hirdetés

Újrahasznosított autógumiból készít önjavító útburkolatot egy mexikói diák

Az általa tervezett burkolat képes a regenerálódásra, ha esővíz éri.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. november 11.


hirdetés

Israel Antonio Briseño Carmona, a mexikói Autonomous University of Coahuila diákja két égető problémára is választ keresett, végül egy nagy közös megoldást talált mindkettőre:

feltalált egy olyan útburkolatot, amely újrahasznosított autógumiból készül, és képes a regenerálódásra.

A fiú elsődleges célja az volt, hogy olyan útburkolatot hozzon létre, amely strapabíróbb, és amelyet nem tesz tönkre egy idő után a víz. Először aszfalttal próbálkozott, ám kísérletei nem jártak sikerrel. Ekkor ötlött fel benne a gumi, mint alapanyag ötlete, amely be is vált.

Ráadásul nemcsak bevált az újrahasznosított anyag, de az sem volt elhanyagolható tény, hogy sokkal olcsóbb is, mint az aszfalt, fenntartható, és az újrahasznosítás miatt sokkal környezetbarátabb.

A kikísérletezett anyag lényege, hogy a burkolatban ragasztóanyag található, amely a beszivárgó vízzel érintkezve kálcium-szilikátot termel, ez pedig kitölti a keletkezett réseket.

Így ha esik az eső, akkor a burkolat képes magát megjavítani, a repedéseket befoltozni.

Carmona találmányával elnyerte 2019-ben a nemzetközi James Dyson-díjat, amelyet minden évben az a tervező diák kap meg, aki találmányával fontos problémára kínál megoldást.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló Facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
nover_korhaz.jpg

Ez lehet a 10 legjobban fizető munka a jövőben

A lista alapján még több IT- és egészségügyi szakemberre lesz szüksége a világnak, akiket alaposan meg is fizetnek majd.
képünk illusztráció, fotó: Unsplash/Irwan - szmo.hu
2020. szeptember 16.


hirdetés

Bár a koronavírus-járvány nyomában régen látott munkanélküliség uralkodik vilgászerte, szakértők szerint a helyzet rövidesen változni fog. Az Egyesült Államok munkaügyi minisztériumának előrejelzése szerint a jövőben elsősorban a technológiai és egészségügyi végzettségűek számíthatnak sok álláshelyre és a legmagasabb jövedelmekre, írja a Business Insider.

A lap a Munkaügyi Statisztikiai Hivatal adatai alapján összeállította a következő tíz évre várható becsléseket. A álláshelyek várható alakulásának számát összevetették az egyes állástípusok 2019-es átlagkeresetével, és a két érték átlaga alapján összegyűjtötték a következő években várhatóan legjobban fizető szakmákat. Azaz a listán könnyen megelőzheti egy-egy kevésbé jól fizető állás a busás jövedelmet ígérőket, ha előbbiben várhatóan sokkal több szakemberre lesz szükség a következő években.

A harminc kiemelt állást tartalmazó listán túlnyomórészt az egyre inkább a technológiai irányába eltolódó világ, valamint a társadalom várható elöregedése miatt, elsősorban a tech és és az egészségügyi szektor dominál.

A lista első 10 helyezettje ezek alapján a 2019-es amerikai átlagkeresettel és a következő évtizedben várható új álláshelyek számával együtt sorrendben:

hirdetés

10. Projektmenedzser és üzemeltetési szakember - új álláshelyek várható száma 2029-ig: 79 800; 2019-es éves átlagkereset: 73 570 dollár (22,2 millió forint);

9. Számítástechnikai és informatikai rendszer menedzser - új álláshelyek várható száma 2029-ig: 48 100; 2019-es éves átlagkereset: 146 360 dollár (44,2 millió forint);

8. Menedzsment elemzők - új álláshelyek várható száma 2029-ig: 93 800; 2019-es éves átlagkereset: 85 260 dollár (25,7 millió forint);

7. Piackutató elemzők és marketing szakemberek - új álláshelyek várható száma 2029-ig: 130 300; 2019-es éves átlagkereset: 63 790 dollár (19,2 millió forint);

