hirdetés
hirdetés
hirdetés
 
 
hirdetés
nyito
Újabb különleges, ritkán hallott történetek Szegedről
Ezúttal a szoknyába rejtett látnivalókról, Janikovszky Éváról, egy különös becsben tartott graffitiről, az egyetem első rektoráról is mesélünk.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2016. október 16.


hirdetés

Szegedi sétánkat – ahogy azt ígértük – folytatjuk. Újabb különlegességeket, apró titkokat mutatunk meg Hódi Nóri segítségével.

szeged_2016_09-371

Mostani körutunkat egy szobornál kezdjük, nem véletlenül. A hölgy ugyanis különös módon elmeséli, hogy melyek azok a helyek a Napfény városában, amiket semmiképpen nem szabad kihagyni egy városnéző séta során.

Szoknyába rejtett látnivalók

szeged_nori_15

A szegedi hölgyet, mondhatjuk múzsát, a Glattfelder téren látogattuk meg. Lapis András műve egy szökőkút közepén áll és kedvesen néz szembe az elébe járulókkal. A titkokat pedig a szoknyája fodraiba rejtette. Itt sorakoznak ugyanis azok az épületek, amelyek Szeged arculatához, történetéhez hozzátartoznak és mindenképpen látogatásra érdemesek. Így például a szegedi Városháza, vagy a Dóm is látható kicsiben.

szeged201411-150

Ha azonban valaki nem bízik a nőkben és a múzsákból is kiszeretett, akkor hagyatkozzon a saját szemére és először is vegye szemügyre a várost a Dóm tornyából – ajánlja idegenvezetőnk.

Kilátás a Dómból

„De figyelmeztetem, hogy aki innen szemléli Szegedet, akár nappal, akár esti kivilágításban, az a bőség zavarával fog küzdeni, hiszen belátja az egész várost és egyszerre szembesül annak ezernyi látnivalójával!”

dom1dom2

És valóban! Akinek ideje engedi és lába bírja, és elkezd az utcákon, épületek között nyitott szemmel barangolni, az majd rádöbben, milyen sok kis apróságból tevődik össze ez a bőség.

De kezdjük a csodálkozást ott a csúcson, a toronyban. A Szegedi Dóm kupolájának díszítése megér egy kis nézelődést. Az itt látható festmény, ami a templomban utolsóként, 2000-ben készült el, az épület befejezését is jelentette. Így 70 évvel a felszentelése után végre teljes pompájában látható a szegediek fogadalma.

szeged_nori_10

A Napba öltözött asszony

A templomokat járva kihagyhatatlan az alsóvárosi Havas Boldogasszony templom gyönyörű főoltárképe, amely érdemes arra, hogy hosszabb időt töltsünk el tanulmányozásával. A Napba öltözött asszony és az egyik fő motívuma, az Istenszöm ugyanis visszaköszön máshol is, az alsóvárosi házak díszítésében.

szeged_nori_9szeged_2016_09-101

A nagy mesemondónő

A városi sétánkat egy újabb szobor felkeresésével folytattuk. Újra rá kellett döbbennem, hogy Szeged mennyi sok magyar írónak, költőnek adott otthont. Itt született például Kucses Éva Etelka Nametta, akinek műveit mi Janikovszky Éva néven szerettünk meg. A Janikovszky nevet először a Szalmaláng című regényének megjelenésekor használta. És persze mondani sem kell, a regény történetének egyik szála épp Szegeden játszódik.

szeged_nori_5

A kedvenc graffiti

Hogy a város mennyire sokszínű és izgalmas, mutatja az a különleges, meglepő graffiti is, amely a Juhász Gyula utcában látható, méghozzá azon a házon, amelyben az utolsó napjait töltötte a 20. századi magyar irodalom egyik nagy alakja.

