hirdetés
Dyatlov_Pass_incident.jpg

Újra nyomozni kezdtek a Szovjetunió egyik legrejtélyesebb, máig megoldatlan tragédiája után

Hatvan évvel ezelőtt kilenc túrázó vesztette életét a Urál-hegység északi részén. Azóta sem lehet tudni, mi történt pontosan velük, de rengeteg teória van rá.
Fotók: Wikipédia - szmo.hu
2019. február 02.


hirdetés

Talán most megoldódik a Gyatlov-rejtély, amelyet csak úgy emlegetnek, mint a "hidegháború X-aktája". Az oroszok most újra megnyitják a szovjetek által titkosított aktákat, és megpróbálnak fényt deríteni arra, hogyan halhatott meg 60 évvel ezelőtt kilenc túrázó az Urál-hegység északi részén, megdöbbentően furcsa körülmények között - írja az Index, a Ria Novosztyi cikkére hivatkozva.

1959. január 23-án Szverdlovszkból kelt útra tíz túrázó: Zinaida Kolmogorova, Jurij Dorosenko, Ljudmila Dubinyina, Alekszandr Kolevatov, Jurij Jugyin, Rusztyem Szlobogyin, Georgij Krivinyiscsenko, Nyikolaj Thibeaux-Brignolles és Igor Zolotarjov. Jurij Jugyinnak nagy szerencséje volt, egy betegség miatt később visszafordult, így ő lett az egyetlen, aki túlélte a máig megmagyarázhatatlan módon véget ért túrát.

Az expedíció tagjai gyakorlott túrázók voltak. Vezetőjük Igor Zolotarjov az Uráli Műszaki Főiskolán tanuló végzős diák volt. Nyolc társával és egy túravezetővel vágtak neki az útnak. Azt tervezték, hogy a 350 kilométert 16 nap alatt teszik meg, a túra közben vonattal, lovasszánnal és gyalog is haladtak volna.

Egy hétig minden rendben ment, majd február 1-én elérték a Holatcsahl-hágót. A hely neve a helyi őslakos manysik nyelvén azt jelenti: a halottak hegye.

A vihar miatt az eredetileg tervezett útvonaltól is eltértek, és az ekkor már 9 fős társaságra ráesteledett, ezért nem egy szélvédett helyen táboroztak le, hanem az erdőtől nem messze állították fel a sátraikat.

hirdetés

A későbbi szemtanúk szerint a társaság egyik része a sátor oldalát kivágta, és egy vékony ruházatban elmentek az erdő széléig, ahol tüzet raktak, majd ott megfagytak. A többiekre a helytől 750 méterre találtak rá, a testükön zúzódásokkal, de úgy vélték, hogy ők is a hideg miatt halhattak meg.

A sátorban minden érintetlen volt. Idegen lábnyomokat sem láttak a közelben, és a vadállat-támadást is kizárták. Semmi logikus magyarázatot nem találtak.

Ráadásul több ember ruháján radioaktív sugárzást mértek, és volt, akinek hiányzott az orra, egy másiknak meg a nyelve. A bőrük is elszíneződött, narancsos, sárgás, barna lett.

A holttestekre február 26-án bukkantak. Ők állapították meg, hogy egy vékony hóréteg borította csak a sátrat, amelyben minden teljesen ép volt, csak a sátorlap volt felvágva.

Az áldozatok közül először kettőt találtak meg az erdős részen, pólóban és alsónadrágban, egy kezdetleges tábortűz mellett. Három holttestet, hasonlóan hiányos ruházattal a fák és a sátor között találtak meg. A többi négy ember megfagyott testére négy hónappal később találtak rá, a zúzódott testük alapján a halottkém akkor úgy vélte, hogy olyan, mintha autóbaleset áldozatai lettek volna, de azt kizárta, hogy másik embertől származó sérülések lennének.

