hirdetés
1600px-Líneas_de_Nazca_Nazca_Perú_2015-07-29_DD_61.jpeg

Új Nazca-vonalakra bukkantak a mesterséges intelligencia segítségével

November 15-én bejelentették, hogy 143 új ábrát találtak.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2019. november 19.


hirdetés

A Nazca és Palpa városa közt fekvő Nazca-sivatagot elképesztő rajzok borítják, melyeket először 1920-ban kezdtek feltérképezni, de némelyikük több mint kétezer éves is lehet.

A titokzatos vonalak nagy magasságból furcsa, de jól kivehető rajzokat adnak ki és felfedezésük óta foglalkoztatják a tudósokat.

A vörös felszíni rétegek elhordásával alkotott állatok, emberek és geometriai alakzatok rajzai közül a legnagyobbak száz méteresek, de vannak köztük kisebb, alig pár méteres ábrák is. A tudomány még nem találta meg a választ arra a kérdésre, hogy pontosan milyen célból születtek.

hirdetés

2018 tavaszán nagy szenzációnak számított a több mint 50 új geoglifa. Akkor a kutatók amatőr önkéntesekkel együttműködve műholdas felvételeken keresték a potenciális alakzatok helyét, majd a régészek ellátogattak az esetleges lelőhelyekhez, és drónok segítségével is megvizsgálták a területeket.

A tudósok most a mesterséges intelligencia segítségét veszik igénybe, hogy még több hasonlót fedezzenek fel és máris sikerrel jártak.

Masato Sakai és munkatársai a japán Yamagata Egyetemről másfél évtizede tanulmányozzák a vonalakat, melyeket a történelem és az időjárás sem kímélt az idők során.

A japán csapat a terepmunkát nagy felbontású 3D térképek elemzésével egészítette ki - írta meg a Livescience oldala.

Az IBM Japan közreműködésével mélytanuló algoritmusokat eresztettek rá a műholdakkal és drónokkal készült légi felvételekre, és megtanították a rendszert a vonalak azonosítására.

A forradalmi újításnak hála az események és a kutatómunka felgyorsultak, már az első teszek során is találtak egy új, emberszerű figurát.

November 15-én pedig bejelentették, hogy összességében 143 új ábrát sikerült felfedezniük.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
farkas-eszter-labor-mikroszkop-1.jpg

Öregedés: apró feledékenységek lehetnek az első jelek – beszélgetés Farkas Eszter neurobiológussal

Késleltethetjük-e valahogy az öregedés hatásait? Miképp lehet az öregedés folyamata egészséges, akár pozitív is? Hogyan öregszik az emberi agy?
Göbölyös N. László - szmo.hu
2019. november 30.


hirdetés

Az emberiséggel egyidős az örök élet utáni vágy, legendák, mesék, versek ezrei szólnak róla Gilgamestől Faustig. Ma is sokakat foglalkoztat, hogy hol lehet az emberélet végső határa, és hogy meddig érdemes élni. Erről is szól majd dr. Farkas Eszter neurobiológus Az örök élet kútja című előadása december 13-án a Mesterek és Módszertanok Házának soron következő estjén.

-Az utóbbi évtizedekben alaposan megváltozott az „öregkor” fogalma. Emlékszem, amikor gyerekként a 60-as évek elején láttam az akkori hatvanasokat, testileg, szellemileg sokkal öregebbeknek tűntek, mint manapság. Vagy csak a gyerek látta másképpen?

hirdetés

- Nem, statisztikai adatok is bizonyítják, hogy kitolódik az, amit kronológiai szempontból öregkornak nevezünk. Az a korosztály, amely az 50-es, 60-as években öregnek számított, a 2010-es években már inkább a középkorúak közé tartozik. Ezt mutatja a nyugdíjkorhatár változása is. Az én anyukám még 55 évesen nyugdíjba mehetett. Most 65 év a nyugdíjkorhatár a nőknél. Nemrég olvastam egy cikket Angliáról, abban azt sugallták, hogy ez a kor hamarosan akár 70-75 éves korig is kitolódhat, mert ennyivel jobb egészségben éljük meg ezeket az éveket - bár nyilván demográfiai és gazdasági megfontolások is tetten érhetők a folyamat mögött.

