hirdetés
nyito
Újabb különleges, ritkán hallott történetek Szegedről
Ezúttal a szoknyába rejtett látnivalókról, Janikovszky Éváról, egy különös becsben tartott graffitiről, az egyetem első rektoráról is mesélünk.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2016. október 16.


hirdetés

Szegedi sétánkat – ahogy azt ígértük – folytatjuk. Újabb különlegességeket, apró titkokat mutatunk meg Hódi Nóri segítségével.

szeged_2016_09-371

Mostani körutunkat egy szobornál kezdjük, nem véletlenül. A hölgy ugyanis különös módon elmeséli, hogy melyek azok a helyek a Napfény városában, amiket semmiképpen nem szabad kihagyni egy városnéző séta során.

Szoknyába rejtett látnivalók

szeged_nori_15

A szegedi hölgyet, mondhatjuk múzsát, a Glattfelder téren látogattuk meg. Lapis András műve egy szökőkút közepén áll és kedvesen néz szembe az elébe járulókkal. A titkokat pedig a szoknyája fodraiba rejtette. Itt sorakoznak ugyanis azok az épületek, amelyek Szeged arculatához, történetéhez hozzátartoznak és mindenképpen látogatásra érdemesek. Így például a szegedi Városháza, vagy a Dóm is látható kicsiben.

szeged201411-150

Ha azonban valaki nem bízik a nőkben és a múzsákból is kiszeretett, akkor hagyatkozzon a saját szemére és először is vegye szemügyre a várost a Dóm tornyából – ajánlja idegenvezetőnk.

Kilátás a Dómból

„De figyelmeztetem, hogy aki innen szemléli Szegedet, akár nappal, akár esti kivilágításban, az a bőség zavarával fog küzdeni, hiszen belátja az egész várost és egyszerre szembesül annak ezernyi látnivalójával!”

dom1dom2

És valóban! Akinek ideje engedi és lába bírja, és elkezd az utcákon, épületek között nyitott szemmel barangolni, az majd rádöbben, milyen sok kis apróságból tevődik össze ez a bőség.

De kezdjük a csodálkozást ott a csúcson, a toronyban. A Szegedi Dóm kupolájának díszítése megér egy kis nézelődést. Az itt látható festmény, ami a templomban utolsóként, 2000-ben készült el, az épület befejezését is jelentette. Így 70 évvel a felszentelése után végre teljes pompájában látható a szegediek fogadalma.

szeged_nori_10

A Napba öltözött asszony

A templomokat járva kihagyhatatlan az alsóvárosi Havas Boldogasszony templom gyönyörű főoltárképe, amely érdemes arra, hogy hosszabb időt töltsünk el tanulmányozásával. A Napba öltözött asszony és az egyik fő motívuma, az Istenszöm ugyanis visszaköszön máshol is, az alsóvárosi házak díszítésében.

szeged_nori_9szeged_2016_09-101

A nagy mesemondónő

A városi sétánkat egy újabb szobor felkeresésével folytattuk. Újra rá kellett döbbennem, hogy Szeged mennyi sok magyar írónak, költőnek adott otthont. Itt született például Kucses Éva Etelka Nametta, akinek műveit mi Janikovszky Éva néven szerettünk meg. A Janikovszky nevet először a Szalmaláng című regényének megjelenésekor használta. És persze mondani sem kell, a regény történetének egyik szála épp Szegeden játszódik.

szeged_nori_5

A kedvenc graffiti

Hogy a város mennyire sokszínű és izgalmas, mutatja az a különleges, meglepő graffiti is, amely a Juhász Gyula utcában látható, méghozzá azon a házon, amelyben az utolsó napjait töltötte a 20. századi magyar irodalom egyik nagy alakja.

szeged_nori_6

A szegedi Nobel-díjas

A belvárosban nézelődve az egyetem főépületéhez értünk, ahol az ajtó előtt egy jeles tudós, Szent-Györgyi Albert szobra látható, körülötte pedig szinte mindig akad valaki, aki közös fotót készít a nagy tudóssal. Az intézmény első rektora lazán, zsebre dugott kézzel lépeget, ahogy azt tette annak idején is.

szeged_nori_13

A szobor ma olyan népszerű, mint amilyen a maga idejében a valóságos személye volt a városban. Nem véletlen, hogy amikor tudomást szereztek a tanítványai a rektorukat ért megtiszteltetésről, hogy ő kapta a Nobel-díjat, este fáklyás felvonulást tartottak a tiszteletére.

szeged_2016_09-390

Egyetemi város

A felvonulást azon a Dóm téren tartották meg, ahol az egyik épületen, kicsit ugyan elrejtve, de ott vannak maguk az egyetem alapítói is bronzba öntve. Ők hozták létrehozták ezt az intézményt, melynek köszönhető, hogy Szeged ma egy nyüzsgő egyetemi város.