A tragédia vizsgálatakor több furcsaságot is találtak. Például az erdő széli fán öt méter magasságig lecsupaszították az egyik fa törzsét. A haláluk napján furcsa fényjelenséget is tapasztaltak. A holttestek a sátor felé néztek, mintha vissza akartak volna oda jutni. A feltételezett pánikhelyzetben mégis rendezett sorban haladtak. A fenyőfa ágai úgy voltak letördelve, mintha fel akartak volna mászni rá.

Úgy vélik, hogy két dolog okozhatta a tragédiát:

Az egyik a Kármán-féle örvénnyel magyarázza a túrázók halálát. Ez erős hóviharban jelentkezhet, amikor óriási hangzavar keletkezik, de olyan infrahangon, amit az emberi fül nem észlel, de pánikrohamot, vagy furcsa viselkedést válthat ki.

A másik elképzelés szerint a sátorban megtalált kályha lehetett az oka a lenge öltözéknek és a sátorlap felvágásának. Ha ugyanis a füst valamiért nem jutott ki a szabadba, akkor a sátorban hatalmas füst keletkezhetett, és a bent lévők pánik szerű gyorsasággal próbáltak kimenekülni, ezért nem a sátor bejáratán át mentek ki. A későbbi vizsgálatok azt is megállapították, hogy a csapat nagyobb mennyiségű alkoholt ivott, így nem érzékelték, hogy mintegy -30 fokos hidegbe mentek ki.

A sátortól az erdőig vezető nyomok rendezett haladást mutattak, nem pedig össze-vissza menekülést. Ezért azt gyanítják, hogy bár menekültek, de fát akartak gyűjteni, hogy tábortüzet készítsenek. A sérültekről azt vélik, hogy a négy ember a folyószurdokba csúszhatott. Az elméleteket még az is alátámasztja, hogy pár testen kisebb égési sérüléseket is találtak.

Az oroszok most három másik elméletet is vizsgálnak, a lavinára, a hócsuszamlásra és a hóviharra is gyanakszanak. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy miért nem mentek vissza a sátorba, mikor látták, hogy nincs lavinaveszély, vagy miért nem a sátor ajtaját használták?

A szovjet hatóságok annak idején három hónap után lezárták az ügyet azzal, hogy a túrázók halálát "ismeretlen kényszerítő erő" okozta.

Egy dokumentumfilm a Gyatlov-rejtélyről:

Az eset azóta is foglalkoztatja az embereket, Russia Beyond novemberben, míg a TASS a héten is beszámolt az tragédiával kapcsolatos eddigi információkról.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
panelhaz1.jpg

Negyven emeletes lett volna a Kádár-kori megapanel

Bölcsődék, mozik, sportpályák és csepelnyi lakó egyetlen panelházban. Mintha Jetsonék költöztek volna a Duna-partra.
Forrás: Tó-retró blog, Cíímkép: Budapest, III. Szőlő utcai sávház (Faluház) Fortepan/VÁTI - szmo.hu
2020. október 21.


hirdetés

A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

Ha valakitől megkérdezzük, hogy melyik az ország legnagyobb, egybefüggő lakóháza, akkor sokan fejből vágják rá, hogy az Óbudai Lakótelepen, a Szőlő utcában található „Faluház” az (nevét arról kapta, hogy többen élnek benne, mint egy kis faluban). A válasz pedig helyes, hiszen 884 lakásával háromezer lakójával és 315 méteres hosszával (ezzel Európa leghosszabb épülete is) valóban ez a monstrum a legnagyobb. Kicsit ijesztő beleképzelni, hogy ha dolgok másképpen alakulnak, akkor ma a csillaghegyi Dunaparton (Kossuth Lajos üdülőpart) egy akkora panelépület magasodna, melynek az árnyékában is elférne néhány Faluház. Ez lenne a szalagház...

