hirdetés
hirdetés
hirdetés
 
 
hirdetés
Új plázát épít Budapesten egy német cég
Egészen pontosan Óbudán, a Szentendrei út és Bogdáni út kereszteződésénél épül az új monstrum. A 170 üzletes bevásárlóközpontra legalább három évet kell várni.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2018. május 09.


hirdetés

Új bevásárlóközpontot épít Budapesten a német ECE az óbudai Szentendrei út és Bogdáni út kereszteződésénél. Az 52 ezer négyzetméter területű, 170 üzletnek helyet adó plázát a tervek szerint 2021 végén nyitják meg.

A társaság 200 millió eurós beruházással számol – mondta el Christoph Augustin, az ECE Projektmanagement Budapest Kft. ügyvezetője. Hozzátette: a bevásárlóközpontokat fejlesztő és üzemeltető ECE a beruházások megkezdéséig általában saját tőkéből finanszírozza az előkészítést, majd saját forrásból vagy banki hitelből folytatja.

Itt fog megépülni az új monstrum

A Szentendrei úti rozsdaövezet megújításában fontos szerepet játszó bevásárlóközpont megépítését már a gazdasági válság előtt is tervezte az ECE, de családi vállalkozásként a társaság óvatos az új fejlesztésekkel. Most látják idejét a befektetésnek, mert Magyarországon javulnak a gazdasági mutatók, nő a GDP, a fogyasztás, és csökken munkanélküliség – fejtette ki az ügyvezető.


KÖVESS MINKET:





Drónfelvételen, ahogy egy 1848 méteres zászlót feszítettek ki az Andrássy úton
Az eseményen többek között a nemzeti jelképek előtt tisztelegtek.
Fotók: Ruzsa István - szmo.hu
2019. március 16.


hirdetés

1848 méter hosszú zászlót feszítettek ki Budapesten az Opera és a Hősök tere között az Andrássy úton a magyar zászló és címer napja alkalmából. Az eseménnyel ugyanakkor nemcsak a nemzeti jelképek előtt tisztelegtek, hanem azok előtt is, akik életüket és vérüket adták Magyarországért.

Az eseményről készült videónk:

Mutatjuk az eseményről készült fotókat:

Drónfelvételen az 1848 méteres zászló az Andrássy úton:


KÖVESS MINKET:




Barbár rombolás vagy csodaszép remekmű a Mátyás-templom és a Halászbástya?
Ha megnézed a 19. századi fotókat, nem így néztek ki, mint most. Miért szabta át őket Schulek Frigyes? Mi volt a célja?
Szerző és fotók: My Secret Budapest - szmo.hu
2019. március 17.


hirdetés

Budapest legtöbbet fotózott és legtöbbet posztolt látványosságai közé tartozik a Halászbástya és a Mátyás-templom. Instagramon csak #halaszbastya és #fishermansbastion hashtaggel több tízezer találatot láthatsz, a Halászbástyán forgatták tavaly Ellie Goulding egyik klipjének pár jelenetét, és rendszeresen feltűnik a külföldi turisták vlogjaiban is a Mátyás-templommal együtt.

Gyermekkoromban azt hittem, a Halászbástya ódon épület, és csak később, amikor utánaolvastam, tudtam meg, hogy nem is olyan régi, ebben a formájában 1902-re készült el. És a jelenlegi formája egy historizáló építészeti vízió eredménye.

Facebookon időnként felbukkan egy-egy kép arról, hogyan nézett ki a 19. században a budavári Nagyboldogasszony-templom, vagyis a Mátyás-templom és a hozzá kapcsolódó rendház, illetve milyen volt a Halászbástya alatti terület. Nem így nézett ki. Ezt látva sokakban felmerül a kérdés: nem követett-e el történethamisítást Schulek Frigyes? Egy őrült építész hagymázos álmainak megtestesülését vagy kora egyik zsenijének megvalósult álmát látjuk ma a Budai Várban? Bele lehet-e avatkozni így, mesterségesen egy-egy folyamatba és művészeti koncepcióként kezelni egy épületet? És miért alakította át ezt a területet?