- Ez nyilván így van, de azért az sem mindegy, hogy milyen aktív életévek után vonulunk vissza nyugdíjba. Kérdés, hogy azzal a sok stresszel, amit a mostani nemzedékek átélnek, mennyit fognak élvezni a „megérdemelt pihenésből.”

- Hogy mennyire stresszes az életünk, egyénenként változik, de a várható életkorunk jelentősen megnőtt. Ha csak a számokhoz nyúlunk, és nem szeretnénk szubjektívek lenni, azt látjuk, hogy a 60-as években a harmincasok voltak azok, akik a társadalom középrétegét képviselték, most már ezt a feladatot a negyvenesek viszik.

És persze nemcsak az számít, hogy hány évet élünk, hanem az is, hogy azokat az éveket milyen egészségben éljük meg. Ebben sokat segít az életvitelünk és az orvostudomány, hogy azok a betegségek, amelyek az öregkorhoz kapcsolódnak, későbbi éveinkben talán kevésbé súlyos formában bukkanjanak fel.

Nem tudom, hogy a stressz mennyire vetíti elő, hogy mikor volna érdemes az aktív éveinket befejezni, de úgy gondolom, hogy a demográfiai adatok és a társadalom öregedése azt mutatja: jogos a nyugdíjkorhatár kitolódása.

- Az öregedésben sokan a leépülést, a betegségeket, a halál előszelét látják. A legendás konferansziénak, Kellér Dezsőnek mondta egy barátja, hogy „az öregkornak is megvannak a maga szépségei”, mire Kellér azt felelte: „Csak egyet mondj.” Valóban félnünk kell-e az öregkortól, vagy a legnagyobb veszély, ha bezárkózunk e félelembe?

- Akik félnek az öregkortól, azok nyilván hozzá társítanak olyan betegségeket, amelyek az életminőséget erősen rontják. Ilyenek a demenciák, a szellemi leépülés, és ezektől jogosan tart az ember. De ha az öregedés folyamata egészséges, akkor ez akár pozitív is lehet. Hiszen az ember idősebben tisztábban látja az összefüggéseket, kialakul benne egyfajta bölcsesség. Éppen ezért én nem feltétlenül ragasztanék az öregedés mellé egy negatív jelzőt, mert nagyon sok árnyalata, megközelítése van ennek a folyamatnak.

- A test általános öregedésének vannak jól látható-érzékelhető tünetei. Biztosan ismeri azt a kissé morbid mondást, hogy „ha reggel felkelsz, és nem fáj semmid, már nem élsz.” De hogyan érjük tetten agyunk öregedését?

- Igen, amikor az ember az öregedés szót hallja, elsősorban a külső, látható, kozmetikai jelek ugranak be.

Valójában egy élettani folyamatról van szó, amit így fogalmazhatunk meg: a túléléshez és a szaporodáshoz elengedhetetlenül szükséges funkciók romlása és hanyatlása az idő függvényében. Ez igaz az agyunkra is, de először nem feltétlenül azt vesszük észre, hogy a gondolkodásunk lassul, inkább azt, hogy már nem olyan fürge a mozgásunk, mint korábban.

Ha az agy öregedése felé terelődik a szó, akkor az jut eszünkbe, hogy bizonyos dolgok elkezdenek „kiesni”. Például elindulunk valahová, aztán út közben megállunk, mert nem tudjuk, hogy miért is indultunk. Vagy hirtelen nem jut eszünkbe valakinek a neve. Az ilyen apró feledékenységek lehetnek az első jelek. Persze ez nem mindig függ össze az öregedéssel, előfordulhat olyannal is, akit túlterhel a környezetéből áradó információ-rengeteg.

- Vajon megállítható, lassítható esetleg visszafordítható-e ez a folyamat?

hirdetés

- Mindenképpen lassítható, erre számos módszer létezik. Azt szokás mondani, hogy amit az ember karban tart, használ, az kevésbé romlik.

Ha az ember használja az eszét, szellemi tevékenységet folytat, olvas, gondolkodik, rejtvényt fejt, társasjátékot játszik, aktívan beszélget, vitatkozik másokkal, akkor nyilván lassabb a romlási folyamat. Vannak olyan kutatások, amelyek szerint az, aki sportol, mérhetően jobb szellemi funkciókkal rendelkezik idős korában is.