szeged_nori_6

A szegedi Nobel-díjas

A belvárosban nézelődve az egyetem főépületéhez értünk, ahol az ajtó előtt egy jeles tudós, Szent-Györgyi Albert szobra látható, körülötte pedig szinte mindig akad valaki, aki közös fotót készít a nagy tudóssal. Az intézmény első rektora lazán, zsebre dugott kézzel lépeget, ahogy azt tette annak idején is.

szeged_nori_13

A szobor ma olyan népszerű, mint amilyen a maga idejében a valóságos személye volt a városban. Nem véletlen, hogy amikor tudomást szereztek a tanítványai a rektorukat ért megtiszteltetésről, hogy ő kapta a Nobel-díjat, este fáklyás felvonulást tartottak a tiszteletére.

szeged_2016_09-390

Egyetemi város

A felvonulást azon a Dóm téren tartották meg, ahol az egyik épületen, kicsit ugyan elrejtve, de ott vannak maguk az egyetem alapítói is bronzba öntve. Ők hozták létrehozták ezt az intézményt, melynek köszönhető, hogy Szeged ma egy nyüzsgő egyetemi város.

Az egyetem jogelődje az 1581. május 12-én Báthory István által alapított kolozsvári jezsuita kollégium. Trianon után a Kolozsvárról száműzött egyetem 1921-ben költözött Szegedre. 1940-ben az egyetem részben visszaköltözött Kolozsvárra, Szegeden pedig jogilag új egyetem létesült, jórészt a régi tanárokkal. Első rektora Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós lett.

egyetem1egyetem2

Akkoriban nem egy új kampusz épült, hanem a város több pontján alakítottak ki egyetemi oktató helyeket. Ezért van tele a város fiatalokkal, mindenhol nagy csapatokban lehet találkozni velük.

Szinte minden városrészben található egy-két épület, ami az egyetemi életet szolgálja. És ráadásul milyen épületek ezek! Érdemes megnézni őket. Némelyik, mint például a volt tanárképző főiskola épülete, már a homlokzatán is hirdeti a diákjainak követendő utat: „Hass, alkoss, gyarapíts”.

szeged_nori_7

Vasalóház

És akkor irány egy újabb különleges épület. Bizony akadnak itt meglepő formák, az amúgy egységesnek látszó városban. A Széchenyi tér túloldalán áll a Vasalóház, a Takaréktár utca és Horváth Mihály utca sarkán. A szecessziós épület tervezője Baumhorn Lipót, aki a szegedi Újzsinagógát is tervezte. A földszinti patika berendezésénél arra is figyeltek, hogy teljesen korhű legyen, illeszkedjen az épülethez. Pedig maga a patika sokkal régebbi, 1834-es alapítású.

szeged201411-66

Egy olasz palota

Aztán itt van a Milkó palota, amely színével is markánsan jelzi különbözőségét. A Lechner Ödön tervezte épület neoreneszánsz stílusa miatt olyan, mintha egy itáliai város egyik háza előtt álldogálnánk és szemlélnénk a különleges díszítőelemeket, tornyokat és páros ablakokat.

szeged_nori_14

Üzen a kémény

Az épületek különös, néha egészen vicces dolgokat is rejtenek. Ki gondolná például, hogy egy kéményen üzenni is lehet az utókornak? Pedig így van, csak fel kell nézni a Városháza kéményeire és máris kiderül újjáépítésének dátuma.

szeged_nori_3

Kisvasút

A Roosvelt téren egy érdekes emléktáblát néztünk meg. A felirata arról mesél, hogy valamikor, nem is olyan régen, milyen szoros összeköttetésben volt a környező vidék a várossal, egy kisvasút segítségével.

szeged_nori_12

Tömörkény István üzenete

Túránkat pedig ennél stílusosabban nem is fejezhetnénk be. Álljon itt Tömörkény István gondolata, melyet a róla elnevezett gimnázium előtt láthat az arra sétáló.

szeged_nori_4

A cikk első részét ITT találod.