Egy rendkívül tehetséges magyar tervező, Zalotay Elemér 1958-ban vetette fel egy olyan épület tervét, melybe akár több budapesti kerület lakosságát is be lehetett volna költöztetni, és ez nem túlzás! A szalagházban ugyanis 20 ezer lakás lett volna és 80 ezer lakó fért volna el bennük. Ezzel a három legkisebb kerület vagy Csepel (kb 76 ezer fő) teljes lakossága egyszerre költözhetett volna be. Maga az épület pedig brutális méretű lehetett volna. A tervekben egy 40 emeletes(!) 3 kilométer hosszú betonhegy körvonalazódott, mely a faluháznál 4-szer magasabb és majd’ 10-szer hosszabb lett volna.

Az épület két oldalán egy teljes, 100 méteres erdőt és benne sportpályákat telepítettek volna. A monstrum külön földalatti HÉV-et és szárnyashajó összeköttetést érdemelt a tervekben (ekkoriban még olyan nagy újdonság volt a szárnyashajó, hogy az újságok nem is tudták helyesen leírni a nevét a beszámolóikban). De hogy nézett volna ki a szalagház belülről?

Az épületben 2 emeletenként futott volna egy közlekedő folyosó, melynek két oldalán lettek volna egy-egy lakás lakóterei. A hálószobák erre merőlegesen, a folyosó tetején kaptak volna helyet. Mivel a lakótér a tervben kétszer olyan hosszú volt, mint a hálószoba szélessége, így az egész a játéból ismert jenga torony felépítésére hasonlított volna. Ez pedig azt is jelentette, hogy a hálóknak mindkét homlokzaton lett volna ablaka. A ház belső kialakítása azonban jobban támogatta volna a közösségi életet, mint a magánszférát...

A szalagházhoz készült egyik látványrajz

hirdetés

Magyar Ifjúság, 1961.07.15.

Magyar Ifjúság, 1961.07.15.

Bár minden lakóegységben alakítottak volna ki konyhát, az épületnek lett volna egy közös üzemi konyhája, ahonnan a megrendelt ételt egy étellift repítette volna a rendeltetési helyére. Egy másik elevátorba rakhatták volna a szennyest a háziasszonyok, mely a szalagház mosodájából a tisztaruhát is elhozta volna. Ezen felül a házban tízemeletenként egy közösségi árkád futott volna végig, bölcsődéknek, boltoknak, edző- és tornatermeknek, filmszínházaknak, orvosi rendelőknek, szolgáltató és javító boltoknak adva helyet. A házban természetesen személyliftek is rendelkezésre álltak volna, melyek a 40-ikre 1 perc(!) alatt értek volna fel.

Ráadásul a ház költséghatékonynak is ígérkezett, hiszen a lakótelepi közutak elmaradása, a közművek egyszerűsödése valamint a fal és tetőfelület csökkenése folytán az egy lakásra eső ár – a számítások szerint – 30 százalékkal lett volna alacsonyabb. Akkor miért feneklett meg a kérdés? Nem azért, amit elsőre gondolnánk!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
kepatmeretezes_hu_CSP_9348-1.jpg

Így néz ki most: visszavette a természet a Lepencei Strandfürdőt!

A sok éve felújításra váró fürdő rettentően rossz állapotban van.
Szöveg: Vass Adrienn Fotó: Csákvári Péter - szmo.hu
2020. október 13.


hirdetés

A Lepencei Strandfürdő a budapestiek és a Dunakanyarban élők által is kedvelt hely volt Visegrád mellett. Egészen 2007-ig, amikor felújításra hivatkozva bezárták. És sajnos 2008-ban sem nyitották meg újra.

(A szövevényes múltról, és a tulajdonosi jogok változásáról EBBEN a cikkben olvashattok bővebben.)

A várt felújítás aztán nem vette kezdetét, és csak találgatni lehetett, hogy mikor lesz haladás az ügyben. Egy évvel ezelőtt már újra hallani lehetett róla, hogy készül valami, hogy tervezik az újjáépítést, de sajnos ezidáig nem történt látható változás.

