyamatosan követik, hogy mennyien vannak a területükön és azt is, mennyien a medencékben; külön szakszemélyzet figyeli majd, hogy ne legyenek túlzsúfoltak a fürdők.


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!