Ha te is szívesen kalandoznál Szegeden, akkor tarts velünk, mert sétánkat hamarosan folytatjuk. Köszönet Nórának a kalauzolásért. A városi sétákról még több infót ITT találsz.

Fotók: Hódi Nóra és Söptei Zsuzsanna

Ha érdekes volt az írás, oszd meg másokkal is!


KÖVESS MINKET:





Gyanútlanul tanulsz a szegedi egyetemi könyvtárban, aztán egyszer csak rázendít a zenekar
Ütős videóval mutatják meg, milyen Szegeden egyetemistának lenni. Zseniális!
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. február 09.


hirdetés

Ennél jobb reklámot egy egyetemnek, mint amit Szegeden készítettek, talán nem is láttunk még. Az egyetemi könyvtárban vették fel, amint

csendben olvasnak és tanulnak a hallgatók, amikor egyszer csak rákezd egy egész zenekar!

Mint az a videóhoz írt posztszövegből kiderül, a SunCity Brass lépett fel váratlanul a vizsgaidőszak alatt.

"Az egyetemi könyvtár az SZTE-s élet szíve, amely köré szervesen fejlődött ki egy lüktető egyetemi campus Szeged belvárosában" - írják a Faceboook-oldalon.

VIDEÓ: És akkor megjelent a zenekar:


KÖVESS MINKET:




Egy másik toronyba zárva, elrejtve élte túl a történelem viharait Szeged legrégebbi épülete
A kalandos sorsú Dömötör-torony megmaradásáért Móra Ferenc is kiállt.
Fotók: Papdi Balázs - szmo.hu
2019. február 04.


hirdetés

Regényes múltja van Szeged egyik híres műemlékének, a város jelképévé vált, Dóm mellett álló Dömötör-toronynak. A 4. században élt Szaloniki Szent Demeter vértanú tiszteletére emelt korábbi templom egyetlen megmaradt része, amely ma keresztelőkápolna, de előbb épült, mint az a templom, amelyhez ma tartozik.

Ez Szeged legidősebb épülete.

Az építmény alapfalai a 11. századból valók, a román stílusú része a 12. századból, a gótikus emeleti része pedig a 13. század második felében került rá. A Szent Demeter-templom egyedüliként meghagyott tornya a Dóm tér egyik különleges látványossága.

A régi templomot egy 1199-es irat említi először. Többször átépítették, míg a 18. században kapta meg végső formáját. A feljegyzések szerint 1709-ben még hat ablaksora (emelete) volt, de végül a városvezetés 1913-ban elrendelte a templom lebontását.

Úgy rendelkeztek, hogy a helyére, - pontosabban mellé - egy új templom épüljön, ez lett a Schulek Frigyes által tervezett, majd Foerk Ernő által folytatott Fogadalmi-templom, a Dóm.

A régi épület bontásakor találtak rá a falba beépített régi Dömötör-toronyra. Ezt 1931-ben felújították, és keresztelőkápolnává alakították.

A restaurálást Rerrich Béla vezette. Ekkor kerültek a falába a vár bontása során előkerült román kori kövek, szobrok. A falába ajtót vágtak, és fölé helyezték el Szeged legrégebbi, ismert szobrászati emlékeként számon tartott, 12. századi „kőbárányt”.

A mai kápolna falát belül Aba-Novák Vilmos „Krisztus megkeresztelése” című falfestménye díszíti,

amelynek terveivel elnyerte 1932-ben a páduai egyházművészeti kiállítás arany érmét. A torony falainak vizesedése miatt a falfestmény hamar megrongálódott, ezért a képzőművészeti alkotást már a következő évben át kellett festeni, majd az évtizedes állagromlás miatt 2015-ben teljesen restaurálták.

A torony Rerrich Béla által tervezte kovácsoltvas kapuját a keresztény liturgia jelképei díszítik, az emberi élet egyes részeit mutatják be. A kaput Bille János műkovács készítette el.