Ezeket a kérdéseket már mások is feltették, nem csak én, már jóval korábban! 1911-ben így írtak Schulek Frigyesről, a Mátyás-templomról és a Halászbástyáról egy újságcikkben:

"Nagy czélok, nehéz helyzetek mozgatják meg alkotóképességét. Midőn a budavári koronázó templom építési bizottságának 1875. évi deczember 2-án tartott ülésében az elnök báró Augusz fölszólította, hogy tegyen javaslatot a templom helyreállítására

és Schulek bemutatta tervét, előadása után hosszú, kínos csend keletkezett s végül megszólal az elnök: „Hát azt hiszi a tanár úr, hogy megbolondultunk? Ez csak a túlhevített fiatal fantázia aberrácziója.”

Huszonöt évvel utóbb a merész tervező elérte a czélját. A templomot az ő terve szerint állították helyre és elkészült a Halász-bástya."

A méltatás így folytatódik: "A maga művészetén, az építészeten kívül a rokon művészetek, a szobrászat és festészet együttes hatását mélyen átérzi és jelentős művészeti kérdések, monumentális föladatok, műemléki problémák tárgyalásánál ragyogó ékesszólással fejtegeti álláspontját. Rajongó hazafiság Schulek egyik fő jellemző vonása. Elválaszthatatlanul összeszövődik ez művészi törekvéseivel, vágyaival. A koronázó templom építésénél a hely történeti múltja, nemzeti jelentősége ihleti meg."

A Mátyás-templom jelenlegi formája és a Halászbástya tehát valóban egyfajta nagy volumenű, történelmi ihletettségű összművészeti vízió terméke. És megértéséhez a kulcs ez a félmondat: Schulek Frigyest a hely történeti múltja, nemzeti jelentősége ihlette meg.

A templom átépítésével az volt a célja, hogy a régi, középkori eredetű, de barokk külsővel takart plébániatemplomot átépítse olyan középkorias, gótikus csodává, amilyen a fénykorában lehetett. A Halászbástyával pedig a nemzeti múlt erősítése, egyben tetszetős turisztikai látványosság kialakítása.

A Mátyás -templom eredete IV. Bélához fűződik, aki az itt álló kis kápolna helyére építtetett 1255 és 1269 között egy háromhajós templomot. Ezt A 14. század második felében gótikus csarnoktemplommá építették át. Az egész épület gótikus stílusú átalakítását Nagy Lajos király 1370 körül kezdte meg a délnyugati Mária-kapu kiépítésével. Zsigmond király uralkodása alatt a mellékszentélyeket meghosszabbították és nyolcszögletű, gótikus záródással látták el. Mátyás  a délnyugati harangtornyot – a szakértő azt írják, hogy a harangtorony (a közben elpusztult sisakot kivéve) ma is az akkor kapott formáját őrzi, bár a 19. század végén a kőanyagát teljesen cserélni kellett.

A törökök 1541-ben mecsetté alakították, a berendezést kidobták, mihrábot, vagyis imafülkét vágtak a falba, korán idézeteket festettek fel. 145 évig használták iszlám imahelyként.

Buda visszafoglalása után barokk stílusban alakították át,  1688-1702 között északi oldalához kollégiumot, déli oldalához pedig 1702-1714 között háromemeletes szemináriumot építettek, a középkori részek eltűntek, az épület külseje puritánná vált. Az 1723-as tűzvészben megsérült, ekkor újjáépítették. Az idők során elveszítette eredeti karakterét és szépségét.

