_93B9851
Újragondolt Messiás-történet debütál a Müpa színpadán
Messiás.ma címmel készül rockoratorikus passió Händel alapművéből. Az összművészeti produkcióban szerepel többek között Horváth Charlie és Malek Andrea is.
szöveg:Dömötör Nikolett, fotó: Sin Olivér - szmo.hu
2017. április 24.


Közel 100 szereplős, minden tekintetben grandiózus produkció készül a reformáció 500. évfordulójának alkalmából: a Messiás.ma Händel egyik legismertebb művének, a Messiás című oratóriumnak átdolgozása, méghozzá egészen különleges formában.

Egyrészt 21. századi jelenünkben aktualizálja az 1700-as években született eredeti alkotást, másrészt a Várkonyi Mátyás jegyezte előadás műfaji megjelölése – rockoratorikus passió – is izgalmas kérdéseket vet fel.

A készülő darab első rendelkező próbáján mi is kaptunk egy kis ízelítőt ebből a lélekemelő, mégis – talán épp mindennapjainkra vonatkoztatott „profánsága” miatt – könnyen befogadható és könnyen élvezhető atmoszférából, ami a darab egészére jellemző.

Händelnek mindig is az volt a vágya, hogy műveit színházi körülmények között, szcenírozva, operaként vigyék színre. Maga a bibliai szöveg önmagában is fontos üzenethordozó, ugyanakkor az, hogy Händel mélyen szakrális zenéje most a táncnak, a mozgásnak, a színészi játéknak köszönhetően kel életre, könnyebbé teszi a mű megértést - mondja Várkonyi Mátyás, a produkció karmestere és atyja, a Generál együttes és a Rockszínház egyik alapító tagja.

Messias.ma_Várkonyi Mátyás és Horváth Charlie_k

Aktualitásának egyik részét az adja, hogy a történet abban a környezetben elevenedik meg, amelyben hétköznapjainkat éljük, másrészt pedig rendhagyó módon magyar nyelven hangzik el. Korábban ugyanis főként németül és angolul (eredeti nyelven) játszották, így aratta legnagyobb sikereit.

Az alkotók azt remélik, hogy a Várkonyi készítette magyar fordítás hozzájárul majd a még teljesebb megértéshez, az elmélyüléshez, így közelebb kerülhet a közönség szívéhez-lelkéhez.

A színpadi megjelenítés, a téma aktualizálása és a szöveg magyarítása mellett (vagy inkább ezekkel szoros egységben) a Messiás.ma zeneileg is tartogat újdonságokat. A szimfonikus zenekar, a kórus mellett bizonyos részeiben tetten érhető olyan modern zenei megfogalmazás, rockzenei hangzás, amitől ismerősnek, időben közelebbinek érezhetjük. Az alkotók azonban sietnek leszögezni, hogy maga a darab semmilyen szempontból nem rockopera, sem egy átdolgozott, „rockosított” klasszikus. Nem lesz széthangszerelve, erőltetve, az elektronikus hangszerek inkább jelzésszerűen szerepelnek benne.

_93B9816
Georg Friedrich Händel Messiás című oratóriumát a szerző fő műveként tartják számon. 1742-ben mutatták be Dublinban egy árvaház javára, és Händel életében kizárólag jótékonysági céllal adták elő. Szövegét Charles Jennens angol költő állította össze. Händel 1741 augusztusától foglalkozott a téma megzenésítésével, és mindössze huszonnégy nap alatt készült el vele. Az ősbemutatót maga a szerző vezette a csembaló mellől, hatalmas közönségsikerként vonult be a köztudatba.

A londoni, Covent Garden-beli bemutató (1743) után hagyománnyá vált, hogy az oratóriumot – jótékonysági céllal – minden évben előadják a Foundling Hospital (árva- vagy lelencház) kápolnájában. Händel életében összesen harmincnégyszer adták elő, mindannyiszor az árvaház javára. Nagy-Britanniában az idők során bevett szokás lett, hogy a kórus által előadott Halleluját a közönség állva hallgatja meg. (Ennek eredete II. György királyhoz fűződik, aki a londoni premier előadásán felállt a tétel hallgatása közben, a közönség pedig követte őt.)

Az oratóriumban kiemelkedő a kórus szerepe, ezen kívül egy vagy két szoprán, egy alt, egy tenor és egy basszus működik közre. Händel eredeti zenekara huszonöt vonósból, két oboából, két fagottból, két trombitából, üstdobból és csembalóból állt, a kórus 20–25 fős volt. Később egyre monumentálisabb együttessel adták elő.