6. Ápolók - új álláshelyek várható száma 2029-ig: 110 700; 2019-es éves átlagkereset: 109 820 dollár (33,1 millió forint);

5. Orvosi és egészségügyi szolgáltatások vezetői - új álláshelyek várható száma 2029-ig: 133 200; 2019-es éves átlagkereset: 100 980 dollár (30,5 millió forint);

4. Pénzügyi vezetők - új álláshelyek várható száma 2029-ig: 108 100; 2019-es éves átlagkereset: 129 890 dollár (39,2 millió forint);

3. Általános és üzemeltetési menedzserek - új álláshelyek várható száma 2029-ig: 143 800; 2019-es éves átlagkereset: 100 780 dollár (30,4 millió forint);

2. Regisztrált nővérek - új álláshelyek várható száma 2029-ig: 221 900; 2019-es éves átlagkereset: 73 300 dollár (22,1 millió forint);

1. Szoftverfejlesztők, szoftver-minőségbiztosítási elemzők és tesztelők - új álláshelyek várható száma 2029-ig: 316 000; 2019-es éves átlagkereset: 107 510 dollár (32,5 millió forint).


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés

Feltalálták az „élő” koporsót Hollandiában, már meg is volt az első temetés

Az új technológiának köszönhetően a koporsó 4-6 hét alatt lebomlik, szemben a fakoporsók nagyjából 10 éves időtartamával.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. szeptember 19.


hirdetés

A világon először temettek el élő koporsóban valakit Hollandiában, írja az Inhabitat. A szertartáson az elhunytat a Loop nevű startup Living Cocoon (magyarul: élő bevonat) nevű koporsójában helyezték örök nyugalomra.

A környezetbarát koporsót micéliumból készítik, vagyis azokból a gombafonalakból, melyek a talaj behálózásáért felelősek. Az "élő" koporsók jóval világosabbak a hagyományos társaiknál, ráadásul belül egy vékony moharétegre helyezik az elhunytat.

A technológiának köszönhetően a koporsó 4-6 hét alatt lebomlik, szemben a fakoporsók nagyjából 10 éves időtartamával. Így sokkal gyorsabban megkezdődhet a holttest komposztálódása is, a maradványok pedig jóval könnyebben és gyorsabban beépülnek a környező talajba. A teljes folyamat a feltaláló szerint 3 év alatt lezajlik.

Bob Hendrikx, a Loop alapítója nem vett részt az első Living Cocoon-temetésen, de még a szertartás előtt beszélt az elhunyt rokonával, aki elmondta: örül, hogy az anyukája a találmánynak köszönhetően gyorsabban visszatérhet a természetbe, és hamarosan örökre úgy élhet majd, mint egy fa.

A micélium-koporsó ára 1250 euró, vagyis 450 ezer forint.

hirdetés


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés

Fákból álló hatalmas fallal állítanák meg a sivatag terjeszkedését Afrikában

A Száhel-övezetben 8000 kilométer hosszan épülne meg a Nagy Zöld Fal.
Fotó: Great Green Wall - szmo.hu
2020. szeptember 20.


hirdetés

A klímaváltozás egyik legsúlyosabb következménye a hosszabban tartó aszály és egyre növekvő forróság okozta elsivatagosodás. Ez leginkább az afrikai Száhel-övezetben érhető tetten, amely vízszintes irányban húzódik végig a kontinensen, és amelyet északon a Szahara, délen pedig a szudáni szavanna határol. A marylandi egyetem közelmúltban közzétett tanulmánya szerint ebben a zónában a sivatag 1920 óta 10%-kal nőtt, ma már 8,6 millió km2-en terül el.

A Száhel-övezet már most kétségbeejtő helyzetét jól mutatja a Csád-tó állapota, amely hajdan Afrika negyedik legnagyobb tava volt. Az 1970-90-es évek alatt elveszítette területének 90%-át, és ezzel együtt élővilágát is.

Az éhínség, szegénység sújtotta lakosság így könnyedén került a dzsihádista Boko Haram fegyvereseinek befolyása alá. Kézzel fogható példa arra, hogy miként válik a környezeti válság társadalmi és humanitárius válsággá.