Az egyetem jogelődje az 1581. május 12-én Báthory István által alapított kolozsvári jezsuita kollégium. Trianon után a Kolozsvárról száműzött egyetem 1921-ben költözött Szegedre. 1940-ben az egyetem részben visszaköltözött Kolozsvárra, Szegeden pedig jogilag új egyetem létesült, jórészt a régi tanárokkal. Első rektora Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós lett.

egyetem1egyetem2

Akkoriban nem egy új kampusz épült, hanem a város több pontján alakítottak ki egyetemi oktató helyeket. Ezért van tele a város fiatalokkal, mindenhol nagy csapatokban lehet találkozni velük.

Szinte minden városrészben található egy-két épület, ami az egyetemi életet szolgálja. És ráadásul milyen épületek ezek! Érdemes megnézni őket. Némelyik, mint például a volt tanárképző főiskola épülete, már a homlokzatán is hirdeti a diákjainak követendő utat: „Hass, alkoss, gyarapíts”.

szeged_nori_7

Vasalóház

És akkor irány egy újabb különleges épület. Bizony akadnak itt meglepő formák, az amúgy egységesnek látszó városban. A Széchenyi tér túloldalán áll a Vasalóház, a Takaréktár utca és Horváth Mihály utca sarkán. A szecessziós épület tervezője Baumhorn Lipót, aki a szegedi Újzsinagógát is tervezte. A földszinti patika berendezésénél arra is figyeltek, hogy teljesen korhű legyen, illeszkedjen az épülethez. Pedig maga a patika sokkal régebbi, 1834-es alapítású.

szeged201411-66

Egy olasz palota

Aztán itt van a Milkó palota, amely színével is markánsan jelzi különbözőségét. A Lechner Ödön tervezte épület neoreneszánsz stílusa miatt olyan, mintha egy itáliai város egyik háza előtt álldogálnánk és szemlélnénk a különleges díszítőelemeket, tornyokat és páros ablakokat.

szeged_nori_14

Üzen a kémény

Az épületek különös, néha egészen vicces dolgokat is rejtenek. Ki gondolná például, hogy egy kéményen üzenni is lehet az utókornak? Pedig így van, csak fel kell nézni a Városháza kéményeire és máris kiderül újjáépítésének dátuma.

szeged_nori_3

Kisvasút

A Roosvelt téren egy érdekes emléktáblát néztünk meg. A felirata arról mesél, hogy valamikor, nem is olyan régen, milyen szoros összeköttetésben volt a környező vidék a várossal, egy kisvasút segítségével.

szeged_nori_12

Tömörkény István üzenete

Túránkat pedig ennél stílusosabban nem is fejezhetnénk be. Álljon itt Tömörkény István gondolata, melyet a róla elnevezett gimnázium előtt láthat az arra sétáló.

szeged_nori_4

A cikk első részét ITT találod.

Ha te is szívesen kalandoznál Szegeden, akkor tarts velünk, mert sétánkat hamarosan folytatjuk. Köszönet Nórának a kalauzolásért. A városi sétákról még több infót ITT találsz.

Fotók: Hódi Nóra és Söptei Zsuzsanna

Ha érdekes volt az írás, oszd meg másokkal is!


KÖVESS MINKET:





hirdetés
Akár ingyen is megnézheted a Feszty-körképet a 125. évfordulón
Elképesztő sikert aratott, mikor elkészült a 120 méter hosszú, 15 méter széles alkotás, csak a festék súlya több mint 4 tonna.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 05.



125 éve adták át a nagyközönségnek a Feszty-körképet. Az évfordulóra emlékezve május 12-én, vasárnap mindenki féláron, minden 125. előjegyzett vendég pedig ingyenesen nézheti meg a monumentális alkotást.

1894. május 13-án láthatta a közönség először Feszty Árpád és alkotótársai lenyűgöző „A magyarok bejövetele” című körképfestményét. A története azonban korábban kezdődött.

Feszty Árpád 1891-ben egy párizsi útja alkalmával látta a Napóleon csatáját ábrázoló körképet, akkor elhatározta, hogy panorámaképet fest. Úgy tervezte, a bibliai özönvíz történetét viszi vászonra, de

apósa, Jókai Mór rábeszélte, hogy inkább a magyar történelem egyik jelentős epizódját, a honfoglalást örökítse meg.

Feszty jeles művészek, köztük Mednyánszky László, Vágó Pál, Mihalik Dániel, Spányi Béla közreműködésével 1892-ben kezdett hozzá a honfoglalás eseményeinek megfestéséhez. Feszty vezetésével feszített ütemben folyt a munka, amelybe besegített felesége, Jókai Róza is.

A festmény, amelyet 1800 négyzetméter nagyságú, 120 méter hosszú, 15 méter széles, egy darabba szőtt belga vászonra festettek, két éven át készült. A monumentális alkotás nemcsak méreteiben lenyűgöző, a rajta található festékanyag súlya több, mint 4 tonna.

A magyarok bejövetelének avató ünnepségére 1894. pünkösd vasárnapján, a millenniumi kiállítás keretében került sor. Megnyitása után a Városliget körkép palotájában elhelyezett mű óriási közönségsiker lett.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
Sisi halála után tölgyfákat ültettek az emlékére, majd róla nevezték el Szeged legnagyobb ligetét
Az újszegedi Erzsébet-ligetben a szabadon burjánzó növények helyén egy barokk kertet hoztak létre.
Fotók: Papdi Balázs - szmo.hu
2019. április 02.