A csonka-torony rejtélye

A régi Demeter-templomot nem egyszerre bontották le. Úgy döntöttek, hogy azt a részt, ahol építkezni kell, azt elbontják, a szentélyt és a tornyot meghagyják, így abban az új templom elkészültéig még miséznek. Az építkezés megkezdődött, de a történelem lassította a Dóm befejezését. A téren nyolc éven át állt egymás mellett két csonka templom, a Demeter és a Fogadalmi, mert egy idő után a városnak nem maradt pénze a Dóm befejezésére.

Végül 1924. december 13-án, egy vasárnapon tartották az utolsó misét a Szent Demeter-templom akkor még álló részében.

A bontásának megkezdése előtt többen is arra számítottak, hogy értékes leletek kerülhetnek elő. Többek között Móra Ferenc is, aki egy beadványban azt kérte a várostól, hogy a munkálatok ideje alatt egy múzeumi szakértő jelen lehessen. Móra akkor azt gondolta, hogy a régi templom alatt régi kripták rejtőzhetnek, azokban pedig régi tárgyak, fegyverek, amelyek segíthetnek a templom pontos korát és építésének körülményeit behatárolni.

1925. március 1-én jelent meg az első írás arról, hogy elképzelhető, hogy egy régi torony van beépítve a Demeter-templom megmaradt tornyába. A cikket Kőmives Kelemen álnéven Cs. Sebestyén Károly írta. Úgy vélte, hogy ha a feltevés beigazolódik, akkor

ez a torony az egész magyar építéstörténet igen fontos darabjává válhat.

Éppen ezért azt javasolta, hogy ne folytassák a torony bontását.

Mivel a négyszögletes torony rejtette a nyolcszögletű régi tornyot, ezért kézi bontással tudták feltárni az épületet. Az ásatásokkal pedig sietni kellett az építkezés miatt. A kutatók igyekeztek alaposan dokumentálni az egész folyamatot és a talált épületrészt.

Közben komoly vita folyt arról, hogy mi legyen a megtalált régi toronnyal. Volt, aki a bontás mellett érvelt, de többen, köztük

Móra Ferenc is a megmentés mellett állt ki. Egy írásában „keresztény barbárságnak” nevezte a torony elbontását.

Juhász Gyula így ír a toronyról: „A csonka torony nekem is szívügyem. Ez a beszédes emlék túlélte a tatárokat és Mátyás királyt, Dózsa Györgyöt és a törököket, a szegedi boszorkányokat, Dugonicsot, a szabadságharcot és a világháborút. Bennünket is túl fog élni, Szeged szebb lesz, mint volt, és ő, nagy idők tanúja, bizonyságot tesz ezer esztendő mellett.”

A torony végül megmenekült, és helyreállították. Később 1985-ben restaurálták, és nemrégiben a Dómmal együtt újra felújították.

A Dömötör-torony meséi

A Dömötör-torony most, a felújítás után már a nagyközönség számára is látogathatóvá vált, de emellett keresztelőkápolnaként is újra használatba veszik.

A megnyitás alkalmából a torony történetét egy február elején megnyílt időszaki kiállításon is bemutatják. A Dömötör-torony meséi címmel a Szegedi Dóm Látogatóközpontban tablókon, korabeli fotók, újságcikkek, Móra Ferenc és Cs. Sebestyén Károly írásai, dokumentumok segítségével idézik fel a múltját a híres késő román, gótikus stílusú műemléknek.

A mese vonalát követve tűnik fel Mátyás király alakja, akinek palástjából készült el az a 824 igazgyönggyel díszített miseruha, amely szintén megtekinthető a kiállításon.

A Dömötör-tornyot a Dóm Látogatóközpont nyitvatartási ideje alatt idegenvezető kíséretében lehet belülről megnézni, keddtől vasárnapig reggel 9-től 17 óráig. A torony első szintjén a keresztelés történetét, a második szinten pedig a Dömötör-torony építéstörténetét mutatja be az interaktív tárlat.