Ráadásul a Száhelben az átlaghőmérséklet sokkal gyorsabban emelkedik a globális átlagnál, miközben ma 228 milliós lakossága az előrejelzések szerint 2050-re megduplázódik.

Éppen ezért egyre sürgetőbbé válik a sivatag megállítását célzó, fákból álló fal, amelynek ötlete már az 1970-es években felmerült. Ebből lett az Afrikai Unióban a „Nagy Zöld Fal” terve, amelynek célja visszaadni a kontinens e hatalmas területének termékenységét.

hirdetés

A zöld fal 8000 km hosszú és 15 km-es széles lenne Szenegál és Dzsibuti között. A kezdeményezésben jelenleg 21 állam vesz részt, valamint számos nemzetközi szervezet, köztük az Európai Unió, a Világbank, a Fao, több kutató intézet és civil szervezet – írta a New Scientist

A Száhel-övezet 780 millió hektáron terül el, kétszer akkora, mint India. Ebből 166 millió hektárt, vagyis a terület 21%-át lehetne ismét élhetővé tenni a fák ültetésével. Erdők, mocsarak, megművelhető földek mellett emberi települések is létrejöhetnének. Mindez jelentősen hozzájárulna a Szahel-övezet élelmiszer-biztonságához és gazdasági jólétéhez.

Ehhez azonban a legfrissebb becslések szerint minden érintett országnak 40-130 millió dollárral kellene hozzájárulnia, ehhez pedig elengedhetetlen a nemzetközi pénzügyi segítség a különböző fejlesztési bankoktól a magánbefektetőkig.

„Szörnyű igazságtalanság, hogy a legnagyobb szenvedés a világ legszegényebb földműveseit sújtja. Nem követtek el semmit, hogy kiprovokálják a klímaváltozást, de, mivel életben maradásuk az esőtől függ, az első vonalban kerülnek szembe vele”

– olvasható a Bill & Melinda Gates Foundation jelentésében.

„Ezeknek a földműveseknek nincsenek meg az eszközeik arra, hogy alkalmazkodjanak a szárazsághoz és az áradásokhoz, vagy küzdjenek a járványok ellen, amelyek nyájaikat sújtják és az új élősködők ellen, amelyek felfalják a termésüket”.

Nem jutnak hozzá ellenálló magokhoz, hatékony trágyákhoz, de a hitelintézetek és a piac is zárva vannak előttük.

A rendkívüli szegénység következménye, hogy a Száhel-övezetben a legmagasabb a gyermekhaladóság az egész Földön.

Csádban egy nap alatt több gyermek hal meg, mint Finnországban egy év alatt.

A „Nagy Zöld Fal” a zászlóshajója az ENSZ tízéves programjának, amelynek célja a Föld ökorendszerének helyreállítása, a pusztulási folyamatok megfordítása, amely az utóbbi évtizedekben hirtelen felgyorsult a népességnövekedéssel, az iparosodással és természeti források féktelen fogyasztásával. A termőtalaj minőségének romlása legalább 3,2 milliárd embert sújt, az ökorendszereket ért kár évente eléri a globális GDP 10%-át. Mindezeket csak tovább súlyosbítja a klímaváltozás.

Ha minden a tervek szerint megy, a „Nagy Zöld Fal” 2030-ra már képes lesz lekötni 350 millió tonna szén-dioxidot az atmoszférából, és 10 millió munkahelyet teremt. Csakhogy ettől még fényévekre vagyunk.

Az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete támogatásával az elmúlt öt évben 50 ezer hektárnyi terméketlen területet sikerült  visszahódítani, javítva ezzel több mint 400 falu egymillió lakosának életminőségét. E kísérlet során mintegy százféle őshonos fajtát telepítettek, mindenekelőtt gumifát, sivatagi datolyát, kesudiót és más olajos magvakat, amelyek a leghátrányosabb helyzetű falvaknak bevételi forrást is jelentenek.

Burkina Faso, Mali és Niger között eddig 2500 km-es zöld folyosót hoztak létre. A következő tíz évben azonban nagyon fel kell gyorsítani a munkálatokat: évente 3,6 milliárd dolláros befektetésre lenne szükség.