Maga a cselekmény a Messiás történetén alapul. Az első rész a Krisztus előtti időkről és a Megváltó születéséről, a második a szenvedéstörténetről, a harmadik pedig a megváltásról szól. Az áriák egy része operaszerű, de az oratórium meghatározó karakterét a kórusszámok adják. Teljes előadásának időtartama mintegy 135 perc, ez azonban függ a választott előadásmódtól, ami a darab több mint két és fél évszázados folyamatos előadástörténete során sokat változott.

Az első rendelkező próbát heteken keresztül több alkalmas korrepetíció, összeéneklés, a koncepció átbeszélése előzte meg. Az „igazi” munka azután kezdődött, hogy Fodor Zoltán koreográfus (akinek egy zenés-táncos produkció esetében nyilvánvalóan kulcsszerepe van) bekapcsolódott a folyamatba, miután egy külföldi turnéról hazatért társulatával, az Inversedance-szel.

Az oratórium klasszikus vonalát négy vezető szólista: Rácz Rita (szoprán), Balogh Eszter (alt), Csengeri Attila (tenor) és Gábor Géza (basszus) viszik, a barokk hangzást pedig a Liszt Ferenc Kamarazenekarra és az Új Liszt Ferenc Kamarakórusra bízták az alkotók. A közreműködő művészek egyébként a magyar zenei élet különböző szegmenseiből, műfajaiból jönnek; köztük van például Horváth Charlie, Karácsony James, Malek Andrea, Csuha Lajos, Földes Tamás, Makrai Pál, Szemenyei János – ők alakítják azokat a szerepeket, amelyektől mai értelmezést kap az előadás.

Messias.ma_Rácz Rita_k

Csuha Lajos, aki korábban a Várkonyi Mátyás vezette Rockszínházban is játszott, elmondta: ha külső produkció van, a mai napig rendre számít rájuk, a munkájukra. „Mindig van bennem egy kis nosztalgikus érzés, amikor Matyi valamit összehoz. Két éve megcsináltuk a Mata Harit a Müpában, amelyben ugyancsak sok rockszínházas vett részt. Örülök neki, hogy gondolkodik bennünk. Amennyire az Operettszínháztól és a szinkronból el tudok szabadulni, nagy örömmel jövök, ha hív.

”Az Operettszínház művészének kifejezetten a Händel-műhöz is van kötődése: 1992-ben a margitszigeti szabadtéri színpadon Koltay Gábor rendezésében, Makláry László vezényletével Fiatal Messiás címmel egy abszolút modern, angol nyelvű változatát adták elő, amelyben vokálozott. Szólistaként szerepelt benne többek között Nagy Anikó, Sasvári Sándor és Csepregi Éva is, de ez az előadás nem a mű egészére épült, az egyes zenei részek lazán összefűzve jelentek meg benne nagyzenekari kísérettel, kiegészítve a debreceni Kodály kórus énekével.

Messias.ma_Malek Andrea_k

Karácsony James szerepe kapcsán mesélt a karakterek közötti átjárásról, variálhatóságukról – ő maga például nem csak gitáros lesz, de a kórusban is énekel majd, sőt ő a hírnök, az egyik pásztor és király megformálója. Ahogy mondta, az előadás cselekménye szerint feltűnő figurákat inkább jelzésszerűen különböztetik meg egymástól. „Nagy kedvvel vágtunk bele, ez egy igazán bensőséges munkafolyamat” – tette hozzá. „Szeretnénk azt a hangulatot, azt az érzést átadni, a közönség felé interpretálni, ami minket is átjár a próbaidőszak alatt.

Amint megszólal Handel csodálatos, szívbe markoló, óriási mélységekbe hatoló műve, egyszerűen nem lehet kibújni alóla. Minden dala olyan, mint egy-egy sláger – igaz, kicsit bonyolult, de tulajdonképpen slágerzene amellett, hogy magukban hordoznak egyfajta szakrális ájtatosságot, felszabadultságot. Ezzel együtt megnyugtatóan hatnak, a rohanó világban lecsendesítik az embert, a bennünk gyűlő stresszt, indulatot, ami mindannyiunkat mindennap ér.”

Az összművészeti produkciónak is tekinthető Messiás.ma széles befogadói réteget céloz meg, vallási hovatartozástól függetlenül. Az alkotóknak kifejezetten koncepciója volt, hogy minél heterogénebb közönséghez érjenek el, legyen szó fiatalokról vagy idősebbekről, a komoly- vagy könnyűzene kedvelőiről. Ennek jegyében az

április 25-i, Müpa-beli bemutatót követően, a tervek szerint utazó előadás válik belőle, hiszen az alkalmi társulat számára fontos, hogy minél több helyszínen játszhassák, országos, sőt, akár határon túli turnét tervezve.


KÖVESS MINKET:




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x