Vannak táplálkozással kapcsolatos stratégiák: kalória-megvonásnak hívják azt, amikor valaki nem eszi telítettségig magát minden alkalommal. Bizonyított az is, hogy a kalória-megvonás éberebbé, frissebbé teszi az ember agyműködését, kognitív funkcióját. Persze az sem mindegy, hogy mit eszik. Az Omega-3 zsírsavakban telített olajok, például a halolaj javítja az emlékező képességet és késlelteti az öregedéssel kapcsolatos romlást. Vannak különböző antioxidáns vegyületek is. Ezek közül leginkább a C-vitamin ismert, de az emlékezetjavítással másfajta polifenolokat hoznak összefüggésbe, mint például a kék szőlő héjában található rezveratrol.

- Hogy az időskori agytornára személyes példát mondjak: 87 éves édesapámmal 55 éve sakkozunk, és a legjobb partikat az utóbbi években játszottuk, 89 éves édesanyám pedig három nyelven olvas és fordít. Én azt is fontosnak tartom, hogy egy idősebb ember ne csak a saját korosztálya társaságát keresse, hanem kommunikáljon a fiatalabbakkal is.

- Ez így van, és nemcsak a szellemi képességeire hat, hanem nyitott marad az új dolog felé. Van egy természetes neurobiológiai folyamat, mely szerint egy tinédzser elsősorban a körülötte lévő világ eseményeire koncentrál, és ezáltal nagyon nyitott lesz az újdonságokra. Ahogy telik-múlik az idő, egyre inkább a befelé figyelésre terelődik a hangsúly. De lehet ellene aktívan tenni, ha felismerjük ezt. Ha viszont valaki elhagyja magát, jobban érvényesül a tendencia, és bezárkózik idősebb korára.

- Napjainkban számos orvosi kutatás foglalkozik az emberélet határainak minél messzebbre való kitolásával. De a meghosszabbodott idő mellett talán a legfontosabb, hogy az embernek legyen egy célja, amiért érdemes élni.

-Ez valóban nagyon fontos tényező. Akinek célja van, aki hasznosnak érzi magát, az nem adja fel, nem várja passzívan, hogy mi fog történni vele. Nem feltétlenül a saját egészségéért kell tennie valamit, de ha valami olyasmit csinál, amiben hisz, amit hasznosnak gondol, ez a pszichológiai beállítottság biztosan tovább viszi az embert.

Milyen irányban folynak az öregedéssel, pontosabban az agy öregedésével kapcsolatos kutatások?

A világon mindenütt, de talán legintenzívebben az Egyesült Államokban folynak az öregedéssel, annak késleltetésével, netán visszafordításával kapcsolatos kutatások. A szegedi kutatócsoportunk is régóta vizsgálja az öregedés és az agy, pontosabban az agyi keringés kapcsolatát, hiszen az agy működése szempontjából kiemelten fontos a folyamatos tápanyagellátás a véráram útján. Kutatásaink rávilágítottak az agyi érhálózat leépülésére az öregedés során, és arra, hogy ez a szellemi képességek gyengülését okozhatja. A világban számos laboratóriumban zajló vizsgálatoknak izgalmas eredményei vannak, de hadd ismerje ezt meg az olvasó, ha meghallgatja a Mesterek és Módszertanok Házának soron következő előadását a témában.

Ha személyesen is találkoznál Farkas Eszterrel, többet hallanál arról, hogyan öregszik az agy, elég-e a génekhez hozzányúlni, hogy kisimúljanak a ráncok és elmúljon a fájó derék, gyere el a MEMO Science&Innovation december 13-i eseményére, ahol az öregedés mellett a félelem neurobiológiájáról is szó lesz.

Részletek a programról

Mikor lesz? - 2019. december 13-án, pénteken, 19.00 órától

Hol lesz? - MEMO - Mesterek és Módszertanok Háza (1077 Budapest, Wesselényi u. 73.

Jegyet vásárolni IDE KATTINTVA tudsz.