Mi véletlenül tévedtünk arra, egy kirándulás alkalmával, és mivel nem volt előzetes helyismeretünk, csak találgattuk, hogy melyik résznek, mi lehetett a funkciója.

hirdetés

A főépület tele van falfestésekkel, de legalább felismerhető még, ahogy a nagy úszómedence is. A büféket és a kismedencét azonban annyira benőtték már a növények, hogy alig találhatóak meg, és valószínűleg visszafordíthatatlanul tönkrementek.

A régebbi állapotról és a régi hangulatról ITT egy cikk, összehasonlítás végett.

És akkor jöjjön a mostani helyzet, képekben:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
droszt_ck.jpg

Miért nevezik Pesten drosztnak a taxiállomást?

Már ha így hívják még egyáltalán. Az Uber és a GreenGo (elektromos autó megosztó rendszer) nemzedéke számára talán már magában a kérdésben is új ismeret rejlik.
A FSzEK Budapest Gyűjteményének engedélyével - szmo.hu
2020. október 04.


hirdetés

Hétről hétre Budapest

2014-ben volt száz éve, hogy létrehozták a Budapest Gyűjteményt, a főváros könyvtárának várostörténeti különgyűjteményét, ahol a főváros helyismereti, helytörténeti anyagait találjátok meg. Folyamatosan gyarapodó gyűjteményükben százezer kötetnyi könyvet, kéziratot, hírlapot és folyóiratot, köztük számos régi, ritka dokumentumot tanulmányozhat bárki.

A fotótárban pedig mintegy százhetvenezer fényképet őriznek, amelyek bemutatják a városkép, az infrastruktúra változásait, a hétköznapok és történelmi fordulatok jeleneteit, a hírességek és mára elfeledett városlakók arcvonásait. Facebook-oldalukon ezeket mutatják be olyan történetekkel, amikről csak nagyon ritkán hallani.

A budapesti autótaxizás kezdetének hivatalos dátuma 1913. június 1. A géperejű bérkocsik, akárcsak lassan kiszoruló elődeik, a fiákerek és a konflisok, kijelölt helyen várakoztak.

A taximegállók közvetlenül hívható telefonokkal voltak ellátva. Sok bosszúságot okozott azonban, hogy gyakran sorra fel kellett hívni a számokat, míg végül felvették valahol – esetleg épp a város túlfelén.

A gond orvoslásához külföldi példák után néztek az első taxivállalat, a Budapest Automobil Közlekedési Részvénytársaság, közönséges nevén a „szürketaxi” szakemberei.

hirdetés

Végül 1914-ben Hamburgból vették át a megoldást. Ott Theodor Drost német mérnök találmányát alkalmazták, ami biztosította, hogy a cég központjában mindig látható legyen, hány autó is van éppen az egyes várakozóhelyeken, azaz ahogy nálunk idővel emlegetni kezdték, a „drosztokon”.

Ezután már a központot hívva is le lehetett adni a rendelést, innen pedig szabályozni a kocsik egyenletes eloszlását.

Az eredeti szabadalom, aminek rajzát mutatjuk is, egy kis jegyautomata szerű készülék volt, amit minden állomáson a telefon mellé felszereltek. Ennek nyílásába az épp beérkező sofőr berakott egy tantuszt, azaz érmét. Az egymás fölött gyűlő tantuszok egyre lejjebb nyomtak egy rugós kapcsolószerkezetet, ami elektromos jelzést adott egy központi helyen, ahol aztán egy óra mutatta a kocsik számát. Induláskor a taxis kulccsal állított egy forgattyún, és az érmét visszakapta szekrényből.

Hírek szerint azonban egyesek mindenféle egyebet dugva a nyílásba, puszta csibészségből rendszeresen „meghekkelték” a rendszert. Talán ezért is volt, hogy nálunk inkább az a megoldás állandósult, hogy a sofőrök egy kar mozgatásával állítottak be a megfelelő számot, ami az áramerősség váltakozásával jelzett a telefonközpontosnak.