Amikor elrendelte Ferenc József a templom újjáépítését, Schulek Frigyes tervével szerette volna kibontani az időközben hozzátoldott épületek fogságából, és visszaadni eredeti pompáját - vagy legalábbis egyfajta rekonstruált csodát alkotni. Hogy a készülő régi-új Mátyás-templomnak megfelelő keretet adjon, megtervezte a szintén nagyszabású, történelmi alakokkal díszített, neoromán Halászbástyát.

A Halászbástya alapja az egykori Híradás bástya, a Haber kuleszi, illetve budai városfal törökök kiűzése után, a 18. században korszerűsített védelmi szakasz. Budavár falának ezt a részét egykor a halászcéh védelmére bízták, innen kapta a nevét. Ez a környezet az átalakuló Mátyás-templomhoz képest akkori szemmel szegényesnek tűnt, ezért kapta meg a feladatot Schulek, hogy méltó környezetet alakítson ki.

Így született meg a tornyos, árkádos, díszlépcsős, szobrokkal felékített sétatér és kilátó, a Halászbástya.

„Ő volt az első, a ki 1873-ban, Izsó Miklóssal együtt, millenniumi emlék állításának eszméjét megpendítette. Ez az eszme nem hagyja el többé. 1895-ben tervet készít Árpad és vezéreinek emlékére, a Halász-bástyán, a koronázó templommal és Szent István emlékével térbeli és eszmei összefüggésben” - írja az 1911-es cikk.

Van, aki azt mondja, amit Schulek Frigyes csinált, az történelemhamisítás. Mások szerint éppen hogy az ő munkája mutat meg valamit abból, hogy milyen lehetett, vagy milyen lehetett volna a Budai Vár a törökök megjelenése előtt, fénykorában. És van, aki hatalmas, korszakalkotó építőművésznek tartja, olyannak, mint amilyen Steindl Imre volt.

" data-width="970" data-height="210" data-colorscheme="light" data-show-faces="true" data-header="true" data-stream="false" data-show-border="true">

Te mit gondolsz?


KÖVESS MINKET:




Egy utcai fa törzsében él a hajléktalan férfi Budapest belvárosában
Lakója szerint akár 2-3 ember is elférne a fa belsejében.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. március 19.


hirdetés

Budapest szívében, a Kodály köröndön egy 150 éves platánfában él Mucska Péter, aki Szlovákiából érkezett Magyarországra. A férfi az RTL Híradójának mondta: egy hónapja költözött a fa belsejébe, és úgy érzi, jó helye van, mert a széltől és az esőtől is megvédi búvóhelye.

Azt mondja: két embernek megfelelő a lakhely és akár fel is állhatnak benne lakói, olyan tágas.

A férfi elmondta: csak aludni jár lakhelyére, napközben igyekszik valahogy pénzt keresni.


KÖVESS MINKET:





Bejártuk a Kelenföldi Erőművet - hátborzongató az elhagyatott, art deco-stílusú kapcsolóterem
Már jó ideje üresen áll, és ez bizony látszik is rajta. Tudtad, hogy Brad Pitt is forgatott benne?
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. március 18.


hirdetés

A Kelenföldi Erőmű több mint 100 éves épületében jártunk, megnéztük a különleges, art deco stílusú kapcsolótermet is, ami 2005-ben, a századik évfordulón egy hónapon keresztül nyitva állt a látogatók előtt.

A tervezés egyik alapelve az volt, hogy a dolgozónak joga van mindent látni. Az erőmű ma már nem üzemel, műemlékként tartják számon, de népszerű forgatási helyszín is egyben: a Tankcsapda egyik videóklipje itt készült, járt benne Brad Pitt is, sőt az Ideglelés Csernobilban is itt forgott.

Érdekesség, hogy a második világháború alatt bunkert építettek bele, ami a támadások alatt a lehulló üvegszilánkoktól védte az ott dolgozókat.

Ha a kapcsolótermen nem is annyira bántóan, de a többi helységen bizony látszódik, hogy évek óta üresen áll az épület.


KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x