Bővebb információk ITT.

Régi fotók forrása: Fortepan


KÖVESS MINKET:





Különös alkotások bukkantak fel Szegeden – a fákra fest egy titokzatos művész
A városban már több helyen láthatóak a színes képek.
Fotók: Papdi Balázs - szmo.hu
2019. március 04.


hirdetés

Szegeden különös "művészi fákat" talált a fotós. A Móravárosban a Szél utcában és a Fraknói utcában, valamint a Ligetben lett figyelmes a különös utcai alkotásokra.

Lehet, hogy a téli szürkeséget és hideget szerette volna kicsit feldobni a színekkel, és mosolyt csalni a fagyos arcokra?


KÖVESS MINKET:





A kakaós-omlós tészta összefogja a közte lévő sült csokikrémet, szederdzsemet és rumos meggyet – a legédesebb helyek Szegeden
A szegedi cukrászda-kultúra gyökerei a régmúltba nyúlnak vissza, elég csak az 1870-es években alapított és ma is működő Virág Cukrászdára gondolni. Ha nem akarunk lyukra futni, érdemes előbb tájékozódni.
Gergő írása a SunsEaty blogon - szmo.hu
2019. március 02.


hirdetés

G&B, azaz Gergő és Bandi. Két ember, akiket a közös szenvedélyük, a hamburger és a Forma-1 hozott össze. Az egész valahogy úgy kezdődött, hogy a munkahelyi ebédszünetekben tett felfedező utak során szerzett kulináris élményeket igyekeztek a kollégákkal is megosztani. Aztán arra gondoltak, hogy szélesebb kört is érdekelhet, hogy hová érdemes betérni, ha valaki gyorsan szeretne enni valami igazán finomat... Elsősorban Szegeden, vagy bárhol máshol, ahova eljutnak. Az élményeiket pedig közreadják a SunsEaty blogon.

A választék jóllehet a mai napig bőséges, mégsem mindenhol azonos minőséggel találkozunk. Ha nem akarunk lyukra futni, érdemes először tájékozódnunk, ugyanis nem biztos, hogy azokon a helyeken találjuk a legfinomabb édességeket, amelyek az arcunkba tolják magukat. Ehhez nyújtunk segítséget legújabb cikkünkben, megmutatva, hogy melyek a mi kedvenc sütilelő helyeink a napfény városában.

Süti nem süti

Mi mással kezdenénk a sort, mint Szeged legfranciásabb és legbájosabb desszertezőjével, ami - Woody Allen azonos című filmje után - a Süti nem süti nevet kapta. A 2015 decemberében nyílt desszertbár olyan pici, hogy turistaként észre sem vesszük, hacsak bámészkodás közben véletlenül be nem pillantunk az otthonosan berendezett belső térbe. (Más a helyzet nyáron, amikor az előttük lévő kis terasz is megtelik élettel.)

A friss kínálatot a Süti News-on keresztül követhetjük nyomon, amit a Tisza Lajos körúti üzlethelyiségben és a facebookon is megtalálunk. A roll-up tréfás rajzok segítségével meséli el, milyen tésztából, krémből, habból és más finomságokból áll össze legújabb desszertkülönlegességük.

Van persze konstans süteménykínálat is: a különféle macaronok, a karamellás brownie, a mindenmentes Poppino és a karamellás túrótorta gyakran előforduló sütemény náluk. A ropogós vajas croissant, a spenótos quiche, az almás pite és a feketeribizlis frangipane látványa és illata ugyancsak szinte állandó csábítást jelent a visszatérő vendégek számára.