KÖVESS MINKET:





hirdetés
21930218-7766123-image-a-58_1575684217828.jpg

Majom-disznó hibridek születtek Kínában

Ez lehet az orvostudomány jövője, ugyanakkor sok tudós aggódik is amiatt, hová vezethet a kísérletezés.
Kép forrása: State Key Laboratory of Stem Cell and Reproductive Biology - szmo.hu
2019. december 07.


hirdetés

Egy Kínai laborban megszületett az első olyan malacpár, amely majom-DNS-eket is tartalmaz – írja a New Scientist cikkére hivatkozva a Daily Mail.

A két disznó ugyan egy héten belül elpusztult, a kutatók szerint egészségesek voltak, és egyelőre nem világos, mi okozhatta a két állat halálát.

hirdetés

A kísérlet során több valódi malacba is fecskendeztek majom-DNS-t, amelyek szintén elpusztultak, a kutatók szerint emiatt valószínűsíthető, hogy nem a kimérizmus (vagyis a fajok keresztezése) volt a halál okozója, hanem hiba csúszott a mesterséges megtermékenyítésbe.

A kísérletezések célja egyébként az, hogy emberi szerveket növeszthessenek az állati testekben, ezzel pedig az orvostudományt segítsék a szervtranszplantációban.

Ennek alapja,hogy emberi embrionális őssejteket fecskendeznek be egy másik faj fiatal embriójába. A majom-disznó hibridek létrehozásával a kutatók szerint egy lépéssel közelebb kerültek ennek magvalósításához. 2017-ben egyébként egy San Diegó-i laborban sikeresen hozták létre az első ember-disznó hibridet, amely 28 napig élt.

A tudósvilágban ugyanakkor többen aggodalmukat fejezték ki a projekttel kapcsolatban etikai okokra hivatkozva. Douglas Munoz, a kingstoni Queen's University szerint egyenese rémisztő terepre tévedt a tudomány:

"Az rémít meg igazán, hogy úgy kezdjük el manipulálni az életfunkciókat, hogy közben nem vagyunk tisztában azzal, mi sülhet ki belőle, vagy ha valami baj történik, hogyan állítsuk meg."


KÖVESS MINKET:






hirdetés

24 órás sötétségben, egy jégbe fagyott hajón dolgoznak az Északi-sarkot vizsgáló tudósok

Már két hónapja tart a világ egyik legnagyobb szabású tudományos expedíciója. A klímaváltozás hatásait vizsgálják.
Fotó: Wikipédia - szmo.hu
2019. december 04.


hirdetés

A Polarstern, amelynek neve „sarkcsillagot” jelent, október eleje óta a jég foglya. Szándékosan fagyasztották be egy óriási mozgó jégtábla közepébe.

A hajó fedélzetén váltásban utazó 100 tudós és a legénység tagjai egy éves küldetésre vállalkoztak a zord körülmények között. A 155 millió dolláros költségvetésű, MOSAiC nevet viselő expedíció célja, hogy jobban megértsék, hogyan hat a klímaváltozás az Északi-sark középső részére.

Ez a régió kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a Föld többi része, de eddig viszonylag kevés figyelmet fordítottak rá, mert szinte lehetetlen megközelíteni.

hirdetés

A német Alfred Wegener Intézet azonban 18 másik ország tudósait bevonva belevágott a projektbe. A Polaster szeptember végén hagyta el Norvégia egyik északi kikötőjét, majd egy úszó jégtábla mellett megállt a szibériai partoktól északra fekvő Laptyev-tengeren, és ott bele is fagyott a jégbe.

A hajó azóta együtt lebeg a jéggel. Arra megy, amerre a szelek és az áramlatok viszik. Naponta legfeljebb 8 km-t tesz meg, jelenleg mintegy 400 km-re lehet az Északi-sarktól. Ha minden a tervek szerint alakul, a hajó jövő nyár végén szabadul ki a jégből valahol a Fram-szorosban, Norvégia és Grönland között.

Thomas Krumpen, a Wegener Intézet egyik vezető kutatója, aki az expedíciót az első hónapban kísérő Akademik Fjodorov orosz jégtörőn utazott, elmondta a New York Times-nak, hogy nem volt könnyű a megfelelő jégtáblát megtalálni, mert alig néhány olyannal találkoztak, amely elég vastag volt ahhoz, hogy kifutópályát építhessenek rajta az utánpótlást biztosító DC3-as repülőgépeknek, és biztonságosan dolgozni lehessen a felszínén.