Az első időkben, ha üres volt droszt, akkor onnan az utas maga is telefonkapcsolatba léphetett a kezelővel. Egy koronát kellett bedobnia. A kiérkező gépkocsivezető a pénzt kivette és az út végén beszámította a fuvardíjba.A drosztokért már akkor és azóta is öldöklő konkurenciaharc folyt.

De erről talán majd egy másik posztban...

Theodor Dost eredeti szabadalma a taxiállomásokon várakozó gépkocsik számának távoli nyilvántartására, 1912. Forrás: Google Patent

Taxiállomás MARTA-gyártmányú taxiban ülő sofőrökkel, 1920 körül. A helyszínt nem tudtuk megállapítani, megfejtéseket örömmel várunk!

Telefonos taxiállomás a Köröndön, 1927. Megjelent: Drasche-Lázár Alfréd (1875-1949): Make a trip to Hungary! Kommen Sie nach Ungarn! Visitez la Hongrie! Jöjjön Magyarországra! Budapest , Tolnai, 1927. p. 81.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
kocsi-1-1.jpg

Különleges leletet találtak Baranyában: egy római kori kocsisír került elő a föld alól

A kocsi egy kelta arisztokratáé lehetett, aki a római hódítás után az itt élők elitjéhez tartozott. A kocsival együtt két fogatos lovat, egy hátaslovat, és két vadászebet is eltemettek a barbár szertartás során.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. október 12.


hirdetés

Idén több kiemelkedően értékes római kori lelet (padkás hamvasztásos temetkezés összecsukható vasszékkel és arany legiós-gyűrűvel, valamint egy bronz szűrőkészlet) került elő Baranyában mentő feltárások során. Úgy tűnik,

a sikeres sorozat folytatódik, a közelmúltban ismét egy hasonló korszakból származó leletet sikerült találni. A Janus Pannonius Múzeum önkéntes lelőhely-felderítő programja keretében egy római kori kocsisír bukkant elő Pereked határában.

A múzeum a mentő feltárás során előkerült leletek szakszerű restaurálását megkezdte. Baranya megyében eddig csak egy kocsisír feltárás történt: az 1969-ben, Kozármislenyben előkerült lelet rekonstrukciója a Janus Pannonius Múzeum állandó régészeti kiállításában (Káptalan u. 4.) tekinthető meg.

A mostani lelet több szempontból is eltér az 50 évvel ezelőttitől: a perekedi kocsi kétkerekű, bronz díszeire jellemző az ősi triszkelion (hármas spirál) motívum, mely az indoeurópai kultúrák egyik legősibb motívuma. Hiányoznak viszont a kocsiról a kozármislenyire jellemző Bacchus-szobrok.

A kocsival együtt két fogatos lovat, egy hátaslovat, és két vadászebet is eltemettek a barbár szertartás során. A mintegy 1800 éves temetkezés során a kocsit és a lovakat, illetve kutyákat egy előre megásott téglalap alakú sírgödörbe helyezték, a kocsi kerekeit leszerelve, a kocsiszekrény két oldalára helyezve. A temetkezés fölé feltehetően sírhalmot is emeltek. A kocsi – a díszítése alapján – egy, az őslakossághoz tartozó kelta arisztokratáé lehetett, aki a római hódítást követően továbbra is az itt élő lakosság elitjéhez tartozott.

hirdetés

VIDEÓ: Római kori kocsisír Baranyában

A feltárást Kovaliczky Gergely vezette, a Janus Pannonius Múzeum részéről részt vett benne Nagy Erzsébet régész és Simon Béla technikus, illetve Kiltau Kristóf restaurátor, az önkéntes lelőhely-felderítő munkát Réger Viktor végezte. A feltárás folyamatát a Pazirik Kft. dokumentálta.


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!