Törzsvendégekből márpedig nincs hiány; folyton olyan érzése van az embernek, mintha a személyzetet minden egyes sütizni vágyóhoz valamilyen személyes ismeretség fűzné. Ez persze részben így is van, de sokszor inkább a vendégek felé áradó kedvesség és figyelem teremti meg az említett családias hangulatot. De lássuk végre a sütiket... Az egyik kedvencem az omlós tésztájú szilvás lepény, amibe annyi szilvát tesznek, amennyit csak lehetséges.

A csokis-meggyes sütemény tetejét egy vanília ízű panna cotta csepp díszítette, ami köré liofilizált málnát szórtak. A kakaós-omlós tészta nem volt vastag, éppen csak arra hivatott, hogy összefogja a közte lévő sült csokikrémet, szederdzsemet és rumos meggyet.

Ezután könnyedebb vizekre evezve kipróbáltuk a mangós újdonságot. A mandulás linzertésztára karamellizált dióréteget tettek, amit egy könnyű mangó mousse és lime-os mascarpone hab követett, majd a süti tetejét igazi mangó darabokkal borították.

Biztosan állíthatom, hogy népszerűségük egyik titka, hogy a szívüket-lelküket is belesütik a süteményekbe. A kedves kiszolgálás, a kellemes hangulat és az isteni sütik miatt biztosan visszatértek majd ti is, ha egyszer már kipróbáltátok.

REÖK Kézműves Cukrászda és Kávéház

A cukrászatot 2018 júliusában nyitották meg a Kölcsey utca és a Magyar Ede tér sarkán található Reök-palota aljában. A tulajdonos nem más, mint a szegedi vendéglátásban jól ismert Mannah Reda, aki a nem messze található Tróját és a Pianót is üzemelteti.

A romantikus hangulatot idéző Süti nem sütivel szemben a REÖK Kézműves Cukrászda és Kávéház patinás légkörrel és nagyvonalú, világos belső térrel ejt ámulatba bennünket. A szecessziós berendezés, a metlachi mintás szőnyegpadló, a pasztellzöld színű falfestés és a mennyezetet borító buja selyemtapéta egyszerre elegáns és dizájnos.

A tökéletes dizájnt nemcsak a külsőségeknél, hanem a süteményeknél is szem előtt tartották. Minden süti, torta egy műalkotás szépségével vetekszik. Ráadásul a modern és szép formák izgalmas ízeket rejtenek. Mindezt úgy érik el, hogy egyáltalán nem használnak ízfokozókat vagy mesterséges adalékanyagokat.

Az édességeket frissen készítik a kiszolgáló tér alatti üzemben. A franciák legendásan híres „ezerlapos” krémesét, a mille-feuille-t pont előttünk kapkodták el, így egy kevés várakozás után (ameddig a többi süteményt kóstolgattuk), úgy volt szerencsénk beleharapni, hogy az aranylóra sült tésztalapok még langyosak voltak. A vajas tésztarétegek kellemesen ropogtak, a sárgakrémben látható apró fekete pöttyök pedig arról árulkodtak, hogy a cukrászok igazi vaníliarúd kikapart magjaival dolgoznak. Bár a krémet nem nyomózsákból nyomják a süteménybe, a végeredmény így is tetszetős lett.

A laktóz és gluténmentes sütemények közül a Hófehérke desszertet próbáltuk ki. A ropogós mandula morzsa és a lágy kókusz ízű hab könnyed és izgalmas párost alkotott. Kellemes meglepetést okozott a sütemény közepébe rejtett mangó ízű zselé is.

A mennyei Szomolyai desszertnél a linzertészta alapot egy mandulás krémréteg és egy izgalmas meggyréteg követte, amit aztán egy fényes külsejű meggy mousse-os félgömbbel koronáztak meg.

Sugar&Candy

A szegedi dóm közvetlen szomszédságában egy igazi kis ékszerdobozra bukkanhatunk. A fehér szín által uralt, királykisasszonyos, habos-babos enteriőrrel elsősorban a hölgyeket célozták meg, de mi férfiak sem fogunk ellenkezni, ha már egyszer megkóstoltuk az ínycsiklandó süteményeket. A beltér igényes, az ablakban ülve pedig a fogadalmi templom látványában gyönyörködhetünk.