Márpedig fontos volt, hogy a kutatók kijussanak a szabadba. Jessie Creamean, a Colorado Állami Egyetem kutatója például levegő- és vízcsepp-mintákat gyűjt, amiből reményei szerint jobban megérthetjük majd az Északi-sarki felhők képződését. Ehhez 12 fős csapatával minden hétfőn ki kell mennie a jégtáblára, ahol 60 darab, egyenként 25-50 cm-es jégdarabot gyűjtenek be.

A munkájukat nehezíti, hogy mindezt 24 órás sötétségben kell elvégezniük, mivel a sarki tél néhány nappal azután állt be, hogy Polarstern körül befagyott a jég.

De nemcsak a sötétséggel kell megküzdeniük. A hajó körüli jégtábla ugyanis folyamatosan mozog és töredezik.

Néhány hete egy közel 70 km/órás sebességű széllel érkező és mínusz 21 fokot hozó vihar több hasadékot is vágott bele, így csaknem egy méter széles űr keletkezett a jégtáblán felépített kutatóállomások és a hajó között. A legénység szánkókból és más felszerelésekból próbált hidat építeni a jeges víz felett.

A csapatot többször meglátogatták már jegesmedvék is. Volt, hogy egy anyamedve és a bocsa szaglászták körbe a jégre tett elektromos berendezésekeit. Ilyenkor a kutatókat azonnal biztonságos helyre viszik az expedíciót kísérő fegyveres őrök. Eddig háromszor kellett medvék miatt evakuálni a kutatóállomásokat. Szerencsére mindenki sértetlen maradt, a medvék is.

A MOSAiC expedíció kapcsán a neten külön oldal jött létre, amelyen keresztül bármelyik iskolai osztály belenézhet az expedíció mindennapjaiba. Hétfőként rövid videókat, valós idejű adatokat és tudományos feladatokat kínálnak a kíváncsi diákoknak.

VIDEÓ: a te osztályod is becsatlakozhat a MOSAIC expedícióba

hirdetés

VIDEÓ: képek az expedíció mindennapjairól

MOSAiC Expedition Video by Anika Happe from APECS Webinars on Vimeo.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

KÖVESS MINKET:






hirdetés

Harc a klímaváltozás ellen: szén-dioxidot faló baktériumot tenyésztettek ki

A kólibaktérium eddig leginkább cukorral táplálkozott, de egy új törzs már a légköri szén-dioxidot fogyasztja.
Képünk illusztráció, fotó: Pixabay - szmo.hu
2019. november 29.


hirdetés

Bár a kólibaktériumok alapvetően cukorral táplálkoznak, izraeli tudósok egy csoportjának sikerült olyan törzset kitenyészteni, ami már inkább szén-dioxidot fogyaszt, írja a New Scientist.

A kólibaktériumokat eddig elsősorban bioüzemanyagok és egyéb vegyi anyagok előállítására használták. A mikroszkópikus élőlények fő tápláléka a cukor, és csak egyfajta táplálék-kiegészítésként fogyasztották az üvegházhatást okozó gázt.

A Weizmann Tudományos Intézet munkatársai most olyan enzimeket adtak a kólibaktérium génállományához, melynek segítségével a táplálkozás során biomasszává alakíthatják a légköri szén-dioxidot. Ezzel párhuzamosan olyan géneket töröltek, amik nélkülözhetetlenek voltak a cukor-anyagcseréhez.

hirdetés

A módosított baktériumokat több hónapra magukra hagyták, majd 200 nap múlva azt figyelték meg, hogy már egyáltalán nincs szükségük cukorra a növekedéshez.

Bár kétségtelenül nagy lépés lehet a felfedezés globális felmelegedés elleni harcban, azért mégsem lehet teljes az öröm: a baktériumok a növekedés során egyelőre több szén-dioxidot bocsátanak ki, mint amennyit felfalnak, de a szakemberek szerint idővel ez megoldható lesz.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!