Felújították és látogatható már Szeged legnagyobb parkja, az Erzsébet-liget. A 15 hektáros terület Újszegeden található, a Belvárosi híd mentén.

Régen egy elvadult terület volt, melyet 1858-ban alakított át báró Reitzenstein Vilmos császári tiszt, az olasz vándorzászlóalj ezredese a katonáival.

A szabadon burjánzó növények helyén egy barokk kertet hoztak létre. Ennek tengelyében állnak ma a hatalmas platánfák. A két oldalt füves tisztásokon pedig hársak, tölgyek, juharok adnak árnyékot.

A területet azóta újra fejlesztették, és szabadtéri színpad, valamint sportpályák is épültek ide.

A liget végén áll a Szent Erzsébet templom, és egy szökőkút.

A parkban a sétálók mellett sokan futnak, a sportolók is szívesen használják edzőhelyként. A szabad zöld területeken fesztiválokat, majálisokat szoktak tartani.

A liget a nevét Erzsébet királynéról kapta.

Halála után sok településen fákat ültettek emlékére. Szegeden három tölgyfát ültettek, és a ligetet is elnevezték Erzsébet királyné ligetre.

Később, 1901-ben egy helyi lakos ötlete volt, hogy építsenek templomot Erzsébet királyné emlékére, és Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére a ligetben. Tíz évvel később, 1910. október 15-én adták át a templomot, amelyet november 19-én, Erzsébet napján szenteltek fel.

Valaha villamos is járt a ligetben, 1909-től 1919-ig közlekedtek, de végül leállt a közlekedése, majd felszedték a síneket is.

A mostani felújítás nyomán újabb növényeket ültettek, elkészült egy futópálya, egy gyaloglópálya, edzéspontok jöttek létre, és kutyafuttató, valamint egy tanösvény is készült.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Szegedi lakótelepi házak között működnek évek óta ezek a vidám közösségi kertek
Virágok, zöldségek, madáretető, sőt, még egy fehérre festett bicikli is dekorálja a kis kerteket.
Fotók: Papdi Balázs - szmo.hu
2019. április 14.



Az utóbbi években egyre-másra alakítják ki az újabb és újabb közösségi kerteket Szegeden is. Papdi Balázs a Tarján lakótelep néhány kertjét járta be, Pentelei sori, Építő utcai és Zöldfa utcai helyszíneket, és a Hajlat utcában lévő legújabbat is.

Jó látni, hogy a környékbeliek milyen szépen rendben tartják, ápolják, gondozzák, díszítik is ezeket a kerteket.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
140 éves tragédia: a szegedi nagy árvíz emlékeit ma is őrzi a város
A település legnagyobb természeti katasztrófájában 6000 ház semmisült meg, és 60 ezer ember vált hajléktalanná. A Napfény város azóta is megemlékezik a hősies helytállásról és újjáépítésről.
Fotók és szöveg: Papdi Balázs - szmo.hu
2019. április 06.



Szeged mai arculata egy régi nagy természeti katasztrófa nyomán alakult ki.

140 évvel ezelőtt pusztította el az akkori település egy jó részét Szeged történelmének legnagyobb árvize, amit a város lakói “Nagyárvíz” vagy “Víz” néven emlegetnek ma is.

Az 1879. március 12-e után a Tisza áradása az akkori Szeged több mint 90 százalékát elpusztította, a hatezer házból háromszáz maradt meg és hatvanezer ember vált hajléktalanná, az árvíz halálos áldozatainak száma 150-200 ember volt.

A tragédia után épült fel az új arculatú és szerkezetű város, többek között a Dóm, a Dóm tér, a sugaras-körutas városszerkezet, a belvárosi eklektikus palotasorok. A mai napig számos emlék őrzi Szegeden a Nagyárvíz nyomát.

A Körtöltés és a Partfal

A katasztrófa után készült el a városban az új árvízvédelmi rendszer, a körtöltés és a partfal. A hagyományos töltés helyett téglából és kőből épült a védmű. Ezt erősítették meg 1970, majd 2006 után, egy-egy szintén súlyos áradást követően. Az árvízi csúcsot is ekkor mérték, 1009 centimétert. A Nagyárvíz idején 806 centiméteren tetőzött a Tisza.

A körtöltés a várost veszi körbe, a 12 km hosszú védvonal északon Tápé és Szeged határánál indul és Alsóváros szélén ér véget.

A fogadalmi-templom (Szegedi Dóm)

A Nagyárvíznek köszönheti létét Szeged legismertebb épülete, a város egyik legfontosabb szimbóluma a Fogadalmi-templom és a Dóm tér. A katasztrófa után tett fogadalmat a város, hogy a település újjáépítésekor egy új templom is épüljön, amellyel méltó emléket állítanak. Az építkezés ötven évig tartott. 1930. október 30-án szentelték fel Magyarország negyedik legnagyobb templomát, a Magyarok Nagyasszonya székesegyházat.

Néhány különlegességért lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x