Minden süteményt helyben sütnek az üzlet mögötti kis üzemben. Ők is mellőzik a különböző adalékanyagokat, tartósítószereket, porokat és pasztákat. Ezzel szemben mindenhez francia vajat és tejszínt használnak, a csokis sütikbe pedig kizárólag magas kakaótartalmú fehér vagy étcsokoládé kerül, ami amellett, hogy finom, még köztudottan egészséges is.

A fehér csokoládés-almás mousse azonnal az egyik kedvencünk lett. A hajszálvékony alsó tésztaréteget ropogós grillázs darabokkal varázsolták még izgalmasabbá. Erre kerültek a fahéjjal ízesített almadarabok és a habkönnyű fehér csokoládés krém. Végül az egészet egy ropogós csokiréteggel zárták le, amit dekadens étkezési arannyal díszítettek.

A Rákóczi túró tart-ban a házi lekvárnak is beillő baracklekvár édes és koncentrált volt, a tojáshabbal gyönyörű koronát varázsoltak köré. A könnyű mousse-szal ellentétben ebben a tortácskában aztán volt "anyag", de sem tészta, sem a túró nem volt fojtós. Az áfonyás és a karamellás sajttorta közül ez utóbbit próbáltuk ki. A krém állagából és ízéből ítélve inkább túrókrém lehetett benne, mint valamilyen krémsajt. Ez a kellemesen savanykás íze miatt remekül passzolt a tetején lévő édes vajkaramell réteghez.

Torta Művek

Jó hír az Újszegeden lakók számára, hogy nem csak a belvárosban, hanem a Tisza bal partján is találhatunk finom pék- és cukrászsüteményeket. A Torta Művek a Csongrádi sugárúti apró műhelyt kinőve a Derkovits fasorra költözött, ahol a korábbiakkal ellentétben már a helyben fogyasztásra is nagy hangsúlyt fektetnek.

A kellemes hangulatú vendégtérből bepillantást nyerhetünk a sütemények és torták készítésének rejtelmeibe, és bár az üzem nagyobbik része a vendégtér alatt került kialakításra, így is nagyon érdekes látvány, ahogy a szemünk láttára készülnek el az utolsó simítások, kerülnek fel a tortákra a díszítések és a feliratok.

Minden sütemény helyben készül, tartósítószerek felhasználása nélkül. Mesterséges színezőket sem használnak, a sütemények gyönyörű színei az olyan természetes színezőanyagoknak köszönhetőek, mint a céklapor vagy éppen a zöld teapor. A kemény borítású torták törtfehér színe arról árulkodik, hogy fondant helyett valódi marcipánnal dolgoznak.

A náluk sütött sűrűbb, kalácsosabb tésztájú croissant mára a szegediek kedvencévé vált; a Soup&Pasta mellett a Hét Kávézóba és az Antique Cafeba is tőlük érkezik a franciák kedvenc reggeli péksüteménye. Bägeleket is sütnek, amikből aztán szuper szendvicseket készítenek. A kávékra is érdemes odafigyelni, mert nemrég speciality irányba mozdultak el. Ha szerencsénk van, akkor a pult másik oldalán azt a Szabó Diát találjuk, aki megnyerte az idei Amatőr Magyar Barista Bajnokságot.

Ezek tehát a mi kedvenceink, ami persze nem zárja ki, hogy a felsoroltakon túl is legyenek ígéretesen fejlődő vagy éppen már most nagyon jó cukrászdák Szegeden. Az utóbbi időben például a Rudi és Fickónál is találunk tortákat, márpedig ők semmit sem vesznek félvállról.

Ha van valami jó tippetek, írjatok nekünk bátran a Facebookon, és mielőtt enni indultok Szegeden, olvassátok a blogot az ajánlatainkkal!

KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x