Közben már az is felmerült, hogy a „Nagy Zöld Fal” koncepciójával nagyvárosokat is megmenthetnének.

Qu Dongyu, a FAO főigazgatója a tavaly szeptemberi New York-i klímacsúcson figyelmeztetett arra, hogy ha a városok továbbra is az erdők és a zöld területek kárára terjeszkednek, akkor egyre sebezhetőbbek lesznek a szárazsággal, a homok- és porviharokkal, a hőhullámokkal, áradásokkal és pusztító erejű szelekkel szemben.

Stefano Boeri olasz építész egy olyan városi erdőhálózatot képzelt el 2030-ra, amely összekötné a Száhel-övezet, illetve Közép-Ázsia városait, összesen mintegy 500 ezer hektárnyi területen.

Boeri szerint az emberiség történetének új szakaszába lépünk, amelyben az erdők és a városok új szövetséget kötnek. „A fák és a bokrok már nem csupán dekorációk vagy védett területek, hanem városlakó milliók életének részei lesznek” – mondta az olasz mérnök.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
koronavirus-vakcina-teszteles-oroszorszag-mti-epa.jpg

Több mint 60 ezer önkéntes jelentkezett a koronavírus-vakcina tesztelésére Moszkvában

Több mint másfélszeres a túljelentkezés a Szputnyik V vakcina klinikai tesztelésének harmadik szakaszára. Eddig 700 embernek adták be a kipróbálás alatt álló oltást.
MTI, fotó: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij - szmo.hu
2020. szeptember 20.


hirdetés

A szükséges 40 ezer helyett több mint 60 ezer önkéntes jelentkezett Moszkvában a Covid-19 megelőzésére szolgáló Szputnyik V vakcina klinikai tesztelésének harmadik szakaszára - jelentette be Szergej Szobjanyin, az orosz főváros polgármestere vasárnap a Rosszija 1 televízióban, miközben az új koronavírus-fertőzések száma tovább növekedett Oroszországban.

Szobjanyin szerint

a kipróbálás alatt álló védőoltást eddig 700 embernek adták be, akik valamennyien jól érzik magukat.

Mint mondta, többezren vannak túl a klinikai tesztben való részvételhez szükséges orvosi vizsgálaton.

A feltételesen augusztus 11-én bejegyzett vakcina gyártása az orosz egészségügyi tárca közlése szerint augusztus 15-én kezdődött meg. Az oltóanyagot kifejlesztő Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet munkatársai a The Lancet című brit orvostudományi folyóiratban a hétvégén válaszoltak a Szputnyik V-t ért bírálatoktóra.

hirdetés

Gyenyisz Logunov, az intézet kutatási igazgatóhelyettese és a többi társszerző megígérte, hogy a felmerült kételyek eloszlatásáért hozzáférhetővé teszik majd a kutatás egyes résztvevőinek leleteit.

"Szeretnénk aláhúzni, hogy a közölt adatokat kísérletek útján nyertük és duplán ellenőriztük"

- hangsúlyozták az orosz tudósok.

Kutatók egy 15 fős nemzetközi csoportja, élén Enrico Buccival, a philadelphiai Temple Egyetem docensével szeptember 7-én nyílt levet tett közzé, amelyben arról írtak, hogy "nagyon valószínűtlen" mintázatokat azonosítottak a tesztelések első és második szakaszának adataiban. A csoport tagjai hétfőn elküldték kifogásaikat és észrevételeiket a The Lancetnek.

A Szputnyik V kifejlesztését finanszírozó Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) közleményt juttatott el a TASZSZ hírügynökséghez, amelyben felhívták a figyelmet arra, hogy Bucci a Resis elnevezésű cég tulajdonosa, amely tudományos publikációk szaklapokban való közlésének előkészítésével és a bennük foglalt adatok ellenőrzésével foglalkozik. Bucci publikációiból kiderült: kapcsolatban állhat konkurens többkutatóintézettel és kutatással foglalkozó gyógyszeripari vállalattal. A lehetséges összeférhetetlenséget a szakember a nyílt levélben nem, csak a The Lancet hivatalos kérésére tárta fel - tették hozzá.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!